Zsidó rabbik: „Egészen apró goj gyerekeket is meg lehet ölni”

Jichák Sápírá és Joszi Élicúr, a Nablusz palesztin város melletti Jichár nevű zsidó településen működő Él még József (ישיבת עוד יוסף חי) teológiai főiskola két rabbija most jelentette meg „A Király tanítása – A zsidók és a népek közti főbenjáró bűnök törvényei” (תורת המלך – דיני נפשות בין ישראל לעמים) című könyvet, amely máris bestseller lett az izraeli nemzeti vallásos körökben.

A nyomdát most elhagyott 230 oldalas héber nyelvű kötet kizárólag egy témát boncolgat és hozza meg a megfelelő következtetéseket: mikor, hogyan és hol lehet, sőt, kell megölni a gojokat. Roi Sáron a Máárív című napilapban megjelent recenziójában leszögezi:

„Ez a könyv útmutató azok számára, akik azon tépelődnek, hogy lehet-e, s ha igen, mikor kell és szabad elvenni a nem zsidó életét.”

Az irodalmi Nobel-díj-gyanús kötetet még nem lehet mindenütt beszerezni, de a világhálón már meg lehet rendelni, és csak idő kérdése, hogy a nagyobb könyvesboltokban is árulják, hiszen máris olyan neves és köztiszteletben álló rabbik ajánlották az olvasóknak, mint például Jichák Ginsburg, aki szintén a jichári Él még József vallási iskola rabbija, valamint Jáákov Joszéf és Dov Lior rabbik.

Amint fentebb már említettük, a két rabbi a most megjelent kötetben mindvégig azt fejtegeti, hogy miként kell viszonyulni a gojok megöléséhez (hárigát gojim – הריגת גויים). Érveik alátámasztására és igazolására a szerzők bőséges forrásjegyzéket közölnek a zsidó humanista irodalom olyan kiváló alkotásaiból, mint például az Ószövetség, a háláhá (vallástörvénykezés – הלכה), Maimonides és Kuk rabbi művei.

A két izraeli rabbi részletesen kifejti azokat a törvényeket, amelyek értelmében igenis szabad, sőt, bizonyos esetekben egyenesen kötelesség gojokat ölni az úgynevezett Noé fiainak hét parancsa (שבע מצוות בני נח) isteni törvény értelmében:

„Ha odamegyünk a Noé fiainak hét parancsa egyikét megszegő gojhoz, akkor a megölése megengedett”, olvasható „A Király tanítása” című útmutatóban.

A könyvben elővigyázatosságból egyszer sem olvasható a palesztin vagy az arab népnév, mert a szerzők a leölendőket mindvégig gojoknak nevezik. Igen ám, de a fentebb említett Jichár zsidó település teológiai iskolájának kiadásában a világhálón is olvasható „A zsidó hangja” (קול היהודי) című brosúrában többek között ez a hiánypótló megjegyzés szól most megjelent könyvről: „Fölösleges megjegyezni, a könyvben sehol nincs leírva, hogy csak az ősgojokról van szó”.

A szerzők nem csak a hadseregnek és más erőszakszervezetnek adnak zöld fényt a gonosz gojok megbüntetéséhez és megöléséhez, hanem ennek megtételére az egyes zsidókat is ösztönzik: „A gonosz gojok vérének kiontásához nem szükséges a nemzet döntése, mert a megtámadott királyság (az ország – a szerk.) egyénei is elégtételt vehetnek rajtuk”.

Mi több, az egészen kis gyermekeket is nyugodtan meg lehet ölni, vélik a könyv szerzői:

„Az utat eltorlaszoló kis gyermekek kerülnek sokszor ebbe a helyzetbe. S mert egyértelmű kényszerből a jelenlétükkel (testükkel – a szerk.) eltorlaszolják a menekítés útját, ezért meg lehet ölni őket, mert jelenlétükkel elősegítik a gyilkosságot”. (Mármint a fegyveres zsidó megszállókét. Izrael ugyanis azt állította, hogy a Gázai övezet elleni irtó hadjárat idején a palesztinok szándékosan helyeztek el gyermekeket a harcok színhelyén – a szerk.)

„Véleményünk szerint az egészen apró gyermekeket is meg lehet ölni, ha kiderül, hogy nagyobb korukban árthatnak nekünk, s ebben az esetben a csapásnak kimondottan ellenük kell irányulnia és nem csak a felnőttek elleni akció keretén belül”.

A derék szerzőpáros emellett további törvényekkel és magyarázatokkal indokolja meg, hogy mikor lehet a gojt megölni még akkor is, ha az történetesen egyáltalán nem ellenséges a zsidókkal szemben: „Mindenütt, ahol a goj jelenléte veszélyezteti a zsidó életét, még akkor is meg szabad ölni, ha netán az a világ népei jámborjainak egyike, s egyáltalán nem tehet a kialakult helyzetről”.

Jichák Sápírá rabbi, a most megjelent szélsőségesen rasszista „A Király tanítása” (vagy más fordításban: „A Király Tórája”) című, a vallástörvények (háláhá– הלכה) gyakorlati értelmezéséről, alkalmazásáról szóló könyv egyik szerzője a Máárív héber nyelvű napilapnak nyilatkozva elmondta: „Mi semmit nem rejtettünk véka alá, s reméljük, hogy a Tórával foglalkozók a világon mindenütt tanulmányozzák majd „A Király tanítása” című könyvünket. Áldott legyen az Isten azért, hogy manapság nem vagyunk kénytelenek cenzúráztatni a megjelenés előtt álló könyveinket, amint az volt az olyan sötét rendszerekben, mint például az orosz cár uralkodása idején”, vélekedett Jichák Sápírá rabbi.

Jichák Sápírá rabbi, a könyv társszerzője, a Nablusz melletti Jichár zsidó településen működő Él Még József nevű teológiai főiskola (jesívá) igazgatója a tanintézetével együtt a karácsony környékén Budapest-szerte hanuka-gyertyatartókat állítgató Habad militáns és rasszista zsidó szekta követője.

Jichák Sápírá rabbi és szerzőtársa, Joszi Élicúr rabbi ezen kívül a Dombok Ifjúsága (נוער הגבעות) elnevezésű szélsőséges ifjúsági csoportosulás szellemi vezetőinek is számítanak. Ezek a fiatalok úgynevezett „mááházokat”, egy-egy zsidó település kezdeti magját hozzák létre a stratégiai szempontból jelentős magaslatokon.

A rasszista, fajvédő Habad mozgalom magyarországi vezére az a Köves Slomo rabbi, aki szektájának lapja, a Habad.info szerint nemrégiben azt állította, hogy a Budapesten egyre fokozódó antiszemitizmus miatt félelmében kénytelen volt áramot vezetni lakóháza kerítésébe. A budapesti Károly körúton levő Habad vallási központban egyébként egymásnak adják a kilincset a tiszteletüket tevő, a rasszistáknak gazsuláló magyarországi politikusok.

Mi, magyarok, akiket a most megjelent vallástörvénykezési könyv szerint is a zsidók bármikor vígan megölhetnek, még akkor is, ha csak éppen rossz időben és nem a megfelelő helyen tartózkodunk, követeljük a magyarságot állandóan rasszizmussal vádoló magyarországi zsidóktól és ismert goj szekértolóiktól, valamint a történelmi egyházak vezetőitől, hogy mielőbb és egyértelműen határolódjanak el az Izraelben most napvilágot látott könyvben leírt nézetektől.

Júszef el-Kudszi

Beküldte: Antal Miklós