Évente több mint 6500 hólyagrákos esetet, Európában az összes eset kb. 5 százalékát tulajdonítják az ivóvízben lévő trihalometánoknak (THM) való kitettségnek - és ez mind teljesen törvényes.

Az országok vízminőségének tanulmányozása céljából az EU 28 országából Bulgária és Románia kivételével állnak rendelkezésre megfelelő adatok. Ennek ellenére a projekt az EU teljes népességének 75% -ára terjedt ki, és megállapításait olvasni meglehetősen baljóslatú. ⁽¹⁾

Mik azok a THM-ek?

A THM-k egy olyan molekula osztály, amely az ivóvíz tisztításához használt fertőtlenítőszerek melléktermékeként jelenik meg. Amikor a klór, az ivóvíz tisztításához használt fő vegyszer érintkezésbe kerül szerves anyaggal, THM-kre bomlik. És annak ellenére, hogy bizonyos szintjei legálisak, a hosszú távú kitettséget következetesen összekapcsolják a húgyhólyag rák fokozott kockázatával.

Az EU e jogi korlátot 100 µg/L-ben határozta meg, de minden, ami 50 µg/L felett van, legalább 50% -kal növeli a hólyagrák valószínűségét. Ezt a tanulmányt a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézetben végezték el, egy olyan városban, ahol a THM szintje meghaladja a jelenlegi 100 µg/L maximális szabályozási határértéket. Meglepő módon az Európai Tanács legfrissebb irányelve nem rendelkezik e felső határ csökkentéséről. ⁽²⁾

Mennyire gyakori a hólyagrák?

A hólyagrák az Egyesült Királyságban csak a tizedik leggyakoribb formája a ráknak; az EU-ban 135 000 embert diagnosztizáltak 2016-ban. Ez általában meglehetősen jól kezelhető egy egyszerű műtéti eljárással, mindaddig, amíg idejekorán diagnosztizálják, mielőtt más testrészekre átterjedne. Egyes bizonyítékok szerint a férfiakat jobban érinti, mint a nőket (bár ennek okai lehetnek az életmódbeli különbségek, például a magasabb dohányzási arány).

A THM kitettségnek tulajdonítható hólyagrákos esetek legnagyobb százaléka Cipruson (23%), Máltán (18%) és Írországban (17%) fordul elő. Más szavakkal, 100 ciprusi emberből 23, akik esetében egy adott évben rákot diagnosztizáltak, valószínűleg az ivóvíznek köszönheti a betegséget. Eközben a legtöbb összeköthető eset ténylegesen Spanyolországban (1482 hozzárendelhető eset) és az Egyesült Királyságban (1356) fordult elő, bár ez a népesség és a THM szennyezés függvénye.

Videó angolul. →

Szóval ki a hibás?

Lehetetlen az egyén állapotát csak az ivóvíznek tulajdonítani, mivel egyelőre nem mérhető, hogy a különböző tényezők milyen mértékben járulnak hozzá egy bonyolult betegséghez, ami nem számszerűsíthető. De a statisztikai módszerek, amelyeket a kutatók a betudható esetek becslésére használtak, legalább hozzávetőleges képet adnak a szennyező anyag általi érintettségről, és ezeknek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy felhívják a víziközmű rendszereket irányító vezetők figyelmét.

A szerzők rámutatnak, hogy ha a tizenhárom legjobban érintett ország képes csökkenteni a THM-ek szintjét az EU jelenlegi átlagára, akkor évente 2868 ivóvízvez köthető hólyagdaganat lenne elkerülhető (44% -os csökkenés).

Ez azonban egyelőre valószínűtlennek tűnik. Amíg a THM-ek és a hólyagrák közötti pontos biológiai kapcsolatot nem derítik ki, addig az Európai Tanács ivóvízről szóló irányelvének átgondolására nem fog nyomást gyakorolni ez a tanulmány. Az EU ugyanakkor legalább le tudja csökkenteni ezeket a hatértékeket. ⁽³⁾

(1) - https://ehp.niehs.nih.gov/doi/pdf/10.1289/EHP4495
(2) - http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-8
(3) - https://www.rt.com/news/478409-thm-water-europe

Forrás: ujvilagtudat