Sound „boncol”: Hírlevelek, körlevelek. Most a rák és az étkezésről.

(Mióta ezen körlevél anyagával foglalkoztam azóta már három helyről kaptam meg ugyanezt a szöveget másoktól, azzal a megjegyzéssel, hogy milyen okos és igaz dolgok vannak ebben a körlevélben leírva. - megj.: sound)

Az eredeti szövegrész idézőjelbe van foglalva, majd az egyéb magyarázatok, utána vannak leírva, amik egyrészt lehetnek elfogadások, vagy némi kiegészítések, vagy cáfolatok is akár, aszerint, ahogyan az eredeti cikkben foglaltak helyes, vagy csak félig helyes, vagy ellentétes információkat tartalmaznak.

Természetesen még ezek után is akadnak majd észrevételek a cikkel, vagy akár a már kiegészített részekkel kapcsolatban is, s ha előfordul majd a hozzászólásoknál, az is remélem mindenkinek tanúságul fog szolgálni, hogy kritikai érzékünk ne feledjük, s tudásunkat osszuk meg másokkal a témával kapcsolatban.

Ezt a cikket, azért tartottuk érdemesnek kifejteni, mert tudományos alapokra utalva építi fel mondandóját, míg a tudományos állásfoglalások között is nagyon nagy eltérések vannak ezzel kapcsolatban. Másrészt nagyon sok téves információt is sugall ez a cikk, mégpedig kijelentő mondatokban, hogy elhiggyük kimozdíthatatlan igazságként a róla írtakat.

Persze, alapvető dolgokkal kellene kezdeni, például a szövetekre ható degenerációt előidéző folyamatokkal, melynek csak egyik formája a ráknak nevezett megbetegedés. Ennyire részletesen azonban mi most nem foglalkozunk ezzel, csak éppen a rákkal kapcsolatos pár dolgot mondunk el, bár nem ártana ezzel a témával is, hisz akkor sokkal jobban megértenénk a szervezet számára a méreganyagok hatását is, amivel szintén sokat foglalkozunk ezeken az oldalakon az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az oltások, a só, a nyomelemek és a víz, a sugárzások, az életkörülmények embertelenné tétele kapcsán is. Ezekhez még vennünk kellene az urbanizáció (városodási és a hozzá tartozó infrastruktúra, vagyis minőségi ellátási rendszer) folyamatait is, - ami ugye a társadalmi csoportkülönbségek folyamata is, - ami viszont már az emberiség társadalmi fejlődéséhez is kötődik. Az már más kérdés, hogy ezt a fejlődési folyamatot, csak ezen az egy módon tudnánk-e elképzelni, - mint ahogyan most zajlik körülöttünk, - vagy más módon is képesek lennénk akár aktív tagjaként is megélni, beleegyezésünkkel és részvételünkkel, élő folyamatokként, nem úgy, mint a jelenlegit, ami, egy fejünkre épült rendszerként működik.

Bármely adatot, vagy tudást, melyre szert teszünk, sose feledjük összekötni más ismereteinkkel, mert különben minden egyes számunkra küldött információnak mindig lesz meghatározott igazságtartama is, s észre sem vehetjük a közé bujtatott egyéb nem tiszta értéket képviselő mondatokat, amik azonban tudatszintjeinkbe szép lassan szivárognak és kötődnek be, s mire észrevesszük, már önmagában kelnek életre maguk a résztudások, alapként, értéktelen adathalmazzal ellátva, s elfoglalva azt a kapacitást az agyunkban, ami az egészre való rálátást szolgálhatná nekünk!

Az eredeti cikk linkjét is megtaláltam, és „Forrás és fordítás: Munkácsi Zsuzsanna, Lektorálás: Assoc.prof.mag.dr.Dávid Tamás. Ehhez képest, hogy tudományosan lektorált is a cikk fordítása, kitartok állításaim mellett, bár orvosi doktorátussal nem rendelkezem, ezt kérem figyelembe venni, viszont a téves informálásomért épp ezért nem vagyok felelősségre vonható, mint „laikus”, míg, az orvosoktól azért többet várna az ember, ha már arra buzdítanak, hogy adjuk tovább ezt a cikket, körlevélként, teljesen egyszerű, és a rákról mit sem tudó embertársainknak. Az eredeti cikk itt található (még most): http://www.codteainfo.hu/rakkutatasihirek22.htm

Amint megkeressük a fejléc szerint a főoldalt, sok minden levonható belőle, hogy miért is fontos a rákkal kapcsolatos cikk, hisz egy gyógytermékeket árusító MLM közösség honlapjáról van szó, tiszta kereskedelmi szinten, mely ugyan szintén felszólal az orvosok, a kemo és műtét ellen, de miért is? Termékek hosszú felsorolásai miatt, ami ugye megint csak üzlet, de a teák és egyéb dolgok megvehetők. Ilyenkor mindig felmerül bennem a visszatérő kérdés, hogy a magunk környezetében nem lelhetők fel ezen gyógytermékek hazai társai?

Ezek után nézzük meg, hogy tényleg volt-e, és pont ezzel a szöveggel kiadva egy Kutató intézet általi „levél”. Az előbb adott linken ugyanis nem találni egyéb utalást az eredeti cikkre. De azért mi adjuk tovább körlevélként? Hát...?

S következzen maga a „neten keringő cikk”:

„A rák és az étkezés –J. Hopkins Intézet szerint.

Miután évekig azt mondták az embereknek, hogy a kemoterápia az egyetlen módja a daganatok (a kulcsszó: megpróbálják) megszüntetésének, a Johns Hopkins kutatóintézete végre elkezdett beszélni arról, hogy van más választásunk is!”

Kiegészítés:

Helyesen úgy szólhatna ez a bekezdés, kissé „magyarabbul”, hogy:

Miután a tudomány és az orvosok évekig, (sőt évtizedekig azt mondták az embereknek, - s ezt teljes egészében, mára sikerült is elhitetni velük, s már a kis gyermekek gondolkodásába is teljesen beleivódhatott, - szerkesztői megjegyzés) hogy a kemoterápia az egyetlen módja a daganatok megszüntetésének, akkor a Johns Hopkins Kutatóintézet (, végre,) elkezdett beszélni arról, hogy van más választásunk is.

Ezen kívül, ebben is főleg a kulcsszó úgy szólt, hogy megpróbálják ezzel az eljárással megszüntetni a rákos megbetegedéseket.

Ezek után még mindig ott van az a szófordulat, hogy „van más választásunk is”. Ebben viszont nem egyértelmű, hogy most a többes szám kikre is vonatkozik. Az orvosokra, mint kivitelezőkre, vagy talán a betegnek is megadatik-e a beleszólás joga, a betegségére vonatkozó alkalmazások közötti választásban?

Itt még mindig ne álljunk meg, mert azt mondja, hogy Johns Hopkins Kutatóintézet, de ha ennek a névkeresésnek, akár csak a magyarul fellelhető google lapjait elolvassuk, akkor most melyik kutatóintézetéről van szó, annak a szerteágazóan kiépült egyetemi rendszernek, aminek a fő lényege, hogy van egy olyan politikai egyetemrésze is, aminek a lényege a következően foglalható össze:

„A kutatóközpontok nagy száma megfelelően példázza az intézmény széleskörű kutató tevékenységét. A Foreign Policy Istitute-ot 1980-ban alapították. Fő profilja, hogy a tudományos kutatást és a nemzetközi politika elemzését integrálja és adekvát válaszokat adjon az Egyesült Államokat és a világot érintő nemzetközi politikával kapcsolatos kérdésekre.

Ezen intézményben a kutatók és professzorok a hallgatók számára rávilágítanak a politikát irányítók tevékenységének főbb mozgatórugóira.”

Ezen kívül még mit tudunk erről az 1876-ban alapított egyetemi rendszerről? Hogy tanulói között nagy érdekeltsége volt és van azon köröknek, akik a jelenlegi USA jövőépítő, tudományos és politikai vonalon majdan irányt adó személyeinek felkutatásával foglalkozik, azokat felkarolja és megfelelő munkaterületekhez juttatja őket, mégpedig nem éppen emberbaráti cselekedetként, hanem a majdani „valamit kérünk majd cserébe” elv alapján.

Tudom persze, hogy ezeken kívül, sok egyszerű ember is végez ezen intézményekben és kap diplomát, de... Kell tudnunk, hogy egy hír, egy cikk mögött kik és talán milyen szándékkal állnak, vagy állhatnak. Egy hírnek vagy adatnak, vagy tudásnak az elfogadási lehetőségei itt kell, hogy kezdődjenek a számunkra. A szavahihetőség megkeresése, nem egy rossz befektetési alap egy-egy cikk olvasása közben. Az tény, hogy így olvasva egy cikket, sokkal időigényesebb a napi hírek olvasása, de egyúttal a szűrés lehetőségét is megadja a tudatunk számára, hogy kell-e a továbbiakban is tárolnia az itt elolvasott adatot vagy közlendőt, vagy nem.

Pár szót szóljunk a kemoterápiáról is, mert ennek pontos ismerete nélkül nem tudunk állást foglalni a cikk ezen bekezdésének igazságtartamáról.

A kemoterápia lényege az, hogy a legfrissebben fejlődő szövetállományok és sejtek roncsolásával, életkörülményeinek rombolásával küszöbölje ki, ezen sejtek fejlődését, segítse elő ezek megsemmisülését az emberi szervezetben. Ezt, szövetfejlődésre ható mérgekkel vagy méregként viselkedő anyagok bevitelével érik el.

A rákos sejtek, a legaktívabban fejlődő szövetállományok a szervezetben, hisz el szeretnének uralkodni, át szeretnék venni a teret, a szervezet normál szövetállományait kitúrva, vagy azoknak anyagait beépítve önmagukba. A rákos sejt ilyen értelemben az élő szervezeten élősködik, és nem gondol arra, hogy fejlődése által, saját életben maradásának végét hozza létre, az alapszervezet esetlegesen előforduló halálával.

A rákos szövetek azonban nem egységesek és rengeteg fajtájuk van jelen a szervezetekben. Az átlagember, amikor a rákról hall, akkor egy és „egyetlen” dolgot ért rajta, pedig megjelenési fajtája akár 1000 is lehet. Mint egészséget pusztító, tényleg egy, de mint szövetállomány sokszor függ attól, hogy milyen eredeti szövetállomány mutálódása által jött létre, vagy milyen eredeti szövet alkotórészeiből veszi anyagait. Nem mindegy ezáltal, a területi elhelyezkedése sem.

A kemoterápiát úgy alkalmazzák, hogy az eredeti szövetállományokra, vagy azok területi elhelyezkedésére nem mindig vannak tekintettel, hanem olyan kémiai anyagot alkalmaznak, ami az összes szövetállományban kifejti hatását. Ebbe természetesen beleesnek az emberi test bármely más részén fellelhető fejlődő szövetállományok is, melyek éppen a normál szöveti növekedési fázisba kerültek, épp kicserélődési szakban vannak, és nem is rendelkeznek eldeformálódott jellemzőkkel.

Itt kapunk választ arra is, hogy már egy évszázada miért nem találják meg a kutatók a rák „ellenszerét”, hisz, globális rendszerben gondolkodnak, ami alapvetően kizárja, hogy a rák egységes ellenszerét megtalálhassák, hisz az egyediség elvének törvényét lépi át ez az alapgondolat. Ha utána olvasunk, az „Immunrendszer” című cikkben megtaláljuk sok mindenre a magyarázatot, s megtalálhatjuk a legfrissebben fejlődő szövetállományokat, hisz a reproduktív szervek azok, melyek állandóan megújuló szövetállományokat hoznak létre.

A peténél és a spermiumnál gyorsabban fejlődő szövetállományaink, márcsak a baktérium és vírustörzsekkel, valamint a gombák által átalakított szövetállományaink lehetnek, hisz ezek „virulensebbek” az emberi szövetállományoknál, vagyis gyorsabban fejlődnek a normál szöveteknél, - ha már annak alapjai fennállnak, - míg a normál szövetállományok kialakulása még gátoltabb, hisz életfeltételeik egyértelműen háttérbe szorultak, ha már a másik fél életfeltételei erősebbek. Egy téren belül, mindkettőnek nem lehet azonos feltételrendszere, hisz az emberi szervezetre nézve, a fizikai létben, ellentétes irányvonalúak, bár mindkét félnek célja ugyanaz, épülni és fennmaradni szándékozik. Az irányvonalukat azonban magára a térre kell kivetítve szemlélni, s ez, ebben az esetben az emberi test, s mindaz ami ennek a testnek, belső térnek, nem az épülésére van, hanem azt leépíteni szándékozik, egyértelmű, hogy a térrel ellentétes irányultságú jellemet takar, tehát ellene a belső egységen belül védekezni kell, és a negatív irányultság életfeltételeit kell gátolni, s az építők életfeltételeit erősíteni.

Természetesen a jelenlegi kutatások is foglalkoznak a ráksejtek egyediségével, mint DNS, mint RNS tekintetében, valamint a jelenlegi ráksejtek megfigyeléseinél és folyamatainál már találkozunk olyan elméletekkel és szakdolgozatokkal, hogy a rákos sejtek magjaiban egyéb baktérium, vírus és gombaállományok vannak a háttérben, amikhez azonban a köré, „védelemként” nőtt, egészséges szövetállományok miatt nehéz hozzáférni, és azokat felbontani és megsemmisíteni. Sőt, több mint valószínű, hogy ennek köszönhető a nehezen felfedezhetősége is a rákos szövetállományoknak, a korai szakaszban.

Ezek az elvétve fellelhető tanulmányok, már némileg közelebb vannak azokhoz a megfigyelésekhez, melyek alapján a néphagyomány már évezredek óta gyógyítja a most rákként ismert betegségeket, bár lehetséges, hogy több néven találkozunk velük a szájhagyományban.

(Nem tudom, miért jut mindig eszembe, az emberi szervezetben lejátszódó folyamatokról való tudásom alapján, az emberi társadalom felépítettsége, vagy az, ahogyan kellene élnie ennek a társadalomnak...? Hogy körbevegye a megtámadott tagját, és ezzel a körgyűrűvel védje, hogy ki ne szabaduljon köréből az, ami körében zavart támaszt, hogy védje a távolabbi részeket ugyanettől a bajtól, addig is amíg a bajt magán belül fel nem számolhatja, s hogy ebben, a még mögötte felsorakozók is támogassák, és életfeltételeiben elősegítsék, erősítsék...

Fentiek alapján, persze felmerül még egy kérdés, hogy csak az immunrendszernek van-e elzáró és felszámoló szerepe az emberi test védelmében, vagy ez a sajátosság bele van kódolva talán a szövetek rendszerébe is, mint ahogyan a továbbiakban az egész rendszerbe, hogy mindig az életfeltételek alapjait biztosító rendszereket védi a legjobban, akár feláldozva önmagának épségét és rendszerét is, mondjuk az agy és a szív védelmében?)

A kemoterápiával kapcsolatban még fel merül az is, hogy minél tágabb szélességben szeretnénk alkalmazni egy gyógyítási rendszert, annál magasabban szinten kell keresnünk azt a közös életjelenséget, amire hatva, ez teljesülhet. A kemoterápiában ez úgy érvényesül, hogy a sejtromboló hatást, egyértelműen élő szöveti rendszerekre építi és egyértelmű, hogy minden élő szöveti rendszer tartalmaz azonos genetikai anyagokat (RNS). Ha egy olyan anyaggal kezdünk egy szervezetet befolyásolni, ami egyértelműen negatívan hat ezekre a rendszerekre, akkor egyértelműen, csak is eredményesek lehetünk az ellenük való felszámolásban, akár annak tudatában is, hogy ez a hatás nem válogat a szövetrendszerek között, és ezt mint velejáró következményt könyveljük el. A kemoterápiák tulajdonképpen sugárterápiaként működő szövetpusztító eljárások, vagy szövetépítési láncreakciót akadályozó anyagok használata a szervezetben.

Nagy vonalakban ezzel a hosszabb bevezetővel körvonalaztam is a lényeget, s a cikken végighaladva bemutatom a rák megbetegedés folyamatát, valamint egyéb fontos tudnivalókat.

Folytatás a körlevélből:

„HÍRLEVÉL, friss hírek a rákról a John Hopkins Egyetem RÁK-kutató Intézetéből:

(Ezt a részt most illesztettem be ide, mert a linkben adottban szerepel, de amíg nem találtam meg az eredeti linket, (ami viszont még eredetibbre nem mutat rá,) nem tudhattam, hogy az egyetem melyik kutatóintézete adhatta ki. Tudomásomra csak most jutott, de a körlevélben ez a szövegrész nem szerepelt.)

1. Minden embernek vannak ráksejtek a szervezetében. Ezek a ráksejtek nem mutathatók ki a szokásos vizsgálatokkal egészen addig, amíg számuk több milliárdra fel nem szaporodik. Amikor egy orvos a kezelés végeztével azt mondja a betegnek, hogy nincs több ráksejt a szervezetében, ez csak annyit jelent, hogy a tesztek nem képesek észlelni a ráksejteket, mivel azok még nem érték el a kimutatható mennyiséget.

2.Egy ember élete során a ráksejtek átlagosan 6-10 vagy még ennél is több alkalommal bukkanhatnak fel.

3.Ameddig az ember immunrendszere erős, képes arra, hogy elpusztítsa a ráksejteket, és ezzel megakadályozza, hogy azok elszaporodjanak és daganatokká fejődjenek.”

Kiegészítés:

A jelenlegi étkezési lehetőségeinket ismerve, és a mérgezett környezeti ártalmak figyelembevétele alapján elmondható, hogy minden civilizált körülmények között élő emberben, és annak minden életpercében, vannak degenerált egyedi szövetek vagy akár szövetállományok is, s amikor azokat az orvosok megállapítják, akkor már a szervezet immunrendszere és teljes rendszere, elkezdte az ellene való felszámolást, amihez azonban már nem biztos, hogy kapott megfelelő külső segítséget a szervezet, s akár már kimerülhetett az ehhez szükséges feltétel is.

Itt tehát csak az a pontatlan megállapítás, hogy amennyiben az immunrendszer ezen degenerált szöveteket még képes felismerni és felszámolni, nem is beszélhetünk még rákos megbetegedésről, csak egy olyan szövetről, amelyik az eredeti szervezet számára idegen rendszerfelépítéssel rendelkezik, s amikor arra negatív hatását kezdi kifejteni, akkor a szervezet felszámolja. A degenerált szövetállománynak, mint olyannak, a besorolása csak akkortól negatív, ha már olyan mértékben elhatalmasodik, hogy az egész rendszer valamely rendszerének működését nagy mértékben akadályozza, ami azonban hatással van az egész rendszer egészének összhangban való létére is, s egyben még egy feltételnek is meg kell felelnie, hogy a szervezetből, egyszerűen alkalmazható külső segítség nélkül, fel nem számolható.

Tehát, biológiai ismérvei alapján, szövettanilag, „rákos” maga a sejt, de nem képes hatást gyakorolni a szervezetre, tehát addig ez csak egy szervezetbe nem illő sejtállomány.

Megfigyelt dolog pl. hogy a daganat és a rák fogalma összefut az emberek tudatában, pedig van köztük különbség. Ugyanezt a hibát követte itt el, a fordító, vagy maga az eredeti cikknek az írója.

Folytatás a körlevélből:

4. Amikor valakinél kimutatják, hogy daganata van, az azt jelzi, hogy annál a személynél összetett táplálkozási hiányosságokkal állnak szemben. Ezek hátterében lehetnek genetikai, környezeti, táplálkozási és életmódbeli tényezők.”

Kiegészítés:

Kezdjük az első mondattal:

„Amikor valakinél kimutatják, hogy daganata van, az azt jelzi, hogy annál a személynél összetett táplálkozási hiányosságokkal állnak szemben.”

(Először is, ez egy nagyon „magyartalanná” fordított mondat. Aki ennek olvasása közben nem szisszen fel, vagy nem érez fájdalmat a bensejében, nyelvünk megcsúfolása miatt... Tudom, az utóbbi időszak, sajnos nagy hatással van mindenkire, főleg bizonyos nyelvi fordulatok teljesen belénk ivódtak, és már észre sem vesszük, hogy mennyire helytelenül alkalmazunk szófordulatokat, sőt sokszor már azt sem tudjuk, hogy hogyan kellene kifejezni magunkat.)

Hoppá! Ez érthetetlen, hogy az egyikből, hogyan vonható le a másik. Ennek a mondatnak így, sem eleje-sem vége, arról nem beszélve, hogy a daganat, mint olyan, nem egyértelműen táplálkozási hiány eredménye, hanem nagyon sok egyéb oka lehet. Daganat alakulhat ki pont azért, mert az idegen anyagot körülvevő fehérvérsejtek zárt rendszert alkotnak a sérült állomány köré, de az, ezen a körbezárt rendszeren belül tovább létezik, mivel a jelenlegi fennálló körülmény, nem engedi meg a teljes felszámolásának lehetőségét. Talán, más feladatai is vannak jelenleg az immunrendszernek, ami fontosabb szerveket érintő védelmi feladat, de az is lehetséges, hogy a daganat egy olyan anyag köré alakult, amit nem képes azonnal eltávolítani magából a szervezet, pl. egy szövetek közé került szög, vagy varrócérna, szervezeten belül vándorlásra is alkalmas tárgyak, stb. Ezeknek a daganatoknak ugyan nem sok köze van a táplálkozáshoz, bár azért nem tagadható, hogy válhat belőlük rákos daganat is.

Viszont előkerült a már említett fogalmi zavar, hogy a daganat, meg a rák hogyan kerül egy fogalmi rendszerbe. Az előbb még minden degenerált sejt egyben rákos sejt is volt, most meg minden daganat rák is egyben, és ráadásul mindez a táplálkozás miatt alakult ki. Vannak érdekességek ebben a cikkben, ez már tény, de attól, hogy megállapító módban van valami leírva, nem biztos, hogy fedi a teljes valóságot!

Ezek után fussunk neki ennek a pontnak még egyszer szövegértelmezés szerint is:

„Amikor valakinél kimutatják, hogy daganata van, az azt jelzi, hogy annál a személynél összetett táplálkozási hiányosságokkal állnak szemben. Ezek hátterében lehetnek genetikai, környezeti, táplálkozási és életmódbeli tényezők.”

Tehát a táplálkozási hiányosságok hátterében táplálkozási tényezők lehetnek. Ez már szinte világos is mindenki számára! :)

De hogy a táplálkozási hiányosságok hátterében hogyan fedezhetők fel a genetikai tényezők, azért ezt, kissé meg kellene magyarázni, a mit sem sejtő olvasónak. Mert ha már genetikáról beszélünk, akkor már nem beszélhetünk simán táplálkozási hiányosságról, hanem talán valamely olyan tényezőről, ami örökletesen hiányállapotokat hoz létre egyes személyeknél, pl. felszívódási zavarokat előidézve, vagy enzimhiányos állapotokból adódó lebontási képtelenséget okozva, vagy akár beépülési lehetetlenséget előidézve a szervezetben. Itt azonban nem a táplálkozási hiány az elsődleges, hanem, hogy a táplálkozási lehetőség ellenére sem képes a szervezet létrehozni a hiányállapotok megszüntetését. Így, ebben az értelemben, a genetikai hátterű hiányállapotokat ebbe a körbe, automatikusan nem szabadott volna besorolni. Tény viszont az, hogy a hiányállapot ettől függetlenül ennél is fennáll, de nem táplálkozási hiányként, hanem genetikailag megszabott lehetetlenségként. Ezekben az esetekben, a hiányokat, kész termékekkel kell pótolni, ez egyértelmű.

Táplálkozási hiányállapotokat „környezeti és életmódbeli tényezők” viszont, igen is, képesek létrehozni. Ezeket nem részletezném, hisz közismert többünk előtt.

Folytatás a körlevélből:

5. Ahhoz, hogy e sokrétű táplálkozási hiányosságokat megszüntethessük, az étrend megváltoztatására és étrend-kiegészítők bevitelére van szükség, ezekkel fogjuk megerősíteni immunrendszerünket.”

Kiegészítés:

Ezzel a ponttal teljesen egyetértek, talán némi megjegyzést azért hozzáfűzve.

Nem szeretnék teljesen visszaugrani a „paradicsomi állapotokig”, de amennyiben a több évszázados népi élelmezési szokásokat nem borította volna fel a fogyasztói társadalom reklámhadjárata, akkor most sem kellene táplálkozási hiányosságokról beszélnünk.

Amennyiben a vegyipari termékeket reklámozói hadjárat, nem befolyásolta volna a mezőgazdasági növénykultúrák termelési szokásait, és nem borította volna fel a több évszázados növénykultúráinkat, akkor szintén nem kellene táplálkozási hiányosságokról beszélnünk.

S végül, ha maga a törvényalkotói rendszer nem kényszerítő hadjáratot indított volna el, a még szokásjogi rendszer alapján gazdálkodó és táplálkozó népekkel szemben, szintén nem kellene táplálkozási hiányosságokról beszélnünk, nemhogy rákos megbetegedésekről, vagy bármely eluralkodott mai betegségnevekről, a szokásos, évszakonkénti vagy környezetből eredő betegségeken kívül, s akkor nem kellene most visszaállítani az étrendünket ugyanarra a rendszerre, ami eredetileg is volt, s nem kellene étrendkiegészítőkre sem külön költenünk, ami maga az étel, vagy alkotórészeket is tartalmazó növényi ital, melyet régen az erdő és mező nyújtott a népeknek ingyen.

Folytatás a körlevélből:

6. A kemoterápia során tulajdonképpen megmérgezik a gyorsan növekvő ráksejteket, de ezzel elpusztítják a csontvelőben, a bélrendszerben stb. lévő egészséges sejteket is, sőt egyéb szervek: a máj, vese, szív, tüdő stb. - károsodását is okozhatják.

7.A sugárterápia, miközben elpusztítja a ráksejteket, elégeti, roncsolja és károsítja az egészséges sejteket, szöveteket és szerveket.”

Kiegészítés:

Megint visszatértünk a kemoterápiához.

A 6-7. ponttal kapcsolatban megint nézzünk bele „Az immunrendszer erősítése és gyógyítása” című cikkbe és olvassuk el az immunrendszer alkotóelemeinek a rejtett helyeit, valamint ott találunk arra is választ, hogy a folyamatos méregtelenítéshez, milyen szervekre (és azok minimum jó állapotára) van szüksége a szervezetnek.

Az hogy a sugárterápia esetén milyen szövetállományok és milyen sorrendben pusztulnak erről részletesebben a Kisvirágú fűzike címszó alatt olvashatunk.

Tehát a pusztulás súlyossága és mértéke a gyermekeknél a leggyorsabb, a felnőtteknél azonban az éppen anyaméhben lévő embrióra és születendő gyermekre, valamint az állandóan megújuló spermiumra és petére és ezeket létrehozó ivarszervekre, majd egyéb, éppen épülőben lévő szövetállományokra, előbb a vérképzésre, - tehát az immunfolyamatokra is,- és a hormonok képzésére is, majd az érzékenyebb gerinc, máj és hasnyálmirigy szövetekre, vesére, majd egyéb izmos szervre és szövetállományra, végül a csontszövetre van hatással. Amennyiben az agyban található a fellelt rákos szövetállomány, akkor az ottani egészséges szövetállományokra hatást gyakorol, hisz területileg irányított lesz maga a kemoterápia is. Normál körülmények között, azonban az infúziós kemoterápia nem érinti az agyat, csak a hormontermélést, de a szövetállományát nem, mert a vér-agy-gáton még kisebb dózisban, nem jut keresztül.

Folytatás a körlevélből:

8. A kemoterápia és a besugárzás kezdetben gyakran csökkenti a daganat méretét. Azonban a kemoterápia és a besugárzás hosszan tartó alkalmazásával nem lehet több daganat elpusztulását elérni.

9. Amikor a kemoterápia és a besugárzás hatására testbe túl sok méreg kerül, az immunrendszer meggyengül vagy összeomlik, miáltal a beteg szervezete képtelen ellenállni a különféle fertőzéseknek és komplikációknak.

10. A kemoterápia és a besugárzás hatására a ráksejtek mutációval ellenállóvá válhatnak, ami megnehezíti elpusztításukat. Sebészeti beavatkozások ugyancsak a ráksejtek továbbterjedését okozhatják a szervezet más részeire.”

Kiegészítés:

Mint ahogyan már említettem a daganatokat erős egészséges szövetállományok is körbeveszik, ezek egyben akadályozzák a daganathoz való további hozzájutást is, ezért a mérete egy idő után tényleg nem változik ezzel az eljárással, viszont annál nagyobb lehetőséget ad arra, hogy e beavatkozás hatására még jobban körbevegyék ezt az elzárandó rendszert a még egészséges szövetek is, és jobban tömörüljenek egymáshoz és magához a daganathoz is. Gyakorlatilag, kisebbségük, egyben sűrűbbségük által is, tűnhet átmérőben kisebbnek. Maguk a mutálódott szövetek, még tovább mutálódnak a sugárfertőzés hatására, és új továbbélési jellemzőket alakítanak ki magukban, így ellenállóvá válnak a megszokott mennyiségű sugárkezelésnek, míg magát a dózist az egészséges szervezet rovására már orvosilag nem szabad tovább növelni, hisz az egészséges szövetállományok egyértelmű pusztulását érnék csak el vele, míg a tumorsejtek életképessége ezzel ellentétben már növekedett. Megjegyzem még, hogy normál jelenségként nem szokott előfordulni a sima emberi szövetek mutálódási képessége.

Az immunrendszer összeomlása magának a besugárzásnak az eredménye, hisz a vérképzés falósejt állományai sem képesek a kezelés alatt létrejönni, sőt a szövetsejtekben lévő endotelsejtek is károsodnak. Talán a csontvelőben lévő fehérvérsejt kezdemények és a máj, lép rendszereiben lévő endotelsejt állományok még nem, s innen indulhatnak majd megint a kezelések befejezése után újra, az egész szervezetbe szét. Immunrendszer nélkül, a szervezet saját ellenálló képessége egyáltalán nem működik, s míg magától újra nem rendeződhet, addig a beteget állandó fertőzés elleni védelemmel kellene ellátni. Ez egyértelmű.

A sugárzások hatására az elhalt szövetállományok belső mérgezettséget is okoznak, s ezek elszállításáról is ennek az immunrendszernek kellene gondoskodnia, bár ebben segítségére lehet a szervezet nyirokrendszere is.

A sebészeti beavatkozások alkalmával, amikor nem egy teljesen zárt rendszer egyben való kiemelésével állunk szemben (pl.méh), hanem a test valamely pontjáról való részek eltávolításáról van szó, akkor mindig a degenerált sejtek szétszórásával is tisztában kell lennünk, mert oly kicsiny részek ezek, melyek szemmel nem láthatóak, de akár egy sejtecskéje is csíraként hathat az átkerült, odapottyant szervrészben, s ott továbbterjedést hozhat létre, vagy önálló sejtburjánzási gócot alkothat. Aki már kertészkedett az tudhatja, hogy a félreesett, észre sem vett magok is kikelnek, akkor is, ha azok nem a barázdába esnek. Mondható erre az is, hogy hisz ez is természetre rendje szerint való törvényszerűség.

Folytatás a körlevélből: