20241121
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2012 március 30, péntek

A külföldi magyarság ideológiája

Szerző: Baráth Tibor

MÁSODIK RÉSZ:

TÖRTÉNETI TUDATUNK ÁPOLÁSA

____________________

Az új magyar őstörténet dióhéjban[10]

1. A közel-keleti vagy régi-keleti írott okmányok jelentős részéről bebizonyosodott, hogy magyar nyelven olvashatók. A megvizsgált darabok általában a Kr. e. III. és II. évezredből erednek és vagy hieroglif vagy vonalas (azaz rovás-) írással készültek. E tény bizonyság arra, hogy a magyar származású népek története (akiket régibb kifejezéssel finnugoroknak neveznek) a Közel-Keleten kezdődik és nem valahol Urai-Szibériában, mint eddig hittük, ahol róluk semmi írásbeli nyom nem található. Bizonyság arra is, hogy az a titokzatos emberfajta, amely történetünk hajnalán megalkotta az első magas kultúrát, minden valószínűség szerint szintén magyarul beszélt.

2. Ez a magyar nyelven beszélő közelkeleti ősnépesség korán kezdett rajokat kibocsátani önmagából a világ minden tája felé, különösen pedig északra, az európai kontinensre. Szétáradása közben fontosabb megállóhelyein is magas kultúrát alkotott, mint például az Egei-tenger szigetvilágában (Kréta), vagy a Balkán-félsziget déli részében (Mykene). Utóbbi helyről a Vardar és Morava völgyén át északra vonult rajai nagyobb tömegben megszállták a Duna középső medencéjét, a történelmi Magyarország területét, megalkotva ott a Duna-I kultúrát. Az északra vonuló ősi népesség egy másik nagy ága a Kaukázus hegyein kelt át és Kelet-Európába érkezve, két irányban terült szét. Akik északnyugat felé folytatták útjukat, azok a Dnyeper kalauzolása mellett eljutottak a Baltitenger vidékére és véglegesen ott állapodtak meg (észtek, finnek); akik viszont a Volga mentén folytatták útjukat, e folyó jobb partján haladtak és leszármazóik ma a Közép-Volga és a Káma völgyében élnek.

3. Mi lett a sorsa annak a magyar nyelvű ősi népességnek, amely visszamaradt az óhazában, a Régi Keleten? Ezeket vagy kiirtották vagy elűzték lakóhelyeikről az oda betóduló sivatagi népelemek: a szemiták, a Kr. e. II. és I. évezred folyamán. Akik e tömegmészárlás elől elmenekülhettek, egymás utáni csoportokban áthajóztak Dél- és Nyugat-Európába és ott azokat a tájakat népesítették be, amelyeket ma Olaszországnak, Franciaországnak, Spanyolországnak illetőleg Nagy-Britanniának nevezünk. Az említett korai kirajzás és ez utóbbi bevándorlás következtében egész Európa magyar nyelvű terület volt a bronzkorban, amiről mind a mai napig ezer és ezer magyar értelmű helynév tanúskodik. De ismerünk Nyugat-Európából több olyan régészeti leletet is, amelyen magyar szöveg olvasható.

4. A magyar népesség Duna-medencében való korai megjelenését bőségesen bizonyítják azok a régi magyar helynevek, amelyek az őshaza — a Régi Kelet — helyneveit duplikálják, avagy régikeleti pogány istenneveket foglalnak magukban (Ra, Bál, Tóth). Azonkívül vannak a Dunamedencében olyan régészeti leletek is, amelyek piktografikus vagy lineáris módszerrel készített írásbeli üzenetet őriznek számunkra magyar nyelven. Ezek legfontosabb darabjai a tatárlaki agyag-táblák, amelyek egy hajdani napvárta maradványai. Az ilyen és más természetű emlékekből meg tudtuk állapítani, hogy a magyarság a Duna-medencében őslakó nép, amely ott már a bronzkorban két "nap-országot" alkotott. Ez országok egyike a medence nyugati felében állott, súlyponttal a Dunántúl; másika a medence keleti felében, a történelmi Erdélyben. A Duna-medencében hont foglaló kő- és bronzkori magyar népesség megőrizte folytonosságát, úgyhogy amidőn oda a "turkizált" magyar néprészek is beérkeztek (szkíták, hunok, avarok, Árpádi magyarok) az országban élő bőséges lakosság a steppe-területek kivételével már mindent elfoglalt. Ez magyarázza meg a később érkezettek sajátságos települési megoszlását.

5. A magyar és európai őstörténet itt vázolt új koncepcióját elsősorban a külföldön élő magyar tudósok dolgozták ki, de egyes orosz tudósok is hasonló eredményre jutottak, akik a kérdést keleteurópai oldalról közelítették meg. A sors iróniája, hogy a hazában élő magyar kutatók és a hazai magyar tudományos intézetek, amelyeknek elsősorban kellene felkarolniok e világra szóló felfedezést, nemcsak közömbösek iránta, hanem vele szemben határozott ellenszenvet tanúsítanak. Talán attól tartanak, hogy az új eredmények a magyar nemzeti öntudatnak oly hatalmas felpezsdülését idézik elő, amely megzavarná a jelenlegi szovjet-magyar viszonyt? De meddig lehet feltartóztatni az Igazságot győzelmes útjában?

_________________________

[10] E rövid összefoglalás eredetileg angolul készült, a magyarul nem értő idegenek számára, akik a szerzőtől kértek felvilágosítást munkája (A magyar népek őstörténete) tartalmáról.


Hozzászólás  

+4 #2 Kuki Atilla 2012-05-08 23:56
Én olvastam Prof.Dr. Baráth Tibor:A magyar népek őstörténete-egyesített kiadását! 62 éves vagyok de ilyen csodálatos és megalapozott munkát rég láttam! Remélem, lassan ráébred ez a tompa agyú magya nép, hogy a mi történelmünk, sokkal magasabb szférákban lakozik mint amiről mi halandók, tudtunk és hallottunk! Én ezeken az írásokon nem is nagyon lepődtem meg, és rájöttem, hogy miért: hisz benne van a génjeimben!Köszönöm ezeket az írásokat! Kuki Atilla
+2 #1 Bela 2012-04-09 00:27
A külföldön elö jelenlegi magyarsag epp olyan alul iskolazott mint a helyi lakosok,
mert a diak az lusta,
es nem akar tanulni,
Tudom van kivetel,
de a többseg magyarul sem tud beszelni, nem hogy elolvasson olyan ertekes könyveket,
melyek az östörtenettel vagy az igaz törtenettel
kapcsolatos igazsagot irjak meg.
Ezt a sajat csaladom tapasztalatara irom,
nem hogy meg masokat is itt sertegessek.
Ezek a megrazo tapasztalataim.
Nem is erdekli öket
semmi, csak az melyet eppen ele meg a szajaba
tesznek.

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló