MUNKAHIPOTÉZIS A TÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK HETEDIK CSOKRA

Sorszám 18. Ukrajna, Fekete- Káspi- Aral-tó É-i partvidék.

(18/1 térkép) ©M.T. 

S1 és S2 stratjaink, indulásaink, majd vándorlásaink többek közt a fenti cím jelölte területeken.

JELÖLÉSEK:.

S1: 1. Start OKOZÓK; LGM: Eljegesedés utolsó tetőzése, 

S1B: 1. Start, Balkán felé, S1BL: 1. Start, Balkán-Levante felé, S1BM: 1. Start, Balkán-Mezopotámia felé; S1U: 1. Start, Ukrajna felé, S1UO:1. Start, Ukrajna-Ordosz felé: S1UO: 1. Start, Ukrajna-Kaszpi-t. felé; GU: Genetikai „fertőzést” (Eu19) kapunk, Ukrajna; V: Vízözön;
S2→: 2. Start OKOZÓ;, F: Felmelegedés; vándorlás a „finn-ugor” = Mari, Udmurt stb. nyelvi (genetikai?) „fertőzés átadás”, kevés átvétel felé; GU3: genetikai (+hun nyelvi?) „fertőzést” adunk (veszünk?) át U3-kanyarjainknál. Az U1-U5: U-kanyarokkal hazaindulás. /Nem időrendbeni számozás./ KNF: Kínai nagyfal, épült: Kr. e. 450-Kr. e. 100. A jelölés 1. betűszíne – kivéve a „G”-t, a genetikát – az okozót jelzi. Kék vonalkázás: elöntött terület. ――――:

Kínai nagy fal;

SZÖVEG JELÖLÉSEI: ^: genetikai osztódás – faji módosulás; <: útirány kettévált.

2. válasz: 0.Em2.: „A balkáni irányú startot nevezem S1B-nek, az ukrajnait S1U-nak. 2. válasz 0.Ge2.: „De akik nem a keleti, az ordoszi U1 kanyarban végződő utakat (S1UOrdos) választották, azokkal közben az Ukrán-síkság délebbi részén egy olyan lényeges dolog történt, hogy annak genetikai nyomait még Kr. u. 2 000-ben is megtalálta Ornella Semino a Páviai Egyetem Genetikai és Mikrobiológiai Intézetében 16 munkatársával együtt, egyikük sem magyar. Seminoék azt találták, hogy az Eu19-Y, azaz férfi kromoszóma mikroelágazásainak /^/ száma az ukrán síkságon a legnagyobb, vagyis itt volt a kromoszóma fejlődésére a legtöbb idő, tehát az Eu19-Y kromoszóma nagy valószínűséggel itt alakult ki. Itt „kaptuk el” párkapcsolatok útján, innen terjesztettük vándorútjainkon. Huszonöt eurázsiai nemzet, nép Eu19-Y kromoszómájára kiterjesztett vizsgálataik táblázatából kivonatoltam a 10%-nál magasabb Eu19-Y tartalmúakat:
Magyar 60.0%, Lengyel 56.4%, Ukrán 54.0%, Udmurt 37.2%, Macedón 35.0%, Cseh és szlovák /? ilyen genetikai nemzet nem létezik, legfeljebb Magyar és szlovák/ 26.7%, Mari 13.0%. A magyar, (és valószínűleg a lengyel) eredet kizárható, út közben kellett „elkapniuk”, mivel a Kárpát-medencében nem találtak tartalmú őskőkorszaki leleteket. sem nagyszámú Eu19-Y /^/-t. Lásd lejjebb: „(16/1. ábra)” is.

Ez az Eu19-Y „fertőzés” valószínűsíti, hogy 17 000 és 14 500 között jártunk arra, és e „fertőzés”

1/10

kettéválása azt, hogy az S1UKaukázus Ösvényt választók leválása (<) az Indus folyó felé vonulóktól e környéken eshetett meg.
. (A bizonyítás kövér kiemelései, a „/” jelek közötti részek és a cikkbeni „BP” = „jelen előtt” évszám javítása „Kr. e.”-re tőlem.)

Egyrészt:Semino a 00.Ge1. bekezdésben hivatkozott cikkében (2000.) írja: „Az EU18 és EU19 haplotípusok szétválását és eloszlását úgy értékeljük, mint elszigetelt népességeknek a jelenlegi, /a Würm/ jégkorszak utolsó eljegesedésének tetőzését (LGM) követő időkben részben az Ibériai-félszigetről, részben Ukrajnából való szétterjedését.

Tény, hogy a jégkorszaki időben (Kr. e. 18 000-től a 11 000. évig) emberi csoportok rákényszerültek arra, hogy Közép-Európát az Észak-Balkán (itt a Kárpát-medencét is beleértve) kivételével kiürítsék. Európában a növényzet és állatállomány hasonlóan elkülönült eloszlását tulajdonítják a jegesedés okozta szétválásnak, amit a klimatikus menhelyekről való szétszóródás követett. Ezt a jelenetet az a fölismerés is alátámasztja, hogy az Eu19-hez kapcsolható mikro-elágazások /^/ csúcsa/i/ Ukrajnában található/k/.” Seminonak pedig nézzük el, hogy genetikus kutató létére nincs kellőképpen tisztában e terület hegy- és vízrajzával, ahogy mi sem vagyunk tájékozottak pl. az Ural hegység átjáróival.

Másrészt: prof. Raskó István: Honfoglaló Gének 90. oldal, Medicina Könyvkiadó Zrt. 2009: „Az U4, HV és R1 haplocsoportba tartozó 73 egyén teljes hosszúságú mitokondriális genom-szekvenciájával megállapították, hogy a HV3, HV4 és az U4a1 a pre- neolitikumban /közvetlenül a neolitikum előtt/, 17-10 ezer évvel Kr. e. alakult ki Kelet-Európában, /és ezek jellegzetes magyar gének./ Az R1 haplocsoport segítségével, /pedig/ ősi kapcsolat található a kaukázusi és indiai populációk között, egy 14 500 évvel Kr. előtti szétválással. /< Szétválni csak az tud, ami korábban már kialakult./ A szlávokban található gyakori alhaplocsoportok (U4a2a, U4a2, Hv3a, és R1a1) sokkal fiatalabbak, /mint a magyar haplocsoportok/ mintegy 6 200-4 400 évvel Kr. e. alakultak ki.” /Orosz media forrás: A Kijevi Russzt Álmos vezér alapította meg 880-ban, miután visszavette a várost a fegyveres varég (ruri, svéd) kereskedőktől./
Harmadrészt: hogy HOL, valószínűleg a Kaukázus és az Indusfolyó között. /Térképünk szerint a Turáni-alföld környékén./

A következő, idézőjelbe tett mondatokból kettő Raskótól származik, (153. és 154. o.), a többi és a „/” jelesek (M.T.)-től, valamennyit lásd HAJSZÁLGYÖKEREK 2018. 148. oldal..
„A rasszizmus genetikai képtelenség!”

/Vagyis az antimagyarizmus és az antikrisztianizmus is az./ (M.T.)

„A genetika nem Szent Grál, nem ad választ mindenre, de egy előnye van a humán tudományokkal szemben. A történelem során a politika számtalanszor beavatkozott a tudományokba, beszennyezve azt, a DNS azonban nem hazudik!”

A DNS biztos nem!
De pl. azok igen, akik Seminót azzal próbálják hitelteleníteni, hogy túl kis mintával dolgozott. Próbáljunk utánaszámolni!
Andalúz, Spanyol- Baszk, Francia-Baszk, Katalán, Francia, Holland, Német, Cseh és, szlovák, Közép- , É-olasz, Kalabria, Szárd, Horvát, Albán, Görög, Macedon, Lengyel, Magyar, Ukrán, Grúz, Török, Libanon , Szír, Számi, Udmurt, Mari. Összesen 25 nép, azoktól vettek összesen 1007 mintát, ebből magyar 45 minta, népenkint átlagosan:
1007 : 25 = 40,3, ami kisebb, mint a magyar 45, és a magyar népesség pedig ennek a mezőnynek az átlaga alatt van. és a mintaszámunk így is az átlag felett van. A (HR2018.)-ban a fent adott oldalak közelében bonyolultabb igazoló számításokat is találnak.
Angolból fordítottam: „A genetika messze van a pontosságtól, a következők miatt:
A kisszámú minta, amit 7 milliárd emberből vesznek (+14 milliárd halott).
A minták kiválasztási feltételei, melyeket néha a politika és a sovinizmus befolyásol.”

2/10

/És sok más erő és hatalom is./ (M.T.)

Semino és társai közlése a Science-ben (2000.)

Sorszám 19. Égei-tenger, Főnícia.

Ami most következik „idézőjelek” között, azt a HAJSZÁLGYÖKEREK – Retúrjeggyel a Kárpát-medencében (HR) c. 2018. tanulmánykötetemből idézem, /ha mást nem jelzek./:
„ – utazás a térképeken.

Most pedig vegyük elő a Történelmi Világatlasz (TV) 2001-i kiadását /annak híján a “Történelmi atlasz”, 1995, tankönyvet, vagy az igen jó “Középiskolai történelmi atlasz”-t, 2002, és vessünk egy pillantást az Égei- és Krétai-tenger, /Levante, melynek partvidéke Főnícia: 18/1. térkép/, Közel-Kelet és Mezopotámia vidékére.

Égei-tenger: Visszafelé lapozva Hellász fénykorától (Kr.e. V.- IV. század) az első, amit a sziget- világban megpillantunk, Krétától északkeletre, Karpathos hegyláncos szigete, a görög szó jelentése: hegyek. …”az sem lesz meglepő, hogy az Égei-tenger szigetein ilyen magyaros hangzású neveket is találunk: … Kalavárda, Soroni, Tilos, Kos, Sámos /Szamos, vagy Számos? /, Kissamos, Órmos, stb. /, gyűjtőnevük Makaria/”, Továbbá „Sáros folyó, Iassus város és öböl Káriában, Solymos hegy Lykiában. A Solymos-hegynek nevet adó solymos nép később eljuthatott Kánaánba /= Főnícia/ is, mert csak ők adhattak nevet Jeruzsálemnek is.

3/10

Bár a földrajzi nevek etimológiai szótára erre a görög Ierousalem nevet adja, de ilyen név a görög szótárban nincs. Aki gondosan keres az Ierosolyma nevet talál, aminek első tagja, az Iero(s) jelentése erős, szent, Istentől származó, Istennek rendelt, tehát a város neve Szent sólyom. Ezt a nevet biztosan nem indoeurópaiak adták, mert a helyén már Kr.e. 3000-ben volt település és akkor az indoeurópaiak még sehol sem voltak. … Dr. Aczél József 1926-ban 3.000 tőszó egyezést mutatott be monumentális tanulmányában (ez sokszorosa az állítólagos finn-ugor egyezéseknek! Lásd Sorszám 23.Görög világ.), arra a megállapításra jut, hogy ’a magyar nyelv ízig-vérig görög’. /Vagy a görög nyelv izig-vérig magyar?/ Aczél görög szakos magyar nyelvtanár volt, tehát érvelését illik komolyan venni. Ha pedig elfogadjuk, amit mond, akkor szinte az összes, KisÁzsiával kapcsolatos problémánkra fény derül. Kezdve a magyaros hangzású földrajzi nevekkel és folytatva Ciprusnak /Levante/ a tudomány által nem ismert őslakóival vagy az ismeretlen eredetű tengeri népek Egyiptom ellen vonulásával, melynek dátuma feltűnő egybeesést mutat a hellén-görögök Meotiszból történt kiköltözésével.

Az Enciklopedia Hungarica azt mondja, hogy már az egyiptomiak és a görögök is a Frigeket tartották a legősibb népnek, amit maguk a frigek is megőriztek emlékezetükben. Majd így ír az enciklopedia: ’a frígek őshazája Herodotos szerint a Kaukázus hegyláncainak déli lejtőin, a mai Örményország, egyesek szerint Subartu mások szerint Saga-Skyta elnevezésű területén volt. Középisk. tört. atl. 2. o. „c” térkép is, Bp. 2005. Görögösen írva saboi, sabadi, savadi, később savardi volt a nevük. Ezt bíborban született Konstantin, bizánci császár, a magyarokról subartoi asphaloi-nak jegyezte le.” (Imre Kálmán: A magyarok őstörténete új megvilágításban, 224-225.o. Heraldika, 2002.) A TV-re visszatérve és visszafelé lapozva korábban: A peloponészoszi háború (Kr.e. 431- 404) idején Sikelia, a mai Szicília, székelyekre emlékeztető neve a másik (latinul Sikulus), mely már A Főníciai és Görög gyarmatosítás (Kr.e. XI.- VI. század) térképén is látható Arados várossal együtt, mely utóbbi Byblostól északra, a Ciprussal szembeni tengerparthoz közeli kis szigeten fekszik. Az előző lapon A Perzsa Birodalom (Kr.e. 558- 465) térképén, ugyanezen a helyen, a 12. oldalon megpillantjuk Arvad városát, a felette lévő Kánaán (Kr.e. XX.- XIII.) című, III. jelű kis térképkockán pedig egy újabb, egy másik Arad látható, Hebrontól délre, a Holt-tenger nyugati partjától 15- 20 kilométerre. A kánaáni civilizáció területén fekszik, de a Kánaán (Főnícia = Palesztina) (Kr.e. XIII.- VI. század) című, sokkal nagyobb léptékű, Izrael törzseinek elhelyezkedését ábrázoló térképen, Júdeában, már nyoma sincs, bár Mózes IV. 33:40 szerint: „És hallotta Kananeus, Arad királya, aki Kánaán földjének déli részén lakott, hogy Izrael fiai megérkeztek.” De azért ne csüggedjünk, az Elő-Ázsia és Egyiptom (Kr.e. XV.- VI. század) térképén ismét, bár utoljára találkozunk Arvaddal, viszont feltűnik az Idiglat (Tigris) két mellékfolyója, az Alsó Záb és a Felső Záb. A “záb” (zab) az Idiglat mellett gyanúsan magyaros hangzású név, és – hozzáértéstől nem zavartatva – az Eridu-Arad hasonlóság is. Az “alsó” és “felső”, más térképeken “kis”- és “nagy”-ról csak a Wiki-ből és csak annyit tudtam kiókumlálni, hogy van egy “kebír” = nagy, arab elődjük, /a szadír = kicsi, a szatír szavunk arab eredete, nem fordul elő,/ talán egykorú görög térképeken lehetne ezt tisztázni. Maspero (Gaston Maspero (1846-1916): „A zsidók ókori története” c. forrásértékűnek tartott műve, 7.o; 20. o; 24.o. Franklin-Társulat, Révai Testvérek, Budapest. (És egy ismert név, amit az oroszul is jól beszélő Netanyahu miniszterelnök visel, mindegy, hogy mióta. Jó lenne tudni, hogy Netanya izraeli városka neve jelent-e valamit héberül is.) pedig a 212. oldalán Paripa városról ír.

Esetleg magyar jelentéssel gyanúsítható a Hábúrt befogadó Purattu-tól (Eufratesz) nagyon eltérő hangzású Hábúr (hab úr) folyó neve is? Elő-Ázsia és Egyiptom (Kr.e. III.-II. évezred) (A Lonely Planet Publications Pty Ltd. Hawthorn, Victoria 1999. azt írja, hogy a mai Homsz (Libanon É-k-i határától kb. 15 kilométerre É-K-re), valamikor az Emusa /Emese/ névre hallgatott. Az Aleppótól (Haleb) mintegy 80 km-re/ északra fekvő Árpád, ^(Cambridge Acient History Volume 2. Part 2, „The Middle-East and Aegean Region o. 1380-1000”, General Index p. 1061. Háttér info az Emsaval együtt: Magyar Nő Magazin, 2013.08.26) vagy Arpacsie a Halebet is magába foglaló északi állam fővárosa, (Sumer: Cities of Eden, Főszerk.: Thomas H. Flaherty, 1993, Sumér: az Éden

4/10

városai, ford.: Dezső Tamás, 2000, Atheneum), melyet Kr.e. 780-ban romboltak le először az állati kegyetlenségük miatt közgyűlöletnek örvendő Asszírok, három évig állta az ostromot, Maspero szerint 740-742-ig. Ezt az Asszír leírásokból tudjuk, amelyek itt kivételesen nem számoltak be részletesen az élve megnyúzott és eltemetett foglyok számáról, vélhetően senki nem adta meg magát, nem maradt élő a városban. Attól délre Emese (valószínűleg azonos az előbbi Emsa-val), mellette Emat, ókori Sumér települések. “Eme a sumír nyelvben tápláló anyát jelentett, mint a mi emse szavunk is. Emat jelentése: táp „Az első birodalmak”,  7. oldal, Helikon Kiadó, 1985, fordította: Háklár Noémi.lálék. E szó lerövidítve a magyar ét, étel, étkezni szavvainkban maradt meg.” (Dr. Nagy Sándor: "A magyar nép kialakulásának története”, Magyarok Világszövetsége (MVSZ), 2014.) A fenti Árpádról ugyanitt megtudjuk, hogy városállam volt. /Strabón (Kr. e. 63/64-Kr. e. 7 körül) Geographika című, magyar fordításban 1.000 o.-as műve leírása alapján készült Kis-Ázsia és Felső-Szíria c. térképen pedig látjuk, hogy vele szemben, a főníciai parton, egy Aradiorum nevű városállam terült el./

Michael Roaftól pedig azt tudhatjuk meg, hogy “II. Assur-nápli-apli elhatározta, hogy királyi székhelyét Assurból a Tigris és a Felső Záb folyó összefolyásának közelében fekvő Nimrut-ba helyezi, Kr.e. 878-ban már elkezdődtek az építkezések. Az info feletti térképen látható Árpád is, az előtte lévő oldal térképén pedig a már említett második Arad (Bét-Jerohám). Bét, sémi nyelveken, házat, lakást jelent, és mellette a harmadik, Nagy-Arad is. Az Ószövetség – Mózes 4.21/2,3 – is említi, hogy a zsidók bevették és átnevezték Harma-nak, talán ők tudják, melyiket. Minden esetre királyát úgy hivták, hogy Kananos, vagy Kananus, és nem zárható ki, hogy a Kánaán bibliai nevével hozható összefüggésbe. Maspero szerint a bevonuló zsidók a Holttengertől délnyugatra Madianiták-kal találkoztak. Az eredeti brit kiadású, angol nyelvű atlasz térképei következetesen Great Zab-ról és Great Arad-ról írnak, egy helyen Arad of Beth-Yerohamról. … „Létezett Atilla nevű város Kis-Ázsiában (hol?), a Levante területnév a Levente magyar hercegi névből származik.”…”A székelyek … szerepelnek a Tengeri Népek hadjárataiban is, Kr.e. 1.400-tól kezdődően.” (Péterfai János István )

Mossuk le az út porát a Tigrisben, amit soha, véletlenül sem neveztek angolul Tiger-nek, hanem hol River Tigrisnek, ritkábban pedig Idiglat-nak. Sőt, egy Kr.e. 600-500 körüli térképen “Tunnel Tigris” /alagút/ is látható, 38˚33’N 40˚54’E /az északi szélesség és kelti hosszúság/. Viszont Nicholas Postgate azt írja („Az első birodalmak”, 7. oldal, Helikon Kiadó, 1985, fordította: Háklár Noémi), hogy “A Tigris, akárcsak az Eufratész, az ősi Urartu (Ararát) területén, a Van tó közelében ered. Modern arab elnevezésük (Didzsle /Wiki: Didzsla/ és Forát) jobban hasonlít sumer nevükhöz, (Idiglat /Wiki: Idigina/ és Buranun), mint a mi klasszikus névformáink.” (Wikipédia: „A Tigris eredete valószínűleg a sumér Idigina.” A mi szempontunkból mindegy.) Sem a „Tigris” sem a „River Tigris” címszavakat nem találtam, sem az Akadémiai nagyszótárban, sem az 1956.-i kiadású, 1500 oldalas Oxford Concise Dictionaryben, sem az 1998.-i kiadású, 33 kötetes Encyclopaedia Britannicaban, végül a Tigris meglett az 1800 oldalas, 93-ban kiadott Oxford English Reference Dictionaryben, folyó, kiejtése: tájgrisz. Hogy ez hogyan keltezhetett az Idigina, angolul valószínűleg ididzsina de akár az Idiglat, ididzslet kiejtésű szóból /amik természetesen nem találhatók az említettekben, így a hasonló kezdetű, környékükön lévő szavak kiejtését vettem alapul/, az megmagyarázhatatlan. Mit súg a Jozan Paraszti Eszünknek az, hogy ilyen angol szót a fenti forrásokban nem találtam? Azt, hogy az angolban ilyen szó nincs is. De akkor honnan vették? Talán a sumérból? Talán van olyan sumér szó, hogy tigris? Nézzünk utána legalább a valószínűségének. „Nagyon kevés ékírásos jelnek van csak egy jelentése; a legtöbbnek négy van. Ékírásos jelek kifejezhetnek egy teljes szót vagy egy fogalmat vagy egy számot. Ámbár legtöbbször egy szótagot jelentenek. Egy ékírásos szótag lehet egyetlen magánhangzó, egy

5/10

mássalhangzó + egy magánhangzó, egy magánhangzó + egy mássalhangzó, és még egy mássalhangzó + egy magánhangzó + egy mássalhangzó is. Nem létezik olyan, emberi szájjal kimondható hang, amit az ékírással nem lehet jelölni.” (Senta German’s essay on KHANACADEMY:

19/1. térkép, elforgatva, tájolás: Észak ←, Kelet ↑

 A lakott világ világ Strabón szerint
STRABÓN (Kr. e. 64/63-?), 70 éves kora körül befejezett,
magyar fordításban 1 000 odalas műve a Geógraphika.
Ford.DR.FÖLDY JÓZSEF, Gondolat, 1977. A 854. o. utáni 1. térk.
Eszerint is a Tigris folyik be a „Sinus Persicus”, azaz a
Perzsa öböl észak-nyugati végébe (itt északról dél felé).

kimondható hang, amit az ékírással nem lehet jelölni.” (Senta German‟s essay on KHANACADEMY

6/10

„Cuneiform”. Eredeti szöveg a (HR)-ben.)

Mellesleg hajlékonyság, sokoldalúság tekintetében hasonló a székely-magyar rovásírás is, amely képes jelölni azt a 13, (nem kivétel nélkül csak) magyar hangot, amit a latin írás nem: TY, GY, NY, SZ, ZS, CS, LY, J, K, Á, É, Ö, Ü./ (A sumér-magyar-akkád kisszótár, Wiki: „TI.AMAT (sumer) és tâmtu (akkád) jelentése: tenger. Összetételként: TI (borda) + AMAT (úrnő), vagy TIL (élet) + AMAT (úrnő). Erről máris a bibliai „Éva” /a héber név jelentése: élet/ sumer előképe, NIN.TI (az élet vagy a borda úrnője) juthat eszünkbe! L.73 /L’abat, az ékírás megfejtője, 73-as számú szava) fő fonetikai értéke ugyanis ti.” Ugyanez a szótár a gina szót nem ismeri.) A fentebb felsorolt lehetőségekből a tájgrisz szótagonkint nem rakható össze, vagyis ez egy teljes szó vagy egy fogalom, vagy egy szám. Végül, mégis a Wikipédia, mégpedig az angol változata adta a legátfogóbb megoldást: A Tigris/ neve feltehetően a sumer Idigina elnevezésből ered, a gina szó sumerül folyóvizet jelent, a Ti pedig életetadót, vagy bordát. A görögök, az óperzsa Tigra szó alapján Τίγρης-nek hívták a folyót. A folyó elnevezése környező nyelveken: Akkád: Idiqlat, arab: دجلة, Didzsla, arámi: ܕܝܓܠܐܬ , Diglath, görög: Τίγρης, Tigrés, héber: חידקל , Ḥîddeqel, hurrita: - Aranzah, kurd: -, Dîcle, örmény: Տիգրիս, Tigris, perzsa:دجله Dedzsle, sumer: Idigna/Idigina, https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:B124ellst.png; szír: ܕܹܩܠܵܬ , Deqlaṯ, török: Dicle.” Tehát végül még sincs semmi köze a mi tigris szavunkhoz? Egy másik szótár a tigrisre tigris folyam = id Hal-hal és Mas-tik-kar szavakat adja. Tájgrisznak se híre, se hamva, ugyanis a görög betűs szó kiejtése biztosan Tigrész, az óperzsa és az örmény szóé pedig nagy valószínűséggel Tigra és Tigris, vagyis az angol Tájgrisz, fonetikusan, hangzás alapján, nem származékuk. Tehát valószínű, hogy az angol Tigris egy örmény, esetleg óperzsa vagy görög térképről került át betű szerint az angol térképekre, nem pedig a hallott szó lejegyzésével. Az is érdekes, hogy a tiger az angol-arab szótárban arabul fonetikusan nimr, és Nimrud (ma Kalhu) a Tigris mellett – az Alsó Záb torkolatánál – fekszik. Imre Kálmán viszont úgy tudja, hogy a nimr párducot jelent és ezt alá is támasztja. / Ezek után olvasom Jozef Klima-nál (Mezopotámia, 1976, fordította Ágh István, Gondolat, Bp. 1983, 42. oldal), aki Armas Salonent idézi: A sumérok a Tigris, az Eufrátesz, továbbá Ur, Uruk, Sruruppak, Larsza, Nippur, Kis, Szippar városok neveit, a pásztor, földműves, halász, kovács, ács, fazekas, takács szavakat örökölték, az előttük ott lakó nengen nevű néptől. Tanulságos! Ha van valamilyen jelentése a szónak az örményben, óperzsában, görögben, vagy a nengen nyelvben, (mely utóbbi már aligha derül ki), akkor azért, hogy vigyázzunk a szóegyezésekkel, nem mind arany, ami fénylik, ha nincs, akkor azért, mert akkor mégis, csupán magyarul jelent valamit. De ha nem csak magyarban, hanem örményben és/vagy óperzsában is jelent valamit, sőt valami hasonlót, az valóban nem arany, hanem egyenesen gyémánt(gyanús), és valaki, aki nyelvész, és nálam sokkal fiatalabb is, megkísérelheti a kapcsolat(ok) megfejtését. Az is érdekes, hogy miért éppen a Tigris szó kapott ilyen kitüntetően sokoldalú szófejtési elemzést, tetejébe nem is a magyar, hanem az angol Wikin, meg egy valószínűleg finn nyelvésztől, akit egy cseh őstörténész idéz. Mind ehhez mérten a magyar Wiki az agyonhallgatás bajnoka. Szokás szerint. (És ez csak egyetlen szó, helynév volt.) Miután már azt hittem, hogy a könyvet befejeztem, találtam rá a Chambers Dictionary of Etymology 2000-ben újranyomott példányára, kiadó Robert K. Barnhart, a tiger szó származtatására. Íme, a lényeg: Valószínűleg az 1300 előtti régi angol tigras-ból (többesszám), 1000 előtti francia tigre-ből, mind kettő a latin tigris-ből, a görög tígris-ből, vélhetően iráni, ahová viszont lehet, hogy egy másik nyelvből került. /Lehet, hogy ez a Kárpát-medencei elő-ősmagyar nyelv volt? Mind ez figyelemreméltóan összecseng A. Leo Openheim kultúr-antropológus véleményével is, lásd a (HR) 80. oldalán és a Sorszám13. Sumér. fejezetben is. 

Visszatérve a nevekre, azokkal viszont vigyázzunk! Jártam egy Wadi-hadramauti, Tarim nevű, kis jemeni városkában, É15°K47° környékén. A név látható a TV-on is, de csak onnan 4.000 km. -re É-K-re, Mongóliától D-Ny-ra É40˚80˚K90˚: Tarim-medence, Tarim folyó (a Taklamakán sivatagban, ahol, néhány éve, Bakay Ervin professzor úr vetítős előadásából tudhatóan 4.000 éves, klíma mumifikálta magyar leletek tömegét ásták ki), és nagyon

7/10

valószínű, hogy közük nincs a városhoz. (Három hónappal az után, hogy 84-ben megérkeztem, mint a magyar szállítású épületelemgyár statikustervezője Ádenbe, egy kollegám, a tengerparton, négyszemközt közölte: „Minden román, aki itt van, az szekus (Szekuritate = a román CIA). Mi párnaemberekkel is dolgozunk.” Akkor tudtam meg, hogy ott, akkor párnaember voltam, a kifejezést sem előtte, sem azóta nem hallottam. A – majd tíz éves sorbaállást követő – kiküldetéshez szükséges angoltudást annak a két brit angoltanárnak köszönhettem, akiket 49-ben hazaküldtek, mert nem voltak kívánatosak 15-20 kilométerre a szovjet határtól, Sárospatakon. Most jól elszóltam magam a szakmámat illetően.) Nyilván nem mindegy, hogy egy-egy elszórt esetről esik-e szó, vagy több névről, mint fentebb, esetleg nevek garmadájáról, mint ahogy (HR) c. tanulmánykötetem „A VÁLASZ ötödik része – Dr. Nagy Sándor válaszol” című fejezetemben is látni fogjuk. Fogadjuk tehát kritikával, hogy az „Első birodalmak” 116. és 135. oldali térképén 1-1 “APU” látható, a betűrendes névkeresőben *-gal jelölve, ami azt jelenti, hogy területet, tartományt jelöl, nagyjából 37˚ N 41˚ E, illetve 33˚ N 36˚ E helyeken. Erdélyben, a Szamos közép-alsó folyása határánál, ahol a folyó északról egy derékszögű kanyarral éppen nyugatnak fordult, a tiszai oldalon van egy Apa nevű kicsiny község, mintegy 200 km-re, ÉK-re Aradtól, egyébként bronzkori lelőhely. Mind ez nem érdektelen, de így együtt is, óvatosságra int a Kis, (brit térképeken Kish) Ur, Uruk város- továbbá az Urmia és Van tó nevek tekintetében is. Azért, érdekesség kedvéért, felsorolnék még néhány kevésbé közismert nevet is (Gaston Maspero ): Marad (ma: Wama ma Sadun), 32˚04’N 44˚471E; Mari (Tell /arabul domb/ Hairi); 34˚37’N40˚46’; Magan*, 97. oldal; Maka*, 209.oldal; Nemrut Dag (dag törökül erődítmény) 35˚42’N42˚11’E/. Hadd tegyem hozzá, hogy Károly Erdély, Dél-Németországban élő, múltunkat kutató hazánkfia /akinek az a kiindulási álláspontja, hogy a jégtakaró a Földközi-tenger északi partjáig tartott, nem egyeztethető össze egyetlen, általam ismert vonatkozó térképpel, adattal, meg azzal a másik megdöbbentő állítással sem, hogy egyáltalán nem is volt/, mezopotámiai térképén Kis közvetlen közelében, északkeletre egy Kuta, kicsit távolabb, délkeletre egy Marad is található. Érdekes nevek még a Dombos, továbbá a Madianiták, Makhanaim, (a Makhana szó többesszáma a héberben) Mákhír, Jáhïr, a Mákhír nemzetségbeli hadnagyokról szóló híradás is.¹ De gyanús Ugarit (Ciprus északkeleti csücskével szemben a tengerparton, TV, 8. oldal, Kr.e. III.-II. évezred) is, mely szántót jelent sumérul, Tábor, a Genezáret-tótól DNy-ra, 20-30 km-re, TV 12. o. Palesztina (Filisztea) (Kr. e. VIII-VI. század), Tábor-hegy u.o. TV 12. o. (Kr. e. XX-XIII. század), Dombos keleti része, melyet a Khábur, kis és nagy Záb öntözött, „érczekkel és ásványokkal, gabonával és mindennemű gyümölccsel bővelkedik.” (Maspero 7. oldala.) Ugyanott olvashatjuk /20.-21. o./, hogy a Sínairól érkező zsidók a Holt-tengertől délnyugatra madianitákat találtak (a két Arvad), hol szövetkeztek, hol harcoltak velük, két hol rabló, hol pásztornép /valószínűleg mind kettejük/. Talán mégis valószínűsíthető, hogy itt, az ókorban, a zsidó hódítás előtt (Kr.e. XII. szd. TV 11. oldal), magyar anyanyelven (is) beszélő nép (is) élt, épített városokat, szervezett városállamokat, nevezett el folyókat, tartományokat. Mikor is? Ugarit, Kr.e. III.-II. évezred, a három Arad közül az egyik első nyomát a TV-ban Kr.e. XX.-XIII. században (TV 12. o.) és Mózes IV.-ben láttuk, utolsó híradás pedig a mezopotámiai atlaszban az, hogy Sosenk, egyiptomi fáraó, a Kr.e. 924-ben meghódított városokat felsoroló egykorú jegyzékében mind két, Holt-tenger közeli Aradot szerepelteti. (Maspero 159. oldal.) A tengerparti Arvád városállam megadóztatásáról Assur-nászir-apli Kr. e. 877-ben számol be, és Oszmán, /644-656, TV/, Ciprus meghódítója foglalja el, rombolja le végül Kr. u. 666-ban (Gaston Maspero). Az tehát a TV és Maspero adatainak megfelelően a Kr. e. XI. század és Kr. u.VII. század között kétségtelenül létezett. Bár a Közel-Kelet, Egyiptom és Görögország Kr.e. 1200 és 900 közötti történetére vonatkozó írott források eltűntek /ez is érdekes, mert ennek az eltűnésnek a részleteiről sem tudunk semmit/, (Ezért nevezik ezt az időszakot sötét kornak.” 158. oldal, vagyis nem összeesküvéselmélet.) A TV „Előázsia és Egyiptom”

A Tigris után, esetleg az ősi, székely Dobai családnév, a Doba magyar helységnév, melyet, „A HUNOK legfrissebb, a SZÉKELYEK legkorábbi története” című fejezetben (HR) tárgyaltunk meg, szintén megérne egy hasonló vizsgálatot, az arab személynévből származó Dubai

8/10

államnév kapcsán. Hajdu Mihály: Családnevek enciklopédiája ugyan az Árpád-kori dob-ra vezeti vissza, de a szóvégi „i” betű az arabban is valahová valósit jelent. Én is ismertem személyesen pl. egy Mekkawi-t, azaz mekkait, Adenben. Megérné, ha van kapcsolat azért, ha nincs, azért, hogy ez a kérdés többé soha fel se merülhessen.

Kizárt, hogy mind ezt a zsidók, azóta is, véges-végig ne tudták volna, bár az ószövetségi írások is csak Kr. e. 700-tól kezdtek megszületni. Ebből a szempontból hiába voltak már Kr. e. 1100 körül Kánaán környékén, és harcoltak a 853-as qarqari csatában is mely után “Asszíria és Izrael történelme elválaszthatatlanul összeforr.” De akkor mi célból titkolták, titkolják. Tudom. Nevetséges összeesküvés elméletek tömege, /9. Sőt. Antiszemitizmus. Ha viszont valami a szöveg- és térképfordítók számláját terheli, azt ezennel, ünnepélyesen visszavonom, bár több helyen, például Postgatenél is, láttam a ”FORDÍTÁST SZAKMAILAG ELLENŐRIZTE KOMORÓCZY GÉZA” feliratot. Erről jut eszembe! A magyar fordítás mindenütt I.e.-vel jelöli azt, ami az angol eredetiben B.C., Before Christ, kivéve Postgatet. Ugye nem összeesküvés, vagy valamiféle antiizmus, hogy én is Kr.e.-nek jelöltem? Itt gyorsan megemlítem még a negyedik, a Maros menti Aradot is, amit a TV 109. oldalán, a Magyarország a XI. században című térképen, mint ispáni székhelyet találtam bejelölve. Vagyis, vélhetően, Szt. István (1000-1038) korában, hisz ő szervezte meg az ország világi és egyházi közigazgatását, ami Trianonig nem is változott, Arad akkoriban már egy várral is megerősített, vagyis komoly múltú település volt. Az ár szó egyébként a sumirban, akárcsak a magyarban áradásos, árveszélyes helyet jelent (Nagy Sándor, (HR) 44. o.).

Továbbá:„Földrajzi nevekben ez a népnév /a magyar/ a következő helyeken és torzulásokban fordul elő (a lista természetesen nem teljes): Maxera délkáspi folyó Ptolomeusnál, Mazara nevű város a Tigris és az Eufrates forrásvidékén, Matsar nevű erőd a mai Perbál (nem a magyarországi!!) közelében, Madzar (Madzsary, (ld. //Érdy, a (HR) AZ UTAZÁS c. fejezetét és a 13. táblázatának 5. eseményét) nevű város a Kuma és a Bybala összefolyásánál az északkáspi térben, a Kaukázus eredetileg Magyar Hegység neve, a Fekete-tenger Magyar-tenger neve, a különböző örmény földrajzi és történelmi munkákban említve Madzar-völgy, Madzsarok faluja, stb. …. Mare Mazari, Mar Magior”. Hivatkozott források: Ptolomeus: Cosmographia (Lib. V.), Theophilactus Simocatta: Historiarum (Lib. YIII.), Ibn Battuta, arab író (1302-1377) még járt Madzarban, akár Medicis Mihály örmény lelkész is 1820-ban. Fejér György, Kállay Ferenc, gr. Kuun Géza, (1890) Bendeffy László (1941-42). Ószláv forrásokban a Kaukázust Déloroszország népei általában Magyar Hegységnek nevezték. A Fekete-tenger név a 17. század óta használt, előtte Mazar, vagy Magior. Egy 1550 körüli portugál térkép szerint Mar Magior, egy másik, 1564.-i velencei térkép szerint Mare Mazara, az 1596.-i velencei térkép már Mare Maggiore-re torzítja, olaszul Nagy Tenger, (ami szamárság), ez utóbbi egy önkénytelen olaszosítás. (Dr. Padányi Viktor, történész: Dentu-Magyaria, 121 - 122. o. Püski, Budapest, 2000. (P.V.) Jozef Klima („Mezopotámia”, 1976, 60. -78.o. térképen sorolt 88 neve között néhány eddig nem említett: Marad (Eufratész, Nippur közelében), a közelben Birsz-Nimrúd (egy másik, ugyancsak mai Nimrud név), Dér (ha a Zagrosz hegység ÉNy-i lábánál deresedhet), Sús /sós, sás(?), a Khárun folyó mentén/. India kellős közepén fekvő Madhya (szótár szerinti jelentése: nagy, központi) Pradesh államának nevének hangzása azért érdekes, mert a 7/a táblázat egyik sorában Underhill és társaira hivatkozva 35,19 % R1a1a=M17/M198-at /Eu19-et/ közöl, továbbá „Hideo Matsumoto által a magyarokban megtalált mongoloid markerek … ugyancsak ezen állam, törzsi társadalomban élő népei között találhatók meg” ((HR) „B” cikk).

Imre Kálmán (a (HR)-ben lásd később) így ír erről, Padányi Viktort (Hor-Aha-Harku-Horka (Magyarázatok a Menes kérdéshez) 16. o. (Sydney, 1964-Budapest,1997.)) idézve: „Sokkal nehezebb a helyzet, mikor a „klasszikus” ókorban belépnek a történetírók. E szempontból különösen a görögök veszélyesek, mert írásbeli torzításaikkal egyszerűen úgy összekeverik a népeket, hogy ők maguk sem ismernének rá saját magukra. Bizony megfontolandók ezzel kapcsolatban

9/10

a történész Padányi mondatai: ’ősi szövegekben talált külföldi szavak és nevek idegen nyelveken és írásmódban történő modern utánzatai teljesen megbízhatatlanok. Először az ókori szerző torzította el őket, aki hallomásból írta le azokat, vagy szóbeszéd alapján rögzítette régebbi szövegekből. Másodszor a külföldi szó vagy név automatikusan torzul, amikor idegen és nem megfelelő írásrendszerbe kényszerítik. Harmadszor ezeket a már kétszer torzított szavakat és neveket a későbbi fordító tovább rontja, amikor saját nyelve betűinek fonetikus értékei szerint írja le azokat. Negyedszer a történész ferdít rajtuk, aki idegennyelvű fordításban olvassa és akaratlanul is saját nyelve fonetikus értékei szerint észleli azokat. .... Az eredmény teljes képtelenség, különösen a nem árja nyelvek szavai esetében. … De különösen a római, görög és bizánci források járnak élen olyan szavak (Memphis, Massageta, Syspiridites, Fraorthes, stb.) gyártásában, amelyek sehol sem léteznek, csak a forrásokban.’ Ezért a kellő óvatosság ez esetben a legfőbb erény.” Visszatérve a megbízhatóbb, de ugyancsak félrevezethető TV-ra, ugyanakkor felfigyelhetünk az Afrika északi partjára és a tenger Szicília-Kréta-Ciprus-Arados vonalára berajzolt színes, kelet felé mutató nyilakkal ellátott, népmozgásokat megjelenítő ívekre is, “Kr.e. 1200 körül, ‘tengeri népek’ (achájok, etruszkok, szikulok, szardenok, lükek)” illetve ‘tengeri népek’, etruszkok, filiszteusok, szikulok, Kr.e. 1200 körül” felirattal. /Elő- Ázsia és Egyiptom (Kr.e. XV.-VI. század)./ Vagy: TV, 17. o. II. Itália népei, Kr.e. V. század, siculusok és sicanusok Siciliában. Egyébként Arvadot, a görög hódítók szokása szerint elgörögösített Arvados néven is, a “Történelmi atlasz” tankönyv, Arvadot és Árpádot a “Középiskolai történelmi atlasz” (CARTOGRAPHIA, Bp. 1995 és 2005 is mutatja). Arvadot a rómaiak, latinosítva, Aradus-nak nevezték. Visszatérve a TV térképére, vegyük szemügyre az Aral-tó és a beleömlő Szir-darja, Amu-darja környékét, ahol még az 1975-ös, Cartographia kiadású, nagyon kicsi, 1:55 000 000-ós léptékű, 18 cm x 19,5 cm-es (rá fér Nagy-Britannia, a Bering-tenger, a Kis- Szunda szigetek, és Madagaszkár északi csücske is), zseb-atlasz politikai és hegy és vízrajzi, túlzsúfolt térképére is berajzolták a Szovjet-unió területére a Turáni alföldet. Történelmi atlaszunk 1:25 000 000-ós, tágas térképéről csak azt tudhatjuk meg, hogy az Aral tóba ömlő két folyó akkoriban a Iaxartés és Oxos névre hallgatott. Turáni alföld sehol. Turán bizonyára nem is létezett, csak valami összeesküvés elmélet. A baj csak az, hogy nem csak az 1965-ös térkép tud róla, hanem a nemzetközi tudományos élet is következetesen használja a turáni népek, sőt turáni nyelvek fogalmakat is. A már hivatkozott Tények Tárháza 1995. is jelöli Türkménisztán üzbég határán. Ezek után nem marad más, mint a “Bizonyára, /10.” Csökkentik-e az eddigiek a „retúrjegy” valószínűségét? Nem. Sőt! Feltéve persze, hogy a fentieket később tovább valószínűsítjük. Ezért kíséreljük meg most, akár rögtön, de ne fojtsuk a szót az ellendrukkerekbe, adjunk szót nekik is. Ebből a célból ajánlom Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai /szószármaztatási/ szótára című, Debrecenben, 2005-ben kiadott, Akadémiai Díjat nyert művét. Ne legyünk előítéletesek csak azért, mert ezt a könyvet éppen akkor az Akadémia nyelvészei így értékelték. Tessék olvasgatni. A Józan Paraszti Eszünk vajon miféle, magas akadémiai díjjal tüntetné ki?

Tartozom az igazságnak azzal, hogy ezek után utánanéztem a tábor-nak is. Az Encyclopedia Britannica a csehországi /huszita/ Tabor-hegyről és Tábor-falváról tud, továbbá kis dob jelentésről az Ethymology-val együtt, mely utóbbi ezt is franciából és a perzsa tabir, dobból vezeti le. Érdekes, hogy a perzsa, azaz iráni megint lehetséges végső forrásként bújik elő, de ilyen palesztínai névről csak a TV és az Újszövetség tud, pedig az Írás szerint Krisztus innen szállt a menyekbe. Vagy talán éppen azért? Vagy csak tényleg nekem van üldözési mániám? Minden esetre Tábor is akad, vagy három…”
Néhány, eféle név hasonlóságot emlegetni elég nevetséges, vagy legalábbis eröltetett lenne. Na de egy ilyen halmaz, egy ekkora területen belül? A magyar hangzású nevek ugyanis kicsaltak minket az előre jelzett Égei-tenger, Főnícia területről, amiért elnézést kérek…

10/10