Misztikumát nem a tőle való félelem, sokkal inkább a csodálat teremtette meg.
(A neki tulajdonított negatív tulajdonságok, mint a gonoszság, vagy a vérszomjasság, csak a kereszténység felvétele után váltak ismérveivé.)
A magyar mitológiában betöltött szerepe nem igazán tisztázott. Igaz, a Csodaszarvas eredetmondánk archaikus magjában szereplő, a szarvasünőt üldöző ragadozók, akár farkasok is lehettek, valamint meglehetősen elgondolkoztató a neki tulajdonított „szobornok” elnevezés is.
De egyelőre hagyjuk a találgatásokat, inkább vizsgáljuk meg közelebbről ezt a csodálatos állatot.
A farkas házassági kötelékben élő, társas lény. Az apafarkas családszerető, a vadászat után első a család, sőt, nemegyszer, kizárólag a kölykök feneketlen bendőjének kedvéért megy újra dolgozni.
Családcentrikussága ellenére néha előfordulnak házasságtörések, amik meglehetősen nagy galibával, akár vérre menő összecsapásokkal is járhatnak.
A farkas szocializációja a családban kezdődik, majd az iskolában teljesedik ki. Ahol az eleinte játékos tanulást fokozatosan felváltja az élet minden területét lefedő technikák elsajátítása.
A kölykök csak jóllakottan, kipihenten indulhatnak az órákra. Az oktatás - kötelező jelleggel - a kommunikáció, küzdősportok, vadászat, társadalomismeret, és szexuális viselkedés szabályai szakokon történik.
A sikeres vizsga letételével már mindenki tisztába van a közösségben elfoglalt helyével, az ezzel járó feladat- és jogkörök ismeretével. Nincs kivétel, származásra, a szülők társadalmi rangjára való tekintet nélkül történik az osztályozás. Mindig az erősebb, az ügyesebb, az okosabb farkaskölyök lesz a vezető, a domináns egyed. A kiváló eredménnyel végzők még a „pityókás farkas” táncát is képesek eljárni. Azaz, bohóckodó, csetlő-botló, mókás mozdulatokkal cserkészik be, majd minden felesleges erőfeszítés, fárasztó hajsza nélkül csípik nyakon a mutatványtól révületbe esett tapsifülest.
Az iskolából hosszabb ideig, igazolatlanul távolmaradtak, többnyire butább, agresszívabb, betegesebb, szexuális problémákkal küzdő, frusztrált tagjai lesznek a farkas-társadalomnak.
Összességében elmondható, hogy elsősorban a fejlett iskolarendszerüknek köszönhető a farkas populáció hihetetlen hatékonysága. Amíg, egy magányos farkas, hosszútávon nagy valószínűséggel éhen halna, addig a falka egy igazi csúcsragadozó.
A oktatás célja az életben maradás gyakorlati technikáinak minél magasabb szintű elsajátítása mellett, az egyéni célok sikeres integrálása a közösségi érdekek javára. (Agytérfogatuk a tőlük eredő a kutyákétól 30 % -al nagyobb. Nesze neked evolúció!)
Társadalmi felépítésük piramis szerkezetű, csúcsán a „nagyvezér” áll, közvetlen irányítása alatt az alvezérek, majd úgy következnek a családok, családtagok.
A kialakult hierarchiában, kivételes helyzetben vannak a kölykök és a nőnemű egyedek. Az ugyan nem mondható el, hogy magasan állnának a ranglétrán, de bizonyos, megmagyarázhatatlan szociális indíttatástól vezérelve, a legvehemensebb kanok sem merészelik terrorizálni őket. Hasonló védettséget élveznek még a korábbi státuszukból - csökkenő teljesítményük miatt – eltávolított, idősebb állatok.
Csoportos munkavégzéssel védik territóriumukat, a mindenkori helyzet függvényében tervezik meg, és hajtják végre a közös vadászataikat.
Találkozásaik alkalmából a köszönést, a kézfelemelést („itt a kezem, nem disznóláb”) a farkak csóválása helyettesíti. Közelebbi ismerősök esetében a kötelező üdvözlés utáni puszi, és egyéb nyalakodás is megengedett.
Kommunikációjukra a többszintűség jellemző, amely elsősorban a hangképzés számtalan formájára épül, de ügyesen alkalmazzák a testbeszédet, valamint az illat, és szagminták ezernyi változatát.
(Szaglása az emberétől 10.000 szer kifinomultabb.)
A vizeletükbe ágyazott kódok, környezetkímélő névjegykártyaként szolgálnak, minek okán, úton, útfélen tucatszám hagyják maguk után. Többek között megtudható belőle az illető neme, marmagassága, jelleme, hangulata, szexuális töltöttsége, valamint az adott területhez kötődő tulajdonviszonya.
Az agresszívebb hímneműeknél gyakran előfordul, hogy a felemelt hátsólábbal végzendő, közismert rituálét nem a szokásos okból, csupán a nemi szervek mutogatásának, nagyságának fitogtatása miatt gyakorolják.
Ennek ellenére nem ismeretlen köreikben a higiénia, „nagy dolgaikat” – adottságaikhoz mérten - igyekeznek befedni, eltakarni.
Összességében elmondható, hogy a farkas a föld egyik legcivilizáltabb, legintelligensebb állata, és talán már az is érthető miért nem kívánatos erdeinkben.
Nehogy ellessünk valamit tőle…
Hozzászólások megtekintése a régi honlapról
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
(ygyula, 2010.04.28 17:41)
Van annak neve, több is: Toportyán, ordas na a következőt nem találom. Csodálatos állat.
Válasz
100 %
(Házisárkány, 2010.04.27 08:38)
Ez nagyon tetszett! Nagyon pozitív. Az ilyen írások is jót tesznek nekünk. Köszönjük!
Sajnos körülöttünk sok a pióca, és mocsaras a vidék. Lehet inkább az erdőbe kellene menni? Én inkább a faültetést választottam. Igaz ez nehezebb, de hátha meg is erősít...
Válasz
hokati44
(kati, 2010.04.25 14:28)
Köszönöm, hogy olvashattam, szép összefoglaló, nagyon jó és példát vehetnénk belőle.
Válasz
köszsönőőőőm
(KaraSándor, 2009.11.07 20:51)
Ez nagyon jóvolt,köszönőm neketek ilyen még jöhet!Kohn és Grün ülnek a lágerban:Te kohn még is csak kikellett volna fizetni a festőket....
Válasz
farkasok
(Fritzi, 2009.11.07 14:20)
A farkas a magyarok egyik legközelebbi rokonnépének a GAGAUZOK-nak is totemállata.
Válasz
Válasz
(Kántor, 2009.11.07 10:11)
Kedves Lajos!
Örülök, hogy tetszett.
Baráti üdvözlettel: Kántor
Válasz
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
(Melczer Lajos, 2009.11.07 08:42)
Kellemes lazítás volt.
Köszönjük ezt az élő példát, ezt a nyitott könyvet társadalmunk előtt, amit valóban nem akarunk észrevenni.
Tisztelettel:ML.
Válasz