2000-ben találtak rá Pilisszántón, az egyik helyi temető környékén egy oylan régészetileg óriási jelentőségű leletre, mely betekintést nyújtott nem csak a magyar szakrális ősiségbe, de a Pálos rend alapításába, születésébe is.

Emellett egy legendára is konkrét tárgyi bizonyíték is volt.

A pálosokkal kapcsolatban ma rengeteg különféle mendemonda kering a magyar köztudatban..

Ők azok a titkos rend tagjai, melyek sokak szerint a templomos lovagok egyfajta utódágaként is tekinthetők Magyarországon.

Egyes vélemények odáig mennek, hogy azt is állítják, hogy még a híres templomos kincsek elrejtésében is hatalmas szerepük volt a pálosoknak és a Pilisnek...

A Pilisszántón megtalált Pálos Keresztes Kő egyedülálló kereszt mintával már a megtalálásakor rengeteget elárult magáról.

A vizsgálatok során kiderült, hogy Boldog Özséb sírkövének lehetett egy darabja.

Ez azért jelentős felfedezés, mert korábban több történelemtudós is azt állította, hogy Özséb alakja nem biztos, hogy létezett...

Visszatérve a sírkőre:

a sírkő többi részét nem találták meg, előkerültek ugyan jóval kisebb töredékek is a későbbiekben, de Özséb sírkövét a mai napig nem sikerült teljesen rekonstruálni.

Feltehetően egy nagyobb sírkőről lehet szó, megtalálása, összeállítása pedig hatalmas jelentőséggel bírna.

A rejtélyes szántói kő megtalálásakor egy meg nem nevezett régész kijelentése indította el a lavinát, aki állítólag csak annyit fűzött a lelethez: „... nem nyilatkozom, nehogy Özsébet szentté avassák."

A különleges sírkő darabról hamar elterjedt az is, hogy különleges szakrális erővel bír.

Az arra érdemeseket gyógyította, erőt adott nekik, míg a negatív személyeknél fejfájás, erős migrén jelentkezett, mintha a kő "tudta volna", kivel van dolga, ki ér hozzá, vagy van a közelében.

Ezeket a legendákat később több tucat hiteles beszámoló is igazolta, így egyre nagyobb híre lett a varázserővel és tudással felruházott Pilisszántói Szent Kőnek.

A további régészeti viszontszolgálat azt tárták fel, hogy ilyen motívumú lelet Magyarországon még nem került elő, de máshol sem.

És itt jön az érdekes tény: a régészek egyértelmű megállapítása szerint a sírkő motívumai párhuzamot mutatnak a boszniai és bolgár bogumilista sírkövekkel.

Ugye emlékszünk a boszniai Nap piramisra, mely sokak szerit egy ősmagyar alkotás is lehet...?

A kövön talált kereszt ábra ugyanis semmilyen más kereszt ábrázoláshoz nem hasonlítható Európában, de még a világon sem...

A megfejtések szerint egyébként a motívumok egy helyet ábrázolnak, ami elvezetné a régészeket Boldog Özséb sírjához.

Ez a kereszt sokkal inkább egy töviskereszthez hasonlatos, amely alatt jól látható egy barlangban, vagy boltív alatt álló emberalak.

Vagyis a kövön ábrázol szent kereszt vélhetően e helyszín felett állt hajdanán.

Ez lehet a Szent Mihály-hegyben található Remege-barlang is, de a Vaskapu szikla is... a mai napig nincs konszenzus arról, hogy mi a végső megfejtése a "kódnak".

Már Lázár deák stratégiailag fontos térképe is utal a pálosokra: ezen Zanto, vagyis Pilisszántó neve mellett helyezkedik el a pálos kolostor, ami fölött az ofen szó – ami kályhát jelent – jelzi a lakosság mészégető foglalkozását. Igen ám, de a hely, amit a térképen láthatunk, Pilisszántótól keletebbre található.

Nem árt tehát megemlíteni, hogy a Pilisszántó határában emelkedő piramis formájú László-kúp és a mögötte található 756 méter magas Pilis-hegy túloldalán, tehát Pilisszántótól épp keletre, alig két kilométerre található Szentkereszt.... PILISSZENTKERESZT, aminek egyik nevezetessége a főkolostornak tartott romkert volt.

A krónikák szerint a kolostort Özséb a Pilis-hegy lábánál, a forrás és a hármas barlang szomszédságában alapította, és halála után itt temették el a főkolostorban.

Azonban annak ellenére, hogy több ásatás és kutatás történt a helyszínen, senki sem tudta még feltárni a sírt, mert annak mintha nyoma veszett volna...

Forrás: titokterminal.com