Szakács Gábor a Nap Piramisban
Tor Salqvist: - A lelet megtalálása előtt milyen indokkal mentek ki magyar rovásíráskutatók a Nap Piramishoz? Lehetett előre sejteni a szenzációt?
Szakács Gábor: - Előttem rovásíráskutató nem járt Visokoban, mert nem erről szólt a történet.Újságíróként a főnököm megbízásából magam is tudósítóként mentem először Visokoba 2006 júniusában, majd azután még hétszer, hol tudósító/rovásíráskutatóként, hol mintegy 150 érdeklődővel. Hogy tudósításaim ótamentek-e a helyszínre valóban más rovásíráskutatók is, nem tudom, mert nem olvastam róluk és senki nem is tájékoztatottszemélyükről, írásaikról, előadásaikról.Előtte annyit lehetett tudni a visokoi piramis alakú hegyekről,amennyit a sajtó és a hírhálók közzétettek. Még maga az USA-ban élő, bosnyák származásúSemir Osmanagicpiramiskutató is csak 2005 nyarán lett figyelmes ezekre a hegyekre, amikor ott jártakor Senar Hodovic, a visokoi városi múzeum igazgatója felhívta rájuk a figyelmét. Az ásatásokat 2005 őszén kezdte meg.
Tor Salqvist: - Hány darab felirat került elő, illetve el lehet-e ezeket többé-kevésbé olvasni?
Szakács Gábor: - Az Osmanagic által symbol-nak, azaz jel(kép)nek nevezett karcolatok és a kárpát-medencei, rövidenszékely-magyar rovásírásnak is nevezett betűk kapcsolatát elsőként én állapítottam meg. Ezt 2006-ban meg is írtam és közzétettem, majd feleségemmel, Friedrich Klára rovásíráskutató/oktatóvalközös többszöriutunkon minden kétséget kizáróan 21 betűt azonosítottunk az említett,39 betűs ábécéből. Többet egyelőre a betűk összevisszasága és olvashatatlansága miatt még nem, de ez idő kérdése. Ettől függetlenül ennyi azonosság nem lehet véletlen, ezért amikor ezt Klára egy angol nyelvű tanulmányában megküldte Osmanagicnak, a 2008-as, sarajevoi tudóstanácskozásegyik alelnökévé választották. Mivel személyesen nem tudott eljönni,helyette én tartottam meg az angol nyelvű előadást a jelek európai párhuzamairól, amit a jelenlévő 55különböző nemzetiségű tudós egyhangúlagelfogadott.
Ennek lényege, hogyez az ábécé a 7-8000 éves, kárpát-medencei, úgynevezett Tordos-Vincaműveltséghez tartozik, ami egyértelmű bizonyítéka az emberi tevékenységnek, jóllehet a hivatalos történettudomány nem fogad el ilyen régi írásbeliséget.A visokoi piramisok kövein talált írásjelek tehát az egyiptomi piramisokénál jóval régebbi emberi beavatkozást és jelenlétetmutatnak, ami meghatározó a helybeli kutatások szempontjából.
A Nap Piramis alagútja tele rovásjelekkel (baloldalt lent például egy rovás "A", míg fent középen egy rovás "R")
Ami az eddig megtalált rovásfeliratok számát illeti, nem lehet megmondani, hiszen van olyan kő, amelyen több tucat egymásba kapcsolódó betű is van,másokon viszont csupán egy. Kisebb-nagyobb rovásjeles kőből rengeteg volt, ezekből a turisták már jócskánvittek el, hiszen a helybeliek nem őrizték, mivel számukra nem volt jelentőségük.
Elolvasni a szövegeket nem lehet, mert pillanatnyilag fogalmunk sincs a szókincsről, amit az adott kor embere kövekre vésett. A rovás ábécé jeleinek azonosításamég nem jelenti a szövegértést, hiszen hiába tudom napjainkban elolvasni a latin betűkkel írt olasz, svéd, angol szövegeket, ha nem ismerem ezen népek szókincsét. Ezértválaszoltam a tanácskozáson is a nyilvánosan feltett kérdésekre, hogy csak annyi állapítható meg, hogy a Kárpát-medencében 7-8000 évvel ezelőtt élt és a visokoi piramisoknál írásjeleket hátrahagyott népcsoport ugyanazt az írásbeliséget használta, kapcsolatuk nem kizárt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ezt a két népcsoportot mai szóhasználattal élvemagyarnak nevezték volna, hiszen ilyen régmúltból nincsenek emlékeink a népnevekről. Az viszont tény, és ezt hangsúlyoztam, hogy ezt az ábécét a Kárpát-medencébenélőmagyarság mind a mai napig használja, egyedül a mi nyelvünk minden hangjára van benne betű, tehát a korabeli népességnek kapcsolata lehetett a mai magyarsággal. Ezt a magyarázatot elfogadták a jelenlévő tudósok is. Mivel ilyen körben csak nagyon óvatosan lehet fogalmazni, semmiképp nem állítható, hogy a visokoi piramisok építéséta rovásjelek megállapításaellenére is a magyaroknak lehessen tulajdonítani. Ehhez bizonyítékok kellenek, a szájhagyományok és legendák nem elegendőek.
Rovás "P", rovás "S" és a nyíl alakú rovás "C"
Tor Salqvist: - A rovásírás(ok)on kívül előkerült-e bármiféle egyéb tárgyi, avagy írásos lelet a Nap Piramisból, avagy a többi kisebb, környékbeli piramisból?
Szakács Gábor: - Nagyon furcsa, hogy avésetek, karcolatok mellett más - pl. használati - tárgyak alig kerültek elő. Ezért is jelentősek a feliratok. Találtak az egyik alagútbanegy összetört kőkereket, másutt kőlapát szerűséget, szerszám öntőformát, de ilyen kiterjedt területű feltárásnál, ennél sokkal több lett volna elvárható.
Nem is a feltételezetthasználati tárgyak száma a fontos jelenleg, hanem a különböző piramis alakú hegyek szabályos fed- és járólapjai, és a közeli Vratnikban feltárt, feltételezett tumulusz (földdel fedett kősírhalom) tökéletesen faragott 24 tonnás kőoszlopa (monolitja) annak oldalában. Visokoban eddig a Nap, Hold és Sárkány (ezek mesterséges nevek) piramisokkal foglalkoztak, amelyek egymással 2,1 kilométer hosszú, egyenlő oldalú háromszöget képeznek.A Szeretet és a Földanya piramisok lététegyelőre csak légifelvételekből következtetik. A kőoszlop és a kőkerék a Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapjának (www.rovasirasforrai.hu ) Kitekintő fejezetében, a Dolmenek és tumuluszok című írásomban láthatók.
Friedrich Klára a Hold piramisnál
Tor Salqvist: - Készítettek-e fotókat a rovásokról, s ha igen, megtalálhatóak-e ezek az interneten (avagy a nyomtatott médiumokban)? Ha nem, magántulajdonban vannak-e fotók?
Szakács Gábor: - Rengeteg fényképet készítettünk az útitársakkal is a piramisokról, rovásjelekről.Az említett honlap Kitekintő fejezetében, a Múltüzenete beszámolóban az egyik kövön láthatók jelek,többek között a nagy latin E, ami a rovás ábécé P-jének felel meg.Ez tévesztette meg a helybelieket és vélték úgy, hogy a latin írásbeliség nyomait találták meg, holott ilyen időtávlatban azt még meg sem alkották. A Friedrich Klára általeddig azonosított jelek európai összehasonlítása honlapunkRovásírás fejezetében A Kárpát-medence, a bosnyák piramisok és Glozel jelrendszerének összehasonlítása cím alatt olvasható.Ezen kívül a Tatárlakától a bosnyák piramisokig című, dupla, négy és félórás DVD-n éskönyveinkbenis látható belőlük több. Bizonyára vannak honlapok, ahová még felkerültek ilyen képek, de hogy azok letiltják-e, nem tudom. Mi csak azt kérjük, hogy a mi felvételeinket a forrás megjelölésével vegyék át, közlésüket nem tiltjuk!
Alul rovás "C" betű, míg a felső fényben rovás "NY" és "D" betű
Tor Salqvist: - Említette, hogy a piramis szkíta-hun-magyar mivoltára nincs közvetett bizonyíték. Csak a benne talált rovásírás sejteti ezt, ám ez nem perdöntő. A rovásírásokon kívül előkerült-e bármiféle olyan lelet, mely más kultúrához kapcsolná ezt a csodás építményt?
Szakács Gábor: - A Tordos-Vinca műveltségnél régebbi, bizonyítható leletegyüttes egész Európában sem létezik, ez viszont nem csak írásbeliséget, hanem fazekasságot, stb. is jelent. Ezekből nem találtak eddig, márpedig- amint azt feleségem megírta -Torma Zsófia 1875-ben éppen ezekből a töredékekből talált rengeteget a Tordos-menti Maros partfalában. A helybeliek magukat az illir kultúrkörhöz kapcsolják, Osmanagic viszont az előttük létezett, de eddigmeg nem nevezhető, mert ismeretlen, kultúrához.
Tor Salqvist: - Van-e tudomása bármilyen olyan emberalkotta építményről, mely régebbi lenne a Nap Piramisnál, illetve tud-e olyan írást említeni, ami koraibb a szóbanforgó rovásnál?
Szakács Gábor: - Az eddigileletekbőlnemállapítható meg egy másik, megnevezhetőműveltség a Kárpát-medencein kívül,a már említett cikkeink egyikében látható is a Tordos-Vinca Égei tengerig lenyúlóműveltségi területe még a visokoi feltárások előtt. Maguk a boszniaipiramisok több tízezer éves múltjuk miatt jelenlegi ismereteink szerintsemmiféle népcsoporthoz, műveltséghez nem kapcsolhatók, ugyanakkor nála régebbi építmények, jelek csak feltételezés szintjén léteznek. Találgatni persze lehet, csak ahhoz valami bizonyíték is kell.
Az a nyilacska a rovás "C"
Tor Salqvist: - Mióta foglalkozik rovásíráskutatással, s mekkorára becsüli a rovásírni tudó magyar emberek számát? Léteznek-e rovásírásoktató tanfolyamok?
Szakács Gábor: - Feleségemmel kezdeném a választ, ő ugyanis gyermekkorától foglalkozik rovásírással, magam tőle tanultam el úgy harminc évvel ezelőtt. Az érdeklődők számát eladott könyveink, előadásainkés az általunk, a Forrai Sándor Rovásíró Kör keretein belülszervezett Kárpát-medencei Rovásírásversenyek tíz éves tapasztalata alapján több százezerre becsülöm.Ennél persze lényegesen kevesebben vannak, akiknapi gyakorisággal használják. Ennél azonban lényegesen fontosabb, hogy aki használja, az legalább helyesen tegye, mert ahogyan alatin betűs helyesírási hibák is műveletlenség színében tüntetik felhasználóját és ugyanez van a rovásírásban is. Egyelőre legyenek inkább kevesebben, de azok a hagyományos Magyar Adorján, vagy a latin ábécé betűihez igazított Forrai Sándor féle ábécét használják, ahogyana versenyeken is a gyerekek!
Tor Salqvist: - Négyzetes világszenzáció esetén (például a boszniai rovásírás sikerrel történő dekódolásakor) milyen lépéseket terveznek a lelet magyarországi, illetve világviszonylatban történő széleskörű megismertetésére? Sajnos sok nemzeti beállítottságú ember sem tud a leletről, avagy félinformációkkal rendelkezik csupán róla.
Szakács Gábor: - Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapja igen népszerű, a Kultúra-Művészet csoportban 1200 honlap közül két év óta az első 20-40 között van. Könyveink kaphatóak a nemzeti boltokban, sorra alakulnak a rovásíró körök, rovásjeles helységtáblákat avatunk majd minden hónapban, Fényképtárunk jelzi, hogy hol, miként használják ősi írásunkat, több újság folyamatosan közöl cikkeket Visokoról és a rovásírásról.A hivatalos magyar történetírás viszont nem kíván tudomást venni róla,ezt a szemléletet csaka hétköznapokban történő terjesztés és tömeges használat tudja megváltoztatni. Volt egy kísérelet, hogy a Rovásbizottság angol nyelvű tanulmányban javasolta a rovásírás számítógépesUNICODE-ba történő beillesztését, ez azonban idén elbukott a dublini tanácskozáson. Ezarra int bennünket, hogy a továbbiakban is óvatosan fogalmazzunk, amikor mindenhol és mindenbena magyarság elődeinek a kezét véljüklátni, mert csak ellenségeket szerzünk magunknak. Ezért szoktam azt mondani, hogy jelenleg jobban örülök annak, ha egy magyar falu iskolásai elsajátítják a helyes rovásábécét, megtanulják történetét, mintha kiderülne, hogy az eszkimók is a mi ősi írásunkat használják. Előszöra Kárpát-medencében kell megteremteni a tömeges használatát és elismertségét, utána léphetünkvele a nagyvilág elé.
Az interjú most nem közölt vége, mely a Nap Piramis, illetve a benne talált rovásírás megtalálásának körülményeivel fog foglalkozni kvázi világpremierként, elolvasható lesz nemsokára - a mostani bejegyzéssel egyetemben - a nemzeti radikális Flag Magazinban:www.flagmagazin.hu
2. rész
Világszenzáció látott napvilágot július elején, ám sem a Blikk, sem a Retekklub, sem a Telaviv2 nem számolt be róla, holott a magyarság ügyét régen látott módon ragyogja be ez az új remekbeszabott régészeti felfedezés. Szakács Gáborral készített beszélgetésem befejezése olvasható az alábbiakban.
A rovásjeles kő megtalálásának története a következő, bár ezt ennyire részletesen sehol nem írják le.
Szakács Gábor: - A Nap piramishoz vezető Ravne alagútban Osmanagic és társai találtak olyan követ első behatolásukkor, amelyen latin E betűhöz hasonló jelet találtak. Hogy hogy nem, a brazil Paulo Stékelt találták meg szakértőként, hogy mondjon véleményt. Stékel sajátos módon héberkabbalisztikus jelekhez hasonlította, valamintáltala azezen a kövön látott jeleket a franciaországi Glozel kövein lévő jelekhez is hasonlította. Itt már közelített az igazsághoz, de a rovásírás szót nem használta.
Amikor én odamentem 2006-ban, én voltam az első, aki ezeket a jeleket rovásírásnak neveztem és erre Osmanagic figyelmét felhívtam. Amikor pedig még rengeteg jelet azonosítottam, ezekre Stékel fel sem figyelt, közben elsőként a Tatárlakai korong egyik jelét is megtaláltam, amit a helybeliek nem hamisíthattak, mert Tatárlakáról nem is hallottak.
A szlávok, azaz bosnyákok tehát láttak valamit, amiről nem tudták, hogy micsoda és nem is érdekelte őket.
Stékel is mondott valamit, de vagy tudatlanságból, vagy szándékosságból a Kárpát-medencét és a rovásírást nem említette.
Éngem ezekről senki nem értesített, amagyarság számára én hívtam fel a figyelmeta rovásírásos jeleinkre és terjesztettem el írásaimban, előadásaimban. Hogy ezt a történetet ki hogyan értelmezi, az már nem az én gondom.Szerencsére a májusban megjelentetett DVD-men 2006-tól dokumentáltam helyszíni kutatásaimat.
(Tor Salqvist)
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
Hozzászólás
de bizok benne nem sokara meg több lesz.
Ha földi ember epitette akkor több nyomot es szemetet hagyott volna ott,
meg itt a nagy kerdes!!
a földi minek epitette volna ezt a mihaszna
semmire valo hegyet !!
Hogy ott vesegettek meg karcolgattak az nem veletlen, bizonyara nem esett ott az esö, es nem is hordta a szel a havat, voltak haboruk is, tudtak is
rola, de jokat is halgattak felölle.
Valojaban van ket idönk, a jelen es a mult,
a jelenröl nem tudok mit irni,
de a multban egy idö van az hogy a multban van,
de a piramis hogy 120 ezer vagy több eves vagy
20 ezer nem tesz semmit,
ki tudja az meg nem beszelhet, mert omladoznak
a vallasok es olvadoznak a templom kilincsek is.
De ha olyan eszközökkel kellene meg epitteni mi akkor lehetett, talan volt lapat meg talicska,
akkor maskepp allunk a hegy epittesehez,
lathatjuk, talan ezekkel a kapakkal egy ezer ev
alatt el keszülne, vagy kevesebb.
Tehat hogy ki epithette es mert akkor gondolhajuk,
vagy meg elgondolni sem tudjuk,
ha a harom valamire valo köhanyast vesszük egybe
akkor annak a tetejere azok a jarmüvek melyeket a nasa ufos sts 75 ban latunk le tudtak szalni vagy eppen ott több idöt is tölthettek ugy hogy az ürhajo hasa alatt napozhattak vagy arnyekba is mehettek.
Tudott
a karcolasok vagy vesesek vagy ek irasok vagy egyebb jelek a köveken, de ha valaki tud epitteni egy olyan nagy piramist,
akkor ott azt hiszem nem csak arra lenne kepes,
hogy egy ket allig meg magyarazhato jelet hagyjon ott a helyszinen vagy a köveken.
Velemenyem
kik a köveket karcolgattak vagy veshettek azok nem a piramisok epittöi.
A piramisok joval elötte ott voltak,
de nincs olyan ki megmondja az igazat, vagy eppen merne kinyitni a szajat,
hogy a piramisokat nem földi ember epitette,
es igy hogy irom fogalmunk semmi,
hogy milyen celbol es
hogy ki is epitette vagy epithette.
Gondolom ezt Szakacs Gabor is tudja, a jelek nagy szakertöje.
Ha a piramis meretere ranezük
es ha van idönk akkor alljunk neki szamolni, köbözni, osztani, szorozni,
mivel hogy es mennyi idö alatt lehet összehordani ezeket a mihaszna kö hanyasokat,
hogy valojaban mit is latunk ott tonnakban es tömegben, es akkor keressük meg,
hogy kinek kellett es milyen celra,
gondolva at,
hogy mai eletünkben milyen muka es idö köteles lenne azt meg epitteni.
Kernem az eredemenyeket, a tervezetet, hogy egy hasonlo hegy, hogy is keszülne el valahol ott mellette.
Mennyi ideig tartana,
es a masik kerdes,
mennyi nyomot hagyna ott az ember ha gepekkel epittene meg.
Ott levö szemelyzet elelmezese, napi gondjai es egyebb több olyan kerdest ad, mit ismet meg kellene magyarazni hogy mire valo is ez a nagy köhegy.
Az öseink arra voltak csak kepesek,
hogy ott levö kövekre igen csak rakarcoljanak valamit, mert,
mi azt majd fejtegessük,
nem többre,
erröl lenne szo.
De erröl is halgatnak, mert ott tipornak es alaznak hol csak tudnak, probalnak hazudni annak erdekeben melyet beteg agyak akarnak.
Samir ki nem merte kinyitni a szajat, es egy terkepnek emlitti a karcolasokat, szinesekkel atirva bizonygassa hogy mit latunk az a völgy egy akkori terkepe.
Most akkor milyen jelek olvashatok a hegy gyomraban!?