Ezt a sorsot szánták nekünk, ezt kaptuk, az ősmagyarok csak itt kaptak helyet. Marácz László ezért úgy véli, a finnugor elmélet egy eurocentrikus ideológia, vagy ha úgy tetszik, az egész nem más, mint egy civilizációs harc része.

Ön szerint mi nem stimmel a finnugor elmélettel?

Mióta a genetika kimutatta, hogy a honfoglaló magyaroknak semmi köze sincs az úgynevezett finnugor népekhez, azóta a finnugor rokonság kizárólag nyelvi rokonság lett. Ez jól példázza azt, hogy a finnugor elmélet folyton változik, mindig mást-mást állítanak, de a végén mindig nekik van igazuk. Tehát itt valami sántít, és nem igazi tudományos elmélettel van dolgunk. A módszertana igen egyszerű: ha véletlenül találunk valami nyelvi átfedést a finnugor és a magyar nyelv közt, akkor ráfogják, hogy ez a nyelvrokonság következménye. Nagyon boldogok, ha felfedeznek valamiféle hasonlóságot egy ugor és egy magyar szó közt. Mindenféle hangtani törvényekre hivatkoznak, amelyek a valóságban sose léteztek. Ezt csinálja a finnugor nyelvészet idestova 150 éve, és nagyon kevés eredményt tudnak felmutatni.

Mi valójában a pontos definíciója a nyelvrokonságnak?

A finnugor tudomány művelői állandóan a nyelvrokonság fogalmával trükköznek. Legtöbbször nyelvgenetikai rokonságról beszélnek, amely szerint ezek a rokon nyelvek közös őstől erednek. De a rokonságnak van egy másik értelmezése is, amely szerint két nyelv nem kell, hogy rokon legyen, mert az idők során valamikor, valamilyen kapcsolatban voltak. Ekkor kölcsönöztek egymástól bizonyos nyelvi elemeket. A finnugoristák továbbá úgy vélik, hogy a finn nyelv közelebb áll az ősnyelvhez, mint a magyar. Ezért szerintük a finn nyelvből kell a magyart levezetni. Ez képtelenség, hiszen a magyar nyelv gyökrendszerének semmi köze sincs a finn nyelv gyökrendszeréhez. Ezen kívül pedig a finn nyelvnek eléggé különleges, kétszótagú gyökrendszere van, ami jelentősen eltér a magyarétól. Ennek kimagyarázására a legkülönfélébb hangtani törvényeket találták ki. De ahogy Vámbéry Ármin mondta: ezen az alapon bármilyen két hangot rokonítani lehet. Egy példával szeretném illusztrálni. A magyar nyelvben a görbe, gurul alapszavaink, de a finnben egyáltalán nincs g hang. A finnugor elméletet lehet cáfolni, de nem lehet bebizonyítani.

Emellé társul az uráli nyelvcsalád létrehozása? Létezik egyáltalán ilyen nyelvcsalád?

Az uráli nyelvcsalád annyival bővebb, mint a finnugor, hogy még a szamojéd nyelveket is rokonítják. Szerintem az uráli nyelvcsalád csak azért lett föltalálva, hogy a magyarság rokonait még jobban kitolják Szibériába. Az a lényeg, hogy a magyar nyelvet nem szabad rokonítani a belső-ázsiai nyelvekkel, hanem minél jobban ki kell nyomni északra. Északon, az 50.-ik szélességi fok felett nincsen civilizáció és nincsen kultúra. Legfeljebb havas erdő van, prémbunda meg ilyesmik. A civilizáció délebbre kezdődik a lovas kultúrákkal. Erre voltak a közép-ázsiai, a kínai, iráni civilizációk, és még délebbre található a sumer civilizáció. A magyar nyelvet ettől el kell vágni! Holott a magyar nyelvnek egyértelmű kapcsolatai vannak a török, a mongol, az iráni, a hindi, illetve a kelet-európai szláv nyelvekkel. Ezektől a kultúráktól, amennyire csak lehet, el kell szigetelni a magyart, és a rokonsági köteléket, amennyire csak lehet, északra kell kitolni. Ha úgy tetszik, akkor az egész finnugor téma egy civilizációs ideológia.

Az érdekütközés alapja az, hogy manapság az indogermán nyelvészek közt az úgynevezett Kurgán-hipotézis nagyon divatos. Ami annyit jelent, hogy a szkíták voltak az ősei a mai indogermán népeknek. Ez szöges ellentétben áll azzal, hogy a magyarok ősei a Szkíta, illetve a Hun Birodalomban keresendők.

A közép-ázsiai civilizációt az indogermánok, illetve az indoeurópaiak meg akarják szerezni. Ismeretes, hogy a ló háziasítása valamikor Krisztus előtt 2000-ben történt az Aral-tó környékén. Ma azt hirdetik az indogermán nyelvészek, hogy ez már egyértelműen az ő kultúrájuk volt. Szerintük iráni típusú harcosok meghódították a sztyeppét, és onnan történt a germánok, szlávok, latinok betelepülése Európába. Csak ezzel az a kis gond van, hogy valójában nem tudjuk, milyen nyelven beszéltek ezek az úgynevezett ős-lovasnomádok.

Egymás után kerülnek elő az aranyemberek, más néven aranyharcosok Közép-Ázsiában. Ezeket szkíta emlékeknek tartják, és rovásírásos feliratok olvashatók az itt előkerült tárgyakon. A magyarságnak van valami köze ezekhez?

Aranyembernek nevezik azokat az embereket, akiket hajdanában kurgánokba temettek el. Rengeteg kincset, aranyat és ezüstöt találni ezekben a sírokban. Egyértelműen a szkíta kultúrához köthető, magas rangú arisztokráciáról van szó. Ezek a személyek általában teljesen be voltak fedve arannyal, és ezért kapták az aranyember nevet. Az itt található díszítőelemek egyértelműen rokonok a honfoglaláskori sírokban talált mintákkal. Ezek pedig semmilyen kapcsolatban sincsenek a perzsa művészettel. Van olyan lelet, amelyen a magyarhoz teljesen hasonló rovásírásos felirat van. Tehát az itteni emberek ismerték a rovásírást, amit a perzsák és a déli indoeurópaiak egyáltalán nem használtak. A nagyszentmiklósi kincsen olvasható írás viszont nagyon emlékeztet az aranyemberek mellett talált feliratokhoz. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a magyarság ősei valamikor ott éltek. Ez nem zárja ki, hogy a sztyeppén ott lovagoltak az indogermánok vagy a perzsák is.

A mi eredetmondáink a hunokhoz kapcsolódnak. Miként kapcsolódik egymáshoz a szkíta és hun történelem?

A Hun Birodalom a Szkíta Birodalom utódja volt. Lényegében ugyanazon a területen volt található. Lefedte Közép-Ázsiát, Európát a Rajnáig és a Dunáig, de benyúlt a mai Indiába és Kínába. A magyarság eredete egyértelműen a Hun Birodalomhoz köthető. Ezek a birodalmak etnikai és nyelvi szövetségek voltak. Valószínű, hogy az egyik nyelv, amit a hunok beszéltek, az a magyar volt.

És kik a rokonaink? Vagy eltűntek a történelem forgatagában?

Úgy tűnik, hogy a magyar nyelv az egyetlen jelenlegi túlélője annak a nyelvcsaládnak, amelyből származik. A mai csuvas nyelv egy hibrid alkotásnak tűnik, amely finnugorból, törökből és a magyarból jött létre. Úgy vélem, hogy a magyarral rokon nyelvek az idők során nem bírták ki a keleti nyomást. Jöttek Dzsingisz kán mongoljai, és velük érkeztek a török népek. Ezért ma a csuvas, baskír, kazak népek törökül beszélnek, de ez egy középkori fejlemény. Előtte más nyelvet használtak, amely közel állt a magyarhoz.

Tehát ha jól értem, akkor a XII. század előtt ezek a népek nagyban hasonlítottak hozzánk?

A baskírok, tatárok, csuvasok annak idején egy magyar típusú nyelvet beszéltek. A genetikai kutatások szintén azt mutatják, hogy ezek a népek nagyon közel állnak hozzánk. De a török nyomás átformálta őket. Egy teljes nyelvcsere történt, és ma már egyértelműen kipcsak-török nyelvet beszélnek.

Ahogy említette, a genetika már nagyjából eldöntötte, hogy a honfoglalók honnan származnak. Csak a nyelvi finnugorizmus vívja utóvédharcait.

A finnugor elmélet úgy szól, hogy valamikor Szibériában egy nép zászlót bontott, majd átlovagolt az Urálon. És innen kiindulva terjeszkedtek Európában. Ez egy XVIII. századi, nacionalista felfogás. Ez a szemlélet nem veszi figyelembe, hogy a népek változnak, átalakulnak. A földrajznak szintén fontos szerepe van. A szkíták Európába nem északról jöttek be, hanem délről keltek át a Kaukázuson. Itt érték el a Fekete-tenger partját, és ezen az úton érkeztek meg Európába. A török nyelvi párhuzamok nagyon tiszták, kapcsolódnak a magyar gyökrendszerhez, és alapvető, elemi szavakról van szó. Angela Marcantonio professzor asszony, a nemrég elhunyt, kitűnő olasz nyelvész kimutatta, hogy a magyar és a finn nyelvben összesen 30 közös szó található. De ezek közül van olyan, amelyik csak a finnben és magyarban van, de nem jelennek meg az ugorban. Ez is nagy problémája a finnugor elméletnek.

És kik lehettek a nyelvrokonaink? Tudunk erről valamit?

A közép-ázsiai népek lehettek, elsősorban azok, amelyeket ugor szóval illettek. De nem azok, akiket ma a finnugor elmélet művelői ugornak gondolnak. A krónikák ismernek olyan népeket, mint ötugor, hatugor, vagy hétugor; vagy a volgai bolgárok is rokonaink lehettek. Ezek olyan népek, amelyek a Krisztus utáni évszázadokban fontos szerepet játszottak a Hun Birodalomban. Immár 150 éve kürtölik tele a világot azzal, hogy a magyarok mindent az úgynevezett finnugor ugoroktól vettek át. De ez már csak azért is nehezen képzelhető el, mert ezek a népek még nem olyan régen elmaradott színvonalon éltek. Inkább fordított a helyzet. Könnyen lehet, hogy a magyarok ősei felmentek kereskedni északra, és akkor jöhetett létre valamiféle nyelvi kapcsolat. Ezért vannak olyan nyelvi kapcsolatok, mint némely számnév, vagy a lovas kultúra egyes kifejezései, mint például a kengyel. Feltehetően ezekkel a tárgyakkal kereskedtek, és inkább nyelvi érintkezésről beszélhetünk, nem nyelv-, illetve néprokonságról.

A finnugor elméletet német tudósok találták ki. Az ő fejükből pattant ki az a szikra, amely szerint a kelet-európai nép, amely nem indogermán, bizonyára rokon. Mi motiválta őket?

Érdekes, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mind a mai napig tagadja, hogy a finnugorizmus egy német találmány lenne. Leibniz német filozófus indította el az ilyen fajta kutatásokat. Úgy vélte, ha két nyelv között találunk párhuzamokat, akkor ez egyfajta genetikai rokonságot fejez ki. Utána az 1700-as évek második felében következtek azok a kutatók – gondolok például Sajnovics Jánosra –, akik kezdték a magyar nyelvet is belevonni ezekbe a vizsgálatokba. A finnugorizmus történetének egy újabb szakasza volt a szabadságharc leverése utáni időszak. Ekkor, a Bach-korszakban Magyarország gyenge volt és kiszolgáltatott. Ekkoriban lépett színre Hunfalvy, majd elég rejtélyes módon áthozták német területről Budenzet. Az ő feladata volt a finnugor rokonság bebizonyítása.

Megvilágítaná a finnugor elmélet ideológiai hátterét? Hol látja benne a politikai hatásokat?

Ez a téma erősen át van politizálva. Manapság is főleg a balliberális táborhoz tartoznak azok, akik a finnugor elméletet hangoztatják. Ezt a humbugot mindenképp fenn kell tartani, mert ehhez érdekek fűződnek, egyben egyfajta indoeurópai hegemóniát diktál. Azok az emberek, akik ragaszkodnak a finnugor elmélethez, azok egyfajta eurocentrikus civilizációs keretben gondolkoznak. Azért nem lehet változtatni a finnugor elméleten, mert akkor megdől az indoeurópai elmélet is. Hunfalvy például azt mondta, hogy Európában csak görög-római alapon nyugvó tudományt lehet művelni, minden más eleve ki van zárva. Ennek a mentalitásnak az eredménye, hogy Európában csak indogermán kultúrát akar látni. Ennek folyománya, hogy nincsenek szkíták, mert azok irániak és indogermánok. Közép-Ázsiában egy időre megpihentek, majd onnan jöttek Európába. Ennek egy fiókelmélete a finnugor elmélet, mert mi mégse beszélünk indoeurópai nyelvet. Akkor találni kell nekünk valamit, ezért elraktak minket északra. Ezt szánták nekünk és ezt kaptuk. Ez az elmélet Nyugat-Európában, ahol megszűnt az eurocentrikus gondolkodás, már látszik megdőlni, de Magyarországon még nem.

Marácz László 1960-ban május 19-én született a hollandiai Utrecht városában magyar szülők gyermekeként. Egyetemi tanulmányait a groningeni egyetemen végzi, doktori disszertációját is ott írja. 1992 óta prof. dr. Marácz László az Amszterdami Egyetem európai tanulmányok programjának tanára. 2015. március 27-én a kazahsztáni Eurasian National University tiszteletbeli professzori cimet adományoz neki. 2018. május 7-én a hágai magyar nagykövetségen átvehette a Magyarország elnöke, Áder János által adományozott Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. Számos tudományos könyv, írás, tanulmány szerzője. Interjúnkban vázolt nézetei magyarul is megjelentek: az Elhallgatott közép-ázsiai nyelvrokonaink című könyvében is olvashatóak.

 Forrás: pestisracok.hu
Beküldte: Antal Miklós