V. FEJEZET: EGYIPTOM ISTENEI

A szumer nyelv vizsgálata hasonló problémákkal küzd, mint az egyiptomi nyelv kutatása. Mivel mindkét nyelv eredetileg magyar nyelv, de az évezredek folyamán mindkét nyelv saját fejlődésen megy keresztül, ezért különbözővé válik, a két nyelv rokonságát nem is vizsgálják a kutatók. Holott a magyar nyelv felől teljesen világos mindkét nép nyelvének magyar nyelvűsége.

Súlyos probléma mindkét esetben az olvasatok bizonytalansága. A szumer nyelvet az akkád nyelvből próbálják megfejteni, az egyiptomi nyelvet szintén szemita alapokról vizsgálják. Mérhetetlenül súlyos problémák ezek, a fiatalabb nyelvből az idősebb nyelvet értelmezni szinte lehetetlen, mégis ezt alkalmazzák a nyelvészek. Eredményeik egészen jók, amiért elismerés illeti őket, de sok esetben elképesztően hibás megoldásokat is képesek felmutatni.

Az egyiptomi nyelv az egyiptomi írásból rekonstruálható. Az egyiptomi írás először mintegy 5.000 jelet tartalmazott, majd megjelent a hieroglif írás, ami voltaképpen ábécé. A jelek megfejtése lassan haladt, igen sok szó csak a tudósok egyezsége alapján olvasandó olyannak, mint amilyen hangalakot olvashatunk a könyvekben. Igen sok istennév is csak a közmegegyezés alapján mondandó úgy, ahogyan ma ismerjük a neveket. Ezért számtalan esetben a neveket helyesbíteni kellene, de erre a megoldásra jelen esetben nem látni lehetőséget.

Rendkívül fontos tényező az egyiptomi nyelv evolúciós fejlődése. Felső-Egyiptomban a magyar nyelv Kr.e. 3.800 körül már kimutatható. Az Óbirodalom nyelve nem teljesen azonos az Újbirodalom nyelvével, mert időközben a nyelv fejlődésen ment keresztül. Színezi és bonyolítja a képet, hogy egyes nomoszokba, vagyis megyékbe, más nyelvű emberek is letelepedhettek, akiknek a nyelve összeolvadt a magyar nyelvvel. A fiatalabb neveket az ősibb nevekből kell levezetni, mert csak így érthetjük meg a valódi jelentésüket. A hangok fejlődése is érdekes evolúciót mutat, pl. nem volt Dzs hang, de később tömeges lett a Dzs hang az egyiptomi nyelvben, főleg a D és T utódaként. A kopt nyelv már annyira lerövidült az eredeti magyar nyelvhez képest, hogy minden szavát elemezni szükséges. Az is igaz, hogy a kopt majdnem minden szava levezethető a magyar nyelv megfelelő szavából.

Érdekességként kell megemlíteni, hogy az egyiptomi nyelv a magyar nyelvjárások közül kifejezetten a központi, vagyis budapesti nyelvjárás rokona, ellenben a szumer nyelv inkább a szkythák, kaukázusi magyarok, hunok és a székelyek nyelvének a körébe tartozik.

Ha azt gondoljuk, hogy Szumer, a Dél, a Nyár Országa a csúcs, nála nincs fejlettebb társadalom az ókori évszázadokban, akkor jól gondoljuk. De azt tegyük hozzá, hogy Egyiptom vetekszik Szumerral, a két terület csak abban különbözik, hogy a Nílus völgye később indult fejlődésnek, mint a Tigris és Eufrátesz völgye.

Egyiptom területének legfontosabb marker szavai magyar nyelvűek. Az ország magyar eszmeiség alapján jött létre, a neveket kizárólag a magyar nyelv alapján érthetjük meg. Szánalmas szenvedésnek láthatjuk az indoeurópai erőlködéseket, amelyekkel értelmezni akarják szeretett utódaink az egyiptomi névanyagot. Szeretett utódaink természetesen az indoeurópaiaknak nevezett népesség. Vigyázni kell a fogalmakkal, ugyanis az „indoeurópai” jelenthet magyart is, amint Li Po-szo azt kifejti munkáiban.

Li Po-szo szerint az indoeurópaiak magyarok, akiktől származnak a többi indoeurópaiak. A meglátás tökéletes, a kérdésre érdemes lesz majd visszatérni.

Egyiptom és e név variánsai magyar nyelvből fejlődtek ki. Pontos jelentése Égi Pitom, amiből rövidült az Egyiptom magyar név is. Az Égi Pitom maga az Égi Kígyó, ami nem más, mint a Tejút. A Tejút az Égi Folyó, alanti mása a Nyíl (Níl-us) folyó mentén szerveződött ország. Erről beszélnek az eredeti egyiptomi szövegek.

Egyiptom nevét Aegyptosz görög névformából vezetik le, ami teljesen hibás eljárás. Maga Aegyptosz is Egyiptomból érkezett Hellászba, de a hős nevét eddig nem bontották elemeire. A görög Aegyptosz név kétségtelenül magyar eredetű.

Igen erősen élt egyiptomi őseink eszméiben az a kép, hogy az országuk nem más, mint az égi Tejút földi mása. A Nyíl (Níl) folyó, a Nyílás, azonos az égi Tejúttal, ami szintén egy nagy nyílás az éji égbolton, ahonnan fény ömlik a világunkra. A Nil folyó Egyiptom folyója, a sivatagos területen csillogó vízfelszín áramlik a tenger felé. A sárga, vörös, kiégett hegyek és földek között kanyargó folyó csillogó kék volt, színe hasonlított az ég kékségére. A magyarok rendkívül erősen képlátók, azért a tájakat, országokat is csak erős képlátásuk alapján tudták elnevezni.

A folyó formája hosszúkás, felszíne csillogó, mint a pikkelyek, és kanyargó, a föld felszínének domborulatait követve. A folyó ezért összevethető a Tejút formáival, legfontosabb jellemzőivel. A Tejút szintén hosszú, hosszúkás, mint a folyó, kanyarog és csillogó pontokból, vagyis csillagokból áll, mint a folyó felszíne. Őseink látásmódja rendkívüli, ami alapján megnevezték a tereptárgyakat, a topográfia neveit. A mai ember, ha nem foglalkozik az ősi látásmóddal, képtelen felfedezni az őseink által megnevezett dolgok szavainak jelentését. Aki viszont foglalkozik őseink tudatával, könnyen ráébred a nevek jelentésére, különösen akkor, ha valamilyen költői gondolkodása is van.

A Kígyó régi neve Kijó, másik neve Piton és Pitom. A Piton nagyon ősi magyar név, ami bekerült a görög nyelvbe is. Mivel szóösszetétel, a görög nyelvből nem mutatható ki valódi értelme, de a magyar nyelvből igen. Tehát a Piton helyesen Pi és Ton, aminek jelentése magyarul Csillag Folyó. A piton kígyó neve ezért nem is a földi állatra vonatkozik elsősorban, hanem az égi Kígyóra, a Tejútra. A Pi magyar alapszó (etymon), jelentése Csillag, a Ton Folyó, Víz értelmű. De jó lenne, ha a magyarok megint megértenék saját őseiknek nyelvét! Ismert egy Pitom nevű egyiptomi város, éppen a Földközi-tenger és a Vörös-tenger közti Nílus-ág partja mentén. Nem tudni, miféle hatása volt Pitom városának a birodalom nevére, de az biztosnak látszik, hogy nagyon fontos.

Égi Pi-Ton, az Égi Csillag Folyó, nagyon jól rokonítható az Égi Pitom formával, amiből keletkezett a magyar Egyiptom név. A Nil folyó a Nyíl ige ókori, őskori megtestesülése. Az éji égen van egy Nyílás, ez a nyílás a Tejút, ahonnan átömlik Isten örök fénye az Isten által felvont fekete szöveten keresztül, amit Isten azért húz fel az égre esténként, hogy pihenjünk is a napi sok munka elvégzése után. Innen ered a Nil, Nyíl név, ami Nyílás is. A görögök így utánozták, hogy Neilosz, mások meg a Nílus formát ismerik. Ez a bizonyos Nyílás, Nyílós, vagyis a Nil, az égbolton van, nem a földön. Tehát a Nílus neve valóban az égi Nyíl, Nyílás, Nyílós fogalomból ered.

Ami fenn van, lenn is.

A Kígyó teste hosszúkás, pikkelyek fedik, amelyek csillogóak és színesek. Sok egyiptomi ábrázolás maradt fenn, amelyeken a Kígyó fontos szimbólum. A Ki-Jo pontos jelentése Föld (Kő) – Folyó, (Kő-Jó). Ez a misztikus kijó maga az óceán, amely körbe öleli a Földségeket. A Ki ugyanis a Föld, a Kő, a Jo viszont a Jó, vagyis a Fo-Lyó. Ugyanis a Folyó neve két részből áll, a Fo és Lyo (Jo) elemekből. A Folyó név elemzése több helyet igényel, mivel összetett név. A Fo-Lyó, Fő-Jó, Pa-Jó, és hasonlók a mai Folyó név ősei, valójában Fő-Folyót jelentenek. A Ki-Jó óceán mivoltáról fontos ábrázolások is fennmaradtak.

A Ki-Jó név mitikus eredetű. Az égben vizek vannak, a földön is vizek vannak, amelyeken utazni lehet. Az ég kék színe talán összefüggésben lehet a tengerek kék színével. Őseink sokkal jobban látták a természet valóságait, mint a mai emberek.

Egyiptomban, az Égi-Pitom földjén volt egy ősi időszak, amikor már az emberek kőpengékkel fűféléket gyűjtöttek, táplálkozás céljából. A lelőhelyek a Nílus menti platókon sorakoznak, Egyiptomban és Núbiában. Szebil-kultúra a neve, amely Kr.e. 15.000-10.000 körül létezett.

A Delta nyugati részén váratlanul fejlett földművelés jelenik meg a XI. évezredben. A gabona termesztés nyomai azonban hamarosan eltűnnek, a földművelők népe nyomtalanul eltűnt, vagy kipusztult, vagy elvándorolt más tájékra. Mintegy Kr.e. 10.000 és 5.000 között csak primitív kultúra létezett a Nílus mellékén. Az emberek igen alacsony termetűek, gyakorlatilag törpe népesség, amiről Várkonyi Nándor is szól.

A kutatók egy része Egyiptom létrejöttét belső fejlődéssel magyarázza. A helyi törzsek fejlődtek folyamatosan egyre magasabb szintre. Ma is adnak ki ehhez hasonló elméleteket egyes kutatók, akiket nagyra tartanak.

Másik elmélet szerint az éghajlat fokozatos kiszáradása miatt Afrika környékbeli törzsei a Nílus mellékére ereszkedtek, a vízforrás miatt. A Szahara kiszáradása hosszú folyamat volt, ami miatt a bevándorlás is hosszú ideig tartott.

Ismét másik elmélet szerint Egyiptom népe és kultúrája máshonnan érkezett. Az egyik terület Mezopotámia, ahonnan hódítók érkeztek Egyiptomba. A hódítást régészeti bizonyítékok igazolják, nem is kevés. Fennmaradt rajzolaton a szumer és egyiptomi hajók harca, a jövevények csontvázai magas termetű embereket mutatnak. Sokkal fejlettebb eszközökkel rendelkeznek, mint az egyiptomiak.

De Mezopotámia alaplakossága a szavárd, akik közé Kr.e. 3.500 körül szumer, vagyis egy nem magyar, de magyar rokonságú nép, telepesei érkeztek. A két nép egymás mellett élt, majd összeolvadt. Ezért is nagyon nehéz megállapítani az őskori történésekről, hogy azok magyarokhoz, vagy a magyar-szumer, még később a magyar-akkád néphez köthetők?

A hódító szumerok mellett lassú beszivárgással is érkezhettek emberek Keletről. Kis-Ázsia felől is jöttek bevándorlók, valamint a Kárpát-medencéből. Az atlantisziak bevándorlása talán a XI. évezredi földművelőkhöz köthető. Csupán feltételezésem, hogy a dogonok Hispánia felől Egyiptomba mentek, ahol a déli tájakra vonultak, egészen Núbiába, ahonnan mai lakhelyükre vándoroltak. A hipotézist a dogon művészet alapján vázoltam fel.

A token írás kezdő pontja Lukia területe, ahol a X. évezred közepe táján (Kr.e.. 9.500) jelent meg. Kr.e. 6.000 táján az írás elérte legnagyobb területi kiterjedését, keleten az Indus partját, délen Khartoum vidékét. Ebből az következik, hogy Lukia magyar népe a token írást, ami a szumer képírás, majd a képírásból kialakuló ékírás eredetije, már Kr.e. 6.000 körül elterjesztette Kis-Ázsia – Indus-völgy – Kék Nílus torkolata közti hatalmas háromszög területén. Ebbe a területbe Egyiptom is beletartozik.

A hatalmas köveket mozgató ősi magyarok, pontosabban szavárdok, Kis-Ázsiában kezdtek faragott kőtömbökből épületeket létrehozni. Ma úgy tudni, hogy Kr.e. 9.000 körülről valók az első épületek, Göbekli Tepe és Karahan Tepe területéről. Nevali Cori kőtömbjei Kr.e. 8.000 körülre datálhatók. Mivel a lelőhelyek a magyarok egyik központi területén fekszenek, ezért kétségtelennek látszik építőik magyar eredete is. A megalitok építői Kr.e. 4.000 körül már Nabtában járnak, ahol 6.000 éves megalitok állnak. Az adat azt bizonyítja, hogy Egyiptom feltétlenül a szavárdok hatása alá került, akik csak Egyiptomon keresztül juthattak el Alsó-Núbiába, Nabtába. Ahol megalitokat találnak a kutatók, ott feltétlenül őseink jelenlétét kell látni.

A Kárpát-medence hatását Egyiptomra a démotikus írás bizonyítja. A démotikus írás azonos a magyar ősi rovásírással, vagy másként a magyar ábécével. Varga Csaba fedezte fel az egyiptomi démotikus írás teljes azonosságát a magyar írással. A kárpáti magyarok folyamatosan tartották a kapcsolatokat Egyiptommal. Időpontot nehéz adni, de azt valószínűnek kell tartani, hogy a piramis eszmeisége a Kárpát-medencéből terjedt szét a világban, így Egyiptomba is innen került át a piramis építésének szándéka és oka. Az egyiptomiak még a középkorban is tartották a kapcsolatot a magyarokkal, ami csak azóta szűnt meg, amióta a magyar tudományos életet a tudományellenes erők uralják.

Az Egyiptomba betörő szumerok útvonalait egészen pontosan lehet ismerni. A szumer hosszúhajók a Vörös-tenger néhány kikötőjébe érkeztek, amelyek közül Szuu volt a legfontosabb. A támadók többsége azonban a Nílus mellékágán behajózva érte el a vízben gazdag völgyet, amely kezdetben hasonlított Szumer mocsaras földjeihez. Ez a Pitom mellékág, amelyen keresztül a Nílus vizének kis része a Vörös-tengerbe ömlött (Vádi Tumilát). A Szuuba érkező hódítók (ma Kuszeir, a görög Leukosz Limén) a Vádi Hammamát völgyén, és északabbra a Vádi Gaszúsz völgyén hatolhattak Felső-Egyiptomba. Az út mentén a sziklafalakon sok ábra van, amelyek az egykori eseményekről adnak hiteles tudósításokat. A behatolások akár több ezer éven keresztül is tarthattak.

Nyugatról hamita népesség is bevándorolhatott a folyó mellékére, továbbá negrid típusú emberek is érkeztek Egyiptom földjére. A nyugati részeken nagyon sok törzs élt, közülük sok neve szerencsére fennmaradt. Egyiptomhoz közel éltek a Libu törzsek, akiktől ered Afrika korabeli Libya neve. A törzsek többnyire északról déli irányba vándoroltak. A Keleti sivatagban szemita, vagy pontosabban arab törzsek kóboroltak, talán már az Ó-birodalom idejétől kezdődően.

Egyiptom népének keletkezése hosszú folyamat eredménye. Nem szabad leegyszerűsíteni a rendkívül bonyolult folyamatokat, amint azt teszik komoly tudósok, mert akkor menthetetlenül vakvágányra kerülhetünk.

Egyiptomban minden városnak saját istenei voltak, pontosan úgy, mint Szumerban. Ez a tény nem lehet a véletlen műve, mivel igen sok további hasonlóság is kimutatható a két fejlett ókori állam között. A kis hatókörű istenek után, akik csupán csak egy városnak voltak az égi hatalmasai, később megjelennek az egész országra kiható istenek is.

Egyiptom istenvilága fontos magyar neveket tartalmaz, aminek nem lehet más oka, mint a neveket adók magyar nyelvűsége. Ha a név magyar nyelvű, akkor a névadó is magyar nyelvű.

Az egyiptomiak korbeosztása összevethető több más mitológia korbeosztásával. A korok ismertetése nagyon fontos, de sajnos, nincs még ebben a témában használható magyar nyelvű összegző munka. Az egyiptomiak korszemlélete a magyarok idő szemléletéből ered.

Manethon három kötetes munkája elveszett, de a nagy mű részletei más munkákban szerencsére megmaradtak.”Egyiptom története” című munkájában az időt több szakaszra osztja fel. A könyv alcíme: „Az isteneknek, félisteneknek, Holtak Lelkének és halandó királyoknak, kik uralták Egyiptomot”, mármint ajánlva. Az Első Kor neve Szep Tepi, ami után következik Hor és Társai, a Hor Erődök kora. A harmadik korszak a dinasztiák kora, ami az ismert egyiptomi uralkodók alapján lett felosztva, és a mai tudósok ezt a beosztást el is fogadják, nagy vonalakban.

A Szep Tepi kor 13.900 évig tartott. Utána következett a Félistenek és Holtak Lelkei kor, ami 11.025 évig terjedt. Majd a királyok kora következik, Manethon idejéig.

A Szep Tepi kor értelmét sikerült feltárni. A Zep Tepi, Tep Zepi olvasatok tévesek. A Szep Tepi kor nevének első része a Szep. A magyar Szep Ős jelentést is visel, lásd Szépapa. Továbbá a Szép isteni dolog is, mert a szépség kifejezetten Isten adománya. A Szep meglehetősen gazdag a magyar nyelvben, sok alakja van. Egyik legfontosabb megjelenése Tündér Szép Ilona nevében ismerhető fel. A Szep Tepi név második része a Tepi. Két részből álló szó, a Te és a Pi elemekből. A Te Isten jelentésű, a szumer Te is Isten. A Pi jelentése Csillag, mint a Pi-Pi szó is Csillagok jelentést visel.

Ezért a Szep Te-Pi pontos jelentése magyarul: Szépkorú Isten Csillagok. Vagyis a Szep Tepi a Csillagistenek kora, az Első Kor. Az Elsők Népe viszont a magyarok, akik a Tudás Népe is egyben, másrészt a Nagy Nép. Más források is bizonyítják tehát a magyarok azonosságát a Szep Tepi kor népével. A Csillagistenek fogalmát azonban más szövegekből is kimutatták a kutatók, akik nem járnak rossz úton, csupán képtelenek felismerni a fogalmak mögötti magyar nyelvet és eszmeiséget.

A Szep Tepi második része, a Tepi szó a Pite egyszerű variánsa. A Pite fogalma abszolút azonos a Tepi fogalmával. Kis csillagok, cseresznye, meggy, mák, ribizli, van a pitében, amit az angolok Pie (Pi – Csillag, E – Ház) formában mondanak. A Pite magyar szó tehát közvetlen rokona a Tepi egyiptomi szónak. A két név csak jelentéstanilag tér el egymástól, nem is túlságosan.

A következő kor a félistenek, Hor Társainak kora. Hor nevét nem szabad Hórosz és Hórusz, vagy Hór formában olvasni. Az olvasatok pontossága nagyon fontos minden ősi név esetében. A pontos olvasat: Hor. Az egyiptomi olvasat Szemesu Hor. A név magyar nyelvű, a Szemes itt jelenthet Napot és egyszerűen Szemes urakat, akik figyelnek, mint a Szumukán névben. Hor Szemesei egyértelműen csillagok, égi napok, akik az égből figyelnek, az égbolt királyai.

Azt kell mondani, az egyiptomiak ősi uralkodói nem Egyiptomban éltek. Az egész korbeosztást más területről hozták, más helyről érkeztek Egyiptomba a tudás hordozói. Szinte teljesen biztosan Atlantisz magyar ősi királyságából érkeztek a tudás hordozói a Nílus folyó mellékére. Ez a feltevés megmagyarázza az ősi egyiptomiak magyar nyelvűségét, mivel magyar területről magyar területre érkeztek.

Manethon még több más fontos adatot is közöl. Nemere István, kiváló magyar kutató sok könyvet írt, amelyekben nagyon sok érdekes felvetést közöl. De rendkívül fontosak Manethon szövegeiből közölt meglátásai. Manethon szövegét Euszebiosz görög krónikás is felhasználja, és közli több részletét. „A királyság egyikről a másikra szállt töretlen sorrendben”. De nincs egyetlen királynév sem.

Aztán: „A félistenek 1235 évig uralkodtak”.

Majd csak ezt írja: „Utána egy másik király volt hatalmon 1817 évig”.

Majd: „Következett harminc király, akik 1.790 éven át uralkodtak”.

Majd: „Megint tíz király, akik 350 évig uralkodtak”,

Majd: „Ezt követte a Holtak Lelkének uralma 5813 esztendeig”.

Az adatok elképesztő titkokat rejtenek, amiket jó lenne felderíteni. A számok mögött kétségtelenül érthető tények rejlenek, amelyek csillagokra, esetleg uralkodói évszámokra akarnak rámutatni. Csak az a biztos, őseink zsenik voltak, mi pedig nem értjük meg őket. Csak ne legyen ebből valami nagy katasztrófa a végén.

Egyiptomot a Nagy Istenek uralták az Első Időkben. A Nagy Istenek neve Neteru, ahogy a nevet elolvasták a nemzetköziek. Vagyis rosszul olvasták, de majdnem jól. Az igazi olvasatot Baráth Tibor adja meg, Nat-Uru és Nad-Uru formában. A név kétségtelenül a magyar Nad-Úr, vagyis Nagy-Úr, és a Nád-Or, szintén Nagy-Úr, rokonságába tartozik. Ezért a Neteru pontosabban Naturu formájú, az U a szó végén többes számot jelöl. Így aztán a Neter máris Nator, Nador olvasatú, vagyis Nádor (Nagy-Úr).

A Neter(U) szó sok mai nyelvben is jelen van, amelyek a magyar nyelvből erednek. A Neter variánsa a Nator és Nador. A Gu-Ber-Nad-Or (Kormányzó) szó négy része egyértelműen magyar szó. Változata a Gubernator, azonos jelentéssel. A név jelentése: Gu – Fő, Ber – Férfi, Nat/Nad – Nagy, Or – Úr. A rangnév utótagja a Nator/Nador, egyértelműen a Nádor magyar rangnév pontos itáliai és hispán megjelenése. Így jöhetett létre a latin Natura szó is, aminek a jelentése Természet, a Nagyurak hatalma alatt álló földségek neve.

Az egyiptomi kezdeteket Hét Isteni Király uralkodása nyitja meg. A Hét fogalma önmagában is magyarokra ad bizonyítékot. A Hét, Heta egyik saját népnevünk, amit igyekeznek elrabolni tőlünk. A Hét a Király a számok rendjében. A számok Hetese igen sok, és igen régi adatot képes megmutatni a kutatóknak.

Hét a napok száma egy hétben. Hét a magyar törzsek száma, bár valójában 200-300 magyar törzset is ismerünk. Hét ágra süt a Nap, vagyis a hét ág a magyarok hét ága, hét királysága. Hét ággal ömlik a tengerbe a Nílus és az Eufrátesz, a két ősi magyar folyó. Hét kapuja van Jeruzsálemnek, az eredeti magyar Uru-Solymának. Hét dombra épült a magyar alapítású Róma. Hét a fémek száma. Hét a kis-ázsiai magyarok országának a neve, bár saját nevüket nem ismerjük, a nevet külföldiek adták a Hetita, vagy Hettita országnak. Hét a bolygók száma. Hét a szentek száma, hét a gonoszok száma. Hetedhét hegyeken túl van a távoli ország. Számtalan más fogalom is kapcsolódik a Hét számhoz. He-Ta jelentése Nap-Táj, ami önmagában is mitikus eredetre utal. Het-E-Vény a Fiastyúk régi magyar neve, pontos jelentése Hét Háza a Fénynek.

A nagy istenek közül az első Ré, aki Egyiptom meghódítója. Valószínűleg hódító király volt, vagy talán inkább civilizátor. Az egyiptomi mocsarakban nem volt mit meghódítani, a tájat fejleszteni viszont annál inkább lehetett. Ré neve mellett a Rá név is használatos. A magyar nyelv speciális sajátossága a magas és mély hangrendű szavak létezése, aminek az oka felettébb titokzatos. Nagyon ősi fejlődésen ment keresztül a magyar nyelv, hogy a magas és a mély hangrend kifejlődött benne. Talán a nők magasan, a férfiak mélyen énekeltek valamikor Istenhez. A Ré és Rá névformák csakis magyar nevek lehetnek, más nyelv nem visel ilyen furcsa tulajdonságot. Ré és Rá a Nap nevei, de a Ra/Rá és Re/Ré ragok is pontosan a Nap fogalmát tartalmazzák. A ragok kifejlődése külön probléma, a ragok nagyon bonyolult nyelvi folyamatok révén jöttek létre.

Fontos az is, hogy a név végén főleg torokhangok jelentkeznek a beszélt nyelv folyamán. Így a Ráh-Réh, Rég, Rek, Raj, Rály, Reich, Rich, Rik, Réc, Rác és egyéb nevekben a Napot jelentő Ré ás Rá név valamilyen záró hangot kaphat. A jelentés azonban mindig jelzi az eredeti Nap jelentését.

További magyar sajátossága a névnek, hogy alakjai sokkal gazdagabbak, mint az egyiptomi nyelvben. Teljes flexiója így néz ki: Ru, Ró, Ra, Rá, Rő, Re, Ré, Rí, Rü. Mind a kilenc névalaknak pontos jelentése van, amelyek mind összekapcsolhatóak a Nap jelentéssel. A Ré és Rá alapszavakból kialakult nevek száma igen nagy. De vigyázzunk, a Ra hatti jelentése Fekete, továbbá a Ra rendelkezik a hármas jelentéssel is: Napisten, Ember, Rag.

Su isten Ré fia. Ő a második király a sorban. Su a levegő istene, ami sok magyar szóban is felismerhető. Su isten a Kéz is, mivel a Su fontos jelentése a magyar nyelvben Kéz. A Su néhány mai megjelenése: Suhan, Susog, Súg, rokona lehet a Zu szumer szó, pl. a Zuhan szóban.

Geb a harmadik isteni fáraó, neve Föld, Kő értelmű. A Geb a mai magyar Keb közvetlen rokona. Fontos nevünk a Geb-E, ami szó szerint Geb-Háza értelmű. Geb tehát valóban földisten, de a kövek, hegyek istene, amelyeken nem nő növényzet. Szegény Gebe lovunk ezért kapta a nevét, mert amint a Földből a kövek, a ló testéből is kilátszanak a bordák, amelyek a kövekkel, hegyekkel azonosak.

A sémi Gebel helyesen Geb-El felbontású, mindkét része magyar eredetű. Geb tehát a Hegy, az El a Hely régi alakja. A mai térképeken sok Dzsebel nevet fedezhetünk fel, ami arab szó, Hegy a jelentése, és a magyar Geb-El, másként Keb-El szóból származik. A Kebel önmagában is hegy a mellen, a nőknél jóval nagyobb, mint a férfiaknál. A Kebel, amint láthattuk, a Keb és El szavakból épül fel, a Keb változata a Kab. A Kab-hegy formája egészen tökéletes hegy, ami miatt jogosan megkaphatta ezt a dicsőítő nevet. Világos tehát számunkra, hogy a Geb, Keb és Kab a magyar nyelv alkotása, de talán a Gab is.

Így látva a neveket, jobban érthető sok név. A krétai Keb-Tu jelentése a Kebel-Országa értelmű. Krétán a kéri törzs lányai kebleiket fedetlenül mutogatták, aminek jelentősége a sziget nevében is megmutatkozott. Talán turista-csalogató módszer volt, ma már nem tudni. Kréta Kaftiu neve is a Kab, a Ti és az U elemekből épül fel, jelentése Kebel (női mell) – Élő – Többes szám. Vagyis az Élő Mellek országa Kréta. Ha a magyar nyelv alapján kérdezzük az ősi szavakat, természetesen csak akkor adja ki a sziget egyiptomi neve az említett jelentést.

Geb isten másik neve Seb. Már a 20.000 évesnél régebbi feliratokon is találkoztunk nevével. Seb a Sebesség istene, ezért egyik jelképe a ló.

Talán a legnagyobb isten Rá/Ré mellett Egyiptomban Vezér. Nevét írják Ueszir, Uszir, Veszir, Vezír formában is, a török Vezír szót általában elhallgatják az isten nevét illetően. A hamisítók csapdába kerülnek, mivel a törökök mindössze nagyjából 2.000 éve születtek, magyar népcsoportokból, az egyiptomi Vezér név viszont akár 5.000 évesnél is régebbi. Így a magyar Vezér szót nem képesek levezetni a török nyelvből a magyar nyelvbe, mivel útját állja szándékuknak az egyiptomi Vezér név. Meg a Vezet ige és sok más magyar szó, de ez a hamisítókat nem érdekli.

Ta-Neteru országa mitikus hely, nevének jelentése Földje az Isteneknek, vagy Tája a Nagyuraknak. Azt gondolták akkoriban, hogy létező földség, amely messze túl a nagy vizeken, óceánokon terül el. Ehhez a Ta-Neteru földhöz egy másik mitikus paradicsom is társult, az Áldottak Lakhelye, amely szintén a nagy vizeken túl terült el. Ta-Neteru kétségtelenül létező ország volt eredetileg. Egy varázslatos kert volt, amely csatornákkal összekötött szigetekből állt. A csatornákban folyóvíz folydogált, vagyis édes víz, a szigetek zöldek és termékenyek voltak. Olykor a jót cselekvő emberek elmehettek ebbe az országba. A mítosz szerint ebből az országból származott Ozirisz isten, a földművelés meghonosítója Egyiptomban.

A fenti adatok alapján Ta-Neteru országát sikerült Szumer országával azonosítani.

Ozirisz a Déli Föld ura! Mi a jelentése Szumer nevének magyarul és szumerul is? A Dél Földje, Szem, vagyis a Nap földje. Délen a Nap/Utu/Szem sugárzása igen erős, sugaraival szinte söpri a szárazföldek felszínét. A Ta-Neteru földrajzilag tehát Szumer, az ősök földje, a halottak földje. Ta-Neteru tehát bizonyítja az egyiptomiak magyar származását. Ozirisz ezért a Dél Ura, ezért egyben Szumer Ura is.

Mivel a lelkek nyugatra térnek, ahol a Napisten is lenyugszik, ezért a Ta-Neteru fogalmához hozzá kapcsolták a Nyugat fogalmát is, de csak pár ezer évvel később az eredeti jelentés után. Azt is meg kell jegyezni, hogy Atlantisz magyar birodalma kapcsolatban volt Egyiptommal, csak nagyon régen, 10.000 évnél régebben.

Ozirisz és társai legendája az egyiptomi mitológia egyik alaptörténete. Sok helyen meg lehet találni, Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia című műve jó ismertetést ad a történtekről. A témát „Vezér legendája” című verses elbeszélésemben is feldolgoztam.

Vezér és Ozirisz neve csak látszólag hasonló, bár a kérdésen még gondolkodni kellene. Az Ozirisz név ugyanis Oszirisz formájú, Plutharkosz szerint az egyiptomi Osz – Sok, és az Iri – Szem, szavakból épül fel. Oszirisz tehát Sok-Szemű értelmű, ami kifejezetten a csillagkép sok szemére, vagyis sok csillagára vonatkozik. A névből kiveszett a Vezető, Vezér eredeti név és fogalom, amit már a csillagkép nevével pótoltak. Ráadásul a többi csillagkép is Osz Iri, vagyis Sok-Szemű, mivel a csillagképek több csillagból állnak. Az Osz és Iri természetesen magyar szavak, a magyar nyelvből kerültek az egyiptomi magyar nyelvbe. Az Osz szóra lásd Osz-T, Osz-Lás, Osz-Lop, Osz nép – innen az Óz-D településnevek, Oszk nép, Oszkó családnév, stb. Az Iri az Ir-Tu (Írtó, Irtózat), Irisz, Irtut országnév, Irizál és hasonló szavainkban van jelen ma is. Vezér egyben Vízúr is, mivel a Nílus istene is. A magyar nyelvből keletkezett az egyiptomi nyelv.

Vezér, vagyis Ozirisz, több nagy útra kelt, civilizálni az embereket. Ekkor öccse, Szet, gonosz fondorlatokat tervelt ki bátyja (?) ellen. Végül sikerült megölnie Vezért, majd egy időre magához kaparintotta a hatalmat. Ő tehát az ötödik isten a trónon. Uralma nem tart sokáig, mert mindenki elfordul tőle. Alakja átalakul a Sátán alakjává.

Nem tudni, melyik mítoszból ered a Sátán fogalma. Úgy tűnik, nem Szét volt az első gonosz, és nem is a többi jelölt, akiknek a nevét ismerni lehet. De annyi biztosra vehető, hogy Szet már teljesen kitölti a Sátánról szóló jellemzőket, vagyis a későbbi korok már Széttől is örökölhették a saját gonosz istenük jellemzőit. Szet alakja fejlődött ki először, ismereteink szerint, olyan formára, ami kielégíti a Sátánról alkotott mai ismereteket.

Szet neve a Tesz Isten jelentésű magyar név, ige fordítottja. Változata a Szit, ami a magyar Tisz fordítottja, a Tesz és Tisz csak nyelvjárási alakok a magyar nyelvben. Szet neve sok alakban létezik. A Setten, Settenkedik a Sátán tulajdonsága. A Sát-Án szó pontos jelentése Setét – Mennyei, vagyis Égi-Setétség. A Szet/Szat és változatai igen gazdagok a magyar nyelvben. A Sejtán (Seytan) és rokonai újkeletű formák. Most nem szándékozom a Sejt szóból levezetni a Szekt formát, de a Szek-Ta fogalma bizonyára a Sátán birodalmába tartozik.

Az Égi Setétség istene, a Sátán, nagyon sok szóformában él ma tovább a nyelvekben. Egyik neve éppen a Set-Ét, a Setétség fekete világára mutat rá. A Szét szó Szet harci isten mivoltára utal. Mivel a sereg feladata az ellenség szétverése, szétszórása, szétzavarása, egy időben Egyiptom csapatai Szet isten nevét is hordták.

Az állami hatalom mögött működött a tolvajok, banditák, csempészek hálózata, akik Szet hatalma alatt álltak, kb. Kr.e. 3.100-tól Kr.e. 1.000-ig. Hatalmuk a Csád-tóig, az Atlaszig és a Kék-Nílusig is kiterjedt.

De van Szetnek, mint istennek, más jelentése is. A Bibliában a zsidók őse is Szet, miután Ábelt kiiktatják a sorból. A levezetés ugyan téves, mert Ábelt nem lehet megölni, mivel isten, Szet fogalma viszont a Keletkezés, Kezdet jelentéssel bőven megtalálható a magyar nyelvben. Olykor Szat/Szet formában, de gyakori a Zat/Zet forma is. A Mag-Zat jelentése Mag-Szat, vagyis Csillag-Keletkezés. Az angol Somer-Set, Dor-Set, Sun-Set és más szavak is ezt a magyar eredetet igazolják.

Hor a hatodik király, Vezér (Vezír) fia, akinek az anyja Iszisz, vagyis Ízisz. Nevét nem értik a kutatók, amint szinte egyetlen nevet sem, azt lehet olvasni, a név értelme Távoli. Hor a fiatal reggeli Napisten, aki Úr, Húr és Hegy, de nem Távoli. Rengeteg magyar szóban felismerhető Hor neve. A Hor alakot néha Har formában kellett ejteni, ami az ősi egyiptomi iratokból is kiderült.

Hor neve van jelen Hortobágy földrajzi nevünkben. A név ismert az Altájban, Erdélyben egy folyónév, Hortobágyon a síkság neve és egy folyónév, a Pilisben egy csúcs neve, valamint a Kis-Hortobágy csúcs neve, és olvasható egy Hortoba névforma is. A név pontos jelentése: Hor – A Legyőzhetetlen Felkelő Napisten, Tob – Tűz, Ágy – Ágy. Vagyis a Hortobágy nevek mögött ősi magyar névadás rejlik. A Felkelő Napisten – Tüzének – Ágya, ez a Hor-Tob-Ágy.

A Pilisben a Hortobágy egy gigantikus piramisrendszert jelez. A Hor-Pad szónak Hor-Csillag a pontos jelentése. Rajzoljunk egy horpadást a horizontra, amint Hor emelkedni kezd, és megértjük a jelentést. A Horizont magyar szóban a Hor, az Iz, és az Ont magyar szavak rejlenek. Hor Izzást Ont a Földre reggel, a körív neve ma Horizont, ami nem görög szó, hanem három részében is magyar szó. Hor nevét se Hórosz, se Hórusz alakban ne írjuk.

Hor háromszor küzd meg apja gyilkosával. Végül totálisan legyőzi, az istenek tanácsa is neki ítéli a hatalmat. Van később olyan elképzelés is, hogy Alsó-Egyiptom ura Hor, Felső-Egyiptom ura Szet lesz egy ideig. Felső-Egyiptomból Szet végül kiszorul a sivatagba, tolvajok, banditák, csempészek istene lesz. De Afrika észak-keleti harmada uralma alá tartozik, aminek sok nyelvi következménye is lehetett, és volt, van is.

A hetedik király nem tartozik az An (On) város uralkodóihoz. Igaz, Ízisz is uralkodik Egyiptom felett, de őt nem számítják bele a hét király sorába. Thot isten a hetedik király a rangsorban, akinek a neve abszolút magyar nyelvű, mint a többieké is. Thot gyakran szerepel az Első Idő istenei között. A Név rokon a Tud, Tutu, Dudu magyar nevekkel, ráadásul ő a Tudás istene. A nevet olvassák Thot, Thoth, Toth alakban is. A Tut, Tit, Tat, Tát, Tét magyar szavak közé tartozik, amelyeknek a jelentése „Magas”. Ő tehát a Magas Tudás istene, aki ismeri a magasságok tulajdonságát is.

Gyakran íbisz fejjel ábrázolták, a madár ív alakú csőre szimbolizálta az égi, tehát hajló dimenziójú, számításokat. A csőr formája miatti jelképet csupán magam találtam ki.

A hét isteni fáraó (néha csak hat), a következő: Ré/Rá, Su, Geb/Seb, Vezér, Szet, Hor, és Thot. Az Első Kor, Első Idő, a Szep Tepi, (Zen Tepi), az Istenek Aranykora. Az Aranykor nem teljesen biztos, hogy Egyiptomban zajlott le. Úgy lehet vélni, hogy inkább Atlantisz (Borkus) és Kárpátia volt a régi idők szent földje, ahol a kultúra kivirágzott. A Zen-Tepi első tagja, a Zen, a Den változata, a Zen-E magyar szó Isten-Háza értelmű.

Az Isteni Kilencségek városa Junu, másként Hunu, amely nevet An alakban írtak az egyiptomiak, majd a Bibliában On alakot vett fel. An az Ég, tehát a város az Ég istene, An nevét viselte. A görög Heliopolisz név tévedés, mivel Napváros értelmű, de An az Ég Városa volt. An Szumerban is az Ég istene.

Az Enneadok kilenc istene (a görög Ennea jelentése Kilenc) An városhoz tartozik. An város tudósai által hirdetett istenségek eredete nagy valószínűséggel a régebbi Hét Király isteneitől ered. Kilenc isten van ugyan, de az első isten, Tum csak magában való. A többiek tőle születnek, a sor végén négy isten van, akik testvérek, de egy másik mítosz szerint öten voltak eredetileg. An város isteneit a papok kreálták egy családba.

Tum isten az első, akinek a nevét Atum (A-Tum) formában is írták. Az „A” jelentése a névben közismert, Isten az első jelentése. A Tum nem más, mint a mai Tőm, vagyis az Ősöm, akitől származom. A-Tum tehát az Isteni Tőm, az Atyum, másként Atyám. Ha Tum a Ré istennévvel azonos lenne, akkor csak azt mondanánk, hogy Ré A-Tőm, Ré A-Tyum. Vagyis Ré isten az atyánk. Nem csak a magyaroknak, hanem az összes embernek.

Tum, vagy A-Tum gyerekei Su és Tefnut, a Nedvesség. A nevet soha nem tudnánk megfejteni, ha nem látnánk Tefnut festményeken ábrázolt alakjait. Tefnut ugyanis oroszlánfejű nő. A név ebben a pillanatban érthető válik, több vonatkozásban is.

A Nu a Nő, a név végén a T a nő nem képzője, a Ta – Földanya neve, ebből ered a T nő nem jelentése. A Tep a Tép igével azonos, a Nu a Nő, illetve a Nut a Földanya. Amikor esik az eső, pláne Egyiptomban, akkor a Nedvesség, az Eső, Tépi (Tef) a Nut (Földanya) bőrét. Az Oroszlán a Tép ige fő kifejezője, aki Tépi a Földet. Az oroszlán elsősorban a Nap, aki erős sugaraival a Földet is tépi, amikor dühöng. A Tef-Nu tehát Tép-Nő, ő a nőfejű oroszlán. A Nedv szó a Nedű szón keresztül a Né (Net, Nut) fogalmának a közelébe visz. De az összefüggést nem lehet közvetlenül érteni, bár a Nő a Folyó, Víz fogalmával közeli rokonságban van.

Geb (Seb) felesége Nut, akinek a neve a magyar Nu szóból ered, aminek Nő az értelme, lásd Nu-Na. A Nut istennév végén a T szintén a nő nem jele, ami a magyar Ta – Földanya szóból ered. A Nu és változatainak jelentése nagyon gazdag.

Négy gyereke volt az istennőnek, ami csak az Óbirodalom után kikalkulált szám. Kellett a Kilenc fogalmát követni, mert a Kilenc (9) nélkül nem működött volna a hagyomány. Ugyanis egy másik hagyomány szerint a testvérek öten voltak, de az 1+2+2+5 isten nem lehetett kilenc (9). Volt valamilyen rendkívüli oka, hogy az istenségeknek kilencnek kellett lenniük? Bizony, hogy volt rendkívüli oka. Vezér csillagképe kilenc nagy csillagból állt, ami semmiképpen sem lehetett tíz nagy csillag. Ez a nyitja az öt testvér közül az egyik eltűnésnek. A magyar nyelv mindent megmagyaráz, más nyelv képtelen erre.

Az öt gyerek születésének nézzük a történetét. Ré kedvese volt Nut, aki elhagyta Rét Geb kedvéért. Nut titkon tartotta meg menyegzőjét Gebbel, de a mindent látó Nap, Ré meglátta és átkot mondott rá. Ne legyen hónap, sem pedig esztendő, amelyen megszülhetné Nut a gyerekeit. De Thot, másként Hermész, aki maga is szerette az istennőt, kijátszotta Ré átkát. Egyszer a Hold istennőjével, Szelenével ostáblázott és a játék során elnyerte minden napnak a hetvened részét. A töredék napokat öt egész nappá egyesítette, és az öt napot az egyenként 30 napból álló 12 hónapos év után illesztette. Így jött létre az éven kívüli öt nap, amelyeken nem érvényesült Ré átka. Ezen az öt napon Nut megszülhette öt gyerekét.

Az első napon született Ozirisz, a másodikon Aruérisz, a harmadikon Szét, vagy Typhón, aki már a születésekor kimutatta erőszakos természetét. A negyedik napon született Ízisz, az ötödik napon Nephthys, akit a Végnek, vagy Aphroditének, vagy a Győzelemnek is neveztek.

Az öt gyerek közül később Aruérisz eltűnik, a maradék négy az Enneadok tagja lesz.

Amikor Ozirisz megszületik, így a mítosz, isteni hang jelentette, hogy a mindenség ura a világra jött. Egy Pamylés nevű ember nevelte fel, akiről később a Pamylia ünnep jött szokásba.

Ozirisz történetének kulcsfontosságú része a halála körüli bonyodalmak rendje. Négy nagy utat tett meg az Óvilágban, talán Magyarországra is eljutott. Negyedik útja után Szét, aki folyamatosan fondorkodott ellene, ünnepséget rendezett. Vezér hazatérőben volt, az ünnepségre megállt Szét házában. Szét 72 cinkostársat szervezett maga köré, valamint Asó, aithiopiai királynő segítette a Setét urat. A 72 mágikus szám, a precessziót jelöli. Rendkívüli fontosságú a magyar táltosok tudásának feltárásában. Mivel a Nap 72 év alatt tesz meg egy fokot az egyenlítőn, ezért Szét 72 segítője valamiképpen kapcsolatban van a precesszióval. Azt kell kimondani, nem értjük a lényegét, miről beszélnek őseink a mítoszban.

Azt is meg kell említeni, hogy a Hold istennőjétől elnyert minden nap hetvened része sem nyert felderítést, miről is van szó valójában.

Asó istennő az Ásó, a halálozás egyik szerszáma, a kapa mellett. Ezért etióp királynő, vagyis égetett arcú, akit Szét szolgájának tartottak, aki maga a fekete gonoszság ura.

Az etiópok valójában azonban a magyarok testvérei és szövetségesei, nem tartoznak Szét táborába.

Szét mértéket vett Vezérről, amikor a bátyja aludt, és készített egy díszes ládát. Azt mondta, azé lesz a láda, akire ráillik. Ozirisz is belefeküdt a ládába, pontosan illett a testére. Ekkor a 72 főúr segítségével a láda fedelét rászögezték a ládára, Oziriszt a Nílus hullámaiba vetették. Ismét csillagászati rejtély lehet a mítosz mögött, de még arra sem ébredtek rá a kutatók, hogy a történet kozmikus eseményekről beszél.

Vezér halálát a Panok és Satyrok tudták meg először, ők adták tovább a szomorú hírt. Ezt nevezzük Páni félelemnek, a Pánik ikes ige innen ered. Pán isten megjelenik Egyiptomban is, nem görög eredetű szó, hanem a magyar Nap szó megfordítása. A Pan olyan úr, aki a földön lakik, míg a Nap az égen uralkodik. (Nap = Pan). A Nap szónak igen gazdag világa van. A His-Pán, Is-Pán, Pan-Nón és hasonló szavak természetesen magyar eredetűek. Ezért mondja az orosz a kenyeret panemnek, vagyis Napnak, ráadásul a Kenyér is Napúr jelentésű.

Ízisz helyesen Iszisz formájú a görögöknél, egyiptomi neve Iszet. Az Iszet név lényege az Isz, ami Izzás és Ész értelmű, a T a név végén nő nem képző. Ízisz a Szó és Ész istennője is. Ó, Izzás Fénye, de szép név!

Húga neve Ne-Bet-Het, vagy Ne-Bet-Hut, akinek a neve abszolút magyar nyelvű (mint a többi istennek is). Ne a Né, Bet a Ház, mint a Bet-Eg és más szavunkban. A Bet-Eg tehát azt jelenti, hogy a Háza (Bet) Ég. Vagyis a teste lázas, meleg, ég a teste. A Het azonos Hét szavunkkal, ami a számok rendjében Király, Uralkodó értelmű. Ebből az következik, hogy az istennő egyiptomi neve Nő-Ház-Uralkodó értelmű, amit a lexikonokban így találunk meg: A Ház-Úr-Nője. Tökéletes megfejtés, de magyarul van a név, amihez csak azt fűzhetjük hozzá, mi akadályozza meg a kutatókat az egyiptomi név magyar azonosításában?

Nephthysz a másik neve, amit görögnek mondanak, de nem görög név ez sem, hanem magyar. Mivel a görög kultúra és nyelv a magyarból fejlődött át a görögbe, igen nagy az átfedés a két nyelv között. De a görög nyelv csak Kr.e. 1.200 körül kezd átváltozni a magyarból, ezért régebbi időben nem beszélhetünk görög nyelvről. Ellenben a kérek és károk, pelaszgok, trójai tarjánok, etruszkok – türszének és még sok magyar nép élt a területen, nem beszélve az egyiptomiak szumer, hun, magar részéről, akiktől kaphatták a magyar neveket az istenek, istennők.

Nephthysz neve így értendő: Nép-Tűz. Amikor az egyiptomi őslakók visszatértek másodszor is a kannibalizmushoz, megszegve ígéretüket, hogy nem esznek többé emberhúst, Vezér nagyon felháborodott. Amikor visszatért Egyiptomba, és meghallotta a szörnyű eseményeket, az isten megmutatta haragvó természetét. Nem volt könyörület az emberevőknek többé. Megkérte Ne-Bet-Het testvérét, pusztítsa el a hitszegő kannibálokat. Ne-Bet-Het pusztító tűzzel vette körül az emberevők falvait és elégette őket. Innen ered a Nép-Tűz név, mivel a népet tűzzel büntette meg. Az eset után az egyiptomi barbárok többé nem ettek embert, remélhetőleg.

Vezér és Ízisz fia Hor, Vezér és Nephthysz (Neph-Thys) fia Anubisz. Az történt, hogy Vezér egyik útja után sötétben ért haza, és azt hitte, Ízisz mellé fekszik, de valójában Nephthysz mellé feküdt. Nephthysz szerette Vezért és nem szerette Szétet, akivel sosem érintkezett. A megszületett gyerek ezért Vezér fia volt, akit ma Anubiszként ismerünk. Valódi neve An-Pu, vagyis az Égi-Üresség ura. Hatalmas isten lett, testvérével, Horral szoros szövetségben áll. Anubisz névleges apját nem szerette, pontosabban nem támogatta ügyleteiben.

Hermopolisz istenei nyolcan vannak, ők az Ogdoada, a Nyolcak. Ebben a városban Nun és Naunet az istenek őse. Nun szumer szó is, pl. Eridu neve Nun-Ki, vagyis Nun-Földje. Nun eredetileg az ősi magyar matriarchátus neve, Nuna az alakja. A rangnevet később férfiak is felvették, pl. Nun, Nin, Nan formában. Ezek a nevek is mutatják nyelvünk szétesését. A név tehát eredetileg Nő értelmű, de már sok ezer éve Férfi értelmet is felvett. Ezért a hermopolisziak Nunja férfi, Naunetje nő.

Nun az ősvíz, amiből születik az élet. Őseink úgy gondolták, hogy az élet a tengerből ered. A Nuna kiömlő magzatvize a születés vize, ezért hasonló az ősóceán vizéhez. A Naunet névben a T a nő nem képzője, amiért a Naunet csak a Nun név fondorlatos alakváltozata, kétségtelenül nő nemű formája.

Huh és Hauhet a végtelen tér istenei. Ők a második kettős Hermopoliszban. A nevek jelentése rejtélyes, bár nagy valószínűséggel azonosítható. Úgy tűnik, a csillagokhoz tartoznak a nevek, Huh és Hauhet is a csillagokból érkezett a Földre. Mivel ők a végtelen tér istenei, és érteni lehet legalább Huh nevét magyar nyelven, ebből az összefüggésből kihámozhatjuk a nevek valódi jelentését. A hunok tárgyalásakor pontosan értékelendő az istenek nevének lényege.

Kuk és Kauket a setétség istenei. Kukkol szavunk olyasmit jelent, hogy benézünk az ismeretlenbe. Valamit meg akarunk nézni, amit nem ismerünk. A régi időkben ilyenkor kukkoltak. A Gukker, mint látcső, szintén ezt a helyzetet nevezi meg. Kuk isten tehát a setétségbe néz, esetleg az éjszakába, esetleg a csillagok honába. A név a Kukucs, Kukucskál nevekben is jelen van. Látni kell, hogy a Huh és a Kuk fogalmak között nincs összefüggés. Arra kell gondolni, hogy sok más nyelv is rendelkezik ezekkel a szavakkal, az eredeti jelentéssekkel ezek a szavak is rendelkeznek. Érdemes tehát vizsgálni a szavakat, más nyelvekben is, mert sok igazságot tudunk kiszűrni belőlük.

Amon és Amanuet nevei igen késeiek. Azt is mondhatjuk, hogy erősen mesterkéltek. Az egyiptomi görög kornak sokat köszönhetünk, de sok torzítást is végeztek ebben a korban, a mitológiában is. Amon neve magyar nyelvű. Két szóból áll, az A és a Mon szavakból. Az „A” jelentése Isten, a Mon jelentése Mennyei. A Men, Mon, Mun, Min mind mennyet jelent, magyarul. Amanuet nevében a Nu-Et Nő-Istenséget jelent.

A-Mon nevének elemei szélesen elterjedtek. Mon a Mun alakban a Mun-Dil szóban is jelen van, aminek jelentése Mennyei-Csillag, a Dil a Dél rokona. De a Mun-Kács név is Mennyei-Házacska értelmű, a Mon-Da pedig a régi idők mennyei helye.

Amikor imáink végén kimondjuk az Amen szót, akkor valójában magyarul szólunk, és azt mondjuk, Isten a Mennyben. A-Mon, A-Men ugyanaz a név. A Menny régebbi formái a Men/Mén – Meny és ebből a Menny. A Möndölöcskék és a Monyókok a Mon név változatait tartalmazzák, a Mond igével együtt.

Az Amon nevét Ammon formában is ismerjük, a dogonok főistene Amma, aki Amonnal azonos, valószínűleg. Az Ammonszarv arra utal, hogy Amon/Ammon kosisten is. A Kos és Kus megfejtése nagyon nehéz, de talán sikerült, amint majd látható lesz később.

Az Ammonites állatcsoportot Amon istenről nevezték el. Olyan lábasfejűek voltak, amelyeknek a meszes váza hasonlított a görbülő kosszarvra. A szarv nagy titka az aranymetszésben rejlik. Mivel a magyar táltosok felismerték a matematikai törvényszerűséget a természetben is, azt mondták, az aranymetszés kizárólag csak Isten, a Teremtő üzenete lehet, mivel az anyag nem értelmes, matematikai levezetéseket nem képes tudomásunkra hozni. Isten viszont igen, aki úr az anyag fölött is, tehát az aranymetszés jelenléte a természetben Isten jelzése irányunkba. Ezért a szarvak isteni jelzőszerepet vehetnek fel, ha rendelkeznek az aranymetszés törvényével.

Más városoknak is saját isteneik voltak.

Memphisz isteneinek őse Ptah. Az isten nevét veszik elő gyakran, amikor bemutatják, hogyan alakultak ki az egyiptomi istennevek. Egy megfejtésben az egyik kutató a jelet Ptah alakban olvasta, amiben aztán megegyeztek a tudósok. Pedig a név helyesen Patak, ami magyar szó, Pat és Ak a helyes felbontása. Pat – Ház, Ak – Víz, ezért a Patak szavunk pontos jelentése Háza a Víznek. Az egyszerűbb Ptah név talán rossz olvasat, a magánhangzókat nem írták ki az egyiptomiak, amiért a Patak rövidülhetett Ptak formára. Ptah továbbá vízisten is.

Felesége Naunet, amely szó a Nuna változatának látszik. Ptah és Naunet fia Atum-Ré, akinek a neve már összevont két régebbi istennevet. Ebből az következik, hogy Atum-Ré neve meglehetősen fiatal, nem tartozik a régi istenek közé. A városban szintén imádták a Kilencségeket.

Rengeteg egyiptomi isten visel magyar nevet, a nevekhez azonban néha magyarázatot illik fűzni. Mivel a magyar nép teljesen elfelejtette nyelvét, (elfelejtették vele), ezért a könnyebb megértéshez szükséges a nyelvi magyarázat. A történetek bemutatására kevesebb hely marad, de fontosabbnak látom a nevek magyar nyelven való megértését.

Taweret istennő neve, ami magyar nyelvű név, nem is értette meg senki az utolsó 2-3.000 évben, egészen elképesztően fejlett világlátást és világnézetet tükröz. A kozmikus látásmód felülírja azt a képet, amit a felvilágosodás gondolkodói az őskorról és az ókorról kialakítottak, és amit ma is hirdetnek az egyetemek és más tudományos helyek. Taweret neve helyesen Ta és Weret elemekből épül fel. A Ta a Táj, Ország, tömeges ma is a magyar nyelvben, Ta alakban is. A Weret szó helyesen Fered, vagyis Ferde értelmű. A Ta jelen esetben a Föld bolygó, a nagy Ta, az ország, amelyen az emberiség él. A Ferdítő Forgat, Perget, méghozzá a Földgolyót.

Taweret valahol az égben lakozik, a Föld Tengelyének a közelében. Két hatalmas kötél, sodrony van rögzítve két nagy póznára, a kötelek a póznáról a Földet érintik. Ta-Weret mozgatja a két nagy oszlopot vagy póznát, a kötelek, sodronyok lengenek az űrben és hajtják a Földet, amely a tengelyén forog.

Ebből következik, hogy őseink tudták, a Föld forog a tengelye körül, erről beszél a Ta-Weret név. Azt is tudták, hogy a Ta, vagyis Föld a Nap körül kering, a heliocentrikus világkép tehát nem modern találmány, az Egyiptomot megalapító magyarok már sok ezer évvel Egyiptom felvirágzása előtt ismerték a Naprendszert, a Nap központi helyzetét.

Taweret istennőt vízilófej, terhes női test, oroszlánláb és krokodilfarok alakjában ábrázolták. A szülő nők segítője is volt, sok egyéb feladat mellett.

Nofertum isten neve nagyon hasonlít Taweret isten nevére, ezért érdemes a két isten nevét párhuzamosan tárgyalni. Nevét így értelmezik: „Az Ifjú Átum”. A név értelmezése teljes tévedés. Nofer, Nefer valóban létező szó, de a névben nincs jelen. A név helyes felbontása No-Fertum. Az már igaz, hogy ifjúként ábrázolták, a fején lótuszvirágot visel, ami döntő az isten neve jelentésének meghatározásában. Továbbá a jó illat, és az ifjúság istene. Valójában tehát No-Fertum és Ne-Fertum neve Nő és Né Fertum, vagyis Fürdőm. A Fertő ma is olyan víz, amiben sok a növény. Egyiptomban a házak udvarain kis tavak voltak, benne lótusz és más növények virítottak, kellemes illatot árasztva. A nagy melegben a nők a tavacskákban hűsöltek a forró napokon. Tehát a tavacska Fürdő volt, a Fürdő és Fertő szavak között közeli az alaki és jelentéstani rokonság.

Tehát No-Fertum magyar nevű isten, neve nem rokon a Ta-Weret névvel. A Weret a Ferde, a Fertum a Fertőm, Fürdőm szavakkal azonos.

Mellesleg a Nefer, Nofer, Neper és hasonlók mint Napúr jelentésűek, amire aztán mondhatják, hogy szépséges, ifjú, meg hasonlók.

Onuphisz egyiptomi kiolvasott neve Aa Nefer, aki Ozirisz megtestesülése, bika alakjában. Aa jelentése Magas, esetleg Istenek-Istene, a Nefer a Napúr. A Nap ebben az esetben bika alakjában értelmezendő. A görög név talán O-Nup-Hisz volt, de az egyiptomi görög nevek nagyon bizonytalanok, nem érdemes velük komolyan foglalkozni.

Neit, Neith az Ősvíz, aki eredetileg önálló istennő volt. Neve a Né-It, Né-Id elemek értelmében Né-Isten jelentésű. Ré és Szobek anyja, később összekeverik Nut istennővel.

Onurisz isten egyiptomi neve Anhur, Enhur, Anhuret. An az Ég, Menny, En jelentése Isten. A Hur magyar szó a Nap neve. Égi Nap, Isten Nap az isten nevének a jelentése. A harc istene, Ré harcias megtestesülése. A Húr név pl. a Csillag-Húr, Bél-Húr nevekben a Napot jelentik. A Húr az Íj ura is egyben, a Húrt Bélből készítették őseink.

Szopd, illetve Szop-Du az isteni Csillaggyermek. A piramisszövegek sok rejtélyre adnak pontos feleletet, mivel kb. Kr.e. 3.800 körüli időszakból származnak. Szopd gyerekisten, nevében a Szop magyar ige van jelen. Szopós gyermek, pólyás baba, aki csillag, mivel minden magyar gyerek csillag. A név végén a Du a Napot jelenti, amiből a D olvasat már a Du rövidülése. Szop-Du tehát a Szopós Udu, vagyis a Napisten, aki még szopós kisbaba.

Basztet istennő nevét Bász alakban is írják, mondják, amit a mai Kal-Bász (Kolbász) névben is viszont láthatunk. Basztet istennő a női termékenységi vágy megszemélyesítője. Nőstényoroszlán formában is ábrázolják, amint felső, vagyis Tet/Tét helyzetben fekszik az alatta lévő férfin. A Nap termékenységi erejét is megszemélyesítette, mivel az oroszlán napjelkép. Szerelem istennő, a női szerelmi vágyat is megtestesíti. A Basz ige erre mutat rá a névben, a Tet, mint Tető, a felső helyzetet írja le. Macskaként is azonosították, gyönyörű szobrok maradtak fenn az istennő ábrázolataként.

Hathor istennő Hor felesége. A Hat a magyar Hat szóval azonos, ami a Ház magyar szócsoportba tartozik. A Határ szó így néz ki helyesen: Hat és Ár. A Hat a Ház, az Ar a Hegy, egy hegyes kő, amivel jelezték a földterület határát. A Hát szó is Ház értelmű. A Ház és a Hat is igen gazdag a magyar nyelvben, mindnek Ház az alapértelme.

Hathor gyakran szerepel az egyiptomi mítoszokban. Mint haragvó bika is szerepel, aki mindent elpusztít. A „Nyugat királynője” is, aki a váci (thébai) temetőben a holtakat leengedi az alvilágba.

Am-Am isten minden lelket megesz, amennyiben a lélek rossz, és elpusztításra ítélték. Ezért lehet gondolni, hogy az isten valójában Ham-Ham isten. Ha az Am-Am és a Ham-Ham neveket kimondjuk, érezhetjük közeli rokonságukat.

Szokarisz vagy Szeker eredetileg önálló volt, később Ozirisszal és Patahhal azonosítják, olykor hármas istenalak jön létre. Sze Ker magyarul Fény Kör, ami a Napra vonatkozik. A Szekér viszont Szék Úr értelmű, ami egyértelműen Nap Úr jelentésű. A szekeresek a magyarok, különösen a harci szekerek voltak veszélyesek, amelyeknek több formája volt. A Kaszpi-tenger déli részén feküdt Szek-Ir-Tu országa, aminek a nevét Szek-Ér-Táj formában adhatjuk vissza. Jelentése Nap-Úr-Táj, kétségtelenül az asszírok ellen hadakozó magyarok egyik állama volt. A Szék, Szik a Nap neve, a Szek-Fű jelentése Nap-Fű, csak rá kell nézni a virágára, hogy meglássuk a sugárzó Napot.

Szeker jelképe a Sas meg a Sólyom, de sok más jelképe is volt, mint az Oroszlán és a Párduc. Az Alvilág bejáratát sólyom fejű alakban őrizte.

Ma-At istennő nevét megérteni nem egyszerű. Általában Igazságnak értelmezik, pedig magyar névről van szó ebben az esetben is. Ma a Földanya, a Mama, igen sok nem túl régi nyelvben is szerepel. Az At ebben a névben egyértelműen Át. Ebből következik, hogy Maat helyesen Ma-Át alakú formailag. Az istennő lába a Föld egyik részén van, a teste áthajol az egész égen, ujjai hegyével a Föld egy másik részét érintve félkört zár be. Testét csillagok borítják, ami egyértelművé teszi, mi is az Igazság, amit az istennő jelképez. Ha megértjük, hogy Ma-Át a Világegyetem csillagokból való felépítését jelenti, akkor az Igazság megértésének közelébe jutottunk.

Honsz, Honszu, továbbá Konsz, Konszu formában olvasott isten nevét így értelmezik: „Aki áthalad az Égen”. Másik neve Futó, ami szintén a Hold gyors mozgására vonatkozik. Egy magyar szerzőnél olvashatjuk, hogy a név magyar eredetű, Konsz (Konc) a valódi olvasata. Valóban holdisten, de az erőszakos emberek istene. Az Óbirodalom idején még rettenetes isten, aki az Újbirodalom idejére megszelídül. Egy piramisszövegben ő öli meg az isteneket, máshol a szívek és fejek szolgálnak számára táplálékul.

Heka isten nevét Varázslatnak értelmezik. Mivel a magyarok voltak a legnagyobb tudósok, ilyen értelemben a név csak a tulajdonságot írja le, de nem a valódi jelentést. He-Ka a név helyes felbontása, a He Nap, a Ka Ház. A magyarok a Hékások népe, akik a Nap Házából valók. Kétségtelen, hogy régi nevünk a Heka. A görög Hekaton – Száz, de a nagy számok, amint sikerült azonosítani, általában a csillagos égbolt neveiből keletkeztek, mégpedig magyar névadással. A Hykszósz név is a Heka névből származik.

Íziszhez kapcsolnak a kutatók egy nagyon fontos csillagnevet, a Szíriusz egyiptomi nevét, a Szothiszt. Bizony magyar nevet látunk ismét. Belátom, nagyon nehéz az ellenszélben dolgozni! Csupán egy ékezetet kell felhelyezni a névre, a név rögtön érthetővé válik, de az ékezet megfelelő felhelyezését meg kell találni. Szó Thisz, ez a helyes megoldás. Vagyis a Szó Istene/Istennője Ízisz, akinek a csillaga valóban a Szíriusz. Kell tudni, Ízisz félelmetesen bánt a szavakkal, hatalma volt az emberek felett szavai segítségével.

A Nap különböző égi helyzetét különböző nevekkel írták le. A már említett Rá/Ré és több más magyar variánson kívül ismert Ré-Harahti névformája. Ré, mint Hor (Har), az Aheton, vagyis a Fényhegyen. Az Ahet felel meg az Ahti névrésznek.

Az Ahet – Fényhegy név az A-Hét egyiptomi megjelenése. Azt jelenti, hogy „A” isten Hétszeresen ragyog, amit a Fény legmagasabb helyzetére értettek, vagyis a Fény ereje a hegycsúcsok magasságában tündököl.

A hajnali Nap neve Heper. Értelme He-Per, a He a Nap, és a belőle eredő Hő nevének különböző alakjai. A Per a Ház, de a Pergő, Pörgő Nap is, amint az égboltra tornássza magát, pörgő lábai segítségével. A déli Nap Ré, az esti Tum, vagy Atum.

Horpahrud a kicsi Hor neve. Voltaképpen magyar név, és Hor születését írja le. Horpa, illetve Horpah az Árpa neve, kelta rokonainknál ma is Horpa (Horpah) az Árpa neve. Hor-Pa nem más, mint Hor-Füve, vagy Hor-Fája. A Rúd mindenki számára érthető, Nim-Rúd nevében is megtaláljuk. Hor nemzéséről van szó, mivel Oziriszt felélesztette Ízisz, majd megfogant és megszülte Hort. Ozirisz rangneve Erpet, másként Árpád, tehát az Árpád névben valóban van Árpácska jelentés. Horpa, vagyis az Árpa Rúdja volt Hor nemzője.

Renkívül érdekes a számunkra Eker (Aker) isten, akit először oroszlán, esetleg szfinx alakban ábrázoltak, később azonban két oroszlán alkotta az isten ábráját, amint egymással szemben fekszenek. A név valójában Iker olvasatú, a szó az oroszban és spanyolban is jelen van, magyar örökségként. Mivel az Ik-Er értelme Csillag-Úr, nem lehet kérdéses a szó magyar eredete. Mellesleg az Ikra és rokonai is ide tartoznak. Az Iker csillagkép valószínűleg Magor és Hunor csillagképe, bár az is lehet, hogy még régebbi hősök tettei adták a név eredeti megformálódását. Kétségtelen, hogy Ék-Er (Ik-Er) jelentése Csillag-Úr, jelképe Mag-Úr, vagyis Oroszlán, ami szintén Csillag-Úr értelmű, és ezzel bezárult a kör, Ék-Er isten elsőként Magúr, később Magor és Hunor jelképe volt.

Mut istennő nevének jelentése Anya. A Mu magyarul Fény, amiből következik a Mu-T név Fény-Helye jelentése. Egy egyiptomi szöveg azt állítja, Mut istennő a Világmindenség legnagyobb istennője, minden tőle ered. Ez az állítás azért rendkívüli, mert a mai legjobb táltosok között is van, aki a Boldogasszonyt tartja a Világegyetem teremtőjének, a leghatalmasabb erőnek, aki anyai minőségében azonosnak látszik Mut istennővel. A német Mutter szó is összevethető az egyiptomi anyaistennő nevével.

Szarapisz neve a Szár és Ápisz elemekből épül fel. A Szár előtag Ozirisz nevéből alakult ki, ami azért érdekes lehetőség, mert a magyar Szár szó sokkal régebbi, mint Ozirisz neve, vagy a hasonló szumer és akkád nevek.

Az Ápisz, mint Bika, Á-Pisz formában Nagy-Csillag jelentésű, ami arra utal, hogy a Bika csillagképből ered a név. Ap-Isz viszont Apja a Fénynek.

Hapi a Nílus neve is, páviánfejjel is ábrázolták. A neve magyar nyelvű, a Ha és a Pi szavakra bontandó. Ha a Ház, Pi a Csillag, a Hapi név ezért a Háza a Csillagoknak fogalmat tartalmazza. Mivel a Nílus a csillogás háza, egyértelmű a név jelentése. Az Apisz névvel való kapcsolata lehetséges.

Apophisz a gonosz neve, esetleg tényleg a hykszószok vitték be Egyiptomba az isten nevét. Ez a név jelentése: A-Pop-Hisz. Tehát ebben a névben is elválik egymástól a H az előtte lévő mássalhangzótól, mint olyan sok fontos más névben is. De miben Hisz A Pap? A Tejút jön elő az isten nevét kísérő szövegekből. A Tejút, mint Kígyó, a tudás hordozója. Ezért mondják A-Pop-Hiszt kígyónak, és azért félnek rettenetesen tőle, mert a világűrből végzetes dolgok érhetik a Földet, amitől a csuda őseink is nagyon féltek. Leszakadhat az ég!

A jelképek közül sok Egyiptomban is megjelenik, ami azért fontos, mert a sivatagi éghajlat alatt az ábrázolatok tömege fenn is maradt.

A kígyó által bekebelezett Nap azt jelképezi, hogy a Nap az Égi Kígyó, vagyis az Égi Piton része. Ehhez kellett tudni, hogy a Tejút csillagokból áll, a csillagok pedig nem mások, mint napok. A Nap csak egy csillag a sok közül, a Tejúthoz tartozik, azért van a Nap benne a kígyóban, vagyis az Égi Pitonban. Csupán logikai következtetéssel rájönni ilyen magasrendű tényekre, elismerésre méltó eredmény. Vagyis őseink zsenik voltak.

Más ábrázolások a Napot két kobra közé fogják. A kobra mérges volta teremt kapcsolatot a Föld és Ég között. A kobra harapása az embert az Égbe repítheti, ebből ered a Tejúttal való kapcsolata. Ureusz-kígyó volt a neve. A Név Úr-E-Usz formában az Úr-Házába-Úszni jelentésű.

A magyar Gy jel formája Kettős Kereszt. A Gy betű 20.000 évesnél sokkal régebbi, ezért arról beszélni, hogy Egyiptomból ered címerünk Kettős Keresztje, nagy dőreség. Éppen a magyaroktól származik Egyiptomba a Kettős Kereszt.

Az első egyiptomi királyok már jogart használtak. Az első jogar, amit annak lehet vélni, mintegy 30.000 éves, Szungirban fedezték fel. Az egyiptomi jogarok formája hasonló a magyar és más európai királyi jogarok formájával. A Jog-Ar jelentése Jog-Hegy, ami a jogar fegyverként való használatát is elénk idézheti.

Az egyiptomi istenek gyakran tartanak a kezükben egy furcsa jogart. A jogar felső része állítólag gazella formájú. A magyar népművészetben megfigyelhető egy teljesen hasonló formájú eszköz, amely a felső végén azonban nem gazella, hanem kifejezetten madár formájú. Az egyiptomi tárgyakon lévő valami, amit gazellának gondolnak, nagy valószínűséggel szintén madár, esetleg ló. Az egyiptomi formát nehéz azonosítani. A Madár alakzat szimbolikus, egyrészt a Magyar fogalmat tartalmazza, másrészt a Nap és az Ég megtestesítője, illetve az Ég és Föld közötti kapcsolat hordozója.

   Az egyiptomi kereszt, az Ank (Anh) jelentése Élet, ami Istentől fakad. A név a magyar An „Ég, Menny” jelentésű szóból ered, egyszerű becézéssel, amit ebben az esetben a K mutat.                   A Kendő királyi dísz volt, Kenderből készítették. A Kender növény neve helyesen Kend-Er, ami Király-Úr jelentésű. Az eredeti név k.n.d.r olvasatú volt, amit Kend-Úr formában is hangzósíthatunk. A Kendő piros és fehér, vagy kék és arany csíkozású lehetett.

Igen fontos az egyiptomi festményeken az ötágú csillagok szerepeltetése. Valójában embert jelentenek. Alul van a két láb, felül van a kitárt két kar, legfelül pedig a fejet jelképező csillagkar.

A Napot szarvak közé is helyezhetik. Ebben az esetben is azt kell érteni, hogy a Nap a Tejút része. Ugyanis a szarvak, amint a szumeroknál is, isteni jelképek, valamint a Tejút jelképei.

A festményeken az emberek vörös színe azt jelentette, hogy az ábrázolt személy él. Ha az ábrázolt személy zöld színű volt, az azt jelentette, hogy már meghalt, vagy halott állapotban van.

Az egyiptomi istenek állatformájának eredetét nem tudta feltárni a tudomány. Az állatok által jelképezett fogalmak az ősi szupercivilizációhoz tartozhatnak, de ez is csak feltételezés. Néhány esetben azonban abszolút biztos az ősi magyar szupercivilizációból való eredet.

A Sólyom, a Sas, a Kos, a Tehén, a Bika, az Oroszlán, a Macska, a Kutya, a Disznó, a Nyúl egészen biztosan magyar eredetű jelkép. A Szkarabeus neve rendkívül érdekes tanulságokkal szolgálhat számunkra. Egy kiváló magyar kutató azonosította a nevet a magyar Cserebüj névvel. A Cserebüj a Cserebog alaktani változata, természetesen a Cserebogár nevéről van szó. Láthatjuk, hogy a Cs megfelel az Szk-nak, amit minden esetben figyelembe kell venni, ha ősi magyar neveket vizsgálunk, amit görög szerzők jegyeztek fel. Az Szk változata az Sc, amit gyakran használtak a Cs helyett. Ebből az következik, hogy a görög Szk és latinos Sc valójában a Cs hang és betű helyettesítése, kiejtésük „Cs”. A Szkarabeus kiejtése tehát Csarabejsz, az U jel olvasata J, ami viszont a G rokona. Ezzel bezárult a kör, a Szkarabeus valójában Csarabeg, ami a Cserebog fura változata. Tehát Cserebogárnak mondták az egyiptomiak a Szkarabeust eredetileg. A Cserebogár magyar név jelentése kb. Nap-Fény-Köre. Mivel sem a görögöknek, sem a latinoknak nem volt Cs hangja, az Szk és az Sc a magyar Cs kifejezésére jött létre.

Egyiptom földjét Ta-Kem, Ta-Kemet vagy Kemt néven nevezték. Ta a magyar Ta szóval azonos, ami ma is tömeges a magyar nyelvben, Táj a változata. A Kem jelentése Fekete. Az ország termékeny földje fekete színű, innen ered a Kem név. Nézzünk néhány élő példát a Kemre. A Kém a Feketeségben, vagyis az éjszakában lopakodik előre, innen a neve. Amikor a Kém a megcélzott helyszínre érkezik, Kémlel. A Kém-Lel szóban a Kém már igei jelentést is tartalmaz, a Lel pontosan kifejezi, hogy a feketeségben mozgó kém lel is valamilyen információt.

A Kém szó van jelen a Kém-Ény szóban, amely a Feketeség Ensége. A Kémény belül többnyire fekete a koromtól, amit a Kéményseprők távolítanak el. A Kemence helyesen Kem-En-Ce, aminek a jelentése Feketeség Enségének Fénye. A Ce (Sze) vonatkozhat a tűzre, ami a kemencében ég. A Gém szintén Kémlel, mint a Gémes-kút. A Kémia tudománya a feketeségben kémleli az anyag titkait. A Kémia szó eszerint magyar eredetű, Kém szavunkra épül. Sok formája van a különböző nyelvekben.

Deszeret a terméketlen táj, színe vörös, ezért Vörös Föld a neve. Talán a Dezertál szó is a Deszeret névből származik. Az egyiptomiak a vörös föld területén temetkeztek elsősorban.

Alsó-Egyiptom neve Hun, Felső-Egyiptom neve Magaru volt. A neveket a nem magyar térképek ma is közlik. Alsó-Egyiptom koronája vörös, Felső-Egyiptom koronája fehér színű, amit a piros-fehér kendő csíkozása is képvisel. Felső-Egyiptom nagy városa Vasz, ami a mai Vác szóval is azonos. Alsó-Egyiptom nyugati része Tehenu, ez a Tehenes tartomány. Keleti része Ajtu, ez az Ajtó tartomány, amely Ázsia és Afrika közötti Ajtót, vagyis összekötő területet nevezi meg.

A városok közül kiemelkedik Nehen, Hierakonpolisz, vagyis Sólyomváros; Ab-Du, a Háza a Napnak, vagyis Abydosz, az Üdős-Ház; Tyntera, a Tündérváros (Dendera); Mennofer, vagyis a Mennyei Napúr városa, másként Memphisz, aztán Sza városa, ami a magyarok egyik legfontosabb népnevét viseli, Sza-U a Szák városa, görög korban Szaisz, továbbá a Tan városa, Tanisz név alatt, és még sok jelentős város. Mi lett a hatalmas tudást hordozó városok népével? Elpusztultak a tudósok, a nép a tudatlanság mocsarába süllyedt. Egyiptom ma már nem a világ vezető hatalma.