Ha azonban e hiányosság orvoslásáról esik szó, akkor nagyon megoszlanak a vélemények a teendőket illetően. Létezik egy ködös elképzelés, hogy a kérdés nyitját történelmünkben és sajátos műveltségünkben kell keresni, de hogy innen hogyan tovább, azt csak néhány mélyebben gondolkodó ember látja. Pedig, ha sorskérdéseinket meg akarjuk oldani, akkor annak világos és érthető megfogalmazása elengedhetetlen követelmény. E nélkül a vaksötétségben bolyongunk csupán. Tudnunk kell, hogyan jutottunk a mai, kilátástalan helyzetünkbe, és mit kell tennünk ahhoz, hogy elinduljunk a felemelkedésünkhöz vezető ösvényeken. Íme, a magyarságtudat megfogalmazása:
A magyarságtudat egy egységes és átfogó, népi/nemzeti önismeretből táplálkozó közösségtudat. Az együvé tartozás, az egymásra utaltság tudata, mely képessé tesz és erőt ad ahhoz, hogy egymást megvédjük és vállaljuk a közös sorsot. Egy nép, melynek ilyen népi tudata van, képes megoldani sorskérdéseit.
Az újkőkorban a termékenységi vallás volt az akkori közösségekben a lét, a megmaradás vezéreszméje, melynek megtestesítője a termékenység istennője, a mi esetünkben a Boldogasszony volt. A királyságok és császárságok korában az uralkodóhoz való hűség volt a közösséget átfogó és irányító eszme. A nemzeti társadalmak vezéreszméjében a nemzet emelkedett eszményi magaslatra, s lett a nép, a társadalom boldogulásának kulcsa és őrangyala.
Tehát a népi/nemzeti önismeretből kiművelődő társadalmi vezéreszme nem más, mint az anyag, a lét, a biztonság, a közerkölcs és boldogulás őre, eszmei védelmezője. Ahol nincs alkotótöltetű, társadalmat átfogó vezéreszme, ott a közösség egyedeire bomlik, a polgár elveszíti az együvé tartozás tudatát, képtelenné válik a közös ügyek védelmezésére, és sorsa a teljes kiszolgáltatottság lesz.
Ahhoz, hogy a társadalom kiegyensúlyozott életet éljen és a polgár biztonságban érezhesse magát, a következő négy tényezőnek kell jelen lenni a közösségi életben, amelyekből a vezéreszme is táplálkozik: a. testi közelség, b. a közös nyelv, c. az egységes és jól megalapozott népi/nemzeti önismeret, d. az önismeretet átszövő mélységes istenhit. Nem lehet fontossági sorrendben felsorolni e tényezőket, mert együttessen alkotják az egészet. Azon társadalom, amelyikből akárcsak egy is hiányzik, mankókon jár és pusztulás a sorsa. Napjaink hallatlan anyagi fejlettsége a közösségi munka eredménye. A közösség teremti azon lehetőségeket, melyeket az egyén kihasználhat boldogulása érdekében. Ez különben a közösség érdeke is. Egy gazdag, jómódú társadalom gazdag polgárokból tevődik össze. Az egyénnek tehát mindenképpen védelmeznie kell a közösség érdekeit, mert azzal saját érdekeit is védelmezi. Az alkotótöltetű társadalmi vezéreszme nélkül ez lehetetlen, mert a nélkül felbomlik az együvé tartozás tudata, amely nélkül megszűnik a kiegyensúlyozott közösségi élet.
Nőzzük tehát, miből alakul ki az alkotótöltetű társadalmi vezéreszme? Röviden fogalmazva egy nép, nemzet múltjának ismeretéből, történelméből! A történelmet a történetírók örökítik meg az utókor részére. Nem mindegy tehát, hogy kik írják a történelmet. A magyar történetírást a nemzetellenesség jellemzi. Tele van tévedésekkel, tudatos hamísításokkal, és nem utolsó sorban lekicsinylő, megalázó tételekkel, melyek mérgezik a lelkületet, torzítják az önszemléletet, tompítják a tudatot, meggyilkolják az egymás iránti szeretetet. E történetírást terheli a felelőség azért, hogy önbecsülésünknek még az árnyalatát is kiölték a magyarságból.
Hozzászólás
Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időkre mutat.
Boldogasszonyunk ősanyai, istenanyai gyökereket mutat. A Boldogasszonyság magába foglalja a Fény őrzését, annak visszaadását, Ő a kapuja életnek- halálnak, Ő a Föld, melyből minden földi élet sarjad és Ő az, aki befogadja a már nem használt testet, hogy újra születhessen általa. Óvja, védi a föld teremtményeit. Allegorikusan a magyar néphagyományban Ő a magyar Föld, ami össze van kapcsolva egy égi magyar földdel, amiből folyamatosan újraszülethetik a magyar élet.
Ez azt feltételezi, hogy egy növényi szemléletű, női princípiumot elfogadó világképet hordoz a magyar lélek Boldogasszonyról. Boldogasszony ünnepeink az esztendő körén ciklikusan megjelenik, és mindegy szorosan összekapcsolódik a női princípiumokkal, a természet rendjével és kozmikus erejével. Hét Boldogasszony ünnepet tart számon a néphagyomány, pedig jóval több ismert a haza területén. De mindenhol csak 7 Boldogasszony ünnepet ünnepelnek. Itt a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk.
Forrás: gyogyitoselymek.blogspot.com/.../...
Általánosan elterjedt Boldogasszony ünnepeink:
FÖLDTILTÓ BOLDOGASSZONY – december 8.
GYERTYSZENTELŐ BOLDOGASSZONY – február 2.
GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY – március 25.
SARLÓS BOLDOGASSZONY – július 2.
NAGYBOLDOGASSZONY – augusztus 15.
KISBOLDOGASSZONY – szeptember 8.
OLVASÓS BOLDOGASSZONY – október 7.
Forrás: tisztaforras.info/.../...
Magyarországon létezett és mai napig létezik egy tiszta energia, egy tiszta út, amit az Aranyasszonyok minőségének hívnak.
NAGYBOLDOGASSZONY KÖT ÖSSZE MINKET MAGYAROKAT!
A Napba öltözött Aranyasszonyok - A Női Teremtő minőség az ősi magyar szellemiségben
Kik voltak az Arany Asszonyok?
Röviden és eszenciájában megfogalmazva hagyományainkban a rima lányok és asszonyok, és a belőlük kiválasztott, erre született és küldetésükre felkészült aranyasszonyok NagyBoldogasszony, az IstenAnya beavatottjainak számítanak.
A BAGOLY
A bagoly, mint totemállat a bölcsességgel és az intuitív tudással áll kapcsolatban.
A bagoly azt is látja, ami mások elől rejtve marad.
Amikor a lelket ez az állat vezeti, akkor láthatjuk az igazi valóságot, a látszat fölé emel, a bagoly ösztönzést és útmutatást ad.
Papnői-táltosasszonyi-javasasszonyi, tanítói és stratégiai tudásuk, bölcsességük miatt tisztelt és nagyrabecsült tagjai voltak a törzsnek.
A közösség számára fontos feladatokat láttak el.
Az Anyahitától származó ősi női erők képviseletére, a 24 Hun Törzsszövetség születésének idején (Kr.e. 4040) létrehívták az Aranyasszonyok rendszerét.
A mindenkori Aranyasszony feladata volt a Hunok társadalmi rendszerének legbékésebb és legélhetőbb módjának biztosítása,mely így kiterjedt az egészség, a természet, a gazdaság, a család, a nevelés területének felügyeletére.
Az AranyAsszonyi tudás globális szinten a Föld egészén jelen volt és jelen van ma is. Különböző kultúrkorszakokban és népeknél élt és él a hagyománya. Bölcsességét őrzik mindazon nők, akik az Istennőkultuszok, az AnyaIstennő, s vele Nagyboldogasszony hitében éltek és élnek.
Az ősi és egyetemes tudás sok darabra hullott, de a kollektív női tudattalan és vele sejtjeink őrzik az ősi tudást.
Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói, hadvezéri feladatokat is elláthattak.
Az "arany" szó valódi jelentése : ÖRÖK (az öröklétből való).
Mivel az Örök Lét Világából való, - szent.
Tulajdonképpen
a magasabb Világ MINŐSÉGE.
Itt, a Földön, ennek megvalósítása a "megszabadulás", vagy felébredés.
Aki ebben az életében fiúnak születik, az a KRISZTUS-i minőség megvalósítását kapta feladatul.
Aki lyánynak, az a BoldogAsszony-i megvalósítást.
Mindazok, akiknek sikerül megvalósítani BoldogAsszony minőségét itt, e földi életben,
NagyBoldogAsszony - ÉG-i Anyánk leányai, ARANYASSZONYOK
Magyarországon létezett és mai napig létezik egy tiszta energia, egy tiszta út, amit az Aranyasszonyok minőségének hívnak.
Mostanra újra éledőben van ez az út.
Ez a szakrális női út, a fény útja, amely mindent magába foglal ami egy nőben erényes és igaz.
Ha egy nő megsejti az Istenanyát önmagában és hallgat arra a hajszálvékony, igaz, suttogó hangra, tudó (istentudó) nem istenhívő, bölcs asszonnyá válik.
Ilyenkor a puszta jelenléte is ezeknek az asszonyoknak, örömöt és egyensúlyt áraszt, és persze fényes tükröt minden lélek számára.
Kívánom, hogy minden nő szívében ébredjen fel az Istenanya ereje!
ÁLDOTT LEGYEN AZ ÚT!
Teljes írás itt olvasható:
emf-kryon.blogspot.com/.../...
(Kép: Hellebrand Henriett alkotása)
Hellebrand Henriett honlapja:
www.henigaleria.hu/