20210802
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2021 május 24, hétfő

Nagyboldogasszony védelmében

Szerző: Bakk István - Bakk Erzsébet

..."A kereszténység legmélyebb igazsága, hogy Isten szereti a világot. 2000. október 8-án Magya­rok Nagyasszonyának ünnepén lL Jmws Fái pep»; a világ püspökeivel - a Rómába érkezett magyar püspöki kar minden tagjának jelenlétében - fel­ajánlotta a világot Mária Szeplőtelen Szívének ol­talmába."...

Boldog Ágnes, III. Béla király leánya így köszönti Máriát:

,,Szent Szűz, Mindenki védelmezéje és segítéje, aki bizalommal fordul hozzád. Ké,jed Jézust, a te Fiadat, vegye el tőlem a bűnt és nagyboldogasszonyvedelme1aaja meg a szent erények teijességét, Vegyen el tőlem minden rossz­akaratot és aajoti testvéri szeretetet s jóakaratot. Vegye el minden büszkeségem és aajon igazi alá­zatot. Űzze ki szívemből a tisztátalan gondolatokat és vágyakat és aajoti helyébe tiszta eszméket és kí­vánságokat. Igazi hajnalcsillag, aki megelőzted az örök élet után az örök dicsőségben legyen részem fényt és a kegyelem kiáradását, foglald bele Isten előtti imádságodba és könyörgésedbe, hogy segít­ségeddel elkeriujem. a rosszat és a halandót. "

A kereszténység legmélyebb igazsága, hogy Isten szereti a világot. 2000. október 8-án Magyarok  Nagyasszonyának ünnepén II. János Pál pápa, a világ püspökeivel – a Rómába érkezett magyar püspöki kar minden tagjának jelenlétében – felajánlotta a világot Mária Szeplõtelen Szívének oltalmába.

Mária nevének egyik jelentése a szófejtés szerint úrnő. Máriát, aki a keresztény vallásban az isten-nő, az úrnő szerepét tölti be. A Szeplőtelen fogan­tatás dogmája, amelyet 1854-ben hirdetett ki ün­nepélyesen IX. Pius pápa.

Nazianszi Szent Gergely mondotta, hogy Má­ria az egész mindenség Királyának édesanyja, ezért nyíltan „ Urnő"-nek, ,, Urasszony"-nak, „Királynő" -nek nevezték őt a legrégibb időktől fogva. Mária a Magyarok Nagyasszonya. A magyar Mária-tisztelet gyökerei visszanyúlnak az ősma­gyarság hazájába, ahol fejlett anyaistennő kultusz virágzott. A magyarság történelme során, különös tiszteltette! vette körül Máriát, mely szerint Szűz Máriát, az anyaistennő-mítoszból eredő díszítő jel­zőkkel és hasonlatokkal ékesítette fel. Bódog Anya = Boldog Anya, Bódog asszony = Boldog­asszony stb. 

A Pálos-rend, legfőbb vonásai közé tartozik a Mária-tisztelet és a Boldogságos Sz/z szerepének feltárása a kegyhelyek gondozása révén.
A pálos kolostorok a Boldogságos Sz/z tiszteletének központjaivá lettek, ami a rend egész apostoli munkájának legfőbb ismertetőjele.

Özséb atya esztergomi főnemesi család sarja. A magyar egyház érseki központjában tanuló ifjú kanonoki fokozatig vitte, ő lett a Szent Istvánról elnevezett iskola vezetője, vagyis az esztergomi Szent István káptalani iskola vezetője, Özséb kanonok.

Az esztergomi királyi kápolna hajdani bejárata fö­lött, Szent István királyt ábrázoló mozaikkép volt ezzel a felirattal: ,,Fogadd kegyes Szűz Anya kor­mányzandó országomat!" ,,Az egyik legkorábbi Mária-templom az efezuszi szentély, amelyet 431- ben Alexandriai Szent Cirill szentelt föl. Róma legrégibb Mária-temploma a Forumon lévő Santa Antigua, amelyet Szilveszter pápa építtetett, vala­mint a római ókeresztény stílusban épült Santa Maria Maggiore, ahol egy monda szerint Szent Lu­kácstól eredő Mária-képet őriznek. De Francia-, Német- és Magyarország területén is igen elterjed­tek a Mária tiszteletére emelt templomok és ká­polnák.

A magyar nemzet már a korai időktől felis­merte a Mária tiszteletben rejlő őstörténeti hagyományait és az ebben rejlő lehetőséget, hogy szá­munkra fontos helyet foglalt el Európában a leg­korábban a „Regnum Marianum" (Mária Országa) eszméje. Eszerint Magyarország = Mária országa, a magyar nemzet pedig Boldogasszony népe. Pázmány Péter Máriát történelmünk cselekvő sze­mélyeként emlegeti: ország sorsát maga Mária tartja a kezében. A magyar történelem számtalan eseményét értelmezi úgy, mint Mária csodás közbenjárásának bizonyítékát. Lipót császár is (1657-1705) a törökök fölött aratott győzelmét maradéktalanul Máriának tulajdonította.

A keresztény hit a középkori európai kultúra alapja. A magyar pálosok korai Mária-tiszteletét többek között az is elárulja, hogy számos monos­toruk templomát a Boldogasszony tiszteletére szentelték. 

A pálosok, konstitúciójuk alapján már jóval előbb, az általános elterjedés előtt megülték ezt az ünnepet. Ezt támasztja alá az is, hogy Kalodván valószínűleg már a XIII. század végén állt a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt pálos kolostor, valamint az, hogy a ládi alapításukat 1387-ben ajánlották Sarlós Boldogasszony védelmébe.

Özséb atya, már mint gyermek is látta Eszter­gomban a Porta Speciosa-t hiszen ott tanult, de naponta látta, mint a Szent István káptalani iskola vezetője is. A Porta Speciosa-t, melynek egyéni művészeti értéke mellett korhatározó jelentősége is van. Szűz Mária trónol Szent István és Szent Adalbert között, akik egyházi és világi kísérővel jelennek meg. A feliratokon Magyarország fel­ajánlásának eseményei láthatók.

A legelső Madonna szobrot Máriavölgyben egy ismeretlen remete faragta fából a XIII. század táján, a kegytemplom főoltárán látható: trónon ülő Mária és a Kis Jézus arcán átszellemült mosolyra­gyog. Ennek szinte édestestvére a két tüskevári (1340 és 1360), valamint a diósgyőri (1480) álló Madonna, szintén ismeretlen pálos mester műve. Domonkos Péter Pál zenetudós által közölt magyar nyelvemlék 1501-bó1 egy Mária-vers:

 „o édesseges ziz maria az vylaghnak megh

velagosithoya velagoschad megh az

en lelkemeth ... "

A máriavölgyi csodatévő Madonna-szobor legen­dás történetét összeállította: Kollenich András Máriavölgy vikárusa. 

Pálos kolostorok, monostor, templom elnevezés (patrocium, titulus, védőszent) Mária, Boldogasz­szony, Boldogságos Szűz, Szent Szűz, Mária mennybemenetele, Sarlós Boldogasszony - Bereg, Csáktornya, Csatka, Enyere, Eszény, Fehéregy­háza, Gombaszög, Gönc, Háromhegy, Kalodva, Kápolna, Lád, Lepoglava, Máriavölgy, Mária­nosztra, Monyorókerék, Nagyfalu, Novi, Örmé­nyes, Pókfalva, Remete (zágrábi), Szalónak, Szentkirály, Szentmihálykő, Tokaj, Told, Villye.

Boldogasszony ünnepek:

Január 1.   Újév, Szűz Mária Isten Anyja,
Január 23. Mária eljegyzése
Február 2.  Gyertyaszentelő Boldogasszony,
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony,
Április 15-16. Húsvét,
Július 2. Sarlós Boldogasszony,
Augusztus 15. Nagyboldogasszony,
Szeptember 8. Kisasszony,
November 21. Mária bemutatása,
December 8. Szeplőtelen Fogantatás,
December 25-26.  Karácsony.

 

Magyarországon különös tisztelet veszi körül Máriát.

Szent Gellért tanúsága szerint már István király idejében élt hazánkban tisztelete, akit népünk Boldogasszonynak nevezett. Ebbó1 a szempontból mondható, hogy a rend különösképpen is a Boldog­asszony rendje.
Özséb hitvallása azt az evangéliumi felhívást visszhangozza, mely egyetemlegesen szól: legye­tek szentek mindannyian.

Virágoskert vala Híres Pannónia Mely kertet öntözé Híven Szűz Mária
Ma is látható a márianosztrai egyház, ahol ta­lálkozunk a Mária-kultusz jeleivel.

A Márianosztra Mi Máriánk.

Több száz pálos szerzetes a földművelő néppel együtt védte a Szent Koronát őrző visegrádi várat. A pálos atyák, ha a szükség úgy kívánta fegyverrel is védték a koronát, melyet Szent István Bol­dogasszonyunknak ajánlott. Kühár Flóris egyház történész 1939-ben Mária tiszteletünk a XI. szá­zad végén címmel előadást tartott a Szent István Akadémián. Az előadásában összefoglalta azokat a kutatási eredményeit, amely a XI. század Hahóti kódex és a XII. század végéről származó Pray kó­dex tanulmányozásából erednek.
nagyboldogasszonyvedelme2Az emlékeket 3 főcsoportra osztotta:

1. A két kódex Mária ünnepei,
2. A Szűzanyáról szóló misék,
3. A Mária-tisztelet egyéb vonatkozásai.

,,Mind a három komoly figyelmet érdemel" - mondja, majd így folytatja az előadó Kühár: ,, ... a XIII. század elejéig írt dokumentumot megvizsgált 192 francia könyvtárban őrzött misekönyv és Sac­ramentárium szerint. Nagyboldogasszony nyolca­dát öt francia helyen ünneplik a XI. és a XII-ik században. Még ez a nyolcad is meglehetősen rit­ka külföldön, a másik Mária ünnep megléte a Pray kódexben még meglepőbb."

Az ősi istenasszony ünnepek száma hét, ezt Kálmány Lajos tudományos munkában is vitatha­tatlanul megállapította.

A keresztény egyház az elkövetkező évszáza­dokban rendre felbővítette a Mária-ünnepek le­hetséges antik, pogány előzményeit.
Ma ismerünk Havi, (Habi), Fájdalmas, Kis-, Boldogasszony, Fogolyszabadító-, Segítő-, Olva­sós-, Szülő-, Földtiltó-, sőt Nádi Boldogasszonyt IS.
A „Sarlós Boldogasszony" a keresztény egyházak­ban keleten, és nyugaton sem „bevett" ünnep.

A' Magyarok nevezték Sarlós Boldog Asszony Napjának mivelhogy aratásnak idejére esik. A Sarlós Boldogasszony tisztelete innen Kárpát medencébó1 indult el Nyugatra. Jellemző, hogy a II. Vatikáni Zsinat liturgikus rendelkezése elle­nére, mely május 31-ére tette ezt a napot, az egész Közép-Európában megmaradt július 2-án. Márianosztra mint alapító kolostor példaképül és irányelvül szolgált a lengyel provincia számára. A Mária tisztelet megerősítése és így liturgikus vo­natkozásainak megerősítése az alapító márianoszt­rai magyar atyák érdeme. Ne feledjük továbbá, hogy a főkolostorok úgymint ( előbb Szentkereszt 1256-tól majd később Buda fölötti Szent Lőrinc 1304-tó1) a lengyel tartománynak a liturgiákra vo­natkozó irányelveket meghatározta a lengyel pro­vincia számára több, mint 400 éven keresztül 1382-1784-ig.

A Fekete Madonna képekről: Az első képet Nagy Lajos ugyanis feltűnő módon nem magyar, hanem lengyel földre ajándékozta, Czestochowába (Tschenstochau) város települt magyar pálosok monostorának a templomába. 

Bibliai értelemben a feketeség a súlyos meg­próbáltatás jelképe, amit a gyakran Máriára alkal­mazott Énekek énekében olvashatjuk. ,,Fekete va­gyok, de szép, Jeruzsálem leányai ... Ne nézzetek engem, hogy feketés vagyok, mert a nap színtele­nített meg engem: az fiai harcoltak ellenem". (Énekek Éneke, I. 4-5, Káldi György S. J. Szent­írás fordítása az 1626-os bécsi kiadásból.)
 

A pálosok patrónájának Nagyboldogasszony kegyképeinek népszerűségét bizonyítja a több év­századon át fennmaradt kultusza, oltalmazó ereje kisugárzott a kolostoraik környezetére is. A kegy­képek népszerűségét bizonyítják a különböző je­gyek, amelyeket a zarándokok ajánlottak fel há­lából. 1983. október 2-án volt, amikor Lékai Lász­ló prímás, esztergomi érsek a magyar Szentkoro­nával ékesítette föl a márianosztrai kegyképet.

A márianosztrai kegykép kultuszának jelentősebb emlékei Magyarországon a következők: a pesti Egyetemi, egykor pálos templom főoltárának rézlemezre festve, a pápai Nagyboldogasszony, egy­kor pálos templom főoltárának kegykép változata az egervári plébánia templom főoltárán. A mellékoltárakon található, mégpedig a pesti Rókus­kápolnában, a terézvárosi plébánia templomban, a bajai és váci ferences templomban kegyoltáron van.

Mária Táli bódog Asszony Képe. Pozsony várme­gyében.

A pálosok Nagy Lajos király idejétó1 kezdve 1786-ig, azaz II. József megszüntető rendeletéig bírták ezt a kegyhelyet.

Nagyszombati bódog Asszony Képe. Pozsony vár­megyében.

1663-ban a párkányi csata után a nagyszombatiak észrevették, hogy a csodálatos Mária-kép könnye­zett ezért Eszterházy Pál Az egész világon lévő tsudálatos bódogságos Szűz képeinek eredetéró1 írt. A szerző ezt a képet a IV. századból eredőnek származtatja.

Modordorfi bódog Asszony Képe. Pozsony vár­megyében.

A modordorfi templom oldalán felállított Lorettói háznak a bóldogságos Szűz fából faragott feketés képének a gondozását és búcsújáróhely működte­tését is a pálosok végezték egészen a rend meg­szüntetéséig 1786-ig sőt még azután is.

Sasvári vagyis Sassini bóldog Asszony Képe. Nyítra vármegyében.

A Sasvári Képnek az eredetét 1564-dik évre te-

szik egyes régi történetírók. A sasvári Mária ün­nepe november 9. A kegyhely őrzését a pálos atyákra bízták.

 Prividgyei bóldog Asszony Képe. Nyitra várme­gyében.

Boldogasszonyt Isteni Fiát ölébe hordozó Szűz Anya képet Szent László királyunk országlása alatt készítették. Jeles búcsúk voltak Sarlós, Nagyboldogasszony ünnepein.

Váci bóldog asszony Képe. Pest vármegye. A váci egykori templomnak már nyoma sincs amely vala­ha egyik legfontosabb hajléka volt szent Szűz tisz­teletének. Történetírónk Thuróczy János, a' szar­vasnak megjelenéséró1 emlékezik meg művében és Vácon határozza meg ezt a helyet ahol Géza király templomot épített.

,, ... hogy tudni illik, ott építette volna Geysa Király a' Püspöki Széki Templomot, a' ból­dogságos Szűz tiszteletére." ,, Találtatik pedig Vát­zon a' városon kívül nem messze a' Duna' partjától, a' Pestre vezető út mellett, egy régi kápolna egy kútnál; és ebben a' kápolnában régóta tisztel­tetik a' bóldágságos Aszonynak Jésusát bal karján tartó szobor képe, tökéletesen hasonló Mária Táli Képhez Posony mellett, melly egész Országban tartatik Máriának minden tsudálatos képei között legrégebbieknek."

Besnyői bóldog Asszony Képe. Pest vármegyében. Ennek a fehér csontból faragott kis Képnek ere­dete még nem teljesen feltárt. A IX. századból származó ereklye a templom főoltárának közepén van Oltári szentségtartóba elhelyezve. A szobrot 1. Grassalkovich 23 briliánssal díszítve kristály­üveges ezüstszekrénykébe tetette. A csodás körül­mények közt talált Mária-szobor zarándokok ezreit vonzotta ide. A felsőtemplom felszentelésükre 1771. március 17-én került sor.

A templom mellett látható a kapucinusok jel­legzetes keresztje. Az ország legkisebb kegyszobra a besnyői, de hamarosan a Galga mente legna­gyobb búcsújáró helyévé tette.

Székesfehérvár Szűz Mária társaskáptalani temp­lom, királyi bazilika.

A középkori Magyarország koronázó temploma a Szűz Mária királyi prépostsági templom marad­ványait őrzi. A templom alapítója Szent István, akit szintén itt temettek el 1038-ban. Ezt a rangját az államalapító sírja biztosította. A pálos kolos­torok és a zarándokhelyek: Hazánkban is nagyon korán kialakultak zarándokhelyek, elsősorban a magyar szentek sírjánál. Székesfehérváron a bazi­lika vált olyan szakrális központtá, amelyet töme­gek kerestek fel, szerettek járni.

Magyarok Nagyasszonya, Mátyás templom, Buda­vári Nagyboldogasszony templom.

A Mátyás-templom főbejárata felett látható a Mária kapu. A Mátyás templom hivatalos nevén:

Budavári Nagyboldogasszony-templom.

„Bonfini a magyar krónikának jeles szerzője (Decad 5. libr. 5.) említi, hogy tudni illik 1495- ben éppen azon a tájon a felhőkben minden budai lakosok látták a boldog Asszonyt, az anya karján ülő kisded Jézussal együtt, éppen „Karátson hava 8-dikán, azaz Mária tiszta fogantatása ünnepén, "

A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legko­rábbi és legteljesebb hazai alkotása lett, amely teljes képet ad IV. Béla korának építészeti isko

láiról. A templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. Zsigmond király 1412 januárjában az ekkorra már átépített templom falaira először függeszti fel győ­zelmi zászlóit. E gesztusból majd Hunyadi János teremt hagyományt. Ulászló 1444-ben, diadalmas hadjárata után itt tartotta ünnepélyes hálaadását Hunyadi Jánossal együtt. Mátyás „korona nélküli koronázás" keretében a Nagyboldogasszony­templomban ünnepélyesen megkezdte uralkodá­sát: há-lát adott Istennek és Máriának, Magyar­ország Nagyasszonyának, akinek különleges tisz­teletét édesapjától örökölte; az oltár előtt ígéretet tett a szent jogok megtartására.

Mátyás itt tartotta mindkét esküvőjét.

Világviszonylatban is figyelemre méltó helyet foglal el a magyar Madonna-festészet! Szimboli­kusnak kell-e tekintenünk, hogy a katakombák ősi Mária-ábrázolásainak egyike Pécsett található annak a gyönyörű székesegyháznak a tövében, melynek alapjait Szent István királyunk rakatta, ki árva Országát a Boldogasszony gondjaira bízta!

A miniatűrök a szárnyas oltároknak, fres­kóknak az a csekély töredéke is, ami a viharos történelmünk során fennmaradt, bőven igazolja, hogy a magyar középkor művészetének leghá­lásabb témája Ő volt. ,,Virgo mystica szobrá­szatban a Szent Szűz kontemplációját érzékelteti. Nálunk, kiknek fejlett szobrászatról a sok elpusz­tult emlék közül pl. a budavári koronázó főtemp­lom Magyarok Nagyasszonya, vagy egy ismeretlen pálos művész Szentcsalád domborműve is méltó fogalmat ad, nálunk világviszonyatlatban is jelen­tős képviselői e modem művészeteknek: Vastagh Éva, Vastagh György, Ohmann Béla, Lux Elek ... " 

2000-ben a Nagy Jubileum évében az egykori koronaküldésre emlékezve a templom fiataljai a Szent Korona újonnan készült másolatát, amelyet II. János Pál pápa Rómában megáldott, gyalogos zarándoklattal hozták hazáig, és N agyboldogasz­szony ünnepén a pápa engedélyének birtokában megkoronázták vele Szűz Máriának a főoltáron lévő szobrát.

A pálosok rendháza, amelyet Pálffy Pál nádor ajándékozott számukra, tudjuk, szinte közvetlenül a Magyarok Nagyasszonya templom mellett talál­ható.

,,A budai Magyarok Nagyasszonya volt Szik­latemplomában a bejáratnál Vastag György hófe­hér márványszobra fogadott: a Szeplőtelen lour­desi jelenésnek csodálatos látomása (talán a leg­szebb Lourdesi Mária a világon) összetört darab­kai vagy kallódnak még valahol, vagy teljesen eltűntek!"

A külső főoltár mögött Zsákodi Csiszár András impozáns szobor-csoportja állt: a Magya­rok Nagyasszonya, karján a Kisdeddel, magyar szentek társaságában. - A belső főoltáron a Limpiasi Feszület tövében bújt meg Feszty Masa elbűvölő Patróna Hungariae-ja, fején a magyar szentkoronával, karján a Gyermek Jézus huncut mosolyával. Külön kápolnája volt Szent István ki­rálynak, szárnyas oltára két szélén Szent Gellért püspök vértanú és Boldog Özséb tartományfőnök állt: Feszty Masa remeklése mind a három szent! De Árpád-házi Szent Margit majolika szobra sem hiányzott ebbó1 a magyar Panteonból.

Ez volt tehát a „Mi Máriánk!" A Szeplőtelen Szűz, a Hétörömű Boldogasszony, a pálosok ke­gyes „Királynője és Édesanyja", a Magyarok Nagyasszonya. Valami különös varázsa volt ennek a budai Sziklatemplomnak.

A pálosok rend történetéhez Gyöngyösi Gergely = Coelius Pannonius római pálos perjel ( + 1545) műve a nagyvázsonyi pálosok másolta Peer kó­dexbó1 (1508 után) idézzünk egy szép magyar ver­sezetet Mária iránti rajongó áhítatról:

 „ Ó kegyes Szűz Mária
Te vagy szép, tiszta rózsa Bűn nélkül
fogantattál Anyádtúl mikoron születtél
Istentől úgy tiszteltettél,
Hogy méhében te megszenteltettél,
Szeretettel ipöltettél.
(Kétség nélkül) eredeti bűntől szeplőtelen őriztetél
Szűz Mária, ékes vilola,
Bűnösöknek vígassága." 

Krasznahorkai bóldog Asszony Képe. Gömör vár­megyében. Csetneken is Szűz Máriának felszentelt templomot építettek.

Remetei bóldog Asszony Képe. Horvátország:

Zágráb.

Sztarawieszi bóldog Asszony Képe. Galiciában. Sztarewiesz, avagy Ófalú. A kép magyarországi eredetre mutat. Remete szent Pál szerzetesei vi­selték a gondját a boldogságos Szűz festett ké­pének.

Festetics-kódex: 1493-ban készült a gazdag díszítésű, 208 levél terjedelmű, magyar nyelvű imádságoskönyv. A gazdagon díszített kódexet a Czech-kódexszel együtt a nagyvázsonyi pálos ko­lostorban készítették Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára. Szűz Mária naponta elmondan­dó kis zsolozsmája mellett néhány egyéb imád­ságot és Petrarca hét bűnbánati zsoltárát tartal­mazza. A címlapon található: iniciáléjában hold­sarlón trónoló, félalakos Mária a gyermekkel (Napba öltözött Asszony ) -ábrázolás.

Czech-kódex: A 98 levél terjedelmű imádsá­goskönyvet és a Festetics-kódexet két kódex tar­talmazza, gyakorlatilag a teljes Officium Parvu­mot, ezt egészíti ki a szombati Mária offícium-nak a nyári vesperása a Czech-kódex 137-164. lap­jam, 

A Dubranica (Crikvenica város Horvátor­szágban Primorsko-goranska megyében.) folyó torkolatánál épített Szűz Mária Mennybemenetele templomot 1412-ben adományozta Frangepán Miklós a pálosoknak, akik 1659-ben felújították és bővítették. A pálos kolostor köré épült ki a ké­sőbbi város.
Néhány példa a pálos atyákról akik műveikben a Boldogságos Szűz Máriáról írtak:  
 
Bakk István (+1517) 
Csanádi Adalbert (1515) Meislseder Ferdinand (1721) 
Mikós testvér, Henger, Nicolaus (1743) Tallián Péter (1697) 
Kollecsani Ádám ( + 1699-ben) 
Török Mihály (+1704) 
Kókai Benedek (1784)  
Nunkovich József (+1755)
Orosz Ferenc (1771)
 

A mohácsi vész előtti időkbó1: Pozsonyi Já­nos, Magyarországi (Magyar) Mihály aki Párizs­ban halt meg. Ők fó1eg a szeplőtlen fogantatást védték valamint a magyar szentek jelentőségét.

V. Miklós pápa adományozza a Casale Jubi­leum nevű prédiumot, amely az örök Városnak Isola nevű részén fekszik és nekik Bold. Szűzről elnevezett társas káptalan, minden jogát, jövedel­mét és évjáradékát. 

Máriavölgynek XI. Pius pápa 1922. évben teljes búcsút engedélyezett . 

Az Egyetemi templom (Kisboldogasszony­templom) Belvárosi Pálos templom  

A Pálos templom Pest legrégibb épülete. A 18. században építették barokk stílusban újjá. Néhány példa a magyarok is lakta búcsújáró­helyekró1: Boldogasszony (Ausztria) Csatka, Csík­somlyó, Csobánka-Szentkút, Doroszló-Szentkút, Fertőszentmiklós, Jásd, Makkosmária, Máriabes­nyő, Máriagyűd, Máriakönnye, Márianosztra, Máriapócs, Máriaremete, Osli, Petőfiszállás­Pálosszentkút, Röjtökmuzsaj, Szeged-Alsóváros, Szentfa kápolna, Tornya, Vasvár etc. ,,A nép, 8-ikán Remete-Mária búcsújára a budai hegyekbe sereglett!"  

Emmausz járásról: az emmauszjárás szokása a húsvéthétfő Baranya, Tolna, Veszprém m., és Bu­da környéke falvainak lakossága húsvéthétfőn ki­vonult a borospincékhez, a szőlőhegyre, v. elláto­gatott a szomszéd községbe. 

Pest-Budán, a Gellért-hegyen húsvét 2. nap­ján tartott búcsút Emmausnak nevezték, Kalocsán és Szegeden a kispapok húsvét 3. napján kirán­dultak, emmausba mentek. 

Sopronból húsvét első napján a hívek, a feren­cesek és a jezsuiták együtt indultak Bánfalvára a pálos rendházhoz s ott tartották az ünnepi szent­misét.

A hagyomány a 20. század közepéig általában megőrizte a következő húsvéti szokásokat: Jézus keresése, húsvéti határjárás, húsvéti locsolás, piros tojásfestés, emmauszjárás, harmatszedés, hajnali fürdés és állatfürösztés. 

A magyar királyi koronázási jelvények: Koro­na, jogar, országalma, palást, királyi kard, kereszt. A koronázást mindig az esztergomi érsek végezze. Mindig a székesfehérvári bazilikában (Boldogasz­szony templomban) történjen. Mindig Szent István koronájával. Az érsek a többi jelvényt is átadja: kereszt, jogar, országalma, zászló, lándzsa (ehe­lyett az Árpád-ház kihalása után a kard.) 

Így járnak a nemzedékek századok óta.

Ugyanazokon az ösvényeken, csapásokon és uta­kon: és ugyanazokkal az imákkal, énekekkel, áhí­tatgyakorlatokkal. Itt imádkoztak apáink, amikor visszaverték az ősi katolikus hit ellen fegyverrel felvonuló fejedelmet. Itt kérték az égi segítséget, amikor őrhelyeiket, asszonyaik és leányaik be­csületét, a maguk és fiaik szabadságát kellett megvédelmezniük a keletró1 hajdan gyakran fe­nyegető ellenség ellen. Ide zarándokoltak a kitar­tás kegyelméért, valahányszor elemi csapások súj­tották, avagy az emberi önkény megalázásai és igazságtalanságai alatt lélekben kifáradtak. És ide jöttek árvaságukban is, hogy Istent engesztelve és Mária támogatását kérve fogjanak hozzá feldúlt életük újjáépítéséhez.

,,A jelenések interkonfessziós jellege meg­mutatja, hogy a Mária-jelenések nem csupán a ka­tolikusokhoz szólnak, bár eredetileg ebben a kör­nyezetben mennek végbe, hanem a kereszténység reális egészéhez. Ez a jelleg még egy további és tágabb jelentőségű vonással egészül ki. A Mária­jelenések évezredének sajátossága ugyanis abban található meg, hogy a jelenések kilépnek a ke­reszténység szoros értelemben vett köréből, és olyan helyszíneken zajlanak, amelyek más kultú­rákhoz tartoznak. Ilyen jelenések mentek végbe Egyiptomban (Kairó-Zeitun); a 99%-ban, Japán­ban (Akita); a vallások találkozása szempontjából legváltozatosabb Szíriában (Soufanieh) és a budd­hista Dél-Koreában (Nadzsu). Az e helyszíneken lefolyt események (részben jelenések, részben Mária személyéhez fűződő csodásnak minősíthető történések) a Mária-jelenések globális jellegét és jelentőségét emelik ki. Globális ez a jelleg, hiszen már Guadalupe is megmutatta, hogy a jelenések célpontja nem csupán egyetlen személy vagy kö­zösség, hanem több vallási közösség szerves egy­sége, mint amilyen az akkori mexikói indiánok és a betelepült spanyolok csoportjai voltak. Ezt a globális jelleget kifejezetten erősítik meg az afrikai és ázsiai események. Ha arra gondolunk, hogy korunk valóban a vallási, kulturális, gazdasági és politikai globalizálódás kora, azt is mondhatjuk, hogy a Mária-jelenések globális jellege - amely az evangélium üzenetét hordozza - a jelenések glo­bális jelentőségét mutatja. A globalizálódás által előidézett kulturális zavarodottságban a jelenések egységes üzenete a rendeződés."

,,A jelenésekben az fejeződik ki, hogy a ke­reszténység Istenszülője nemcsak az elmúlt két­ezer év kezdetén vállalt magára döntő szerepet, hanem ezt a szerepet korunkban egyre határozot­tabban érvényesíti. Európai kultúra a katoliciz­mus szellemiségbó1 merítheti megújulásának ere­jét. Mindszenty József hősiessége példát adott a magyarságnak. Mindszenty József által vezetett püspöki kar Mária-évet hirdetett. A történelem Máriája teremtményi szinten abszolút munkatársa Istennek. Mária Istenanyát ez a világlátás teszi az őt megillető tudományos helyére teológiailag. Az Egyház misztériumában a Boldogságos Szűz Mária áll az első helyen ... "

Telve hittel és engedelmességgel magát az Atyaisten Fiát szülte a világra ... Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) Szűzanyát egyetemes anyá­nak mondja.

Mária irányításával ez a lelki világintegráció a harmadik évezred missziós tavaszát hozza a fel­támadt Krisztus emberszeretetének csodájaként. Az üzenetek Isten elvárását fogalmazzák meg kel­ta, francia, magyar, angol, román, német, spanyol, baszk, szlovák nyelven, az afrikai és az ázsiai né­pek nyelvén és indián nyelveken, mert az Úr Jézus a nyelvek zsenijét Édesanyjába a teremtett­ség teljességével úgy helyezi bele, hogy az istenhit értelmi közelségben mindannyiunk ámulatára a mennyei dolgok természetességével tükrözze. A világmindenséget a szeretet tartja össze. ,,A har­madik keresztény évezredet és az egyetemes em­beri jövőt Mária oltalmába kívánta helyezni, mint ahogy korábban az egész Kárpát medencét nem­csak a magyarsággal, hanem annak minden nem­zetiségével együtt Szent István királyunk, a nagy misztikus a Magyarok Nagyasszonyának örökös királynői uralkodására bízta. A magyar történelem misztikájának legnagyobb fejezete."

Őseink ezt a kegyelmes felajánlást szent örökségként tovább származtatták nemzedékró1- nemzedékre. A nagy emlékű és a magyarság szívében élő Vaszary Kolos esztergomi bíboros prí­más kérésére a Szentszék is elismerte a Mária­tiszteletnek ezt a nemzeti magyar jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban külön liturgikus ünnepeket engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa ezt az ünnepet október 8-ra tette át.

Joseph Ratzinger bíboros 1977-ben készített mariológiai értekezésében írja: 

,,Isten Krisztusban való megtestesülésének krisz­tológiai tétele alapvetően mariológiai tétel is.

" Pázmány Péter a magyar kereszténység egyik legkiemelkedőbb főpapja így imádkozik Máriá­hoz:

 „Te vagy áldott az asszonyok között. - Méltán neveztetel áldottnak az asszonyok között, mert csak egyedül Te menekedtél meg a magtalanság átkától, éppen szüzességed által. És sokan az asszonyok közül férfiak birtokába jutottak, de Isten Fia tizenkét esztendős korában is Terád hallgatott és a Te birtokodban volt.

Áldott vagy, nemes asszonyunk, Szűz Mária, mert Te általad születék nekünk a mennyei ál­domások kútfeje, a Te méhednek gyümölcse. Sza­badíts meg engemet imádságaid által minden átoktól, hogy a te Fiadnak kedvesen szolgálhassak mindörökkön örökké. Ámen."

,,Az angyalokat is az Ég és a Föld Király­nőjének szolgálatára állította be az Isten gondvi­selő szeretete. Az Úr Jézus akaratából az Isten­anyán keresztül szolgálják az angyalok a világ üdvözítését." Történelmünk irracionális esemé­nyei tanúsító erejűek, amelyek megvilágosítják fennmaradásunk hátterét. Ezer éve tele árnyékkal, de ugyanakkor Mária fényében menetelünk is egy árnyékmentes világosság felé!"

A"szent forradalom" (XII. Piusz pápa kife­jezése a magyar történelem drámai perceiben) transzcendenciája, misztikája az 1956. október 23-án Budapesten kirobban ezeréves történel­münk minden előkészület-nélküli legnagyobb és kihatásában az egész eurázsiai világot megrázó forradalma. 24 óra alatt az esemény híre végig hömpölyög az egész földgömbön.

XII. Piusz pápa a világ népeihez intézett ok­tóber végi szózatában nevezi a magyar nemzeti felkelést a kommunista diktatúra és az ateizmus sátáni világhatalma ellen - szent forradalomnak.

A szentkorona által megjelenített szellemi va­lóság magasabb rendű a koronát viselő király sze­mélyénél. Ez a kivételes, szakrális és közjogi vi­szony alakult ki őseink gondolkodásában a ma­gyarság léte és Mária országlásával a szent korona természetfeletti valósága között. Keresve sem ta­lálhatunk a nagyvilágon még egy olyan népet, amelynél nem a király viselte a koronát, hanem a korona a királyt. A magyar történelem számos ese­ménye mutatja, hogy a korona által megjelenített szellemi valóság magasabb rendű a koronát viselő király személyénél. Az a meggyőződés, amely a magyarságnak a koronához való viszonyát így for­málja meg, sajátosan tükröződik Szent István ország ajánlásának természetfeletti csodálatos ke­gyelmi eseményében. A szentkorona felajánlása a Szűzanyának ezzel a ténnyel, hogy első királyunk magát a szent koronát ajánlja föl a Szűzanyának, a magyar közjognak ez a kegyelmet hordozó és su­gárzó kozmikus csodálatos anyaga, nyilvánvalóan több a királyi hatalom egyszerű jelképénél: a ma­gyarság egészét, testét és lelkét, földjét és vagyo­nát, minden evilági és túlvilági értékét a teremtő Isten és a teremtett ember, az Ég és a föld kul­túráját is jelenti egyidejűleg.

Isten és a Nagyboldogasszony a N agyboldog­asszony kifejezés egy olyan vallási meggyőződés meglétét mutatja, amely teljes egészében felvé­tetett az ezeréves hazai Mária-tiszteletbe. A ke­resztény Nagyboldogasszony alakja mögött tehát olyan ősi hit-valóságot láthatunk, amelyet a ke­reszténységre tért magyarság hajlandó volt Szűz Mária alakjával azonosítani, vagy más szempont­ból, amelyet a gondviselő Isten arra használt fel, hogy a magyarságot elvezesse a keresztény hit­titkok, a katolikus misztika felfedezésére: az Is­tenanyaságban, a Világ Királynőjében, az Egyház és a magyarság koronás Édesanyjában. Szent Ist­ván összekapcsolja az időt az időtlenséggel, ország ajánló gesztusa így kétszeresen is jelentős; egy­szerre fejezi ki azt a tényt, hogy az ősmagyarok által tisztelt boldogasszony valójában Szűz Mária­" előkép", valamint azt is, hogy ami azelőtt bol­dogasszony anyánké volt, az Szűz Máriát illeti. Itt tehát nem beszélhetünk egyszerűen a keresz­ténység "felvételéró1", hanem inkább a magyarság számára igen jelentős, sőt sorsdöntő szellemi való­ság "átkódolásáról", szerves továbbfejlesztéséró1,

organikus beteljesítéséró1, szakralizálásáról meg­felelően a katolikus igazságnak "Gratia non destruit naturam, sed perficit", a kegyelem nem lerombolja, hanem tökéletesíti a természetet. Így Szent István Szentlélek sugallta víziója nem any­nyira a Nagyboldogasszony és a Szűzanya különb­ségét, mint inkább összetartozását hangsúlyozza. Ezt a misztikus összetartozást a magasabb valóság tökéletesedő ereje teszi lehetővé, hogy a magyar­ság Istentó1 rendelt földi sorsútján missziós kül­detésével államalkotó népként megmaradjon és államiságát az első ezeresztendején túl is megő­nzze.

A váci csodatevő Boldogasszony képe ...

 

Az eredeti dolgozat részletei és folytatása, ITT letölthető és olvasható ⇒

Beküldte: Ballán Mária

(34. oldalig) 

Megnyitva 309 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások