Efraim Zuroff Úr!
Feltételezem, hogy Ön, aki a XX. sz-i történelemben és emberi jogi kérdésekben egyaránt tájékozott, nem a napokban, dr. Képíró Sándor pszichológusaként ismerte meg a nevemet. Bizonyára emlékszik arra a világszerte indulatot kiváltó esemény sorozatra, amikor 2008-ban, az akkor általam vezetett Október 23. Bizottság Alapítvány a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesülettel állított emléktáblákat, szerte a világon, a kommunizmus áldozatai emlékére.
Márványtábláinkon különös tekintettel emlékeztünk meg azokról zsidóüldözést elszenvedett emberekről, akik végül a kommunizmus áldozataivá váltak.
Ezzel, a mind a konzervatív, mind a liberális oldalból indulatokat kiváltó kezdeményezésemmel a kettős mérce ellen emeltem fel szavam, hiszen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1481/2006-os “A totalitárius kommunista rezsimek által elkövetett bűnök nemzetközi elítélésének szükségessége” c. határozata szerint a nemzeti szocializmus és a kommunizmus bűntetteit egyenlően kell meg- azaz elítélnünk…
Zuroff Úr!
A kérdésem,- nem költői- Önhöz. Mikorra tervezi felkutatni a jeruzsálemi Wiesenthal Központ azokat a kommunista bűnelkövetőket, akik a zsidó származású embereket kommunista haláltáborokba hurcolták, vagy az 1956-os Forradalom és Szabadságharc-ban résztvevő zsidókat kivégeztették, börtönbe vetették, majd később, a szocializmus idején a vallásosságuk, vagy a polgári mivoltuk miatt anyagilag és egzisztenciálisan ellehetetlenítették?
Könnyebb dolguk lenne Önöknek, ha a jövőben inkább kommunista, mint nácivadászok lennének, hiszen a kommunista bűnelkövetők közül többen élnek még, mint az Ön által üldözött , - vélt vagy valós – második világháborús bűnösök.
Dr. Képíró Sándor pszichológusaként, általa feloldva a titoktartási kötelezettségem alól, – bátran kijelenthetem Önnek, hogy az ügyfelem ártatlan. A hosszú távú memória ébrentartása végett az 1942-es újvidéki razzia minden részletét együtt idéztük fel, csaknem hetven év távlatából, így szakmai és emberi becsületemmel kijelenthetem, hogy nincs egyetlen olyan esemény sem, amelynél Képírónál őszintétlen megnyilvánulást tapasztaltam volna. Mi, pszichológusok a hazugság számtalan jelét , úgy mint a bakit, elszólást, következetlenséget könnyen felismerjük, így én Képíró Sándornak nem csak a lelki mentora voltam és vagyok, hanem maga az élő lelkiismerete.
Az Ön lelke, Zuroff úr, azonban ne legyen nyugodt! Ön azért hurcoltatott meg, kényszerített bíróság elé egy majd százesztendős embert, mert a sírból nem hozathatott elő valódi bűnelkövetőket. Ön a kollektív bűnösség elvét gyakorolta, amikor koholt vádak alapján felelősségre vonatott egy ártatlan embert, akit ezzel fizikailag csaknem teljesen tönkre tett. A lelke egészségét az Istenhite és a makacs akaratereje, élni akarása mentette meg. Az a tudat éltette, hogy a független magyar bíróságot nem a jeruzsálemi Wiesenthal Központ, de nem is a mindenkori kormány, hanem,- ha Ön számára ez naívnak is tűnik- de az igazság vezérli.
Van fogalma Önnek arról, mit érezhetett a 97 éves ember, amikor a katonai bíróságon hetente kétszer a vádlottak padján ülve hallgatta a “hideg napok” véres eseményeit, úgy, hogy Ő maga csendőr századosként az újvidéki razzia során embereket mentett meg?
Átérzi, hogy mit élt át az Ön által gerjesztett, hisztérikus meghurcoltatás során a Képíró család, akik 1996-ban jószívvel engedték el Argentínából szülőhazájába az Édesapjukat, mert belátták, hogy számára Magyarországon kívül nincs élet ?
Kívánom Önnek, hogy a jövőben, tudjon a katonai bíróság tárgyalótermében kinyilvánítottnál, jóval nagyobb méltósággal veszíteni és fejezze be a megélhetési koncepciós perek gyártását!
Törődjön bele abba, hogy Magyarország nem Izrael Állam gyarmata, és kezdje el legalább ekkora lelkesedéssel, de sokkal alaposabb tudással, a még mindig, magas nyugdíjból, igen jól élő kommunista bűnelkövetők felkutatását!
Ha Önnek, Jeruzsálemben, az úgy jobban testhez álló, akkor, tegye mindezt a kommunizmus izraelita áldozatainak emlékéért.
Csak nem attól fél, hogy kiderül, hogy zsidó, zsidót is ölt?
dr. Szöőr Anna pszichológus-jogász
Forrás: a szerző