A tizenhármak egyike, Kiss Ernő honvédtábornok a helyi Szent Ágoston-emléktemplom alatti kriptában nyugszik. A bánáti településen gyászmisével és koszorúzással rótták le a kegyeletet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az anyaország, a politikai pártok, önkormányzatok és civil szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait Kiss Ernő szobránál, megkoszorúzták a szentély alatti sírját és elhelyezték a kegyelet virágát a templom homlokzatán álló emléktáblán is – írja a Pannon RTV beszámolója.

Október hatodikán az aradi vértanúk örök érvényű példát mutattak – mondta Pásztor István, a VMSZ elnöke , mielőtt maga is megkoszorúzta volna Kiss Ernőnek a sírját.

Annak a Kiss Ernőnek a földi maradványait, akit azért végeztek ki golyó általi "kegyes halállal", mert ő a császáriak ellen sosem küzdött. Ugyanis 1848/49-ben csakis a Délvidékre rárontó és a magyar falvak lakosságát felkoncoló és gyilkoló szerb csapatok ellen vezetett rohamokat. Azok a szerb csapatok ellen, akik 1848/49-ben hátba támadták a tiszta szabadságharcunkat és lobogójuk alatt Délvidék ellen vonultak.

Azon zászló alatt, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség, Pásztor Istvánnal az élen két évvel ezelőtt megszavazott Vajdaság tradicionális zászlajának, és amely azóta minden önkormányzati és középületen ott lobog a VMSZ-nek is köszönhetően.

Pásztor István és áruló pártja maga tette a délvidéki magyarság kötelező jelképévé azt a lobogót, amely alatt vonuló csapatok magyar csecsemőket húztak a templom kerítésre és építettek piramist magyarok fejeiből Szenttamáson és Bácsföldváron, akasztottak magyarokat Csókán, fejekkel díszítették ki a szentháromságszobrot Zentán és még sorolhatnánk.

Kiss Ernő életében épp a Pásztor István féle pártütők ellen küzdött és azokat kíméletlenül hányta kardélre, most mégis az ellensége zászlaját magasba emelő politikus veri a legerősebben a mellét a porhüvelye előtt.

Szégyen.
Forrás: delhir.info/