Tisztelt Olvasó!
Dr. W. G. Sackett a kolorádói mg-i intézet bakteriológusa elhatározta, hogy végére jár a dolgoknak! Sok mende - monda keringett közszájon a méz áldásos hatásáról, de a professzor cáfolhatatlan bizonyítékokat akart szerezni, mivel Ő sem hitt abban, hogy a méz képes elpusztítani a kórokozó baktériumokat!
Fogta magát és tiszta mézre baktériumtenyészeteket kent fel. Ő lepődött meg a legjobban, sőt alig hitt a szemének, amikor azt tapasztalta, hogy néhány óra, ill. nap leforgása alatt valamennyi baktériumot elpusztította a méz. A hastífusz kórokozói 48 órán belül-, a hozzá hasonló A és B tífuszt okozó mikroorganizmusok, (melyek ürülékben és vizeletben fordulnak elő), 5 óra alatt elpusztultak!
A hurutos tüdőgyulladás kórokozói 4 nap alatt pusztultak el. A vérhas kórokozójával 10 óra alatt végzett a méz! A gennyes tályogokat, a mellhártyagyulladást, a hashártyagyulladást előidéző baktériumokat is elpusztította a méz.
Nemcsak dr. Sackett, hanem dr. A. P. Sturtevant, a washingtoni rovartani intézet bakteriológusa, valamint A. G. Lockhead ottawai bakteriológus és még sokan mások, gyakorlati kísérleteik eredményeként kimutatták azt, hogy a méz elpusztítja a veszélyes kórokozókat.
Ennek az a magyarázata, hogy a kórokozók, nem képesek a mézben élni, mivel a méz kivonja belőlük a vizet. Ez elsősorban a méz kálium tartalmának köszönhető…
Azt tudjuk, hogy az emberiségnek évezredeken át a méz volt az édesítőszere! (A cukorrépa, a cukornád, stb. csak az utóbbi évszázadokban terjedt el…)
A méz vasat, rezet, mangánt szilíciumot, klórt, meszet, káliumot, nátriumot, foszfort, alumíniumot és magnéziumot tartalmaz. Ezen túl egy sor létfontosságú vitamin is megtalálható a mézben. Egyes növények virágporában sokkal több C-vitamin van, mint a legtöbb gyümölcsben, vagy zöldségben. A méz C vitaminja sokkal tartósabb, mint pl. a citromban, vagy a kiviben lévő C-vitamin források! (A természetes mézben állandóam van virágpor, tehát a vitaminok is jelen vannak.)
Talán kissé hihetetlenül hangzik, de napi két evőkanál méz rendszeres fogyasztásával az emberi szervezet összes fontos ásványi anyagát, sőt a vitaminkészlet nagy részét is pótolni tudjuk. Az egy más kérdés, hogy az ember veséje a mézet tűri a legjobban! A méz fogyasztása nyugtatóan hat a szervezetre, elősegíti a jó alvást, a szervezet kívánatos pihentetését.
Ezúton mondok hálás köszönetet Prof. Dr. V. HARNAJ mérnök Úrnak, az APIMONDIA Elnökének, aki személy szerint nekem is és a T. magyar olvasókhoz is eljuttatta azt a könyvet, amely páratlan tudományos ismereteket tárt fel előttünk.
Továbbá Szabados András agrármérnök kollégámnak is köszönet jár a remek fordításért.
A könyv megismertet bennünket D. C. JARVIS belgyógyász-, valamint szem- és orr-fül-gége szakorvossal, aki csaknem pályaelhagyó lett, mivel a népi gyógyászat mélyreható művelésével rájött arra, hogy revidiálnia kell az egyetemen tanultakat. …”A betegség megelőzése sokkal könnyebb, mint annak a gyógykezelése”… mondta és hangoztatta azt követően, hogy Burlingtonban és Barreban megismerte és szenzációs eredményekkel alkalmazta a népi gyógymódokat…
Lejegyezte:
Varga János
okl. agrármérnök
méhész
Forrás: http://ausztriaingatlan.shp.hu/hpc/web.php?a=ausztriaingatlan&o=mire_kepes_a_mez__I4Ex
Hozzászólás
A példálózásom biztosan nem minden vállalkozóra igaz, nekik mint kivételnek kijár a tisztelet.
Igen, az említett vállalkozó lehetne akár újmagyar is, de régtől fogva ismerem és tudom hogy magyar ő. Csak átformálódott és a mentalitása teljességgel az "újmagyarokéra" hajaz. Nincs miért mosdatni.
Egyébként az "újmagyarok" jellemzően nem vidéki kisvállalkozók.
Bár csak ne lenne igazam. De mára az agymosás olyan méretet öltött, hogy már a magyarok közül is nagyon sokan, Istenként imádják a pénzt.
A társadalmunk elkorcsosul. A népek nem beszélgetnek mint a múltban, a megélhetésért már becstelenségekre is képesek. Ide vezet az, amiről Mierte írt.
A magyar vállalkozó nem biztos hogy magyar hanem "újmagyar".
Kedves G T!
Bárcsak cáfolhatnám Önt! De nem lenne rá erkölcsi alapom. Nagyon sajnálom, de azt kell mondjam; Önnek igaza van!
Én is hasonló dolgokat tapasztaltam és tapasztalok nap, mint nap. Se szeri se száma ma már az élelmiszer (és egyéb!) hamisításoknak és a súlycsonkításoknak! Az emberek, az emberi aljasságok tömkelegét tanulták el egymástól-, vagy még inkább a politikusnak nevezett, fél-, vagy „teljes” bűnözőktől. Megismétlem: sajnos! A méhészek közt is sok a szerencsevadász. Ezek megkaparintják az EU és a hazai támogatásokat, miközben sok olyan van köztük, akinek halvány fogalma nincs a méhészet mesterségéhez. Sajnos!
Fel is szeretném hívni a szíves figyelmüket arra, hogy nagyon elterjedt a súlycsonkításos vevő károsítás. Az 1 kg, csomagolóanyaggal együtt, csak 946 g, a 450 g-os méregdrága bacon csupán 427 g, az egy liter fél – másfél dl-el kevesebb. Se szeri- se száma ma már ezeknek a súlyos csalásoknak.
Épp tegnap, - az egyik sparban történt vásárlásunkat követően-, szerettem volna az előbb felsoroltakra felhívni az illetékesek figyelmét. 8 – 9 telefonhívással csupán annyira jutottam, hogy egy „illetékes dr. nevű hölgy” alaposan kioktatott; …”ne gondolja már, hogy én ráérek mindenféle piszlicsáré üggyel foglalkozni…” És képes volt lecsapni a telefont.
Mérgemben azonnal felhívtam az illetékes miniszter titkárságát. 11,15 óra volt, de a titkárságon nem vették fel a telefont! Hívtam a 198 –as tudakozót, megkérdeztem a Vidékfejlesztési minisztérium központi számát. (Egy automata hang felelt, „a keresés eredménytelen, hívja a 197-es részletes keresőt”. Ez utóbbi hívás 3x annyiba kerül, mint a 198-as. Hosszas keresés, némi értetlenkedés következett; mert a 197-en minden perc +200 Ft-ba kerül. A végül is a kapott telefonszámon a minisztérium központkezelője jelentkezett. Tőle kértem a miniszter titkárságát. Hosszú kicsengés; majd automata felelet: „a postafiók megtelt.”
Kérem higgyék el, hogy még folytathatnám! E helyett megkérdezem:
Vajon meddig mehet még ez az égbekiáltó aljasság hazánkban? Meddig tart még a magyar emberek tűrőképessége? A miniszter talán Cipruson értekezik, a 3 titkárnőjéből meg egyik sincs a helyén? Hová-, kihez forduljon az ember?
Az egész Magyarország egy siralomház!
Nap, mint nap hallgatjuk az aljasabbnál – aljasabb politikushazugságokat. Azt gondolják ezek, hogy a végsőkig lehet játszani velünk?
Mára már kiderült, hogy a bankok alig, ill. csupán „látszólag” vettek fel CHF – hitelt. Az égbekiáltó csalássorozatukat nevezték el, egy hangzatos jelzővel. Tehát; az alaposan becsapott, megtévesztett szegény magyar ember papíron CHF – ben vette fel a hitelét, majd a nem létező „devizát” a bank, az „ügyfelet” terhelő magas konvertálási költségteherrel átváltotta Ft-ra… Közben a hitelfelvevővel, - újabb megtévesztő magatartással-, aláíratta azt a „hozzájárulást”, hogy a hitelösszeg, egészen a visszafizetésig CHF-ben lesz könyvelve… Az „árfolyamveszteségnek” elkeresztelt csalássorozattal elérték azt, hogy az „ügyfél” - a megtévesztéssel felvett Ft-hitelének-, a többszörösével tartozzon a banknak…
A jelenlegi kormány mégsem ezt az átlátszó csalássorozatot leplezte le, hanem az adófizetők pénzéből még ők is fizettek a banknak! Árfolyamveszteség kompenzáció címén visszaadták a különadó jelentős részét, vagy még többet is. Mennyit? Az hivatali titok, sőt banktitok!
Kérem mondják meg; normális állapot az, hogy a bankvezetőnek 16 - 18 milliárd Ft az éves jövedelme? Mit gondolnak kik fizetik meg ezt az irdatlan összeget? Megmondom: mi a banknak az un. ügyfelei. Ugye értik már, hogy a bankszövetség miért akar titokzatosnak és fennköltnek tűnni?
Azt bizonyára nem értik, mert normális ésszel nem is lehet megérteni, hogy a luxuspalotában, az adófizetők pénzéből feszítő „Bankfelügyelet” miért viselkedik úgy, mintha semmit nem látna, semmiről nem tudna…
Nézzék; csütörtökön a minisztériumi luxusebédlőben megebédel az un. „felső- és középvezető”, majd halálosan komoly arccal beszól a titkárságára: elmentem, holnap vidéken leszek… Beül a (mi pénzünkből vásárolt) luxus-audijába és eltűnik! Hétfőn 10 - 11 óra körül újból előkerül. Halálosan komoly arccal szól mindegyik beosztottjához, fáradtságot színlelve… majd elmegy ebédelni. Visszaérkezve 14 órakor „értekezletet” tart, ahol komoly arccal ugyan, de előad egy un. viccet. Félszemmel figyeli, hogy ki mennyire hahotázik, mivel nála ez jutalomalapnak számít…
Ezeket a közállapotokat az 1990 óta a parlamentben, - hatalmas adópénzeket felmarkoló-, luxuspalotákban, luxusüdülőkben dőzsölő-, politikusok idézték és idézik elő. Miért nem jut eszükbe? Vajon meddig lehet feszíteni a húrt?
Nagyon szeretem a mézet, amit annak is köszönhetek, hogy amíg élt drága Édesapám mi is méhészkedtünk.
De ma, más fajta világ van.
Sokszor halljuk, vásároljunk magyar terméket, segítsük ezzel a magyar termelőket.
Elmegyek a piacra, magyar termelőt keresek. Bevásárolok. Szó szerint is és átvitt értelemben is, mert a magyar termelő nem tekinti hogy én őt segíteném a vásárlásommal, becsap.
Például a tejnek negyede-harmada víz. A pirospaprika, nem paprika hanem valami más. És sorolhatnám ezeket.
A piacon rendszeresen több méhész is árulja a portékáját, de a tapasztalatom szerint többjüknél a méz sokkal folyékonyabb mint amilyennek lennie kellene. A bolti méz, a legtöbb cukrozott (~10% vagy jobban). Ezért eldöntöttem hogy inkább háznál akarok vásárolni. A városban több méhész is van, felkerestem az egyiket. A mézet egy a lakásban a falra erősített henger alakú, bojler szerű üstből engedték a literes üvegbe. A méz azonban forró volt, és a normálishoz képest szinte úgy folyt mint a víz.
Méhészek között ismert, hogy a mézet nem szabad 40 fok fölé melegíteni, mert az enzimjei tönkremennek. De miért is melegítik a mézet? Egyesek azért, hogy a kicukrosodott méz ismét méz állagú legyen. Mások azért, hogy becsapják a vevőt.
Az én Apukám szerint a cukrosodott méz ugyan olyan egészséges, felesleges azt melegíteni, nem is szabad egyáltalán.
Sok év alatt megtanultam, ismerem a mézzel való munka minden fortélyát. A tanulmányaimból pedig azt is tudom, hogy a méz nem vegyíthető vízzel. Illetve csak kb. 70°C feletti hőmérsékleten.
A méhész akinél jártam ezt a módszert használta a bevétele növelésére. És a piacon is, a boltban is, ha túlságosan folyós mézzel találkozunk, az vízzel lett szaporítva.
Nem vettem a méhésztől sem mézet, mert be akart csapni. Megszűnt a bizodalmam, nem csak a méhészek, hanem általában a magyar termelők irányában. Szerintem nagyon egyoldalú dolog az hogy segítsük a magyar termelőket. Én úgy gondolom, nekik is tenni kellene valamit azért hogy őket válasszam. Bár teljességgel megértem hogy a létfenntartás érdekében minden módon próbálkozik valaki. De szerintem a becstelenség nem fér bele.
A magyar vállalkozó felmérte az ablakomat, elkért 60 000 forint előleget. Két nap múlva, tragikus esemény történt, e miatt elmentem a vállalkozóhoz és kértem hogy szeretnék elállni a megrendelésemtől és legyen szives adja vissza az előleget mert hirtelen óriási szükségem van minden fillérre.
A (magyar) vállalkozó azt hazudta hogy már elkezdte a munkát és ezért nem áll módjában vissza adni a pénzemet. (Kértem, mutassa meg, de attól elzárkózott. Próbáltam később törvényes úton visszaszerezni, de akiknek ez lenne a feladata, nem engem a fogyasztót vette pártfogásba. Eluszott 60 000 forintom és új ablakom se lett.)
Ez csak egyetlen példa. Azonban a környezetembem nem kell sokat kutatni, percek alatt száznál is több hasonló, lehúzó történet kerekedik ki.
S akkor még nem említettem azt, hogy a magyar munkavállalókat a magyar vállalkozók hogyan kihasználják.
A lányomnak két kis családja van, de csak ritkán lehet velük mert rendszeresen túlórázik. Szombaton is. Ha nem tenné, a munkáltató elküldené. A szombati túlóra díját pedig elvonja a (magyar) vállalkozó, ha hétfőre szabadságot szeretne kivenni.
Ezek után én köszönöm szépen, de meggondolom a mielőtt arról döntök hogy magyar vagy más náció beli termékét vagy munkáját válasszam.
Elnézést kérek a nem mindenben ide passzoló hosszászólásomért.
G T