Mindennapi Mátyás Királyunkat add meg nekünk ma!

avagy
A HUNYADIAK FELTÁMADÁSA A LEGÚJABB KUTATÁSOK FÉNYÉBEN
(Tanulmányunk a szöveg végén mellékletekkel együtt: letölthető, de elolvasandó is, megtanulandó is: az utókor számon fogja rajtunk kérni.)

1. számú kép Hunyadi Mátyás, a Wikipédia jóvoltából

(Az oldalnézet még nem kiteljesedett szellemiségre utal: Mátyás most lép újra a történelembe.)

 „Kinyílt a mennybolt, zeng a hadak útja, Csaba királyfi gyűjti táborát.

Szűnik az átok, kiapadt az útja, szívünkön égi öröm szárnyal át…”

Emlékeztetőül: a sorozatunkat beharangozó előző részben (itt) röviden felvázoltunk néhány aktuálpolitikai összefüggést, hogy tisztán láthassunk Mátyás-ügyben. Ugyanis a Hunyadiaknál nincsen érvényesebb tanulság, ha el akarunk igazodni a világban zajló és zűrzavarosnak és át­tekinthetetlennek tűnő folyamatok elemzésében. A két Hunyadi – úgy is mondhatnánk, hogy – kulcsszerepet tölt be az ún. „közel jelen” megértésében.

I. Bevezető a Hunyadiakhoz.

Első nekilendülésként, rögtön kezdjük rövid, de hasznos törvényszerűség ismertetésével. Ez nem más, mint a „Negatív és pozitív terek egyenértékűségének törvénye [1]” (vagy a közérthetőség kedvé­ért: a „Macskakövön kopogó esőcseppek törvénye [2]”). Félreértés ne essék, ez a törvény – mint majd látjuk - nem meteorológia (időjárástan) szakterületéhez tartozik. Nos, így fogalmazható meg:

Ha a papnak a templomban szava szakadt [3], akkor a Jóisten – törvényszerűen - a macskakőre verődő esőcseppek kopogásán keresztül mondja-meséli el, ha történetesen esőben éppen macska­kövön kell hazafelé baktatnunk [4], azt, amit a pap mondott volna el nekünk, ha újra szólhat­na. Ez a Jóisten – irántunk, mezei gyalogok iránt gyakorolt – kegyelme. Szerencsénkre mi már így javított pályagörbén haladunk [5]. De kegyelem a pap iránt is, mert a Jóisten kipótolja azt, amit az elmulasztott mondani. S ez így van jól, így van rendjén. Az életben minden éremnek két oldala van. Voltunk, vagyunk s leszünk valamennyien (az aranyérem) mindkét oldalán is.

In medias Res, azaz Rex Corvinus Hungarorum. Vágjunk bele a közepébe [6]. Fogalmazzuk meg hát a Hunyadiak lényegét, titkát, s legelőször is találjunk olyan fogódzót, olyan eseményt, ahonnan elin­díthatjuk a Hunyadiakat.

Még mielőtt megtennénk az első lépéseket, két dolgot kell tisztáznunk:

• miért éppen a Hunyadiakkal akarunk foglalkozni, miért nem más királyainkkal; illetve, hogy:
• milyen szálon induljunk el, ha olyan új ismerethez szeretnénk jutni, amely elsősorban a mai jelenünkre, a hétköznapjainkra hat(hat) ki, azt vidíthatja fel.
  

Az első kérdésre válaszunk adott, most az indulásnál, hisz nekünk már nem kell feltalálnunk a spa­nyolviaszt. Amint arra korábban már utaltunk, Hunyadi Mátyás (s mint majd látni fogjuk, Hunyadi László) koronázása Nagy Péntekre esett. Ez azt jelentette – vitéz mezőkövesdi értelmezésében [7], hogy a koronázás mozzanatával Mátyás, s vele a nemzet, vállalta a Nagypénteki kereszthalál sor­sát, amely véres valóságként több mint 500 éven keresztül meghatározza a nemzet hétköznapjait. S ebben nyilván benne van az is – ismét csak vitéz mezőkövesdire hivatkozva -, hogy egyszer majd el­jön a nemzet életében az a Húsvét Vasárnap, amikor feltámad a nemzet s vele az ország régi dicső­ségében fog felragyogni.

S bár mi ezt a Húsvét vasárnapot 15 éve állhatatosan vártuk, időközben a devizahitelesek válsága olyan villámcsapásként érte a magyar társadalmat, hogy a nemzet – boldogtalanabbik fele – azóta is egyfolytában járhatja a keresztútját. Kálváriáját járván joggal kérdezheti bármelyikünk a nemzet ré­széről, hogy „Ez lenne a régi dicsőség? Nem így álmodtuk meg!” „’Már nem lenne érvényes a Nagy­péntek? Hmm.’, ill. :’Most már Húsvét Vasárnap van?’” - zsörtölődhet joggal bármely sérelmezett.

Előrebocsátjuk és amint elemzéseinkből majd láthatjuk, hogy – minden látszat ellenére - vitéz mező­kövesdi nem mondott valótlant. Sőt. Persze mi is csak így utólag vagyunk okosak, ha áttekintjük, milyen hatása van a Hunyadiak sorsának a magyar társadalomra ma, akár 2014-et, akár 1714-et írunk [8]. Megfogalmazható, hogy a keresztáldozat egy vagy inkább két nemzedék fogalomtárából sajnos kimaradt [9], ezért újra kellett tanulnunk [10]. Sajnos ez határozza meg már egy jó ideje, s ma is, a nemzet közállapotát. A június 4-i „nemzeti összetartozás napja” is csak azt mutatja, hogy ez kell, ma legyen a kiindulópontunk. A TV térnyerése (s a tömeghipnózis közvetlenné válása) annyira bambává (zombivá) tett bennünket, hogy szépen lassan kilopják-lopták a talpunk alól a szü­lőhazánkat, még csak észre sem vettük [11]. A magyar összefogás nem jött létre addig, amíg a nemzet legfiatalabb nemzedéke is meg nem tapasztalta a bőrén a hosszú 2000-es években, hogy miért is kell összefogni.

Éppen ez a tanulmánysorozat kürtöli a világba a jó hírt, hogy mindenki megtudhassa, hogy az örök Nagypénteket éneklő Wass Albertnek az ideje immár betellett. (Mint tudjuk, ő volt az, aki megjósolta, hogy „a csillagok állása forgandó”.) Nos, Fehér Virág Vasárnap hajnalban [12] meg tudhatjuk, hogy mi­ben is rejlik a várva várt fordulat a csillagok állásában. Ahhoz, hogy megérthessük, fel kell készül­nünk. Bár az általunk előadott megállapítások s tények nagyon egyszerűek, felsős általános iskolás gyerekek is könnyen megérthetik, nekünk, tapasztaltabb nemzedéknek, akik legelöl hordjuk szívünk­ben-lelkünkben a nemzet sorsát, már nehezebb elsőre megérteni [13].

Tehát az első kérdésre az a válasz, hogy azért fordultunk a Hunyadiakhoz, mert egyrészt a nemzet is mindig belőlük merített erőt, azaz abból a korból, amikor „… nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára …”. Másrészt ott van a kutya elásva. A magyar feltámadás kutyája [14].

A második kérdésünkre pedig egyszerűen az a válasz, hogy ezeregy szálon fogjuk kutatni Mátyást, mert ott annyi fény van lekötött állapotban [15], hogy csak az nem fejt titkot, aki nem akar [16].

Éppen azért csodálatos a magyar műveltség, mert ugyanarra az óraműre jár. Amit az egyik történet­ből megtudunk, az igaz és hasznosítható lesz a többire is. S, hogy a Kedves Olvasó tényleg megérez­ze annak az óriási szerencsének az ízét, hogy mit jelent az, hogy magyarnak születtünk, nem csigázzuk tovább érdeklődését: megmutatjuk Hunyadi Mátyás (s vele együtt Hunyadi László) dicsőségét is.

 

 2. számú kép A Szent Korona zománcképei s a rejtett magyar évkör (Csaba királyfi ösvénye) közti kapcsolat. Elsőre könnyen belátható egyezés: Atilla nagykirály [18] (…410), ill. Szent György (Szondi György). Hunyadi időben Szent György előtt volt, de Andrástól Fülöpig húzza „a fényívet”.

 oS emlékezzünk korábbi tanulmányunkra [19], nem véletlen kapta tanulmánysorozatunk a „Mindennapi Mátyás királyunkat add meg nekünk ma! [20],” címet. Ez egyenes uta­lás keresztény imádságunk sorára, a „… mennyei kenyerünket add meg nekünk ma…” részre. (Mint emlékezhetünk, ez Andrást, s vele az Ikrek jegyét idézi meg.) Ez az ún. „andrási” szerepkör, amelyhez Mátyás - igaz idő szerinti születési időpontja (1143. február 23.) révén – a legközelebb van. A rejtett évkör rendje szerint Mátyás:

• (1) igaz idő szerint [21] a Bika világesztendő középső Szűz dekanátusát indítja,
• (2) míg a jelenleg használt látszólagos időszámítás szerint [22] a Halak-világkor­szak hátsó bemeneti Skorpió dekanátusában születik.
  • A rejtett évkör 12-szeres kicsinyítése a 26 ezer éves Nagyév-körnek, eszerint Mátyás születése egybeesik Jézuséval, de apró megkötéssel: végül is nem 1441-ben született, hanem csak két évvel később [23].
  • Szintén Hunyadi Mátyás tekintetébe akad a szemünk, ha a csángó imádságunk (Ég szülte Földet, stb. [24]) sorain követjük végig a magasabb rendű élet földet érését, meggyökerezését, majd kivirágzását. (Virág Vasárnap szó szerint is kivirágzik majd a barkánk).
    

• De vele találkozunk akkor is, ha a Nagyhét eseményeit követjük végig a 26 ezer éves pre­cessziós Nagyéven araszolgatva (ekkor Krisztusként). Itt a barka helyén pálmaág van [25].
  

• Ő a magyar történelem csodálatos bajnoka. Elsősorban ezen minőségében ismerjük, illetve sajnos éppen hogy nem ismerjük eléggé.

1. oTegyük őszintén a szívünkre a kezünket, hogy mennyit tudunk egyik legdicsősége­sebb királyunkról, Hunyadi Mátyásról, s családjáról, testvéréről, Lászlóról, gyerme­keikről, szeretteikről, történelmi szemünk fénye hozzátartozóiról [26]?

• Tudunk-e a 24 fogásos esküvői lakomájáról, annak körülményeiről [27],
• vagy a híres-nevezetes 365 termes budavári palotáról, melyet Szulej­mán rontott le 1541-ben, miután csellel (csalással-ámítással) bevette Buda várát?

1. oA 365 terem a Föld 365 népét-országát jelenti.

• V. ö.: ma csak 195 tagállamot ismer el az ENSZ [28].

1. oA Hunyadi család holdudvara hemzseg azoktól a nevektől (Mária, Anna), akikről csán­gó imádságunkban megemlékeztünk (mind-mind dekanátushoz kötött). Véletlen len­ne mindez? Aligha.

• S tegyük hozzá, – mint majd látjuk – az Erzsébet is jelen van (Igaz Erzsébet a csángó imádságunkban nem szerepel, de az evangéliumokban igen). Szilágyi Erzsébet neve – mint majd látjuk [29] - Lászlónak, s nem pedig Mátyásnak szólt.

1. oFigyeljünk fel életének furcsaságaira: mind az osztrák császárnak, mind a török csá­szárnak unokatestvére volt. (Mindezeknek mind-mind jelentőségük van, hiszen „A magyar történelem a világmindenség fényének evilági működésrendje, emberi történelemmé válása. ”[30])

• S Mátyás nagykirály, az igazságos uralkodik bölcsességével, furfangjával a magyar mondá­inkban, s főleg a népmeséinkben is. Ezek a mesék elemezhetőek, hajszálpontosan üzennek is nekünk, s segítségével tájolhatjuk be magunkat a világban s határozhatjuk meg feladatainkat.

1. oÁttekintjük majd a főurakat vén bakkecskeként megfejő öreg paraszt meséjét, s le­vonjuk rendkívül hasznos tanulságait.
2. oVagy górcső alá vehetjük a Mátyás megkoronázásáról szóló mesét is, Berecz András székely népművelő-mesemondó kedvenc meséjét, ahol Mátyás a Korona elől a fűz­fába bújik. Stb.

• De Jézuson keresztül ő üzen nekünk az Evangéliumokból is.

1. oIgaz itt csak közvetve van jelen, de jelen van. De éppen innen tudunk következtetni a Hunyadiak közeljövőben eljövendő szerepére is.

• A Hunyadiak jelen voltak a közelmúltban is. Pl. 1956 elején a Magyar Hadse­regben a Hunyadiakról szóló drámát mutattak be. Vagyis év elején színre lép­tek és az „igazság” az egész évre rányomta a bélyegét: elemi erővel tört felszínre a magyarság szabadvágya. És 2014-ben? (Most is itt vannak.)
• De utalhatnék a tavalyi csíksomlyói búcsúra, ahová elutazott Mátyás kálvá­riája, amely virágvasárnapi tanulmányunkban még fontos szerepet kap.

• Végül a Nagyév-kör működésére vonatkozó valamennyi tudásanyagon keresztül vele találjuk magunkat szembe. Pl. János fia Mátyás ott van, benne van az Ember tragédiájában is (Ld. lentebb). S legfeljebb azon csodálkozhatunk, hogy hogyan is lehettünk ennyire vakok eddig, hogy nem láttuk meg a jó szerencsénket. A szerencsénknek a szerencséjét.
  

A Nagykun-Kovács László által feldolgozott eredeti olvasmány teljes részletei LETÖLTHETŐ PDF →

Letölthető és megtekinthető: Famankó-táblázatok [1]

Famankó-01.jpg Famankó-02.jpg Famankó-03.jpg Famankó-04.jpg Famankó-05.jpg Famankó-06.jpg Famankó-07.jpg Famankó-08.jpg

Itt letölthető Itt letölthető Itt letölthető Itt letölthető Itt letölthető Itt letölthető Itt letölthető Itt letölthető