Magyarország egyik legsúlyosabb vegyi szennyezését tárták fel...
A Greenpeace Magyarország végre sikeresen kiperelte az adatokat az államtól, és olyan megrázó statisztikára derült fény, ami akár egy magyar Csernobilként is értelmezhető...
A Baranya megyei Garén a volt Budapesti Vegyiművek egykori telephelyén ugyanis brutális mértékű szennyezés van.
Egyes becslések és adatok szerint a határértéket több tízszeresét lehetett érzékelni különféle mérgekből a területen.
A hordókat már elszállították, de ott maradt 3000 tonnányi szennyezett talaj.
Erről bezzeg alig beszélnek a tévében, a média hallgat, mint az a bizonyos a fűben.
2017-ben a Greenpeace Magyarország beperelte a Baranya Megyei Kormányhivatalt, miután a hivatal kétszer is megtagadta a Budapesti Vegyiművek hidasi és garéi volt telephelyéről a közérdekű adatok kiadását.
A hatósági vizsgálatok dokumentumaiért a szervezetnek hosszan kellett pereskednie, míg végül kiderült, hogy a határértékek 28 ezerszeresét mérték mérgező anyagokból.
A kiperelt adatok szerint 2015-ben a mérés során a határérték több mint 28 ezerszeresét találták a talajban halogénezett aromás szénhidrogénekből.
A garéi telephelyről származó mérgek a levegőbe, talajba és a talajvízbe szivárogtak, veszélyeztetve a környezetet és a környéken élők egészségét.
Az 1980-as években a BVM egykori hidasi gyártelepéről Garéra szállítottak mérgező vegyi anyagokat. Körülbelül 62 ezer darab 200 literes tetraklórbenzol-származékot tartalmazó vashordót helyeztek el a Garétól kb. 2 km-re fekvő lerakóban.
A lerakó azonban eredetileg nem vegyipari hulladékoknak készült, hanem egy húsfeldolgozó vállalat és a pécsi bőrgyár hulladékának befogadására, így nem is volt alkalmas a Hidasról érkező vegyi anyagok tárolására.
A sérült vashordókból a tetraklórbenzol a levegőbe, a talajba és a talajvízbe szivárgott, veszélyeztetve a veszélyeshulladék-tárolótól 200 méterre folyó Bosta-patakot.
Bár a hordókat azóta elszállították, a Garé melletti helyszínen ott maradt 3000 tonnányi szennyezett talaj.
A Greenpeace nézete szerint mindenkinek joga van tudni, hogy milyen szennyezés található a környezetében, ezért az adatokat nyilvánosságra hozták.