Fonó Albert (Budapest, 1881. július 2. – Budapest, 1972. november 21.) magyar gépészmérnök, feltaláló, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fischer Zsigmond borkereskedő és Herz Róza elsőszülött gyermeke.
A Fasori Gimnázium elvégzése után a Magyar Királyi József Műegyetemen tanult, ahol 1903-ban szerzett gépészmérnöki diplomát.
← Fonó Albert / https://kepesrepules.wordpress.com/
Az egyetem után Németországban, Belgiumban, Svájcban, Franciaországban és Nagy-Britanniában különféle gyárakban dolgozott. 1909-ben visszatért Magyarországra és a Mechanikai Munkatárolás Villamoshajtásnál című doktori értekezése alapján megszerezte a műszaki doktorátust.
1956-ban Kossuth-díjat kapott. 1968-tól a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia levelező tagja volt. Emlékére a Magyar Asztronautikai Társaság 1980-ban megalapította a Fonó Albert-díjat. Budapesten, 1972. november 22-én hunyt el 91 éves korában, a Farkasréti temetőben nyugszik.
kép forrása: https://projekt46.files.wordpress.com/
A magyar Fonó Albert, kortársait szerte a világon megelőzve, felismerte a sugárhajtás megvalósíthatóságának lehetőségét, és sugárhajtómű találmányaival örökre beírta nevét az egyetemes repüléstörténet nagy-könyvébe.4
Mindenkinél előbb ismerte fel, hogy a repülőgépek meghajtására szolgáló légcsavar bizonyos határokon túl már nem lesz megfelelő, át kell térni egy új megoldásra, a sugárhajtásra. Korábbi terveit átdolgozta, melynek fejtegetéseihez a gőzturbinákkal kapcsolatos munkái is hozzájárultak. 1928. május 26-án szabadalmi kérelmet adott be a Német Birodalomban a repülőgépeket meghajtó motorokra „Légsugármotor nagy magasságok számára” címmel, melyhez július 8-án még egy kiegészítést fűzött. A törzsanyag a nagy sebességgel repülő szerkezet számára hasznosítható tiszta „légsugár-hajtóműre” vonatkozott, melynél a belépő levegő elég nyomást biztosít a jó hatásfokú expanziós munka számára. A kiegészítő anyagban az indításról és a kis sebesség esetében használatos külön erőforrásról, az égőtér előtti légsűrítő meghajtásáról volt szó. Az alapos és megbízhatónak tartott német hivatal több mint négy évig vizsgálta beadványát, végül 1932-ben DRP 554 906 és 560 075 szám alatt, mindenkit megelőzve, szabadalmat is kapott rá.
Sem szuperszonikus repülés, sem rakétahajtómű nem üzemelne Fonó Albert egyedülálló felismerései, találmányai nélkül.
Találmányai között megtalálható az 1923-ban kidolgozott gőzkazán és az 1928-ban szerkesztett újfajta bányászati légsűrítő berendezés. 1924-ben a német Siemens vásárolta meg szabadalmát, ami szállítógépek és vasúti járművek önműködő fék- és menetszabályozójára vonatkozott. 1926-ban elsők között dolgozott ki egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe Kármán Tódor is bekapcsolódott, aki Fonó korszakalkotó felismeréseit felhasználva és tovább fejlesztve írta be nevét az USA repüléstörténetébe.
Forrás: Sportmédia
Beküldte Pencz István
Hozzászólás
Hogyan lehetséges, hogy legjobb találmányainkat nyúlják le külföldön?
Hogyan lehetséges hogy Dél-Koreában közel 300-szor több a szabadalmi bejelentés és 1500 %-kal hatékonyabb a szabadalmi hivatal? Erre keressük a választ.
a magyar nép nagyon kreatív. Nagyon sok jó ötlete és találmánya van. Hogyan lehet akkor,
hogy Magyarországon évente csak 700 (!) szabadalmi bejelentés születik, holott a világátlag alapján ennek 3450-nek kellene lennie? Hogyan lehetséges, hogy a világon 10 %-kal nő a szabadalmi bejelentések száma, míg nálunk 7 %-kal csökken?
Nobel-díjasaink és nagy feltalálóink jelentős része csak külföldön kapott lehetőséget tehetsége kibontakoztatására, sikereit - magyarként - külföldön érte el.
Straub-légzsák esete:
szabadalom.blog.hu/.../...
Bűvös kocka és az állatorvosi ló: Hogyan védhette a világ egyik legjobb találmányát
a világ egyik leggyengébb szabadalma? Röviden: sehogy. Hosszabban: gyakorlatilag
védtelen volt e nagyszerű találmány. Erről persze nem Rubik Ernő tehetett. A kockát, mint találmányt külföldön sehol sem védték le, az a magyar szabadalmi bejelentés közzétételétől, azaz 1976. október 28-tól közkincsnek számított külföldön. Ennyire dilettáns volt az akkori rendszer, amelynek hibáiból még most is tanulhatunk.
Folytatási itt:
szabadalom.blog.hu/2014/04/25/buvos_kocka_es_az_allatorvosi_lo
Einstein hagyatékában találták meg Bolyai János relativitáselméletét?! Einstein ellopta?
Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.)
zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus
Az Einstein halála után felvett pontos közjegyzői leltár, melyben a tudományos világ által
hiányolt "Bolyai által írt számozott iratok vannak" !
Bolyai relativitáselmélete
1860-ban halálát érezte közeledni Bolyai János. Sok utat járt diákládájába rendezi iratait.
Pontosan, gondosan, számozottan a több mint tizennégyezernyi írott oldalt kitevő munkáit.
Közöttük az egykor már nyomtatásra kész - Gausz irigysége folytán nyomdát nem látott
- könyv alakban meg nem jelent művét: a relativitás elméletét.
Bolyai hagyatéka, a diákládájával együtt, megőrzésre a Teleki Tékába kerül. (Marosvásárhely).
Ma már bizonyos: Bolyai János egyedül jutott el geometriai vizsgálódásai alapján ahhoz
a felismeréshez, amely az általános relativitás fizikai lényegét alkotja. Nevezetesen ahhoz,
hogy a gravitációs erőtér és a geometriai erőtér mögött belső összefüggés van.
Ezzel a korszakalkotó felfedezésével évszázaddal megelőzte korát!
Miként jutott idegen kezekbe? Ennek története:
A marosvásárhelyi Téka naplójába jegyzett különös szöveg:
1914 tavaszán Marosvásárhelyre érkezett egy idegen, ismeretlen tanár. Olyan kiváló ajánló levelekkel, hogy azok alapján megkapta betekintésre a Bolyai János-ládába zárt hagyatékot. Ezek között a már említett relativitás-elméletet felölelt munkát. A tanár - akit Einstein Albertnek hívtak - elutazása után került a hiányt jelentő feljegyzés a Téka naplójába.
Einstein tudhatott arról, hol őrzik Bolyai János írásait. Érdekelhette a hagyaték. Bizonyos, hogy nem ok és cél nélkül vette útját az eladdig neki ismeretlen erdélyi városba. Jó megérzése vitte
a vasveretes iratládáig! Einstein köztudomásúan 1916-ban már mint a berlini Kaiser Wilhelm Institut professzora lépett a nyilvánosság elé az akkor óriási feltűnést keltett relativitás-elmélettel.
Einsteinről tudjuk, hogy első feleségének segítségével figyelemmel kísérte több neves magyar kutató munkásságát is. A feleség, a szerb származású Márity Miléva, elismert vajdasági fizikus, aki rendszeresen tájékoztatta a magyar tudományos eredményekről. (Mileva echte szerb volt, valószínűleg jól tudott magyarul, ellentétben Einsteinnel, aki vélhetően egy csöppet sem.
Titelen született, de elemi iskoláit már a délmagyarországi városban, Újvidéken (ma Novi Sad) végezte.)
"Azt már biztosan tudjuk, hogy Bolyai János kutatta a magyar nyelvi gyökrendszert!
Tőle függetlenül is, a Világbiztonság Nyílt Társaság mesterséges intelligencia modellezése felhívja a figyelmet a téridő szerkezetének a magyar nyelv gyökrendszerével való szoros kapcsolatára! Az alapok megértéséhez szükséges néhány rovás-betű megismerése.
A Tér, a Sarok és a Sík, valamint a SZél jeleinek összefüggései igen látványosak."
Egypár ősi magyar tanítás - ez nem a cikk része - a "táltoskiraly.hu" oldalról:
( Rovás D betű titkos tanítása: taltoskiraly.hu/a-rovas-d-betu-titkos-tanitasa
Sík és a tér: taltoskiraly.hu/bemutato/a-sik-es-a-ter-rovas-betui
Csillagok születése: taltoskiraly.hu/bemutato/a-sik-es-a-ter-rovas-betui
Térváltás: taltoskiraly.hu/bemutato/tarsolyainkon-az-azsiai-szent-jelkep-a-dorje
Égi-földi örvény törvény: taltoskiraly.hu/bemutato/visz-a-viz-sziv-vissza
4-dimenziós Hiperkocka - A nyolcágú csillag titka:
taltoskiraly.hu/content/4-dimenzi%C3%B3s-hiperkocka-nyolcagu-csillag
Szakrális geometria magyarul: taltoskiraly.hu/content/szakralis-geometria-magyarul
Aranyarány irány: taltoskiraly.hu/bemutato/aranymetszes-arany-arany )
Cikk folytatása:
"Bonyolítja a helyzetet, hogy Einstein nemcsak a németeket gyűlölte, hanem a magyarokat is.
A németeket zsigerből, míg a magyarokat Lénárd Fülöp miatt. Lénárd Fülöp ugyanis 2 év
megfeszített elméleti és kísérleti munkát fektetett bele a nagy fontosságú fotóeffektus témába.
Beszámolóit elolvasván az ifjú Einstein 2 hónap alatt megalkotta belőle a golyócska típusú foton-elméletét, azaz feltette az i betűre a pontot. Az 1920-ban ténylegesen átadott Nobel díj tehát nem annyira Einsteinnek, hanem inkább Lénárdnak járt volna. "
Cikk forrása és a folytatás itt:
(a cikk alján lehet tovább lapozni):
einstein.eoldal.hu/cikkek/einstein-ellopta-.html
Illetve itt:
magyarmegmaradasert.hu/.../4881-z
Ezért kell a magyar a világba !