Elgondolkodtató és elképesztően szép!
Volt egyszer egy sumer konferencia többek közt egy angol tudós tartott előadást arról,hogy megfejtett egy töredékes sumer agyagtáblát amin szerepelt egy sumer ima.
Elkezdte mondani
Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, ...
Ekkor felállt a három magyar tudós aki részt vett a konferencián és elkezdték énekelni,hogy:
Antanténusz, szórakaténusz, Szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz
Az angol tudósnak kiestek a jegyzetek a kezéből és csak annyit tudott kinyögni,hogy önök ezt honnét tudják?
Azt válaszolták,hogy nem tudjuk,hogy honnét, valószínűleg még gyerek korunkban tanultuk a szüleinktől vagy a nagyszüleinktől.
„Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, szur-raga digi-daga ala-hala Bambúz"
A nyersfordítás:
„Kelj föl Dunguz, szülj reggelt Dunguz, Szülj reggelt, áradj, terjedj, vágjad, űzzed Bambuszt!"
A sumeroknál ugyanis a Dunguz a Nap (istenség), a Bambuz az éj (sötétség istene) volt."
Ennek a mondókának a kissé már eltorzult változata amit mi tudunk.
Van egy másik változata is a:
Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink megfagynak!"
Forrás: magyarokvagyunk.com
Beküldte: Antal Miklós