Kedves honfitársaim!

 Nem szívesen adok helyet ezen a lapon olyan zsidó személiségek mint Feldmájer Péter illetve népe és nemzete nyilatkozatairól  de mint a nyílt-levélből kitűnik, és az aktuális katasztrófa ami nemzetüket érte, most ez megköveteli a kivételt. Teszem ezt mert barátaim is kértek erre, és a lelkiismeretemnek is engedve megjelentetem ezt a nyilvános levelet és vele azt is ami kiváltottam a szerkesztőt ennek megírására. Egyet szeretnék kérni tőletek: Mindenki készítse el egy szövegszerkesztőbe másolja be a nyílt levelet és minden kerek órában küldje el ennek a Feldmájer zsidónak a címére.

> Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  < Mint egyik barátom írja: „Ha elakad a postaládája, akkor talán az index is megszólal.”

AZ ITT MEGADOTT E-PÓSTA CÍMRE KATTINTVA KINYÍLLIK A PÓSTALÁDA ÉS BIZTOS EL LEHET KÜLDENI.

>Zoli<

NYÍLT LEVÉL
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetőjének,
dr. Feldmájer Péternek

Mazsihisz elnök:
dr. Feldmájer Péter
Telefon: 413-5511
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Levélcím: 1075 Budapest, Síp u. 12. 5. postafiók 333.
Központ: Telefon: 413-5500, Fax: 342-1790


Tisztelt dr. Feldmájer Péter!

A segítségét szeretném kérni egy felettébb kínos és kényes ügyben. Az alábbi internetes cikkben mélységes megütközéssel  és felháborodással olvastam arról, hogy egy héber nyelvű újság igen alantas hangnemben tudósít a vörösiszap-kiömléséről, ami Magyarországnak egyenlőre beláthatatlan és felmérhetetlen károkat okozott. Tudatában vagyok annak, állami vezetőinknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint ilyen cikkekkel foglalkozzanak. Így megteszem - talán elsők között - nem helyettük, de minden jóérzésű és tisztalelkű magyar ember helyett.

Mivel nem értek héber nyelven, hinnem kell Hering József úr újságírói fordításának, akiről tudnivaló, hogy sok évet töltött Izraelben, és - tudomásom szerint ma is - kettős állampolgár.
Ismerve az ő munkásságát, semmi okom kételkedni a tárgyszerű tolmácsolásában.

Nos, ez az elemi felháborodás - úgy gondolom - nem csak belőlem tör fel, amikor valaki ezt olvassa.
Keresztény emberként nem kívánom az idézett újság munkatársainak és környezetüknek, de más izraeli lakónak sem, hogy hasonló megtörténjen velük. Noha a Tóra azt tanítja, szemet szemért, fogat fogért. De ez nem a békés magyar emberek alapvető jellemvonása.

Ezért tehát arra kérem Önt, szíveskedjen eljuttatni az idézett izraeli újság szerkesztőségébe a következő üzenetet:

"Azok az emberek, akiket most ez a katasztrófa ért, többségük még nem is élt 1945 előtt. Tény. A veszélyes tározót idegen érdekek miatt építették, nem magyarok szándéka szerint.
Ezért a legkevesebb elvárása ezek után a magyar embereknek, és főleg a magyar halottak emlékét tiszteletben tartva, hogy ez az újság magyar és héber nyelven jelentessen meg egy cikket, amelyben bocsánatot kér az ártatlan magyar emberektől. Bocsánatot kér azért a mélységes, oktalan és védhetetlenül aljas megalázásért, amit a magyar nemzet ellen ezzel a cikkel elkövetett.

Amennyiben ezt nem teszik meg, - több helyről hallott értesülés szerint - kivétel nélkül minden izraeli készítésű és forgalmazású termékre, legyen az ipari, mezőgazdasági, vagy pénzügyi tevékenység, mindaddig bojkot veszélye fenyegethet, amíg ez a bocsánatkérés meg nem jelenik. Ezzel legyenek tisztában a felelőtlen újságírók, akik ezzel egy életre megtanulják, hogy mit tehetnek meg és mit nem. Magyarország ugyanis a magyaroké! Az is marad!"


Tudnia kell, az idézett újság bocsánatkérésről szóló elvárást és tiltakozó követelést a lehető legtöbb magyarországi tömegtájékoztatási eszközhöz, valamint magyarországra akkreditált külképviselet részére, a külföldi hírügynökségek magyar szervezeteihez is eljuttatom.

Azt remélem, Ön képes lehet bölcs belátásra bírni az újságírókat. Ebben a hivatásban nagy szerepe van a tárgyilagossággal szemben tanúsított alázatos munkának és magatartásnak. Holmi vélemények, különösen ilyen hangvételű cikkek árthatnak a nemzetközi kapcsolatoknak, nem csupán Magyarország és Izrael között, de más országok és Izrael között is.

Ettől függetlenül írásomat a Magyar Köztársaság Országgyűlési házelnökének Dr. Kövér László úrnak, Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök úrnak, és Dr. Martonyi János Úrnak is megküldöm, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a katasztrófa elhárításának súlyos terheket jelentő munkálataiból szabadulva mihamarabb kérjenek elfogadható magyarázatot és hatékony intézkedést nagykövetükön keresztül hasonló atrocitások elkerülése céljából. Nem megengedhető ugyanis, hogy ez elmaradjon! A tetteiért mindenkinek a világon felelnie kell, és ha ártatlanokra kivetíti a gyűlölködő izraeli újságíró az általa meg sem élt történelmi események következményeit, akkor tudnia kell, hogy ennek a beszédének, mi lehet, vagy lesz a következménye. Ennek pedig nem sok értelme volna. Elkerülheti mindezt kellő alázattal, és széles körben megjelentetett, héber, valamint magyar nyelven illő és kellő alázattal leírt bocsánatkéréssel. Az újságírói erkölcsi alapvetések legkevesebb ezt az ajánlást fogalmazzák meg hasonló esetekre - legalább is az ő országuk határán kívül mindenhol máshol a világban.

A kedélyek egy ilyen megpróbáltatás idején igen kényes helyzetbe kerülhetnek, ami az emberek szívében nem kívánatos indulatokat ültethetnek.

Kérem ismételten, hogy tisztelje meg a katasztrófában elhunytak emlékét, a szülőföldjükre talán soha vissza nem térő károsultak tengernyi könnyét és alig elviselhető bánatát azzal, hogy segít ezt az üzenetet eljuttatni a Jediot Áháronot szerkesztőségébe!

Megtisztelő figyelmét, segítségét előre is megköszönve üdvözlettel:

Lengyel Károly
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ferencváros, 2010. október 6. (az aradi vértanúk emléknapján)

***************************************************************

Antimagyarizmus, Extra :: 2010-10-06. 11:31
http://kuruc.info/r/26/67452/

Izraeliek gúnyolódnak a katasztrófán:

"A magyarok által meggyilkolt zsidók vérétől vörös a falvak földje"

Veszélyhelyzet Magyarországon: Óriási területeket öntött el a gyilkos sav főcímmel a Jediot Áháronot héber nyelvű napilap videó- és fotómelléklettel közöl részletes beszámolóta dunántúli ökológiai katasztrófáról. A nyugati hírügynökségek jelentésein alapuló, jól szerkesztett, informatív anyaggal nincs semmi bajunk, ám néhány olvasói kommentár ezúttal is bizonyítja azt a határtalan gyűlöletet, amellyel Izraelben egyesek viseltetnek a magyar néppel szemben. 
 
A Kolontár határában levő egyik zagytároló gátszakadása nyomán bekövetkezett ökológiai katasztrófa, a dunántúli magyar nép megpróbáltatásinak hírét Izraelben némely zsidók a szokásos módon kommentálják: Isten vagy a Sors jogos bosszújának tekintik a második világháborús vélt vagy valós szenvedéseik miatt. Ellenvélemény szinte alig van, pontosabban ezúttal volt egy, az sem zsidó, hanem évtizedek óta Izraelben élő magyar ember. A többi beíró a megszokott szókészlettel és mennyiségű magyargyűlölettel fejti ki véleményét a magyar népet ért legújabb csapásról, amelyet ők természetesen a "bosszúállás Istenének" tulajdonítanak, s az egyiptomiakat ért bibliai tíz csapáshoz hasonlítanak.

A mocskos kommentárok közül most nézzünk egy-két véleményt, amelynek vallói remélhetőleg nemsokára a magyar állampolgárságot is elnyerik:
Isten megbünteti azokat, akik elítélik Izraelt. (A)

Az egész úgy néz ki, mint a gulyásleves. Igen-migen.

Testvéred kiontott vére (a magyarországi zsidóké) kiált hozzám a földről? A hírekben szereplő és más magyarországi körzetekben hajdan több tízezer zsidó élt, akiket a magyarok saját kezűleg gyilkoltak meg. A falvak földje ezért a meggyilkolt zsidók vérétől vörös, s nagyon jelképes, hogy hetven esztendővel később ezeket a falvakat elönti a "vörös" és mérgező sav. Nemsokára beköszönt a tél, s úgy néz ki, hogy ekkor teljesen elárasztja őket az "Úr, a bosszúállások Istene" (Zsoltárok 92,1 - H. J.). (Járon, Közép-Izrael)

A vér csapása után föl kell készülni a békákra (Joszi)

Nemsokára ezzel is minket gyanúsítanak, azt mondják majd, hogy mindez a magyarok kiontott vére... Kitelik tőlük (..)

Sopron az a hely, ahonnan táborokba vitték a zsidókat. (Nem értjük, hogyan jön ez ide, de gyűlölködésnek nem rossz - H. J.). Sopron ugyanis a szlovák határ közelében fekszik, s ide gyűjtötték egybe a magyarországi zsidókat, mielőtt útnak indították volna őket a megsemmisítő táborokba. Úgy néz ki, hogy az életben semmi nem történik véletlenül. Ám a mostani vörös sav sem képes lemosni a zsidók megsemmisítése szörnyű gépezetének szégyenfoltját. (Báruch)

Összeállította: Hering József - Kuruc.info