A kökény Magyarországon is megtalálható tövises cserje, melynek termése – bár kevesen tudják – gyógynövény. A kékeslilás színű, apró bogyóra emlékeztető vadgyümölcs szinte bárhol megterem: hegyoldalakban vagy akár napfényes erdők szélein. A kökény – népies nevén kökönye vagy zabszilva – szeptemberben kezd érni. Éretlenül fogyasztva kissé kesernyés, fanyar ízű, de amint megcsípi a dér, érdemes szedni, hiszen ekkor húsa megpuhul, íze pedig édeskéssé válik.

Mi készülhet belőle?

Gyermekkorunkból megmaradt emlékeinkben a kökényről talán az a kép él, hogy gyakran találkozhattunk vele ősszel a természetben sétálva, s néha-néha kíváncsiságunkból adódóan egyet-egyet megrágcsáltunk a hívogatónak, finomnak ígérkező gyümölcsből. A külleme miatt elvárt kellemes zamat helyett azonban egy teljesen más ízű bogyót ízlelhettünk meg, amit minden bizonnyal azonnal ki is köptünk, kesernyésségének köszönhetően. Felnőtt fejjel azonban rájöhetünk, hogy a kökény nemcsak vonzó küllemű termés, hanem egy kis időt rászánva finomságokat is készíthetünk belőle. A gyümölcs sokoldalúan felhasználható: főzhetünk belőle teát, készíthetünk belőle szörpöt, mártást húsokhoz, lekvárt, de akár likőrt is.

Lombfakadás előtt hozza hófehér, apró virágait, gyümölcse 10-12 mm átmérőjű, hamvas, kékes színű csonthéjas termés, melyet dércsípte állapotban érdemes gyűjteni. Az apró énekesmadarak szívesen építik fészküket tövises vesszői közé, termése a téli időszakban táplálékot nyújt az erdei apróvadnak.

Népi neve abból ered, hogy a kökény, vagy a galagonya tövises ágait fakeretbe, fanyüstbe fogva, igásállatokkal vontatva boronáláshoz használták. Az Alföld déli, és középső részén még a XIX. században is használták a tövisboronát magtakarásra, talajporhanyításra. Az aszalt gyümölcsök, közöttük a gyűjtött vadgyümölcsök, így a kökény is fontos szerepet töltöttek be a népi táplálkozásban, főként a böjti időszakban. A XVII. században, Apaffi Mihály erdélyi fejedelem uralkodása alatt a kincstári kimutatás tanúsága szerint annyira megbecsült volt, hogy dézsmát is szedtek az aszalt kökényből. A kökény jelentősebb felhasználásának emlékét régi településnevek is őrzik: Kökény, Kökönyös, Kökénypatak, Kökényszeg.

A kökény terméséből manapság pikáns lekvárt készítenek, pálinkát főznek, virágát gyógyteakeverékek készítésére használják fel.

Milyen hatásai vannak?

A kökény magas C-vitamin tartalommal rendelkezik, s jótékony hatással bír többek között a szív- és érrendszerre. A terméséből készült lekvár nemcsak nagyon finom, de emésztési zavarokra is alkalmas. A leveleiből néhányat fél liter vízben forralva, majd a forrázatot megszűrve olyan szájvizet főzhetünk, amely enyhíti a torokfájást és gyógyítja a megduzzadt mandulákat is. A kérgéből készült főzetnek pedig nyugtató hatása ismert. A csonthéjas gyümölcs emellett olyan flavonoidokban bővelkedik, melyek csökkenthetik a rákos megbetegedések kockázatát. A népi gyógyászatban főként szárított virágát használták. Teáját vérnyomáscsökkentőként, enyhe hashajtóként, vizelethajtóként fogyasztották.

Kozmetikai használata

A kökényvirág desztillátuma a kozmetikai iparban elfedő anyag, erősítő szer, a gyümölcs leve erősítő szer és bőrkondicionáló anyag. Magas ásványi anyag, vitamin, csersavtartalma révén feszesíti, táplálja, regenerálja a laza, fáradt, sápadt, olajos és korpás szeboreás bőrt.
Drog, hatóanyagok
Virág (Pruni spinosae flos):
- Flavonoidok (kempferol, kvercetin glikozidok, rutin)
- Procianidinek

Termés (Pruni spinosae fructus):

- Szerves savak: 2,8 %
- Cukrok: 10 %
- Fehérje: 0,8 %
- Vas: 0,33 mg/100g
- Egyéb ásványi anyagok
- B1-, B2- vitaminok
- C-vitamin: 10-50 mg/100g
- Színanyagok
- Cseranyagok

készült a következö források alapján:

http://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/elfeledett-gyogynoveny-kokeny#http://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/elfeledett-gyogynoveny-kokeny#
http://www.ilcsi.com/gyogynoveny/kokeny/
http://www.edenkert.hu/elet-mod/wellness/kokeny-prunus-spinosa-gyogyhatas-tea/4564/