Egy olvasónk levele.

 A levélírónk engedelmével megjelentetem a nekem írt levelét. Legyünk közösen segítségére és a hosszú élettapasztalatával ő is segíthet majd nekünk. Szeretettel: >Zoli<

"amiből nemcsak következtetni, hanem tanulni is tudok"

Mélyen Tisztelt, Raffai Úr!

A nevem, Jäger Miklós, és 72 éves vagyok. Lerövidítve, hogy a kommunizmus alatt, el voltam mindentől zárva, de úgy is mondhatnám, hogy meg voltam mindentől fosztva, így sajnos, még az érettségimet is, - igaz kettő év nappali gimnázium nem elvégzése után, - de tizenkilenc esztendő kellett ahhoz, hogy be is fejezhessem érettségivel, a már nagyon régen elkezdett Gimnáziumomat, érettségivel! Viszont a további tanulmányaimat, soha, de soha nem engedték meg, mindig kitalálva valami elvtársi ügyet ellenem. Szerettem volna legelső sorban, Római Katolikus pap lenni, de mire leérettségiztem, már családom volt. De! Mivel még a nappali gimnázium első évében, a Magyar Tanárom, észre vettem bennem, hogy nagyon vonzódom, a konzervatív, régi Magyar szavakhoz, no meg a Latin és a Magyar nyelvtan folytán, kialakult bennem egy vonzódás, a klasszika felé. Csak egy példa! Akkoriban az volt a "hobbim," hogy a feleléseimet, vagy a dolgozataimat, szinte rendszerességgel, vagy jambusokban, vagy - és ez volt a több, - de hexameterekben szoktam mondani, leírni. De, ha még csak Magyarból, vagy a Latinból ezt tettem volna, az még megérthető is lett volna, de ugyanezt tettem, a Földrajzzal, a Történelemmel, a Biológiával, és néha, néha a Kémiával is.

Nagyon szerettem írni, főleg meséket, melyeket magam találtam ki. De azt is nagyon szerettem, ha valami tárca féleséget írtam! A Magyar tanárom ezt nagyon hamar észre vette, és mindenáron, az írói pálya felé terelgetett engem. Sőt írtam dolgozatként egy mesét, ha jól emlékszem, a "Diófa levelének a története" címet adtam. Ez, annyira megtetszett a tanáromnak, hogy a ahogy azt ő mondotta nekem, hogy: "Ne haragudjon, de ezt a mesét kénytelen voltam lemásolni, mert a gyermekeimnek, állandóan ezt kellett elmondani!" De, ugyanígy voltam a történelemmel is, úgy ahogy van, az egész történelem, de nagyon érdekelt, sőt még az évszámokat sem volt nehezemre megjegyezni! Igaz, mára már mindenben nagyon zavarban lennék. De, ugyan ilyen vehemenciával tanultam a biológiát, és a kémiát is! A Fizikánál, valahol elakadtam, és azóta sem találom meg azt a pontot, hogy hol is volt.

Tehát, magamról ennyit, talán még azt teszem hozzá, hogy az Édesapám sok diplomával rendelkező végzett tanár ember volt, no meg tartalékos főhadnagy, és valahol az északi sark környékén, meg hadifogoly. Csakhogy, mire hazajött. én már iskolás voltam, méghozzá első elemista! No, meg Szívgárdista! Templomba járó volt az egész család velem egyetemben, és a mai napig is az lennék, ha tudnék menni. Ha a Fiam éppen ráér, akkor el szokott vinni. Tettem az életem, a lehető legmegalázóbb munkákat, hogy hol? Onnan ide, innen oda! Teljesen mind-eggyé vált minden számomra! Még úttörőnek sem engedtek, mivel osztályellenség és hét éves korom óta, antiszemita vagyok. Végül is, egy Képzés nélküli Római Katolikus kántor - sekrestyésként mentem nyugdíjba, immáron, 12 esztendeje. De ehhez azért az is kellett ám, hogy az Édesapám is, Sashalmon volt Karnagy - Kántor, és amit tőle megtanultam, pusztán abból táplálkoztam. Hetven éves voltam, amikor nagyon szépen megköszönték a mindennemű munkálataimat, amit végeztem és attól kezdve, egy pánik betegség kapott el, úgyhogy ezzel, még a pszichiátriai osztály nyílt részlegén is voltam. De, a Magyar történelembe menekültem, állandóan nézegetem az Internetet. Így találtam rá, erre a honlapra.

Őszintén, nagyon megörültem neki. Csakhogy itt azt vettem észre, hogy még Jézus Krisztust is Magyarnak, azaz valami Pártus Hercegnek nevezik! No azért ez már több mint túlzás! Arra hajlok, hogy a Magyar nép eredete, valahonnan a Mongol síkság környékéről, no meg a Kazár hatásra is, hiszen ezekhez viszonylag nem messze van Kína, melynek az egyik nemzetfajtáját úgy nevezik, hogy "Ujgurok!" Viszont, olyant is láttam az interneten, hogy még Afrikában is élnek "Madzsarok," akik, legalábbis, a magam nézeteim szerint, valamikor a Török hódoltság idejében lopták el a Törökök, és janicsárrá nevelték őket, aztán hogy hogyan, - nem tudom, - gondolom én, rabszolgáknak adták el Afrikába, ahol letelepedtek, és a nevüket a helyi tájszólásból eredeztetik.

Állítólag, nagyon sok a hasonlóság, úgy antropológiailag, mint szokásokban hozzánk, Magyarokhoz. Még-egyszer mondom, ez a saját következtetésem, mert az Internetben talált ehhez kapcsolódó ismertetésekből, tudok csak mindenre következtetni! A másik amit nem tudok eldönteni, és mivel csak a Magyar nyelvet tudom mára, éppen ezért igen nagy tisztelettel kérdezem, hogy a WIKIPÉDIA, magyar kiadása, mennyire hiteles, és nem kommunista?! Azért kérdezem, mert amikor azt nézegetem, nagyon gyakran homlokegyenest, egymást cáfoló irományokat találok benne. Nem tudom az igazságot, a Magyar Történelemmel. Ugye, a Felső fokú hiátusom végett, sehol, semmiféle tanulmányozást nem tudok végezni. Viszont, kemény elhatározásom, hogy még élek, addig is megpróbálom megtalálni a valóságot. Viszont, segítség nélkül nem megy, mert mindig valami hihetetlen nagy vadságokba botlok bele.

Mélyen Tisztelt Raffai Úr!

Elnézést az e levelemért, de mivel tudom, hogy ön egy nagyon komoly Magyarság kutató, így szeretném arra kérni, hogy valamiféle támpontot szíveskedjen nekem adni ahhoz, hogy teljesen logikusan eligazítani, akár az interneten levő nagyon hiteles honlapokkal megspékelve, vagy hiteles könyvek ajánlásával! Viszont, ha számomra ír olyan dolgokról, amiből nemcsak következtetni, hanem tanulni is tudok, akkor azokat is, mély és nagy tisztelettel megköszönöm, és elfogadom!

Sok és nagy szeretettel, a Jäger Miklós.