A külhoni magyar állampolgárság ügye a budapesti parlament előtt
Három ellenzéki képviselő – Semjén Zsolt, Simicskó István és Németh Zsolt – előterjesztése nyomán a budapesti parlament várhatóan tárgyalja a külhoni magyarok magyar állampolgárságának kérdését. Sajtószolgálatunk megkereste az MVSZ elnökét, Patrubány Miklóst, aki a fejleménnyel kapcsolatban következőket nyilatkozta.
Ami most a budapesti parlament asztalára került, az lényegében nem más, mint a külhoni magyar állampolgárság jogintézménye.
Ezt a fogalmat és annak jogintézményét a Magyarok Világszövetsége már 2000-ben felajánlotta a magyar kormánynak és a teljes magyar politikumnak. A külhoni magyar állampolgárság maga egy kompromisszumos javaslat, amely lényegében abban különbözik a teljes körű magyar állampolgárságtól, hogy nem jár vele szavazati jog.
A Magyarok Világszövetsége elvárja a magyar politikumtól, hogy nevezze nevén a most tárgysorozatra kerülő törvényi előterjesztést, mint a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét. Amennyiben ezt elmulasztaná, akkor nem csak a magyar közéletben elvárható elemi tisztesség ellen vét, nem csak ködösít, hanem a szellemi javakkal való kalózkodás, a plágium vádját is magára vonhatja.
Amennyiben az indítványt kétharmados többséggel törvényerőre emelik, akkor felsejlik egy FIDESZ-MSZP paktum, úgy ahogy azt másfél hónappal ezelőtt, egyik sajtótájékoztatónkon nyilvánosan megemlítettem. („Nem hivatalos úton arról értesültem, hogy paktum született az MSZP és a FIDESZ között arról, hogy az őszi parlamenti ciklus keretében közös akarattal módosítják a magyar állampolgársági törvényt oly módon, hogy a délvidéki magyarok visszanyerhessék magyar állampolgárságukat anélkül, hogy Magyarországra áttelepülnének.” – 2009. szeptember 7., MVSZ Sajtószolgálat, 3108/090907)
Ez alkalmas lehet arra, hogy kifogja a szelet a külhoni magyarok teljes körű magyar állampolgárságának visszaadását sürgető Jobbik vitorlájából, és megteremtheti a választások után felálló parlamentben a FIDESZ és az MSZP közötti együttműködés hivatkozási alapját.
Végül, de nem utolsó sorban ajánlom minden magyar ember figyelmébe, hogy két és fél éves égbekiáltó halogatás után az Alkotmánybíróság a mai napon emeli tárgysorozatára az MVSZ második népszavazási kezdeményesének kérdését, amelyet 2004-ben két ízben is népszavazásra bocsáthatónak minősített, és amelyet a törvény rendelkezései szerint már 2007 tavaszán soron kívül tárgyalnia kellett volna. Érdemes odafigyelni, hogy milyen döntés születik.
Eddig Patrubány Miklós nyilatkozata.
Előzmények:
A külhoni magyar állampolgárság fogalmát Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottságának jelenlegi elnöke, korábbi koordinátora alkotta meg 1998-ban. 1999-ben Patrubány Miklós ismertette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi fölülvizsgálati konferenciáján. A legátfogóbb legitimitású magyar köztestület, a Magyarok Világkongresszusa, V. ülésén, 2000. májusában határozatban ajánlotta a magyar állam és a magyar nemzet figyelmébe a külhoni magyar állampolgárság mielőbbi megteremtését, mint a határok módosítása nélküli nemzetegyesítés legfőbb eszközét. Patrubány Miklósnak a Magyarok Világszövetsége elnökévé történt megválasztását (2000. május) követő három hónapban egy dr. Zétényi Zsolt vezette jogász csapat, Borbély Imre koordinálásával megalkotta a külhoni magyar állampolgárság törvénytervezetét. Ezt 2000. augusztus 18-án, az MVSZ alapításának 62. évfordulóján, a keresztény magyar állam milleniumának előestéjén az MVSZ átadta az ország legfőbb közjogi méltóságainak, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, Áder János házelnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ezt követően Patrubány Miklós személyesen ismertette a tervezetet a budapesti parlament külügyi bizottságának ülésén.
2000 őszén, az Orbán-kormány, egyik államtitkára, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke révén – súlyos következményeket kilátásba helyezve – megpróbálta az MVSZ elnökét rávenni, hogy vonják vissza a külhoni magyar állampolgárság törvénytervezetét. Miután ezt az MVSZ elnöke megtagadta, a kilátásba helyezett „következmények” bekövetkeztek: a FIDESZ és az FKGP képviselőinek szinte egyhangú szavazatával a budapesti parlament indoklás nélkül, máig tartóan megvonta a Magyarok Világszövetségének költségvetési támogatását.
Budapest, 2009. október 20.
MVSZ Sajtószolgálat
* * *
Ságvárival és a vörös csillaggal - 56-os megemlékezés Boconádon
Sajtószolgálatunk ma reggel kiadott közleményben – Október 23-i megemlékezés letiltva – tájékoztatott arról, hogy a Heves megyei Boconád polgármestere megakadályozta az MVSZ Tarnamenti Csoportjának Október 23-i ünnepségét, amelyet – miként az Október 6-i megemlékezést is – a település Művelődési Házába terveztek. A hír sokakat felháborított. Többen vallatóra fogták Hevér Jánost, Boconád polgármesterét, aki helyett egy esetben a település jegyzője, Blahóné dr. Végh Melinda, másik esetben Cseh Béla alpolgármester nyilatkozott.
A jegyző és az alpolgármester egybehangzóan azt nyilatkozta, hogy a Művelődési Házban egy évig semmilyen nyilvános rendezvényt nem lehet tartani, mert az épületet a felújítás alatt levő iskolaépület helyett a helybeli iskola használja. Az állítás valótlan, mert Október 6-án nem iskolai, hanem nyilvános rendezvényen emlékeztek meg a Művelődési Házban. Két nappal később pedig a Heves megyei MSZP tartott gyűlést a Művelődési Házban.
Mi soha senkinek nem tiltottuk le - nincs is jogunk - rendezvényt – állította Cseh Béla alpolgármester. Ezzel szemben Ferenc János és Ferencz Jánosné, az október 23-ra tervezett rendezvény szervezői állítják, hogy a Művelődési Házat használó iskola igazgatója engedélyezte az Október 23-i megemlékezést, ám „fentről” leszóltak és megtiltották.
Ezek után Ferenc Jánosék két ízben is beszéltek a Hevér János polgármesterrel, aki elsőre azt válaszolta, hogy azért nem engedélyezi az Október 23-i megemlékezést, mert a tarnamenti MVSZ csoport már használta egyszer az épületet, a második megkereséskor azzal magyarázkodott, hogy „az MVSZ politikai szervezet”.
Ezzel szemben köztudomású, hogy a Magyarok Világszövetsége nem politikai szervezet, hanem pártok fölött álló, kormányoktól független, kiemelten közhasznú tevékenységet folytató civil szervezet.
Végső következtetés: a Magyarok Világszövetsége Tarnamenti Csoportjának a boconádi Művelődési Házba tervezett Október 23-i megemlékezését igenis betiltották.
Ezen semmit nem változtat az a tény, hogy az igazmondásáról elhíresült Gyurcsány Ferenc vezette MSZP színeiben megválasztott Hevér János polgármester október 22-én este nagyszabású fáklyás megemlékezést szervez. Az ő és társai igazi ’56-os érzelmeiről érzékletesen vallanak Boconád utcanevei, főhelyen a sokszoros kommunista gyilkos Ságvári Endre nevét viselővel és a Vörös Csillag utcával.
Beküldte: Őszkatona