Menjünk tovább: Kőolaj származékok

Minden kozmetikumnak a zsíranyag részét kőolaj származékok adják. Sorolom: vazelin, paraffinolaj, paraffinum-liquidum, mineral oil, ezek az elnevezések mind kőolajra utalnak. A kőolajról tudni kell, hogy egy lég át nem eresztő anyag. Ami azt jelenti, hogy ha ezt a bőrödre kened, akkor leblokkolja a bőrödnek a teljes munkáját, vagyis nem lesz bőrlégzésed, nem lesz bőrkiválasztásod és nem fog a bőröd természetes bőrfelszíni emulziót termelni, márpedig a bőrnek egyetlen immunrendszere van, az a bőrfelszíni emulzió. Amit, ha kőolajas terméket használsz, nem termel ki. Néhány kivételtől eltekintve szinte mindegyik kereskedelmi forgalomban lévő krém tartalmaz kőolaj összetevőt.

Visszatérek a JandJ babaolajra. Az összetételében ez szerepel: paraffinum-liquidum, illatanyag és színezék. Ez a három van benne, semmi más, tehát tömény kőolajat kensz a gyerekedre. A popsikenőcsökről ne is beszéljünk és a gyógyszertári krémekről se, mert az mind vazelin alapanyagúak, azt pedig tudjuk, hogy a vazelin a pakurából készül. Tehát a letisztított pakura a vazelin.Sokan kérdezték, hogy az olívaolaj jó-e. Az igen. Mivel az nem kőolajszármazék, az növényi olaj.

Arra is nagyon vigyázni kell, hogy amikor bejött a kőolaj mizéria nagyon sok cég, élén a Vichy-vel észbe kapott és most növényi olajat tesznek a krémbe és ennyi szerepel a krémen, hogy: vegetable oil. Ami azt jelenti, hogy növényi olaj. Ha vegetable olajat ír valaki, az azt jelenti, hogy nem tudja, hogy milyen olaj. Ha olíva olaj van benne, akkor azt fogja írni, hogy olívaolaj. Ha avokádó olaj van benne, akkor azt írja, hogy avokádo olaj, ha napraforgó olaj van benne, akkor azt, hogy napraforgó olaj, de az a krém, amin az van, hogy vegetable oil, az egészen mást takar. Utána néztünk, hogy mit jelent: felvásárolták a gyorséttermi láncolatok fáradt étolaját erről cikk is van amiben már 780 kg sült krumplit kisütöttek. Ezt utána ugyanúgy szőkítik, mint az olajszőkítés idején és erre rámerik írni, hogy vegetable. Valóban növényi olaj volt, de azóta már hogy néz ki és mi méreganyag van benne. A McDonalds-ban például kókuszzsírral süthetnek. Stb.

Eljutottunk oda, hogy Ftálsavak, műanyagpalackokból kioldódó, biszfenol-A (BPA) (A ftálsav a műanyag lágyításához és formázásához használt szer, amelyet a magyar élelmiszerkönyv is engedélyez. Azonban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet is megállapítja, hogy "enyhén toxikus". A legelterjedtebb formája a bifenol-A, amely a már több tíz éve betiltott DDT-hez (egy szerves klórtartalmú rovarölő) hasonlóan problémákat okoz a belső elválasztásban, s különösen a csecsemők fejlődésére veszélyes. Kimosódhat egyes termékekből, éppen ezért használatát betiltották több termék gyártásánál (pl. élelmiszeripari csomagolóanyagok). Az EU-ban felhasználásuk tilos a 3 év alatti gyermekek részére gyártott játékokban is.) Ezt már korábban a vérmintáknál is emlegettük, hogy mik is egyáltalán a ftálsavak és hogy kerülnek bele a kozmetikumokba. Ftálsavat egyetlen kozmetikum sem tartalmaz.

Tételezzük fel, hogy ha behozzák azt a szabályozást, hogy nagyon szigorúan kell nézni, hogy mi van a kozmetikumban és azt mondják, hogy ftálsavat sem tartalmazhat, befogják vizsgálni a kozmetikumot és tényleg nem lesz benne ftálsav. Abban a pillanatban azonban, ahogy becsomagolták lesz benne. Ugyanis a ftálsavat a műanyagflakonok tartalmazzák. A biszfenol-A (BPA) az egyik legelterjedtebb műanyagipari alapanyag, évente hárommillió tonnát gyártanak belőle világszerte, évről évre öt százalékkal többet. Ebből készül az összes polikarbonát és epoxi-gyanta. Ez mit jelent a gyakorlatban? Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) listáján a következők szerepelnek: cumisüvegek, műanyag tányérok, poharak, kancsók, ételtároló dobozok, újratölthető vizes és üdítős palackok (például kiránduló és sportpalackok), ivóvízvezetékek. Az epoxi-gyantát pedig konzervek kibélelésére és a befőttes üvegek fedelének bevonására használják, hogy ne rozsdásodjanak és a bennük tárolt élelmiszer ne szennyeződjön. Ez borítja a fémdobozos üdítők belsejét, az ivóvíztározókat és a fémből készült bortartályokat. De van BPA még a fogtömésekben is. Hogy a háztartásunkban van-e BPA-t tartalmazó műanyag, úgy ellenőrizhetjük, ha megnézzük rajta a háromszögben lévő jelet: ha•3-ast, 7-es vagy PC-t látunk, akkor szivároghat belőle a biszfenol

A BPA-val az a gond, hogy hatása túlzottan hasonlít az ösztrogénekéhez. A szervezetbe kerülve leköti az ösztrogénreceptorokat, de valójában persze nem hormon, ettől a szervezet összezavarodik. S mivel a nemi hormonok rengetegféleképpen alakítják a folyamatokat a szervezetben, szinte feltérképezhetetlen, hogyan torzítja fejlődésünket és működésünket. Az már biztos, hogy a fiúknál például csökkentheti a spermiumtermelést, a lányoknál a saját ösztrogén termelését, meddőséget és idő előtti pubertást okozhat, gyermekkorban pedig befolyásolhatja a másodlagos nemi jellegek kialakulását. A tudósok úgy gondolják, hogy szerepe lehet az elhízásban is.Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumához tartozó Környezeti Egészségügyi Tudományok Intézete (National Institute of Environmental Health Sciences) – a téma temérdek kutatási anyagának átvizsgálása után – arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet többé figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy a BPA esetleg károsan befolyásolhatja az emberi agy és más szervek fejlődését, valamint növeli egyes ivarszervi rákfajták felnőttkori kockázatát. Nagyjából itt ér véget a konszenzus. Innentől kezdve határértékek, mennyiségek, módszertani kérdések talaján folyik a vita, laikusok számára nehezen követhetően.

A magyar kutatók sem értenek mindenben egyet. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) nem tartja veszélyesnek a BPA ipari használatát. Marcsek Zoltán, az OKBI molekurális és sejtbiológiai osztályának vezetője szerint azért nem, mert a BPA nagyságrendekkel gyengébb hatást fejt ki, mint maga az ösztrogén, s távolról sem vagyunk kitéve akkora mennyiségnek, amennyi szignifikáns hatást válthatna ki. Ráadásul a BPA-t viszonylag könnyen feldolgozza és kiválasztja az emberi szervezet, elsősorban a máj, ellentétben más hormonszerű vegyi anyagokkal, amelyek csak nehezen bomlanak le, és hosszú időre elraktározódnak a zsírszövetekben (például a hírhedt, rég betiltott DDT növényvédő szer). Az EFSA által elfogadott kutatások szerint hat óra alatt kiürül a BPA az emberi szervezetből.

Zsarnovszky Attila, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának adjunktusa szerint zömmel az ipar által finanszírozott, s ezáltal „irányított” kutatások érvelnek a biztonságosság mellett, miközben az elmúlt években tudományos kutatások sora szolgált „kőkemény” bizonyítékokkal, hogy a BPA-val súlyos gondok vannak. A biszfenol A központi idegrendszerre gyakorolt hatását kutató magyar tudós szerint a BPA hatása nem egyenes arányban növekszik a koncentráció mértékével. Hatása az igen kicsi és a meglehetősen nagy koncentrációkban jóval kifejezettebb, mint a közbülső tartományokba eső mennyiségeknél. A már szignifikáns hatást kiváltó nagyon kicsi koncentráció a kutatások szerint megfelel annak a nagyságrendnek, amelynek az emberek ki vannak téve a mindennapokban – hangsúlyozza Zsarnovszky Attila.

A mennyiségi problémák a kísérleti módszertanra is kiterjednek, a kutatók erősen megosztottak abban, hogy a kísérleti állatok megbetegedésével záruló vizsgálatokban jól lőtték-e be a mennyiségeket a kutatók. Az egyik tábor fő érve, hogy ez nagyságrendekkel meghaladta azt a szintet, amelynek az emberek ki vannak téve. A másik csapat szerint széles körű vizeletvizsgálatok bizonyítják ennek az ellenkezőjét. Fred vom Saal, a Missouri-Columbia Egyetem biológusa szerint a hatéves gyerekek vizeletében például több BPA-ra utaló mellékterméket találtak, mint amennyi a laboregereknél később rákot és egyéb egészségügyi problémákat okozott. Ráadásul az, hogy a felnőttek képesek tolerálni a BPA-t, még nem zárja ki, hogy a csecsemőkre és a gyermekekre káros lehet. Amúgy is a még meg nem született babák és a gyerekek miatt aggódnak leginkább a tudósok, mivel ők találkoznak a legtöbb olyan műanyag termékkel, amelyekből szivároghat a BPA.(A szivárgás mértéke a használat módjától is függ.

A Cincinatti Egyetemen Scott Belcher és csapata – Zsarnovszky Attiláékkal közösen – azt vizsgálta, hogy mi történik a használt és új, polikarbonátból készült vizes palackokkal, ha normál használatnak vannak kitéve. A régi és az új palackok között semmi különbséget nem találtak a BPA-szivárgás mennyisége és sebessége között. Forró víz esetében azonban rövid idő alatt is drasztikusan nagyobb, 15–55-szörös BPA-szintet mértek.)„Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az emberi szervezetnek, kezdve a szójától az egyes szappanokban fellelhető antibakteriális összetevőkig, számos egyéb hormonszerű vegyi anyag zűrzavarával kell rendszeresen megbirkóznia” – magyarázza Zsarnovszky Attila. Ennek a vegyi koktélnak a hatása még nem ismert, de a tudósok egy része amiatt aggódik, hogy esetleg erősíthetik egymás egy-egy kedvezőtlen hatását.A modern korunk velejárójának számító mindennapi vegyi koktél mellett szinte eltörpül a BPA jelentősége – érvel Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatója.

Európában mintegy 80-100 ezer vegyi anyag vesz körül bennünket állandóan, ebből alig valamivel több mint négyezret vizsgáltak be toxikológiai szempontból. Csak a cigarettában négyezerféle káros anyag van, nem beszélve a magyarországi vizekben fellelhető arzénről, amely több mint egymillió embert veszélyeztet. De a túl sokat és sokáig szedett fogamzásgátló tabletták is rákkeltők, hiszen az ösztrogén a hatóanyaguk, amely maga is karcinogén lehet, ha túl sok van belőle. „Semmi sem fekete-fehér. Nagyon sok múlik a dózison és az egyéni érzékenységen” – hangsúlyozza Tompa Anna.Az ipar azzal érvel, hogy amíg nem bizonyítják be a biszfenol A emberekre gyakorolt kedvezőtlen hatását, addig folytatják a gyártását és a használatát, mert olcsó, könnyű, szilánkmentesen törik, és számos egyéb olyan tulajdonsága van, amely miatt nehezen helyettesíthető. Persze az ipar ilyenkor már rég felkészült, és van B terve – mondja Iván Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjának osztályvezetője.

Léteznek alternatív anyagok, például az úgynevezett alifás vegyületek (nyílt láncú szénhidrogének), ám az előállításuk jóval drágább, ahogy az általában lenni szokott. Iván Béla azt is lehetségesnek tartja, hogy éppen egy vagy több ilyen helyettesítő terméket gyártó cég lobbitevékenysége áll a háttérben. A szakember szerint ez már csak így működik: „Az ózonlyuk és az egész globális felmelegedés is akkor lesz igazán téma, ha üzletileg kifizetődik.”

A kanadai törvényhozás által életbe léptetett tiltás a „jobb félni, mint megijedni” elven alapul, a kanadai szakemberek ugyanis úgy ítélték meg, hogy ha bármiféle kétely van azzal kapcsolatban, hogy egy vegyszer ártalmas, akkor annak a veszélynek nem szabad a kitenni a gyermekeket – mondja Kiss Katalin, a világ egyik legnagyobb babatermék gyártójának számító MAM Baby magyar leányvállalatának ügyvezetője. Az európai szakmai szervezetek és az EFSA sem osztja azonban az amerikai véleményt, hanem megalapozatlan hisztériakeltésnek tartja, amely fölösleges hadjáratot indított el egy amúgy mechanikai, optikai és hő tűrő képességében páratlan műanyag ellen. Ennek ellenére a Magyarországon is népszerű MAM 2006-ban elkezdte fokozatosan lecserélni termékeinél a polikarbonátot polipropilénre – mondja Kiss Katalin. Első körben azon termékek esetében történt meg az átállás, amelyek valószínűsíthetően fokozott igénybevételnek vannak kitéve, és élelmiszerrel kapcsolatba kerülhetnek. Így a cumisüvegek és az etetőedények anyagait váltották ki először, majd 2007 közepétől a cumi tányérok és kupakok, majd 2008 közepétől – amerikai nyomásra – a cumi csipesz alapanyagát is lecserélték.

A tengerentúlon népszerű Nalgene sportpalackok gyártója, a Nalge Nunc International is bejelentette, hogy bár továbbra is biztonságosnak tartja a polikarbonátot, a növekvő nyomásra az idén mégis fokozatosan leállítja a gyártását, és más műanyagokkal, például az Eastman vegyipari óriás egy új kopoliészterével helyettesíti, amely a polikarbonát legtöbb tulajdonságával rendelkezik. Biszfenol. A The New York Times beszámolója szerint egy kaliforniai anya már be is perelte a Nalge Nuncot, azzal vádolva a céget, hogy tudott a BPA veszélyeiről, mégis jelentéktelennek állította be. Ez az első, ám valószínűleg nem az utolsó per, amellyel az iparnak szembe kell néznie. A fogyasztói aggodalmak miatt a kereskedők is nyomás alá helyezik a gyártókat: Kanadában a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózatának számító Wal-Mart például azonnal száműzte polcairól a BPA-t tartalmazó bébi flaskákat és egyéb termékeket, amerikai boltjaiból pedig jövőre vonja ki őket.A magyar kormányzati szervek és hatóságok nem nagyon foglalkoznak a témával, legalábbis ez derült ki a zóna által befutott körökből.

Az Egészségügyi Minisztérium még csak nem is válaszolt a téma többszöri felvetésére, honlapjának keresője egyetlen találatot sem ad a biszfenol A-ra. A hazai élelmiszer-biztonság széles területét koordináló szervezet, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem foglalkozik BPA-val, mert nem élelmiszeripari anyag. Innen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz irányították a zónát, ahol kiderült: néhány évvel ezelőtt vizsgálták ugyan a csomagolóanyagok hatását az élelmiszerekre, de mostanság már nem ők az illetékesek ebben a témában, hanem a már említett OKBI. Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézettől és a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézettől is azt a választ kaptuk, hogy ők sem foglalkoznak a szóban forgó vegyi anyaggal.

Magyarországnak egyébként sem járható a kanadai út, hiszen uniós tagállamként nem dönthet önállóan ebben a ügyben, a BPA-t csak az EU tilthatja be. Tehát a BPA enyhe savhatásra és enyhe hőhatásra kioldódik. És a legdurvábban mérgező anyag. Ami az érdekes, hogy ez nem csak a kozmetikumokat veszélyezteti, hanem sokan nem gondolnak bele, hogy az a szénsavas ásványvíz, ami ott áll abban a műanyagban az szénsav, egy enyhe sav és ugyanúgy kioldja a ftálsavat.

Ha valaki egészségtudatos, és azt mondja, hogy nem iszik csapvizet, nem iszik kólát, hanem csak a szénsavas ásványvizet issza, abban az ásványvízben ugyanúgy kimutathatók a ftálsavak és az egyik legdurvább méreg. Nem véletlenül került bele a WWF 103 vizsgált anyaga közé. (Bőrön át felszívódó anyag miatt óvnak a pénztári papírtól is. Újabb, óvatosságra intő hírek érkeztek az egyre veszélyesebbnek tartott biszfenol-A nevű anyagról. A vegyület nemcsak a műanyagpalackokból, de a vásárláskor kapott blokkok hő papírjából is a szervezetünkbe juthat, méghozzá a bőrünkön keresztül. A kutatók olyan terhes anyák vizeletében is megmérték a biszfenol-A-szintet, akik pénztárgépeknél dolgoztak. Az emelkedett koncentráció miatt azt javasolják a szakemberek, hogy a várandósok inkább kerüljék a hő papírból készült blokkokat.

A főként műanyagpalackokból kioldódó, biszfenol-A (BPA) nevű vegyületről már több vizsgálat is leírta, hogy veszélyes lehet a szervezetre. Az egyik legutóbbi egy múlt héten megjelent tanulmány, mely szerint a BPA káros hatással lehet a férfiak hímivarsejtjeire. Két újabb kutatási eredmény most arra hívja fel a figyelmet, hogy a vegyület a bőrünkön keresztül is felszívódhat, méghozzá a pénztárnál kapott, hő papírból készült blokkokból.) A szénsavmentes ásványvízben nincsenek, de ha az kint volt a napon, (márpedig ezt nem tudhatjuk), 30 C fölött ugyanúgy kioldódik a ftálsav. Elég, ha csak nyáron szállították és nem hűtőkamionban. A lényeg, hogy nagyon veszélyesek a műanyag flakonok és a legtöbb kozmetikum bizony abba van csomagolva. (A 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagú palackok esetében a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe. 1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát
termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodó szer flakonja

2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai

3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja

4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók

5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai

6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb tejtermékek dobozai A 2, 4, 5-ről tudjuk, hogy használható, a többi valószínűleg nem. )

Bőrsemlegesség: PH értékként azt írják rá, hogy 5.5, bőrsemleges. Az egészséges bőr pH-ja 6 és 7 között van. Az 5.5ös pH, amire minden kozmetikumot beállítanak, az a bőrrák előtti 5 perces állapot. Az egész kozmetikai ipar nem véletlenül csinál mindent 5.5-re, és nem véletlenül rakta be a JandJ a köztudatba, hogy ez a pH-semleges, holott az a 7. Azért, hogy direkt elrongálja a bőrünket, hogy egy olyan pH-ra hozza, ami már nem tud védekezni, aminek már legyen baja, mert csak így tud megélni a kozmetikai ipar a gyógyszeriparon keresztül belőlünk. Tehát az olyan kozmetikumokat, amelyekre az van írva, hogy 5.5 pH-jú, vagy 5.6, vagy 5.8 azt nem szabad megvenni a saját érdekünkben. Tehát csak 6 és 8 közti pH-jút szabad használni.

Alapjában az emberi szervezet lúgos. Kérdezhetnénk, hogy miért akarnak bennünket ennyire elsavasítani mindennel? A válasz nagyon egyszerű, mert ez megbetegít. Megkérdeztem egy orvos kongresszuson, rákgyógyász, onkológus orvosoktól, hogy mennyi a bőr pH-ja és kórusban rávágták, hogy 5.5. aztán visszakérdeztem, hogy elnézést doktorurak, doktor hölgyek, honnan az információ? És akkor kapaszkodtak a székbe, mert rájöttek, hogy ezt ők a reklámból tudják. És ennyire be tudják tenni a köztudatba. Megkérdeztem tőlük, hogy ne haragudjanak, de valaha valamelyikük megmérte, hogy mennyi a bőr pH-ja? Egyik se. Elhitték a JandJ-nak, az orvosok. Tehát a ftalátok kioldódhatnak a műanyagokból.

Hozzáteszem, hogy engem meg szoktak vádolni, mert mindig viszem magammal a műanyag flakonjaimat és viszem a meleg teát, de ezek ftálmentes műanyagok. Tehát van ftál-mentes műanyag. Onnan ismerni meg, hogy vastag és egész üvegszerű a fogása. Minél átlátszóbb egy műanyag, annál gyanúsabb, annál több ftálsav van benne.

Fluoridok

A következő a Fluoridok: A fogkrémekben benne vannak ezek a legkárosabb vegyületek. Az általános iskola 8. osztályában tanultuk, hogy a halogén elemek kivétel nélkül mind károsak. Meg lehet nézni egy Mengyelejev-táblázatot, a Fluor a halogén elemek között van. Egész Európában, konkrétan a Skandináv államokban be van tiltva. Tehát ez olyan, mintha kábítószert csempésznénk. Vagyis Fluort, fluoridot nem vihetsz be Skandináv államba. Elveszik a fogkrémedet, ha te nem vagy elég szemfüles. Nálunk meg ezt adják a gyerekeknek. Skandináviából 30 éve ki van tiltva, mert tudják, hogy milyen káros. Amerikából 30 éve ki van tiltva. Az oroszok soha nem használtak fluoridos termékeket, ehhez képest egész Közép-kelet Európát elárasztották a maradék fluoriddal, fluortabletta, fluoros iskolatej, és fluoridos fogkrémek képében.

Azt mondják, hogy a fogak épségéhez szükség van fluoridra. Ez tény és való! De a fogzománcon keresztül soha egy deka sem fog felszívódni. A fogzománcon nem szívódik fel semmi. (Ez legalább olyan tévhit, minthogy azt hiszik, hogy a hajon felszívódik bármi is. A hajon nem, csak a fejbőrön.)

Képzeljük el, hogy a flouridot a fogad miatt beveszed a szádba, a nyálkahártyán, mint tudjuk, sokkal gyorsabban szívódnak a méreganyagok - és az mindenhova megy, a véráramlatokba, mindenhova, de a fogadba nem. A fogadba azért kell a fluorid, mert a fogadnak különböző kálcium és kloridium típusú vegyületekből, amit te lenyelsz, abból kell visszaépítenie a fluort, hogy neked erős legyen a fogad. Tehát te azt kívülről nem tudod bejuttatni. Meg fluor tablettával sem tudod bejuttatni, ha nem a szervezeted építi fel, akkor az neked ott nem fog beépülni. Ha bekerül a véráramlatba, akkor szanaszét fog mérgezni. Pl. a herpeszeknek a nagy többsége is visszavezethető egy fluormérgezésre.

A szervezetbe került szilikonnal kapcsolatban a következő a véleményem (bár ebbe nem szeretnék belemenni): Két verzió van: vagy felszívódik, vagy betokozza a szervezet. Találkoztam már olyan 15-20 éve szilikonoztatott nőkkel, akik azt sem tudják, hogy hogyan lábaljanak ki abból a rengeteg mellékhatásból, ami 20-25, 15 év után jelentkezik. A következők: a szintetikus színezékek: Ebbe nem megyek bele túlzottan. A szintetikus színezékeknek a 99%-a konkrétan rákkeltő. Ezeket CI hosszú számsorral jelölik, tehát nagyon nagyon durván rákkeltőek. És megint mire apellálnak? A nőkre, hogy legyen szép színe, mert az akkor fog nekik tetszeni. Tehát ezt semmi másra nem alkalmazzák, csak marketingfogásból, hogy a dolgoknak színe van.

Vegyünk egy konkrét példát: Palmolive levendulás aromaterápiás tusfürdő. A színe: lila, mert a levendulára fogsz asszociálni. Holott abban egy gramm levendula nincsen. Szép lila, hasonlít az illata, mert szintetikus levendula jellegű vegyületet raktak bele, tehát van benne egy adag szintetikus illat, van benne egy adag rákkeltő szintetikus lila színezék, van benne egy adag SLS, meg van benne egy kis kőolajszármazék. Erről beszélek! És ebben mi megfürödtünk.
(Itt valami kimaradt!

Paraphenilediamin (ezt mindenképpen nézzétek meg, hogy jól írtam-e!!!!! ) és származékai: Van egy rossz hírem: "para~" nélkül nem lehet hajfestéket gyártani. Egyetlen egyféle színűt lehet: szőkét. Tehát az tévhit, hogy a szőke a legkárosabb festék. Tényleg, a szőke roncsolja legjobban a hajat, de legalább nem mérgez. A fekete roncsolja legkevésbé a hajat, de olyan durván mérgező, hogy kimutathatóan agykárosodást okoz, legjobb esetben is migrént.

Egyébként azt a megoldást szoktam javasolni, aki nem tudja bevállalni a macerát a növényi hajfestékekkel, hogy ne kenesse a fejbőrére, csak durva melírba. és még egy vegyületcsoport van: a szintetikus antioxidánsok: Az elmúlt 5-10 év kutatásai bebizonyították, hogy az antioxidánsok mennyire jó hatással vannak a szervezetre, de persze a kozmetikai ipar ebből is pénzt akar csinálni. Tehát nem elégedett meg a természetes antioxidánsokkal, hanem azonnal szintetizálta őket. Két nagyon híres antioxidánsunk van a BHT és a BHA. Ez a butilhidroxitoluol és a butilhidroxianizol, ami öregedés gátlókban, ránctalanítókban, szemkörnyék ápolókban van benne. A legdurvább DNS károsító hatással rendelkezik. A legszörnyűbb, hogy ezt a két vegyületet a legjobban ellenőrzött biotermékekben is meg lehet találni. Tehát olyan biotermékben, amiről azt hiszed, hogy biztos jót veszel le a polcról, mert az van ráírva, hogy SLS mentes, kőolajmentes, stb. és benne van a BHT és a BHA. Felsorolok néhányat, ami egyébként nagyon jó termékeket gyárt, csak beletették a BHT-t, BHA-t. Ilyenek pl. a Nuskin-nek Newskin-nek a kozmetikumai, a Nikken-nek a kozmetikumai.

A Nuskin Newskin nagyon durva, de benne van a Clinique termékekben és bent van az Esteé Lauder termékekben, tehát azokban a sztártermékekben, amiről eddig azt hittük, hogy azok valószínűleg jók.

Még egy felmérési eredményt szeretnék elmondani. 2005-ben amikor A ... professzornál, tanultam, készítettünk egy elemzést. Akkor hozott ki a kozmetikai ipar egy zseniálisnak szavazott csodálatos terméket, amit még akkor Magyarországon nem lehetett kapni. (Ma már nálunk is van.) 60 euró volt az akkori ára. Azzal most nem foglalkoztunk, hogy van-e benne méreganyag, csak arra voltunk kíváncsiak, hogy az a 60 euró ténylegesen mennyit ér. Tehát megnéztük, hogy a benne lévő anyagok konkrétan mennyibe kerülnek. A következő lett az eredmény: Az a hatóanyag, ami a 60 eurós krémben benne volt az fél eurót ért, egész pontosan. A tégely másfelet. (Ami azt jelenti, hogy a tégely háromszor annyit ért, mint a krém, ami benne van.) Tehát van fél eurós krémünk, másfél eurós tégellyel. Az összesen két euró. További 2 eurót kell a cégnek tégelyenként ráköltenie a termékre, hogy kikerülhessenek a polcokra. (Celofán, doboz, használati utasítás, engedélyeztetés, vám, kihozatal, bevitel, stb., és még benne van a takarítónőnek a rezsióradíja is.) Ez tehát további két euró tégelyenként. Ott tartunk, hogy 4 euróból kész a krém és kint van a polcokon. 4 euróért a 60 eurós krém! További, tégelyenként 16 eurót költ reklámra, hogy meggyőzzön bennünket, nőket, hogy nekünk azt meg kell vennünk 60 euróért, mert az mennyire jó. Tehát mindössze 4 euróba kerül neki az a fél eurós krém és a 16 eurót velünk fizetteti ki, mert ez bele van kalkulálva az árába. Vagyis tégelyenként 16 eurót fizetünk azért, mert elhisszük, hogy az 60 euróba kerül.

Elmondom, hogy az a tégelyenkénti 16 euró reklámköltség hogyan oszlik meg: 6 eurót költ médiára, tv-re, plakátra, újságra, szórólapra, szatyorra, stb., tehát 6 euró tégelyenként, a fennmaradó 10 euróval lefizeti a gyógyszertárakat. A termék neve Vichy. Ez a Vichy-nek a szemránckréme. A Vichy a világ egyik leghazugabb cége, akivel valaha találkoztam. A Vichy ugye azt mondja, hogy termálvízből készül a terméke. Ha elolvassuk a hátoldalán a tájékoztatót az összetevők közül az első helyen az áll: Aqua. Az aqua csapvizet jelent. Ha abban termálvíz lenne, kötelező lenne feltüntetni, hogy milyen termálvíz (latinul). Erről ennyit. Félelmetes, hogy gátlástalanul mit össze nem hazudoznak a cégek.

Szeretnék még három óriási tévhitet eloszlatni a kozmetikai iparról: 1) A kollagén bőrön keresztül nem szívódik fel! Nincs olyan molekulaszerkezete, hogy fel tudjon szívódni. Tehát, ha valaki kollagénes krémre költ, akkor megveszi a nagy semmit, mert nem fog felszívódni. Még két ilyen van, ami nem szívódik fel a bőrön keresztül: az elasztin, és a Q10. A Q10 quenzim lehetetlen, hogy felszívódjon bőrön keresztül, azt a szervezetnek kell felépítenie. A Q10 quenzim előanyagát kell bejuttatni a szervezetbe szájon keresztül, vagy táplálékkal, ahhoz, hogy abból a szervezetünk a Q10-et fel tudja építeni. Ezek bizonyított tények! Nem szívódik fel! A molekulaszerkezete nagy, tehát nem fog bejutni. Az elhalt felhámba bejut és lehet, hogy egy kicsit megnedvesíti azt a felhámot, ami már egyébként is halott. Oda, ahol lennie kéne, oda nem szívódik fel soha. Ez ugyanolyan, mintha vérátömlesztést bőrön át akarnánk csinálni. Teljesen ugyanaz. A bőrön keresztül vizet sem lehet bejuttatni a bőrbe! Nem lehet, csak belülről!

Most tisztázzunk néhány kérdést, amiket az előadásaimon szoktak nekem feltenni: Kozmetikus be tudja-e vinni valamilyen módszerrel a kollagént? Nem. Sem a kollagént, sem a vizet. A kollagént injekcióval tudja bevinni, de akkor sem ott fog hatni a kötőszöveti állományban, ahol a kollagén rostok vannak, hanem beáll egy tokba és kinyomja a ráncokat. Láttam már nagyon csúnya kollagénes arcokat, mert a beinjekciózott kollagén egy kicsit máshol landolt. Nem egyet, nem kettőt. Mert olyankor mindig megtalálnak a kozmetikában.

Lézerrel stimulálható-e a bőr azon rétege, amely a kollagént termeli? Hiába stimulálják. Lehet lézerrel stimulálni a bőr azon rétegét, amely kollagént termel, de ha a kollagénhez szükséges tápanyagok, ásványi anyagok, vitaminok, egyebek nincsenek bent a szervezetben, akkor stimulálhatjuk akár meddig, ott nem fog kollagén képződni. Ezért nagyon fontos, hogy mit eszünk, mit iszunk, hogy méregtelenítsünk. (Az egy következő előadás témája, hogy egyáltalán mit tudunk csinálni ez ellen a sok szemét ellen - Mérgek helyett és mérgek nélkül - A valóban hatékony méregtelenítés szabályai! Címmel) Sokan kérdezik tőlem, hogy ha tisztában vagyok ezzel a sok méreganyaggal, akkor én mivel fürdök, mit használok. Hát vízzel fürdök. A szappanok és a tusfürdők között is vannak méregmentesek, amelyekkel nem ártunk a bőrünknek. Egyébként van egy vendégem, ők már 5 vagy 6 éve csak vízzel fürdenek. És nem mossa a gyerek haját, jön hozzám fodrászhoz és nem engedi, hogy megmossam a haját, mégsem zsíros és nem koszos.

Az én hajamtól el van ájulva a fodrászom. Elárulom nektek, hogy én kb. 12 éve egyáltalán nem mosok samponnal hajat. Mosok hajat, de nem a hagyományos samponokkal. Amíg nem volt méregmentes sampon, addig csak tojássárgájával mostam hajat kéthavonta egyszer. Természetes festékkel, hennával festem a hajamat és annyira gyönyörű, hogy egyáltalán nem törik, tehát 10 éve egy darabtörés nincs a hajamba és azt képzeljétek el, hogy heti egy cm-t nő. Úgy nő, mint a bolondgomba, állandóan vágni kell és rugalmas a fogása és gyönyörű és egészséges és nem hullik. Pedig nekem is volt előtte problémám, míg festettem. Mivel lehet ruhát mosni? Van méregmentes mosópor, mosószer, ami úgy működik, hogy élő enzim van benne ami megbontja a szintetikus anyagokat, tehát ki tudja szedni a ruhából a szennyeződést, de van egy titka, hogy 30 C fölött nem lehet vele mosni. Lehet kapni ilyen mosóport, sőt lehet kapni mosódiót. Ez utóbbi egy növény, de lehet kapni szappangyökeret, amivel gyönyörűen lehet mosni. Ha megveszel egy adag mosódiót 2 hónapig ugyanazzal a mosódióval moshatsz. És gyönyörű fehér ruháid lesznek. Én otthon nem mosódiót használok, mert nekem macerás. Van egy zseniális enzimes mosószer, 30 C-on, energiatakarékos és valami csoda. Öblítőt sem használok, tehát illóolaj és ecet, vagy lehet kapni illatmentes, szintén enzimes öblítőt, ami természetes illóolajjal illatosított.

Nagyon nehéz elkezdeni a méregmentes életet. Mert aki már 25-30 éve használ kozmetikumot, annak 25-30 éve gyűlik a szervezetében az a soha le nem bomló méreg. Ha hirtelen megvonod a szervezetedtől azt, amire ő megpróbál túlélésben ráállni és hirtelen nem kap mérgező kozmetikumot, akkor az első reakció az lesz, hogy elkezd méregteleníteni. Ez azt jelenti, hogy a méreganyag-mentes kozmetikum használata az első időszakban olyanokat fog kihozni a bőrödön, hogy kiütés, ekcéma, pattanás, büdös izzadás. Az első hónap ezzel jár.

Ha például leveszed a boltban a méregmentes dezodort a polcról, amiben nincs alumínium és bekened vele magad, akkor az lesz a reakció, hogy jobban izzadsz tőle, ráadásul büdöset...

Fontos tudni, hogy aki váltani akar, az készüljön fel, hogy mindent váltani kell. Tehát nem lehet az, hogy csak dezodort, mert ha csak dezodort váltunk, akkor csak azon az egy területen ad szabad utat a szervezetednek.

Forrás: antalvali.com

Beküldte: Kosztolányi Gábor