A velünk és bennünk élő kommunizmus. - Emlékezünk a százmilliónyi halottra!

Csendben, lehajtott fejjel viseljük, akár egykor a sárga csillagot a zsidók.

Magyarságunkért most bennünket aláznak, szégyenítenek és bélyegeznek meg! Rendszerváltás? Ugyan, miről beszélünk! Sokáig azt gondoltam, hogy a kommunizmusnál nincs anyagiasabb, aljasabb és alpáribb ideológia. De van! Ma már szellemi töltés sem kell, megmaradt pőrén a fogyasztói világ ördögi istene, a Pénz. A hatalomhoz nem kell már szakralitás, hit, szellem, erkölcs, bölcsesség és alázat. A pénz által összeterelt és kommunizált, a média által agymosott rabszolgák lettünk és maradtunk szinte mindannyian. Változatlanul Mammon sötét istene uralkodik meggyötört testünk és lelkünk felett.

A történelemből nem tanultunk szinte semmit! Buták voltunk és maradtunk.

Nem vettük észre, hogyan alakult át az internacionalizmus globalizmussá.

Nem vettük észre, hogy álságosan most ugyanazok az uzsorások támadják a kapitalizmust, mint akik egykor létrehozták, színpadiasan megingatták, majd átalakították, feltupírozták és a háttérből finanszírozzák.

Nem vettük észre, hogyan bújik démoni álarc mögé, hogyan alakít ismét sátáni világrendet egy régi/új, kirekesztő, megbélyegző, felsőbbrendűséget hirdető szellemi fajelmélet: a képmutató és vélemény-vezérelt liberalizmus, a kommunizmus bájosan mosolygó ikertestvére.

Nem vettük észre, hogyan monopolizálja és sajátítja ki a véleményt, hogyan hazudik a képünkbe a deviáns másság.

Nem vettük észre, hogyan válik totálisan kirekesztővé, hogyan válik szabadossággá a szabadság. Hogyan emelkedik mindenki fölé az Ő távoli, megfoghatatlan, mindenható, felsőbbrendű és idegen szabadságuk.

Hogyan épül körénk láthatatlan rácsokkal az új börtön.

Nem vettük észre, hogyan változtat színt, mezt és alakot az örök börtönőr. Hogyan sterilizálódik a vélemény.

Hogyan lesz a vérvörösből szivárványos pride, majd haragos zöld, az örök szegénység-, kisebbség,- jog- és természetvédő mimóza. Dróton rángatott bábuként játszanak velünk, hiszen ez természetes számukra. Büntetlenül tehetik, mivel – történelmi neveltetésünk során – egy következmények nélküli ország alázatos állampolgárai vagyunk.

Valljuk be őszintén, mindehhez a modern igához Mi is kellettünk!!!

Szinte már genetikusan belénk ivódott és kódolódott az alattvalói lét. Imádjuk a felülről vezérelt pártállamot, a vezérelvet, amely mindent felkínál, megmond és megold helyettünk.

A politika már régen nem racionális tevékenység, hanem demagóg és korlátolt hitviták területe. Imádjuk a képmutatást, a megosztó pártosodást, az egekig növesztett egót, a bulvárosított tudatlanságot. Imádunk mindenre nemet mondani!

Imádunk önként bezáródni és gettósodni! Imádunk hisztérikusan fröcsögni, átkozódni és gyűlölködni.

Tombol körülöttünk ez a szörnyű verbális polgárháború!

Ezt tette velünk ez a soha el nem múló, átkozottul szépreményű, kozmetikázott kommunizmus.

A legvidámabb EU-s barakk! Rendszerváltás! Emlékezet! Óh, Istenem! Soha nem volt semmiféle elszámoltatás !

A bűn büntetlen maradt! A legnagyobb és legeurópéerebb baloldali pártot egy köztörvényes tolvaj, egy szemkilövető vezeti !!!

Az egykori állampárt paraván mögé rejtett zsoldosai lettek a legnagyobb demokraták. Divatos újkomcsi véleményvezérek tobzódnak a rózsadombi fészkekben. Szarkalábak lopkodnak, kárognak és köpködnek szakadatlanul. Bűzlő, altesti trágyalé csorog az Országgyűlés kopottas küszöbe alól. Ficánkolnak és bazdmegolnak a fotelforradalmárok!

Újjáalakult Munkásőrséggel ünnepelünk és emlékezünk. Kádár, Horn és Göncz felmagasztosult az aluljárókban !!!

Buci Gyuri fiacskája ismét kovászolt masszát gyúrna az álmélkodó pofánkból. Ez ma a Mérce! Modern és haladó.

Szemünk előtt egyesülnek ismét a világ posztmodern proletárjai. Százmilliónyi halott, a kutyát sem érdekel. Veszett már több is Mohácsnál... Itt a végén eszembe jutott azért valami apróság: egy állítólagosan antikommunista kormány idején nincs egyetlen egy hivatalosan bejegyzett antikommunista civil szervezet sem. (MEASZ – Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége van, ANTIKOMMÜN – Magyar Antikommunisták és Ellenállók Szövetsége nincs! Miért?) Miközben az antifasiszta kommunisták széltében-hosszában tobzódnak, teli van velük a sajtó, a közélet és a besárosodott Hócipő.

Nincs senki, aki venné a bátorságot és szembeszállna ezekkel az egyre vadabb és szélsőségesebb erőkkel ??? !!!

Csak kérdezem: nem lenne időszerű a V4-ek egykor megszállt országaiból felkutatni az egykori ellenálló, antikommunista hősöket és a nürnbergi per mintára látványosan megrendezni velük a végső számvetést, elszámoltatást és ítéletet?

Nem tartozunk ennyivel a megsebzett, megharcolt és elesett hőseinknek?

Nem tartozunk ennyivel Európa és a világ amnéziás felének?

Nem tartozunk ennyivel legalább a saját lelkiismeretünknek?

Érzem a súlyos és nyomasztó csendet magam körül... Segítsetek!

Forrás: Nemzeti Internet Figyelô
Ajánlotta Antal Miklós

Kiemelések a Magyar Megmaradásert szerkesztôtöl