Tudósok gyógyszerekkel teli növények termesztésével kísérleteznek az injekciók helyett
A Riverside-i Kaliforniai Egyetem (UCR) kutatói azon dolgoznak, hogy olyan ehető növényeket termesszenek, amelyek ugyanazt a gyógyszert hordozzák, mint az mRNS vakcina.
A koronavírus vakcina egyike azoknak az oltásoknak, amelyek messenger RNS (mRNS) technológiát használnak a vírusok legyőzésére. Úgy működnek, hogy az immunrendszer sejtjeit megtanítják egy bizonyos fertőző betegség felismerésére és megtámadására.
Sajnos az mRNS vakcináknak hűtés alatt kell maradniuk használatig, különben elveszítik stabilitásukat. A Riverside csapata szerint ha sikerrel járnak, a lakosság növényi alapú mRNS vakcinákat ehet, amelyek szobahőmérsékleten is fennmaradhatnak.
A National Science Foundation 500 000 dolláros támogatásának köszönhetően a kutatók most három célt akarnak elérni. Először is, a csapat megpróbálja sikeresen eljuttatni az mRNS vakcinákat tartalmazó DNS-t a növényi sejtekbe, ahol azok reprodukálódhatnak. Ezt követően a tanulmány szerzői meg akarják mutatni, hogy a növények valóban elegendő mRNS-t képesek előállítani a hagyományos injekció helyett. Végül a csapatnak meg kell határoznia a megfelelő adagot, amelyet az embereknek enniük kell ahhoz, hogy helyettesíthetők legyenek az oltások.
"Ideális esetben egyetlen növény elegendő mRNS-t termelhet egyetlen személy vakcinázásához," - mondja Juan Pablo Giraldo, az UCR Botanikai és Növénytudományi Tanszékének docense egyetemi kiadványában. (1)
"Ezt a módszert spenóttal és salátával teszteljük, és hosszú távú céljaink vannak, hogy az emberek saját kertjükben termesszék," - teszi hozzá Giraldo. "A gazdák végül teljes mezőket is termeszthetnek belőle."
videó ⇒
A növények több oltóanyagot képesek termelni
Giraldo és a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem, valamint a Carnegie Mellon Egyetem tudósainak csoportja szerint az ehető vakcinák készítésének kulcsát a kloroplasztok jelentik. Ezek apró szervek a növényi sejtekben, amelyek segítenek a napfény energiává alakításában.
"Ezek apró, napenergiával működő gyárak, amelyek cukrot és más molekulákat termelnek, amelyek lehetővé teszik a növény növekedését," - magyarázza Giraldo. "Ugyanakkor kiaknázatlan források a kívánatos molekulák előállításához."
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a kloroplasztok képesek olyan géneket expresszálni, amelyek nem a növény természetes részei. Giraldo csapata ezt úgy érte el, hogy genetikai anyagot küldött a védőburkolaton belül a növényi sejtekbe.
Az új tanulmányban Giraldo a San Diegó-i professzorral, Nicole Steinmetzzel közösen nanotechnológia segítségével több genetikai anyagot juttatott a kloroplasztokba.
"Az elképzelésünk az, hogy a természetben előforduló nanorészecskéket, nevezetesen a növényi vírusokat újra felhasználjuk a gének növényekbe juttatására," - mondja Steinmetz. "Néhány mérnöki szakember azzal foglalkozik, hogy a nanorészecskék a kloroplasztokhoz jussanak, és hogy ne legyenek fertőzőek a növényekkel szemben."
"Az egyik ok, amiért elkezdtem a nanotechnológiával foglalkozni, az volt, hogy alkalmazhatom a növényekben, és új technológiai megoldásokat hozhatok létre. Nem csak az élelmiszerek, hanem a nagy értékű termékek esetében is, például a gyógyszereknél," - tette hozzá Giraldo. (2)
(1) - https://news.ucr.edu/articles/2021/09/16/
(2) - https://www.studyfinds.org/vaccines-sal
Forrás: Új világtudat