Boldog Ágnes, III. Béla király leánya így köszönti Máriát:
,,Szent Szűz, Mindenki védelmezéje és segítéje, aki bizalommal fordul hozzád. Ké,jed Jézust, a te Fiadat, vegye el tőlem a bűnt és 
aaja meg a szent erények teijességét, Vegyen el tőlem minden rosszakaratot és aajoti testvéri szeretetet s jóakaratot. Vegye el minden büszkeségem és aajon igazi alázatot. Űzze ki szívemből a tisztátalan gondolatokat és vágyakat és aajoti helyébe tiszta eszméket és kívánságokat. Igazi hajnalcsillag, aki megelőzted az örök élet után az örök dicsőségben legyen részem fényt és a kegyelem kiáradását, foglald bele Isten előtti imádságodba és könyörgésedbe, hogy segítségeddel elkeriujem. a rosszat és a halandót. "
A kereszténység legmélyebb igazsága, hogy Isten szereti a világot. 2000. október 8-án Magyarok Nagyasszonyának ünnepén II. János Pál pápa, a világ püspökeivel – a Rómába érkezett magyar püspöki kar minden tagjának jelenlétében – felajánlotta a világot Mária Szeplõtelen Szívének oltalmába.
Mária nevének egyik jelentése a szófejtés szerint úrnő. Máriát, aki a keresztény vallásban az isten-nő, az úrnő szerepét tölti be. A Szeplőtelen fogantatás dogmája, amelyet 1854-ben hirdetett ki ünnepélyesen IX. Pius pápa.
Nazianszi Szent Gergely mondotta, hogy Mária az egész mindenség Királyának édesanyja, ezért nyíltan „ Urnő"-nek, ,, Urasszony"-nak, „Királynő" -nek nevezték őt a legrégibb időktől fogva. Mária a Magyarok Nagyasszonya. A magyar Mária-tisztelet gyökerei visszanyúlnak az ősmagyarság hazájába, ahol fejlett anyaistennő kultusz virágzott. A magyarság történelme során, különös tiszteltette! vette körül Máriát, mely szerint Szűz Máriát, az anyaistennő-mítoszból eredő díszítő jelzőkkel és hasonlatokkal ékesítette fel. Bódog Anya = Boldog Anya, Bódog asszony = Boldogasszony stb.
A Pálos-rend, legfőbb vonásai közé tartozik a Mária-tisztelet és a Boldogságos Sz/z szerepének feltárása a kegyhelyek gondozása révén.
A pálos kolostorok a Boldogságos Sz/z tiszteletének központjaivá lettek, ami a rend egész apostoli munkájának legfőbb ismertetőjele.
Özséb atya esztergomi főnemesi család sarja. A magyar egyház érseki központjában tanuló ifjú kanonoki fokozatig vitte, ő lett a Szent Istvánról elnevezett iskola vezetője, vagyis az esztergomi Szent István káptalani iskola vezetője, Özséb kanonok.
Az esztergomi királyi kápolna hajdani bejárata fölött, Szent István királyt ábrázoló mozaikkép volt ezzel a felirattal: ,,Fogadd kegyes Szűz Anya kormányzandó országomat!" ,,Az egyik legkorábbi Mária-templom az efezuszi szentély, amelyet 431- ben Alexandriai Szent Cirill szentelt föl. Róma legrégibb Mária-temploma a Forumon lévő Santa Antigua, amelyet Szilveszter pápa építtetett, valamint a római ókeresztény stílusban épült Santa Maria Maggiore, ahol egy monda szerint Szent Lukácstól eredő Mária-képet őriznek. De Francia-, Német- és Magyarország területén is igen elterjedtek a Mária tiszteletére emelt templomok és kápolnák.
A magyar nemzet már a korai időktől felismerte a Mária tiszteletben rejlő őstörténeti hagyományait és az ebben rejlő lehetőséget, hogy számunkra fontos helyet foglalt el Európában a legkorábban a „Regnum Marianum" (Mária Országa) eszméje. Eszerint Magyarország = Mária országa, a magyar nemzet pedig Boldogasszony népe. Pázmány Péter Máriát történelmünk cselekvő személyeként emlegeti: ország sorsát maga Mária tartja a kezében. A magyar történelem számtalan eseményét értelmezi úgy, mint Mária csodás közbenjárásának bizonyítékát. Lipót császár is (1657-1705) a törökök fölött aratott győzelmét maradéktalanul Máriának tulajdonította.
A keresztény hit a középkori európai kultúra alapja. A magyar pálosok korai Mária-tiszteletét többek között az is elárulja, hogy számos monostoruk templomát a Boldogasszony tiszteletére szentelték.
A pálosok, konstitúciójuk alapján már jóval előbb, az általános elterjedés előtt megülték ezt az ünnepet. Ezt támasztja alá az is, hogy Kalodván valószínűleg már a XIII. század végén állt a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt pálos kolostor, valamint az, hogy a ládi alapításukat 1387-ben ajánlották Sarlós Boldogasszony védelmébe.
Özséb atya, már mint gyermek is látta Esztergomban a Porta Speciosa-t hiszen ott tanult, de naponta látta, mint a Szent István káptalani iskola vezetője is. A Porta Speciosa-t, melynek egyéni művészeti értéke mellett korhatározó jelentősége is van. Szűz Mária trónol Szent István és Szent Adalbert között, akik egyházi és világi kísérővel jelennek meg. A feliratokon Magyarország felajánlásának eseményei láthatók.
A legelső Madonna szobrot Máriavölgyben egy ismeretlen remete faragta fából a XIII. század táján, a kegytemplom főoltárán látható: trónon ülő Mária és a Kis Jézus arcán átszellemült mosolyragyog. Ennek szinte édestestvére a két tüskevári (1340 és 1360), valamint a diósgyőri (1480) álló Madonna, szintén ismeretlen pálos mester műve. Domonkos Péter Pál zenetudós által közölt magyar nyelvemlék 1501-bó1 egy Mária-vers:
„o édesseges ziz maria az vylaghnak megh
velagosithoya velagoschad megh az
en lelkemeth ... "
A máriavölgyi csodatévő Madonna-szobor legendás történetét összeállította: Kollenich András Máriavölgy vikárusa.
Pálos kolostorok, monostor, templom elnevezés (patrocium, titulus, védőszent) Mária, Boldogaszszony, Boldogságos Szűz, Szent Szűz, Mária mennybemenetele, Sarlós Boldogasszony - Bereg, Csáktornya, Csatka, Enyere, Eszény, Fehéregyháza, Gombaszög, Gönc, Háromhegy, Kalodva, Kápolna, Lád, Lepoglava, Máriavölgy, Márianosztra, Monyorókerék, Nagyfalu, Novi, Örményes, Pókfalva, Remete (zágrábi), Szalónak, Szentkirály, Szentmihálykő, Tokaj, Told, Villye.
Boldogasszony ünnepek:
| Január 1. | Újév, Szűz Mária Isten Anyja, |
| Január 23. | Mária eljegyzése |
| Február 2. | Gyertyaszentelő Boldogasszony, |
| Március 25. | Gyümölcsoltó Boldogasszony, |
| Április 15-16. | Húsvét, |
| Július 2. | Sarlós Boldogasszony, |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony, |
| Szeptember 8. | Kisasszony, |
| November 21. | Mária bemutatása, |
| December 8. | Szeplőtelen Fogantatás, |
| December 25-26. | Karácsony. |
Magyarországon különös tisztelet veszi körül Máriát.
Szent Gellért tanúsága szerint már István király idejében élt hazánkban tisztelete, akit népünk Boldogasszonynak nevezett. Ebbó1 a szempontból mondható, hogy a rend különösképpen is a Boldogasszony rendje.
Özséb hitvallása azt az evangéliumi felhívást visszhangozza, mely egyetemlegesen szól: legyetek szentek mindannyian.
Virágoskert vala Híres Pannónia Mely kertet öntözé Híven Szűz Mária
Ma is látható a márianosztrai egyház, ahol találkozunk a Mária-kultusz jeleivel.
A Márianosztra Mi Máriánk.
Több száz pálos szerzetes a földművelő néppel együtt védte a Szent Koronát őrző visegrádi várat. A pálos atyák, ha a szükség úgy kívánta fegyverrel is védték a koronát, melyet Szent István Boldogasszonyunknak ajánlott. Kühár Flóris egyház történész 1939-ben Mária tiszteletünk a XI. század végén címmel előadást tartott a Szent István Akadémián. Az előadásában összefoglalta azokat a kutatási eredményeit, amely a XI. század Hahóti kódex és a XII. század végéről származó Pray kódex tanulmányozásából erednek. 
Az emlékeket 3 főcsoportra osztotta:
1. A két kódex Mária ünnepei,
2. A Szűzanyáról szóló misék,
3. A Mária-tisztelet egyéb vonatkozásai.
,,Mind a három komoly figyelmet érdemel" - mondja, majd így folytatja az előadó Kühár: ,, ... a XIII. század elejéig írt dokumentumot megvizsgált 192 francia könyvtárban őrzött misekönyv és Sacramentárium szerint. Nagyboldogasszony nyolcadát öt francia helyen ünneplik a XI. és a XII-ik században. Még ez a nyolcad is meglehetősen ritka külföldön, a másik Mária ünnep megléte a Pray kódexben még meglepőbb."
Az ősi istenasszony ünnepek száma hét, ezt Kálmány Lajos tudományos munkában is vitathatatlanul megállapította.
A keresztény egyház az elkövetkező évszázadokban rendre felbővítette a Mária-ünnepek lehetséges antik, pogány előzményeit.
Ma ismerünk Havi, (Habi), Fájdalmas, Kis-, Boldogasszony, Fogolyszabadító-, Segítő-, Olvasós-, Szülő-, Földtiltó-, sőt Nádi Boldogasszonyt IS.
A „Sarlós Boldogasszony" a keresztény egyházakban keleten, és nyugaton sem „bevett" ünnep.
A' Magyarok nevezték Sarlós Boldog Asszony Napjának mivelhogy aratásnak idejére esik. A Sarlós Boldogasszony tisztelete innen Kárpát medencébó1 indult el Nyugatra. Jellemző, hogy a II. Vatikáni Zsinat liturgikus rendelkezése ellenére, mely május 31-ére tette ezt a napot, az egész Közép-Európában megmaradt július 2-án. Márianosztra mint alapító kolostor példaképül és irányelvül szolgált a lengyel provincia számára. A Mária tisztelet megerősítése és így liturgikus vonatkozásainak megerősítése az alapító márianosztrai magyar atyák érdeme. Ne feledjük továbbá, hogy a főkolostorok úgymint ( előbb Szentkereszt 1256-tól majd később Buda fölötti Szent Lőrinc 1304-tó1) a lengyel tartománynak a liturgiákra vonatkozó irányelveket meghatározta a lengyel provincia számára több, mint 400 éven keresztül 1382-1784-ig.
A Fekete Madonna képekről: Az első képet Nagy Lajos ugyanis feltűnő módon nem magyar, hanem lengyel földre ajándékozta, Czestochowába (Tschenstochau) város települt magyar pálosok monostorának a templomába.
A pálosok patrónájának Nagyboldogasszony kegyképeinek népszerűségét bizonyítja a több évszázadon át fennmaradt kultusza, oltalmazó ereje kisugárzott a kolostoraik környezetére is. A kegyképek népszerűségét bizonyítják a különböző jegyek, amelyeket a zarándokok ajánlottak fel hálából. 1983. október 2-án volt, amikor Lékai László prímás, esztergomi érsek a magyar Szentkoronával ékesítette föl a márianosztrai kegyképet.
A márianosztrai kegykép kultuszának jelentősebb emlékei Magyarországon a következők: a pesti Egyetemi, egykor pálos templom főoltárának rézlemezre festve, a pápai Nagyboldogasszony, egykor pálos templom főoltárának kegykép változata az egervári plébánia templom főoltárán. A mellékoltárakon található, mégpedig a pesti Rókuskápolnában, a terézvárosi plébánia templomban, a bajai és váci ferences templomban kegyoltáron van.
Mária Táli bódog Asszony Képe. Pozsony vármegyében.
A pálosok Nagy Lajos király idejétó1 kezdve 1786-ig, azaz II. József megszüntető rendeletéig bírták ezt a kegyhelyet.
Nagyszombati bódog Asszony Képe. Pozsony vármegyében.
1663-ban a párkányi csata után a nagyszombatiak észrevették, hogy a csodálatos Mária-kép könnyezett ezért Eszterházy Pál Az egész világon lévő tsudálatos bódogságos Szűz képeinek eredetéró1 írt. A szerző ezt a képet a IV. századból eredőnek származtatja.
Modordorfi bódog Asszony Képe. Pozsony vármegyében.
A modordorfi templom oldalán felállított Lorettói háznak a bóldogságos Szűz fából faragott feketés képének a gondozását és búcsújáróhely működtetését is a pálosok végezték egészen a rend megszüntetéséig 1786-ig sőt még azután is.
Sasvári vagyis Sassini bóldog Asszony Képe. Nyítra vármegyében.
A Sasvári Képnek az eredetét 1564-dik évre te-
szik egyes régi történetírók. A sasvári Mária ünnepe november 9. A kegyhely őrzését a pálos atyákra bízták.
Prividgyei bóldog Asszony Képe. Nyitra vármegyében.
Boldogasszonyt Isteni Fiát ölébe hordozó Szűz Anya képet Szent László királyunk országlása alatt készítették. Jeles búcsúk voltak Sarlós, Nagyboldogasszony ünnepein.
Váci bóldog asszony Képe. Pest vármegye. A váci egykori templomnak már nyoma sincs amely valaha egyik legfontosabb hajléka volt szent Szűz tiszteletének. Történetírónk Thuróczy János, a' szarvasnak megjelenéséró1 emlékezik meg művében és Vácon határozza meg ezt a helyet ahol Géza király templomot épített.
,, ... hogy tudni illik, ott építette volna Geysa Király a' Püspöki Széki Templomot, a' bóldogságos Szűz tiszteletére." ,, Találtatik pedig Vátzon a' városon kívül nem messze a' Duna' partjától, a' Pestre vezető út mellett, egy régi kápolna egy kútnál; és ebben a' kápolnában régóta tiszteltetik a' bóldágságos Aszonynak Jésusát bal karján tartó szobor képe, tökéletesen hasonló Mária Táli Képhez Posony mellett, melly egész Országban tartatik Máriának minden tsudálatos képei között legrégebbieknek."
Besnyői bóldog Asszony Képe. Pest vármegyében. Ennek a fehér csontból faragott kis Képnek eredete még nem teljesen feltárt. A IX. századból származó ereklye a templom főoltárának közepén van Oltári szentségtartóba elhelyezve. A szobrot 1. Grassalkovich 23 briliánssal díszítve kristályüveges ezüstszekrénykébe tetette. A csodás körülmények közt talált Mária-szobor zarándokok ezreit vonzotta ide. A felsőtemplom felszentelésükre 1771. március 17-én került sor.
A templom mellett látható a kapucinusok jellegzetes keresztje. Az ország legkisebb kegyszobra a besnyői, de hamarosan a Galga mente legnagyobb búcsújáró helyévé tette.
Székesfehérvár Szűz Mária társaskáptalani templom, királyi bazilika.
A középkori Magyarország koronázó temploma a Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi. A templom alapítója Szent István, akit szintén itt temettek el 1038-ban. Ezt a rangját az államalapító sírja biztosította. A pálos kolostorok és a zarándokhelyek: Hazánkban is nagyon korán kialakultak zarándokhelyek, elsősorban a magyar szentek sírjánál. Székesfehérváron a bazilika vált olyan szakrális központtá, amelyet tömegek kerestek fel, szerettek járni.
Magyarok Nagyasszonya, Mátyás templom, Budavári Nagyboldogasszony templom.
A Mátyás-templom főbejárata felett látható a Mária kapu. A Mátyás templom hivatalos nevén:
Budavári Nagyboldogasszony-templom.
„Bonfini a magyar krónikának jeles szerzője (Decad 5. libr. 5.) említi, hogy tudni illik 1495- ben éppen azon a tájon a felhőkben minden budai lakosok látták a boldog Asszonyt, az anya karján ülő kisded Jézussal együtt, éppen „Karátson hava 8-dikán, azaz Mária tiszta fogantatása ünnepén, "
A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett, amely teljes képet ad IV. Béla korának építészeti isko
láiról. A templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. Zsigmond király 1412 januárjában az ekkorra már átépített templom falaira először függeszti fel győzelmi zászlóit. E gesztusból majd Hunyadi János teremt hagyományt. Ulászló 1444-ben, diadalmas hadjárata után itt tartotta ünnepélyes hálaadását Hunyadi Jánossal együtt. Mátyás „korona nélküli koronázás" keretében a Nagyboldogasszonytemplomban ünnepélyesen megkezdte uralkodását: há-lát adott Istennek és Máriának, Magyarország Nagyasszonyának, akinek különleges tiszteletét édesapjától örökölte; az oltár előtt ígéretet tett a szent jogok megtartására.
Mátyás itt tartotta mindkét esküvőjét.
Világviszonylatban is figyelemre méltó helyet foglal el a magyar Madonna-festészet! Szimbolikusnak kell-e tekintenünk, hogy a katakombák ősi Mária-ábrázolásainak egyike Pécsett található annak a gyönyörű székesegyháznak a tövében, melynek alapjait Szent István királyunk rakatta, ki árva Országát a Boldogasszony gondjaira bízta!
A miniatűrök a szárnyas oltároknak, freskóknak az a csekély töredéke is, ami a viharos történelmünk során fennmaradt, bőven igazolja, hogy a magyar középkor művészetének leghálásabb témája Ő volt. ,,Virgo mystica szobrászatban a Szent Szűz kontemplációját érzékelteti. Nálunk, kiknek fejlett szobrászatról a sok elpusztult emlék közül pl. a budavári koronázó főtemplom Magyarok Nagyasszonya, vagy egy ismeretlen pálos művész Szentcsalád domborműve is méltó fogalmat ad, nálunk világviszonyatlatban is jelentős képviselői e modem művészeteknek: Vastagh Éva, Vastagh György, Ohmann Béla, Lux Elek ... "
2000-ben a Nagy Jubileum évében az egykori koronaküldésre emlékezve a templom fiataljai a Szent Korona újonnan készült másolatát, amelyet II. János Pál pápa Rómában megáldott, gyalogos zarándoklattal hozták hazáig, és N agyboldogaszszony ünnepén a pápa engedélyének birtokában megkoronázták vele Szűz Máriának a főoltáron lévő szobrát.
A pálosok rendháza, amelyet Pálffy Pál nádor ajándékozott számukra, tudjuk, szinte közvetlenül a Magyarok Nagyasszonya templom mellett található.
,,A budai Magyarok Nagyasszonya volt Sziklatemplomában a bejáratnál Vastag György hófehér márványszobra fogadott: a Szeplőtelen lourdesi jelenésnek csodálatos látomása (talán a legszebb Lourdesi Mária a világon) összetört darabkai vagy kallódnak még valahol, vagy teljesen eltűntek!"
A külső főoltár mögött Zsákodi Csiszár András impozáns szobor-csoportja állt: a Magyarok Nagyasszonya, karján a Kisdeddel, magyar szentek társaságában. - A belső főoltáron a Limpiasi Feszület tövében bújt meg Feszty Masa elbűvölő Patróna Hungariae-ja, fején a magyar szentkoronával, karján a Gyermek Jézus huncut mosolyával. Külön kápolnája volt Szent István királynak, szárnyas oltára két szélén Szent Gellért püspök vértanú és Boldog Özséb tartományfőnök állt: Feszty Masa remeklése mind a három szent! De Árpád-házi Szent Margit majolika szobra sem hiányzott ebbó1 a magyar Panteonból.
Ez volt tehát a „Mi Máriánk!" A Szeplőtelen Szűz, a Hétörömű Boldogasszony, a pálosok kegyes „Királynője és Édesanyja", a Magyarok Nagyasszonya. Valami különös varázsa volt ennek a budai Sziklatemplomnak.
A pálosok rend történetéhez Gyöngyösi Gergely = Coelius Pannonius római pálos perjel ( + 1545) műve a nagyvázsonyi pálosok másolta Peer kódexbó1 (1508 után) idézzünk egy szép magyar versezetet Mária iránti rajongó áhítatról:
„ Ó kegyes Szűz Mária
Te vagy szép, tiszta rózsa Bűn nélkül
fogantattál Anyádtúl mikoron születtél
Istentől úgy tiszteltettél,
Hogy méhében te megszenteltettél,
Szeretettel ipöltettél.
(Kétség nélkül) eredeti bűntől szeplőtelen őriztetél
Szűz Mária, ékes vilola,
Bűnösöknek vígassága."
Krasznahorkai bóldog Asszony Képe. Gömör vármegyében. Csetneken is Szűz Máriának felszentelt templomot építettek.
Remetei bóldog Asszony Képe. Horvátország:
Zágráb.
Sztarawieszi bóldog Asszony Képe. Galiciában. Sztarewiesz, avagy Ófalú. A kép magyarországi eredetre mutat. Remete szent Pál szerzetesei viselték a gondját a boldogságos Szűz festett képének.
Festetics-kódex: 1493-ban készült a gazdag díszítésű, 208 levél terjedelmű, magyar nyelvű imádságoskönyv. A gazdagon díszített kódexet a Czech-kódexszel együtt a nagyvázsonyi pálos kolostorban készítették Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára. Szűz Mária naponta elmondandó kis zsolozsmája mellett néhány egyéb imádságot és Petrarca hét bűnbánati zsoltárát tartalmazza. A címlapon található: iniciáléjában holdsarlón trónoló, félalakos Mária a gyermekkel (Napba öltözött Asszony ) -ábrázolás.
Czech-kódex: A 98 levél terjedelmű imádságoskönyvet és a Festetics-kódexet két kódex tartalmazza, gyakorlatilag a teljes Officium Parvumot, ezt egészíti ki a szombati Mária offícium-nak a nyári vesperása a Czech-kódex 137-164. lapjam,
A mohácsi vész előtti időkbó1: Pozsonyi János, Magyarországi (Magyar) Mihály aki Párizsban halt meg. Ők fó1eg a szeplőtlen fogantatást védték valamint a magyar szentek jelentőségét.
V. Miklós pápa adományozza a Casale Jubileum nevű prédiumot, amely az örök Városnak Isola nevű részén fekszik és nekik Bold. Szűzről elnevezett társas káptalan, minden jogát, jövedelmét és évjáradékát.Máriavölgynek XI. Pius pápa 1922. évben teljes búcsút engedélyezett .
Az Egyetemi templom (Kisboldogasszonytemplom) Belvárosi Pálos templom
A Pálos templom Pest legrégibb épülete. A 18. században építették barokk stílusban újjá. Néhány példa a magyarok is lakta búcsújáróhelyekró1: Boldogasszony (Ausztria) Csatka, Csíksomlyó, Csobánka-Szentkút, Doroszló-Szentkút, Fertőszentmiklós, Jásd, Makkosmária, Máriabesnyő, Máriagyűd, Máriakönnye, Márianosztra, Máriapócs, Máriaremete, Osli, PetőfiszállásPálosszentkút, Röjtökmuzsaj, Szeged-Alsóváros, Szentfa kápolna, Tornya, Vasvár etc. ,,A nép, 8-ikán Remete-Mária búcsújára a budai hegyekbe sereglett!"
Emmausz járásról: az emmauszjárás szokása a húsvéthétfő Baranya, Tolna, Veszprém m., és Buda környéke falvainak lakossága húsvéthétfőn kivonult a borospincékhez, a szőlőhegyre, v. ellátogatott a szomszéd községbe.
Pest-Budán, a Gellért-hegyen húsvét 2. napján tartott búcsút Emmausnak nevezték, Kalocsán és Szegeden a kispapok húsvét 3. napján kirándultak, emmausba mentek.
Sopronból húsvét első napján a hívek, a ferencesek és a jezsuiták együtt indultak Bánfalvára a pálos rendházhoz s ott tartották az ünnepi szentmisét.
A hagyomány a 20. század közepéig általában megőrizte a következő húsvéti szokásokat: Jézus keresése, húsvéti határjárás, húsvéti locsolás, piros tojásfestés, emmauszjárás, harmatszedés, hajnali fürdés és állatfürösztés.
A magyar királyi koronázási jelvények: Korona, jogar, országalma, palást, királyi kard, kereszt. A koronázást mindig az esztergomi érsek végezze. Mindig a székesfehérvári bazilikában (Boldogaszszony templomban) történjen. Mindig Szent István koronájával. Az érsek a többi jelvényt is átadja: kereszt, jogar, országalma, zászló, lándzsa (ehelyett az Árpád-ház kihalása után a kard.)
Így járnak a nemzedékek századok óta.
Ugyanazokon az ösvényeken, csapásokon és utakon: és ugyanazokkal az imákkal, énekekkel, áhítatgyakorlatokkal. Itt imádkoztak apáink, amikor visszaverték az ősi katolikus hit ellen fegyverrel felvonuló fejedelmet. Itt kérték az égi segítséget, amikor őrhelyeiket, asszonyaik és leányaik becsületét, a maguk és fiaik szabadságát kellett megvédelmezniük a keletró1 hajdan gyakran fenyegető ellenség ellen. Ide zarándokoltak a kitartás kegyelméért, valahányszor elemi csapások sújtották, avagy az emberi önkény megalázásai és igazságtalanságai alatt lélekben kifáradtak. És ide jöttek árvaságukban is, hogy Istent engesztelve és Mária támogatását kérve fogjanak hozzá feldúlt életük újjáépítéséhez.
,,A jelenések interkonfessziós jellege megmutatja, hogy a Mária-jelenések nem csupán a katolikusokhoz szólnak, bár eredetileg ebben a környezetben mennek végbe, hanem a kereszténység reális egészéhez. Ez a jelleg még egy további és tágabb jelentőségű vonással egészül ki. A Máriajelenések évezredének sajátossága ugyanis abban található meg, hogy a jelenések kilépnek a kereszténység szoros értelemben vett köréből, és olyan helyszíneken zajlanak, amelyek más kultúrákhoz tartoznak. Ilyen jelenések mentek végbe Egyiptomban (Kairó-Zeitun); a 99%-ban, Japánban (Akita); a vallások találkozása szempontjából legváltozatosabb Szíriában (Soufanieh) és a buddhista Dél-Koreában (Nadzsu). Az e helyszíneken lefolyt események (részben jelenések, részben Mária személyéhez fűződő csodásnak minősíthető történések) a Mária-jelenések globális jellegét és jelentőségét emelik ki. Globális ez a jelleg, hiszen már Guadalupe is megmutatta, hogy a jelenések célpontja nem csupán egyetlen személy vagy közösség, hanem több vallási közösség szerves egysége, mint amilyen az akkori mexikói indiánok és a betelepült spanyolok csoportjai voltak. Ezt a globális jelleget kifejezetten erősítik meg az afrikai és ázsiai események. Ha arra gondolunk, hogy korunk valóban a vallási, kulturális, gazdasági és politikai globalizálódás kora, azt is mondhatjuk, hogy a Mária-jelenések globális jellege - amely az evangélium üzenetét hordozza - a jelenések globális jelentőségét mutatja. A globalizálódás által előidézett kulturális zavarodottságban a jelenések egységes üzenete a rendeződés."
,,A jelenésekben az fejeződik ki, hogy a kereszténység Istenszülője nemcsak az elmúlt kétezer év kezdetén vállalt magára döntő szerepet, hanem ezt a szerepet korunkban egyre határozottabban érvényesíti. Európai kultúra a katolicizmus szellemiségbó1 merítheti megújulásának erejét. Mindszenty József hősiessége példát adott a magyarságnak. Mindszenty József által vezetett püspöki kar Mária-évet hirdetett. A történelem Máriája teremtményi szinten abszolút munkatársa Istennek. Mária Istenanyát ez a világlátás teszi az őt megillető tudományos helyére teológiailag. Az Egyház misztériumában a Boldogságos Szűz Mária áll az első helyen ... "
Telve hittel és engedelmességgel magát az Atyaisten Fiát szülte a világra ... Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) Szűzanyát egyetemes anyának mondja.
Mária irányításával ez a lelki világintegráció a harmadik évezred missziós tavaszát hozza a feltámadt Krisztus emberszeretetének csodájaként. Az üzenetek Isten elvárását fogalmazzák meg kelta, francia, magyar, angol, román, német, spanyol, baszk, szlovák nyelven, az afrikai és az ázsiai népek nyelvén és indián nyelveken, mert az Úr Jézus a nyelvek zsenijét Édesanyjába a teremtettség teljességével úgy helyezi bele, hogy az istenhit értelmi közelségben mindannyiunk ámulatára a mennyei dolgok természetességével tükrözze. A világmindenséget a szeretet tartja össze. ,,A harmadik keresztény évezredet és az egyetemes emberi jövőt Mária oltalmába kívánta helyezni, mint ahogy korábban az egész Kárpát medencét nemcsak a magyarsággal, hanem annak minden nemzetiségével együtt Szent István királyunk, a nagy misztikus a Magyarok Nagyasszonyának örökös királynői uralkodására bízta. A magyar történelem misztikájának legnagyobb fejezete."
Őseink ezt a kegyelmes felajánlást szent örökségként tovább származtatták nemzedékró1- nemzedékre. A nagy emlékű és a magyarság szívében élő Vaszary Kolos esztergomi bíboros prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Máriatiszteletnek ezt a nemzeti magyar jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban külön liturgikus ünnepeket engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa ezt az ünnepet október 8-ra tette át.
Joseph Ratzinger bíboros 1977-ben készített mariológiai értekezésében írja:
,,Isten Krisztusban való megtestesülésének krisztológiai tétele alapvetően mariológiai tétel is.
" Pázmány Péter a magyar kereszténység egyik legkiemelkedőbb főpapja így imádkozik Máriához:
„Te vagy áldott az asszonyok között. - Méltán neveztetel áldottnak az asszonyok között, mert csak egyedül Te menekedtél meg a magtalanság átkától, éppen szüzességed által. És sokan az asszonyok közül férfiak birtokába jutottak, de Isten Fia tizenkét esztendős korában is Terád hallgatott és a Te birtokodban volt.
Áldott vagy, nemes asszonyunk, Szűz Mária, mert Te általad születék nekünk a mennyei áldomások kútfeje, a Te méhednek gyümölcse. Szabadíts meg engemet imádságaid által minden átoktól, hogy a te Fiadnak kedvesen szolgálhassak mindörökkön örökké. Ámen."
,,Az angyalokat is az Ég és a Föld Királynőjének szolgálatára állította be az Isten gondviselő szeretete. Az Úr Jézus akaratából az Istenanyán keresztül szolgálják az angyalok a világ üdvözítését." Történelmünk irracionális eseményei tanúsító erejűek, amelyek megvilágosítják fennmaradásunk hátterét. Ezer éve tele árnyékkal, de ugyanakkor Mária fényében menetelünk is egy árnyékmentes világosság felé!"
A"szent forradalom" (XII. Piusz pápa kifejezése a magyar történelem drámai perceiben) transzcendenciája, misztikája az 1956. október 23-án Budapesten kirobban ezeréves történelmünk minden előkészület-nélküli legnagyobb és kihatásában az egész eurázsiai világot megrázó forradalma. 24 óra alatt az esemény híre végig hömpölyög az egész földgömbön.
XII. Piusz pápa a világ népeihez intézett október végi szózatában nevezi a magyar nemzeti felkelést a kommunista diktatúra és az ateizmus sátáni világhatalma ellen - szent forradalomnak.
A szentkorona által megjelenített szellemi valóság magasabb rendű a koronát viselő király személyénél. Ez a kivételes, szakrális és közjogi viszony alakult ki őseink gondolkodásában a magyarság léte és Mária országlásával a szent korona természetfeletti valósága között. Keresve sem találhatunk a nagyvilágon még egy olyan népet, amelynél nem a király viselte a koronát, hanem a korona a királyt. A magyar történelem számos eseménye mutatja, hogy a korona által megjelenített szellemi valóság magasabb rendű a koronát viselő király személyénél. Az a meggyőződés, amely a magyarságnak a koronához való viszonyát így formálja meg, sajátosan tükröződik Szent István ország ajánlásának természetfeletti csodálatos kegyelmi eseményében. A szentkorona felajánlása a Szűzanyának ezzel a ténnyel, hogy első királyunk magát a szent koronát ajánlja föl a Szűzanyának, a magyar közjognak ez a kegyelmet hordozó és sugárzó kozmikus csodálatos anyaga, nyilvánvalóan több a királyi hatalom egyszerű jelképénél: a magyarság egészét, testét és lelkét, földjét és vagyonát, minden evilági és túlvilági értékét a teremtő Isten és a teremtett ember, az Ég és a föld kultúráját is jelenti egyidejűleg.
Isten és a Nagyboldogasszony a N agyboldogasszony kifejezés egy olyan vallási meggyőződés meglétét mutatja, amely teljes egészében felvétetett az ezeréves hazai Mária-tiszteletbe. A keresztény Nagyboldogasszony alakja mögött tehát olyan ősi hit-valóságot láthatunk, amelyet a kereszténységre tért magyarság hajlandó volt Szűz Mária alakjával azonosítani, vagy más szempontból, amelyet a gondviselő Isten arra használt fel, hogy a magyarságot elvezesse a keresztény hittitkok, a katolikus misztika felfedezésére: az Istenanyaságban, a Világ Királynőjében, az Egyház és a magyarság koronás Édesanyjában. Szent István összekapcsolja az időt az időtlenséggel, ország ajánló gesztusa így kétszeresen is jelentős; egyszerre fejezi ki azt a tényt, hogy az ősmagyarok által tisztelt boldogasszony valójában Szűz Mária" előkép", valamint azt is, hogy ami azelőtt boldogasszony anyánké volt, az Szűz Máriát illeti. Itt tehát nem beszélhetünk egyszerűen a kereszténység "felvételéró1", hanem inkább a magyarság számára igen jelentős, sőt sorsdöntő szellemi valóság "átkódolásáról", szerves továbbfejlesztéséró1,
organikus beteljesítéséró1, szakralizálásáról megfelelően a katolikus igazságnak "Gratia non destruit naturam, sed perficit", a kegyelem nem lerombolja, hanem tökéletesíti a természetet. Így Szent István Szentlélek sugallta víziója nem anynyira a Nagyboldogasszony és a Szűzanya különbségét, mint inkább összetartozását hangsúlyozza. Ezt a misztikus összetartozást a magasabb valóság tökéletesedő ereje teszi lehetővé, hogy a magyarság Istentó1 rendelt földi sorsútján missziós küldetésével államalkotó népként megmaradjon és államiságát az első ezeresztendején túl is megőnzze.
A váci csodatevő Boldogasszony képe ...
Az eredeti dolgozat részletei és folytatása, ITT letölthető és olvasható ⇒
Beküldte: Ballán Mária
(34. oldalig)