Legalább ekkora örömet jelentett a polgári jogaink megszüntetésére, de bár megcsorbítására törekvőkkel szemben az a megfogalmazás, amely a Közép-kelet Európa történelmi áttekintés, jelenlegi gondok, jövőkép-kerekasztal-beszélgetésben a rendezvény vezetője Petőc Kálmán történész megfogalmazásában így hangzott el: „Az emberi jogok elidegeníthetetlenek!" Most nem vagyok biztos, - a továbbiakban ott hangzott el, - vagy a lelkiismeretemben visszhangzott: „ez nem is képezheti alku tárgyát!", sem kénytelenségből, kényszerűségből, gyengeségből, körülményektől való félelemből enged álláspontjából: a vezető személyiség, tanult tudós, egyszerű ember. Egyszerűen nem adhatod el a Szentkorona és a jog méltóságát! – mert olyan jó ismételni: az emberi jogok elidegeníthetetlenek! Tudta is ezt a néplélek.

Ugyan már az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek most minket is születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a történy előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális művelődéshez való jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, a magántulajdonhoz, élelemhez, neveléshez és munkához való jog, védelemhez való jog a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmóddal szemben és az ok nélküli súlyos büntetés elől. Jog a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadság gyakorlásához. Az „elidegeníthetetlennek" deklarált emberi jogok további felsorolásához vagy folytatásához, parafrazálni tartozom, a „tollam szivárványba mártom" kifejezést, ha csak arra gondolok, hogy mit is ért meg, illetve mit élt át az úgymond „vasfüggöny (Csörcsiltől a kifejezés) mögött élő(?) kelet-európai nép és természetesen köztük a kisebbségi magyarság, - akkor valóban igaz, „ahol a politika kezdődik, ott a tisztesség véget ér, és ahol a jogállamiság, mint olyan megszünik, ott a változást követő politikai számonkérés nagy felelősséggel jár, és felmerül a nemzetpusztítás merényletének alapos gyanúja is. Mint ismeretes, a nyilatkozatot a II.világháború borzalmai ihlették és azt 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950 ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. A nyilatkozatot John Peters humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosvelt egyesült államokbeli First Lady, René Cassin francia bíró és Charles Malik libanoni diplomata valamint P.C.Chang kínai professzor segítségével. Az ENSZ Közgyűlés egyhangúlag megszavazta, de nyolc ország – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia tartózkodott a szavazástól...Kritikus és kemény cikket tett közzé Elizabeth Kendal Vallásszabadság Imafüzetben december közepén – címmel. Ebben a szekularizáció megdöbbentő hatásait elemzi, amint azok az Eu Bizottság 2011 januári döntése óta érzékelhetőek. A „szabad", de önmagát önként megbéklyózó Európa képviselői (Romániából magyarok is!) ekkor fogadták el azt a szabályozást, mely szerint helye van kontinensünkön a muszlim, hindu, szikh, zsidó, kínai ünnepeknek és au Európa Napoknak. Ezzel még nincs i s gond, De azzal már igen, hogy szó sem esik ebben a karácsonyról és húsvétról. Ki és mit is képvisel a nemzeti és keresztyéni önazonosságunból? (szerk) Milyen Európában élünk hát (kérdezi joggal!), fognak élni gyermekeink, unokáink? Kenddal cikke nyomán gondoljuk át, mi mindent lehet és kell tennünk ezért az Európáért nekünk, magyar keresztyéneknek - hívja fel figyelmünket Karácsonytól os „megszabadít" az EU? Rövid írásában Békefy Lajos.

Csupán, mint érdekességként nyilvántartott tényt említem meg, hogy a 2011. szeptember 6-i módosítás szerint a Guinness rekordok könyvében a nyilatkozat a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma: eddig 337 nyelvre és nyelvjárásra. Ehhez közvetlen kapcsolódó – szerénységre jellemző - közlésem,hogy Erdélyben most 135 évvel ezelőtt tartották a Háromszék vármegye alakuló ülését.

Igen sok elidegeníthetetlen jogi kérdés tisztázása, vagy esetleges félreértés és nézeteltérés elkerülése végett, alkalmasnak mutatkozna e tény néhány nyelvre történő lefordítása.
Isten éltesse Háromszéket is! – ez esztendő Karácsonyán.

A szöveg megállapítását végezte:

Pásztori Tibor Endre