Kedves Magyar Társam !

Ma, Kr.u. 2016-ban ismerjük ezt és amikor ennek partja mellett az időben haladunk az eredete, forrása felé találkozunk sok ismert, jól feltárt részeivel. Ez egész a IX. sz. végéig van így. Ha voltak néha-néha a folyamunknak nehézségei, mint hegyeket áttörni, lapályokon pihenve folydogálni, soha nem szakad meg ennek folyása. Mindig fel és megismerhető maradt ez. Na itt van egy olyan találkozás, elágazódás, ahol akarva, nem akarva, ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni mellette, választanunk kell. Melyiket válasszuk, melyik a Magyar folyónk, melyik ennek a főága ?

Megérkezünk folyamunk ahhoz a szakaszához, amelyet a szóhasználat a honfoglalásnak mond. Ezen szóban magában rejlik maga azt, hogy ott már választottunk is ezek között. Ugyanis azok, akik honfoglaltak, ezen ágát azonosítjuk a folyamunk főágának. Ez különös, rendhagyó..., mert épp ez a kisebbik ág. Általában mindig és mindenhol a főágként a nagyobbik, a nagyobb víztömeget hordót szokás.

Az utolsó időkben több tárgyi, mert tárgyilagos tényező jutott tudomásunkra ebben. Ma már elég nagy pontossággal ismerjük ezen két ág méretét, az egymáshoz-való arányát. Ha az egyik ág az akkor a K-M-be bejötteket, a második az ezeket ott-talált befogadók, akkor az ezek arányszáma 1 / 8.
A bejöttek számaránya maximum 15 % -a az összlakosságnak (az egyik legkomolyabb régészünk, László Gyula ezt 10 %-nak mondja ki).

Na itt valami hibádzik, valami komoly magyarázatra lenne nekünk szükségünk ahhoz, hogy erre magyarázatot találjunk. Na ezért fordulok hozzátok itt !

Megtudnátok mondani azt, hogy miért, mire föl választjuk mi ezen folyam kisebbik ágát, mint főágat ? Van-e valami jellegzetessége, vagy más azonosító eleme, amely miatt épp ezt ? Ezt pontosabban is ; van erre valami genetikai, antropológiai ..., kulturális, művészettörténészeti ..., nyelvi ... vagy bármi más tényező ?
Tehát ha mi ma mondjuk szélésfejűek, egy EU-18-as gén-többségűek, egy ugyanazon nyelvűek ... vagyunk, mint akik akkor bejöttek ... e miatt lenne ? Mi az a tényező, amely nálunk kettőnknél (a Magyar folyam alsó folyása és ezen kisebbik ágat azonosítja ?

Kérlek, nagyon kérlek benneteket arra, ha van valami ismeretetek ezen téren, osszátok meg velem (is) !

Na van több tényező, amely épp ellenkező is ezzel ( a helyes választás nem ez kellene legyen). Ilyen a bennünket egyértelműen azonosító nyelvünk. Még-ha ez manapság kevésbé döntő tényező, a múltban ez mindent el is döntött.

Azok voltak a magyarok, akik magyarul beszéltek akkor (a kérdéses időszakban). Ha mi ma magyarul beszélünk ... ott melyik ág az, amely a biztosabban magyar, mert magyar nyelvű ? Na itt csaknem minden kétséget elháríthatunk ebben. Ugyanis nyelvünk nem jöhetett csak a befogadóktól.

Tehát a folyamunk, a Magyar folyó az a nagyobb víztömeget hordó. És most itt szeretnék egy kicsit magyarázni, bizonyítani:

Amikor egy nép, törzs elfoglal egy területet, ahol egy nálánál nagyobb népre, számosabb népre talál és ezt nem írtja ki, akkor fel kell hagyjon nyelvével előbb-utóbb. Ez történt a bolgárok, a lombárdok és a frankok esetében. Ezen utóbbit ismerjük a legjobban (rengeteg írásos adatunk van tőlük, róluk). Na ezek esete ami a számokat illeti, nagyon hasonló a mienkkel. Ott az egyik frank törzs (egy kis társnéppel egyetemben) félmillióra becsült elfoglalt egy olyan területet (Gallia törzsét), ahol 4 millióra feltételezett ellatinosodott gall élt (±). Ezek is honfoglalást tettek. Egy államot szerveztek saját uralmuk alatt ..., de ahhoz, hogy a befogadó lakosság őket így elfogadja, felvették a kereszténységet, de főként feladták nyelvüket. Már 2-3 nemzedék után nem maradt ezek nyelvéből semmi sem. A lombárdokból is olaszok lettek a nyelvük felcserélésével, a bolgárok esete egy kicsit lassúbb.

Ott még ma is egy picit fennmaradt (szilánkokban) a nyelvük ;..

Tehát azon nyelv, amelyet ma magyarnak nevezünk, az az Árpádékat befogadók nyelve ... Így még a nyelvet sem hozhatjuk föl, mint érvet arra, hogy miért is válasszuk épp a kisebbik ágat a magyarnak ?!

Na a nyelvünk mellett van még egy másik és igen megbízható dolgunk ebben. Ez maga a nyelvünk írása, a mi írásosságunk ténye.

Azt biztosan tudjuk (mert tárgyi bizonyítékaink vannak erről), hogy a VII. sz. végétől nekünk, ill. nyelvünknek írásos változata van és ez használt. Na ezt csak és kizárólagosan a nagyobb víztömeget hordó ágban találjuk meg. A befogadóknál. Persze az, hogy az egyik ágnál ez nem található meg, az még nem bizonyíték arra, hogy ezeknek nem volt írásbelisége ...

Kérlek benneteket, osszátok meg velem a véleményeteket erről, ezen kérdésről ! Miért válasszuk mi a 895/6-ban bejötteket a magyaroknak és miért nem inkább az ezeket befogadókat ?

Ezen kérdés azért fontos, mert ennek értelmes, ésszerű megválaszolása nélkül nem tudunk tovább haladni a múltunkban. Mi, a magyarok létezünk már jóval régebben, maga a nyelvünk is minimum 3000 éves (inkább sokkal idősebb is). Akkor minimum ezen kis 'buktatón', a IX. sz. végén át kell tudjuk kelni.

Köszönöm figyelmeteket és várom véleményeteket ebben ; Lajos