Ember és környezet
A természet már csak ilyen. Ez a több tízezer éves együttélés viszont súlyos nyomokat hagyott a természeten és most neves szakemberek azon tanakodnak, hogy hogyan lehetne megmenteni. Felmelegedés van, az időjárás megbolondult, szmog van, szén-dioxid kibocsájtás van és még sok minden más.
Eljött az idő, és most mindenki fontos arckifejezéssel környezetet ment!!
Ez lett az új sláger.
Mindenki járjon gyalog, hogy környezetkímélőbb legyen a világ, ne szüljünk gyerekeket, mert nő az ökológiai lábnyom, ne tartsunk teheneket, mert metánt termel! Aki viszont gyalogjárásra buzdít, arra természetesen nem vonatkozhat ez a rendszabály, hiszen ő mondta meg a tutit!
No, de félre a tréfával.
Amikor valaki leül és végig gondolja az egészet, amit a médiában és a politikában összehablatyolnak, akkor elszörnyülködik. Hisz valójában mindenkinek van egy kicsi igazsága abban amit mond, de a sok részigazság viszont sehogyan sem fedi le az egészet!
Menjünk vissza az időben, de ne sokat. Úgy például a születésemig, mondjuk 1949-ig.
Tudom mert mondták, hogy akkor a föld lakóinak lélekszáma 2,36 milliárd fő volt. Akkor csak szénnel és fával fűtöttek és főztek, az energia takarékosságról azt sem tudták, hogy eszik e, vagy isszák! Az erőművek okádták a füstöt a kormot és természetesen a szén-dioxidot.
A próba kedvéért nézzük meg, hogy hányan vagyunk manapság! A (worldmeters.com) szerint 7,8 milliárd fő, ami kéthetente 3,5 millióval gyarapszik. Ez durván a háromszorosa az 1949-es állapotoknak.
„Manapság háromszor annyi ember él a világon, mint akkor. Háromszor annyi! Nekik mindannyiuknak szükségük van lakóhelyekre, utakra az autóik számára, kórházakra, iskolákra és termőföldekre. Honnan lehet mindezt előteremteni? (...) A helyzet egyre rosszabb, és a világ népessége tovább nő. Legfőbb ideje lenne, hogy az emberiség észhez térjen, rájöjjön, mit művel, és tegyen ellene valamit!” –fakadt ki nemrég a New Scientistben Sir David Attenborough.”
Meddig képes a föld ezt az intenzív kizsákmányolást elviselni? A tengerekben és a tavakban már szinte nincs halászható állomány. Miért ne lenne az egyenlítő környékén vízhiány, pont azon a területen ahol a legnagyobb az igény a felhasználásra?
Mindenki mosakodni, főzni akar, de nem gázzal, hanem szénnel, fával, és enni, inni és egyéb javakat akar magának megszerezni.
Erre mondhatják, hogy ez a firkász mit játssza itt az eszét? De akkor nézzük egy autentikus véleményt.
„A „minőségi lét” csak a mennyiségi növekedés ellenében jöhet létre – véli Alon Tal, a Tel Avivi Egyetem közigazgatás-tudományi tanszékének vezetője is. Szerinte „a korlátozott erőforrásokkal bíró bolygón értelmezhetetlen a fenntartható fejlődés”. A demográfus nemcsak a sorozatos éhínségeket és az ezáltal szüntelenül újratermelődő emberi szenvedés kimeríthetetlen forrását írja a túlnépesedés számlájára, hanem a biodiverzitás, például az Amazonas élővilágának a rohamos pusztulását is. A Tal-féle gondolatmenet alapján vannak, akik az évente születő mintegy 75 millió csecsemőt tartják a klímaváltozás első számú – és leginkább figyelmen kívül hagyott – okának.”
Ebből a véleményből két állítás vonható le.
1. A föld végzetesen túlszaporodik.
2. A gazdasági növekedést nemhogy fenntartani igyekszenek, hanem folyamatosan növelni a gazdaság szereplői, nem másért, mint a folyamatosan növelt profitért!
Meddig bírja, bírhatja, ezt a föld, kiváltképpen, ha már most tudjuk, hogy 2040-50 között közel lesz a 11 milliárdhoz a föld lakóinak a lélekszáma.
Sajnálatosan, de fel kell készülni az ökológiai összeomlásra. Ennek első jele az európai migráció, mert a sűrűn lakott kontinensekről elindult a népvándorlás, és amint a példák mutatják egyáltalán nem egy békés folyamat lesz az elkövetkezendő 80-100 év. Ugyanez játszódik le az amerikai kontinensen az USA határait ostromló gazdasági menekültek által.
A XX.-dik században olyan rossz irányú társadalmi változások történtek, amelyekkel a túlhajszolt profit miatt nem csak a föld, a természet egyensúlya borult fel hanem a társadalom, mint egy önszerveződő organizmus is pusztulni látszik!
Az ipari társadalmak szereplőinek (a fehér rassz kiváltképp), akiket folyamatos fogyasztásra ösztönöznek – fondorlatos eszközökkel(!) - fogalmuk sincs, hogy éppen most érkezett el az ő idejük: vagyis, hogy leváltásra kerüljenek.
A leváltás már folyamatban van olyanokkal, akik kevesebb bérért - szinte igénytelenül – képesek ellátni ugyanazt a - magas színvonalon gépesített - munkát, amihez már nem szükséges kvalifikált képzettség, mint az elődeik.
Ködösítésként minden követ megmozgatnak, hogy az emberekre tolják a felelősséget a környezeti katasztrófák miatt, és nem azokra, akik okozzák azt és tényleg tehetnek róla.
Ezzel két legyet ütnek egy csapásra! Az idegenekkel még nagyobb, óriási extra profitot realizálnak, míg a fehér rasszt sújtó módszerekkel (kábítószer, gender kikényszerítése, gyermekvállalásról való lemondatás, vagyis a deviáns szubkultúrák támogatása, stb,) drasztikusan csökkentik az immár drága fehér rassz létszámát a világban. Ez a kritérium ma már láthatóan teljesülni látszik, hiszen a fehér rassz létszáma drámaian csökken!
Sőt a világ multitársadalma a környezeti károk költségeit is az európai, észak-amerikai kis emberekre próbálja tolni, miközben azt mondja, hogy „nektek mélyen a zsebetekbe kell nyúlni ahhoz, hogy a természet egyensúlyát visszaállítsuk”, míg ők a természetvédelmen is hatalmas profitokat zsebelnek be.
A „világ urai” a tönk szélére sodorták a földet azzal, hogy tönkretették a „családot” amikor munkába kényszerítették az anyákat. Ellopták Istenüket azzal, hogy az úgynevezett „új kultúra” a felvilágosodás ateistává tette a világot, de főként Európát. A XIX.-dik században még általános a gyermek központú család, míg a XXI:-dik századra semmivé lett.
A nőket le nevelték az anyaságról akkor, amikor a nőket karrierre ösztökélték az anyaszerep helyett.
De lássunk egy egyetemi tanulmányból idézetet:
„… nem meglepő, hogy a nők oktatáshoz való hozzáférésnek javulásával, illetve a növekvő munkaerő-piaci részvételük növekedésével párhuzamosan csökken a termékenység. A csökkenő termékenységi arányszámot előrevetítő tényezők közé tartozik még a csecsemőhalálozási ráta csökkenése, illetve a házasságkötés időpontjának kitolódása –tette hozzá Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem egészségügyi statisztikai intézetének igazgatója”.
A fentiekkel természetesen lehet vitatkozni, de teljesen érthetetlen az, hogy az okok félrediagnosztizálása miért történik meg folyamatosan napról-napra?
Hiszen amíg az európai és észak-amerikai őshonos népesség folyamatosan fogy, addig az ázsiai és afrikai népesség exponenciálisan nő. Tehát ha a folyamatokat nem sikerül megfordítani, akkor Európa és Észak-Amerika fehér társadalma elfogy és betelepülnek az Ázsiából és Afrikából elvándorlók. Ez ma már „bizonyos körök” ösztönzésére és anyagi finanszírozásával folyamatosan zajlik.
Vajon tényleg esély egyenlőség van ma a különböző rasszok között?
Cs. Szabó Béla közíró
Beküldte: Ballán Mária