Valentin Stan szembefordult az erősödő és a médiában teret nyerő szélsőséges nacionalizmussal, sovinizmussal. Honlapján vitába száll elvakult nemzettársaival és hazai, valamint nemzetközi dokumentumokra hivatkozva olyan alaposan, egyúttal szellemesen védi a romániai magyarok jogait, hogy erről példát vehetnek az anyaországbeli, valamint a romániai magyar politikusok. Engedélyével, szerkesztett, rövidített formában – Lakatos Péter fordításában – közöljük a tusvá­nyosi előadását követő össztűzre, blogja kommentjeire írt válaszát.
Ami „a magyarokat pártolja" kifejezést illeti, Ön azt a hibát követi el, amely felelős a történelem legsúlyosabb kegyetlenségeiért. Azt akarja sugallni, hogy nekem a románokat kellene pártolnom az evidencia ellenében? Az igazság ellenében? Az odesszai mészárlás esetében a románokat kellene pártolnom? És ami a transznisztriai lágereket illeti? Ugyancsak a románokat, nemde? Ha Ön számára román az, aki a primitív nacionalizmust, az agresszív tudatlanságot, az intelligenciahiányos sokaságot megszemélyesíti, akkor sajnálom Önt.
Én más románokat pártolok! Azokat, akik megvalósították Romániát! Azokat, akikről semmit nem tanítanak az iskolákban, mert gondolataik megsemmisítően hatnának a jelenkori román politikai elitre.

Kit „pártolok én" és miért? Azok a ro­mánok, akiket én pártolok, Iuliu Maniu és Alexandru Vaida-Voevod. A „rossz nyelvek" azt mondják, Iuliu Maniu foglalta be a Nagy Nemzetgyűlés 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozatába az alábbi­akat: „Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzá tartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában."

Tudja, mit jelentenek ezek a szavak az erdélyi magyarok számára? Nem a magya­rok, hanem a románok által a történelembe foglalva? Példának okáért, ha ezt alkal­maz­nák, a romániai magyaroknak nem lenne szükségük az RMDSZ-re, nem kellene részt venniük a választásokon, mert a román lakossághoz viszonyított számarányuknak megfelelően képviseltethetnék magukat mind a parlamentben, mind – figyelem – a kormányban.

Konzultáció a lakossággal

Ami a régiókat illeti, egy új közigazgatási területi felosztásnak előfeltétele a lakossággal való konzultáció, jelen esetben azon Székelyföld lakóinak megkérdezése, amelyet a bukarestiek semmi módon nem akarnak elismerni. Tételezzük fel, hogy Székelyföld nem létezik, illetve nincsenek is székelyek, mert a népszámláláskor keveset jegyeztek (nem voltak hülyék, hogy székelynek vallva magukat a bukaresti vezetők pont annyival csökkenthessék a romániai magyarság létszámát). Mert a székely a kulturális magyar nemzet része, nyelvi és értékközösségi értelemben. Csak némelyek, nagyon kevesen, amúgy tiszte­letre méltó emberek, a jellegzetes székely identitástudat iránti elkötelezettségükben vallották magukat székelynekl, de ez nem befolyásolja az országban lakó ma­gyarok számát.

De ha nincsenek székelyek, és Székely­föld nem létezik, mivel magyarázható, hogy egy román miniszterelnök, Alexandru Vaida-Voevod aláírt egy egyezményt az első világháborút lezáró párizsi Béke­kon­ferencián, amely nélkül Erdély soha nem lehetett volna a mienk.

Ez az 1919. december 9-i Kisebbségi Egyezmény. A 11. cikkelyben a szász és székely közösségek helyi autonómiájáról van szó az egyezményben megjelölt kérdésekben: „Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közüle­teknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen."
Hogyan képzelhető el a székelyek helyi autonómiája, ha Székelyföld nem létezik? Vagy létezett 1918-ban, és mi románok semmisítettük meg, miután Erdélyt elvettük? Egyúttal kiirtottuk a székelyeket is? Ez a változat jobban tetszik? Ez drámai. Mert Székelyföld ezt jelenti: történelmi hely, ahol székelyek élnek!

Tudják ki volt Vaida-Voevod? Hát egy nagy „áruló", akárcsak Maniu, feltételezem. Én csak egy kisebb áruló vagyok, mert nem írtam alá semmit, amivel autonómia adható a székelyeknek. Vaida-Voevod olyan ember, akinek volt bátorsága elmenni a budapesti Parlamentbe, és megmondani a magyaroknak, hogy Erdély elszakad Magyar­országtól. Nehéz helyzetben volt Vaida-Voevod. Brătianu vissza­utasította a Kisebbségi Egyezményt, így Románia hátrányba került Párizsban. A harctéren elesett százezrek dacára elveszt­hettük volna Erdélyt. A Brătianu kormánynak mennie kellett. Romániát a nehéz helyzetből Vaida-Voevod mentette ki. Őt és Iuliu Maniut nem a magyarok, hanem a mi románjaink ölték meg a kommunista börtönökben. Maniu és Vaida-Voevod ro­mánként éltek a Monar­chiában. Tudták, milyen jogokat tagadtak meg tőlük, és harcoltak a kétfejű Birodalom széthullásáig. Erős és egész Romániát akartak, amelyben minden polgár biztos lehet, hogy a román állam őt is képviseli. Ezért foglalták dokumentumokba a kisebbségeket megillető jogokat.

A trianoni szerződés már nincs is hatályban

Románia összes hülye nacionalistája üvölt, hogy be kell tartani a trianoni szerződést, amely az I. világháború után, 1920 júniusában nekünk adta Erdélyt. Különben a trianoni szerződés nincs is már érvényben, a határokra vonatkozó előírásait átvette az 1947-es párizsi Békeszerződés, amely lezárta a második világháborút. Ezek 1996-ban bekerültek a kétoldalú román–magyar egyezménybe is. Hányan tudják, hogy a trianoni szerződésben, amely nekünk adta Erdélyt, vannak más elő­írá­sok is, mint a határokra vonatkozóak? Például a 47. cikkely: „Románia Magyar­or­szággal szemben elismeri és megerősíti azt a kötelezettségét, hogy hozzájárult a Szövetséges és Társult Főhatalmakkal kötött szerződésbe oly rendelkezések felvételéhez, amelyeket ezek a Hatalmak szükségesnek ítéltek abból a célból, hogy Romániában a népesség többségétől eltérő fajú, nyelvű és vallású lakók érdekei, valamint a mozgásszabadság és más nemzetek kereskedelmének méltányos szabályozása védelemben részesüljön. (...)"

Tehát Trianon pont a Kisebbségi Egyezményre utal, amelynek 11. cikkelyét idéztem az imént. Ugyanitt szerepel, hogy a szövetséges hatalmak bármikor számon kérhetik, miként kezeli Románia a kisebbségi kérdést. A nemzet „nagy hazafijai" és egyéb szekusok, unokák, rokonok a külügy­minisztériumból, akik mindenféle hülye nyilatkozatokban állítják, hogy Magyar­országnak, illetve Románia más szövetségesének nincs joga támogatni a romániai kisebbségek igényeit, mert ez a belügyekbe való beavatkozás. Vegyék tudomásul, hogy az EBESZ, az ET, a NATO, az EU és az ENSZ okiratainak megfelelően a kisebbségi kérdés nem kizárólagosan nemzeti jogkör, hanem nemzetközi megítélés alá esik.

Apropó, hogy van ez? Kéred, hogy a ma­gyarok tartsák tiszteletben Trianont, de csak azokat a cikkelyeket, amelyek számodra kedvezőek. A többit már nem kell betartani?
Térjünk vissza az új közigazgatási-terü­leti felosztás tervére, amelyet székelyföldi referendumnak kellene megelőznie, amiről a bukarestiek hallani sem akarnak. Ezt nem én mondom, hanem a Helyi Önkormányza­tok Európai Chartájának 5. cikkelye a helyi önkormányzatok határának védelmére vo­natkozóan: „A helyi önkormányzat határainak védelme. Nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, eset­leges helyi népszavazás nélkül."

Nem gyarmatosíthatjuk az erdélyi magyarokat

Tehát, ha retusálni akarod a közigazgatási határokat, meg kell kérdezned a lakosságot, az állampolgárokat. Ez annál inkább szükséges, mert olyan közigazgatási egységekről van szó, amelyekben számot­tevő kisebbség él. Ezt nem én állítom, hanem a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény 16. cikkelye: „A fe­lek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és ar­ra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keret­egyezménybe foglalt el­vekből származnak."

Tehát mi, románok nem tehetünk úgy, mint Ceauşescu idején! Nem „gyarmatosíthatjuk" az Erdélyben többségében ma­gyarok által lakott helységeket a mi románjainkkal azért, hogy csökkentsük az ott lakó kisebbség számarányát. Nem módosíthat­juk a közigazgatási határokat, egyesítve olyan megyéket, ahol számottevő magyar kisebb­ség él a túlnyomóan román többsé­gűekkel azért, hogy az újonnan létrejövő közigazgatási egységben felhíguljon a ki­sebbség számaránya. Ezt az az európai egyezmény tiltja, amelyet mi is elfogadtunk. Amennyiben ez nem tetszik, kérjék a román kormánytól, vonuljon ki az Európa Tanácsból. Ne engem vádoljanak, hogy „pártolom a magyarokat", amikor azokból a nemzetközi jogi dokumentumokból idézek, amelyeket Románia elfogadott.

Ha már székelyekről, autonómiáról, régióátszervezésről beszélünk, és arról, hogy én „pártolom a magyarokat", el kell mondani, a románok nem hibásak a ma­gyar-iszonyukért, hiszen ezt kapják anyatej helyett életük első pillanatától. Mert sokkal egyszerűbb a gátlástalan, műveletlen, tisz­tességtelen román politikusok számára a választásokon az örök ostoba nacionalista kártyát kijátszani. A magyarok iránti bizalmatlanság még mindig szavazatokat hoz a nacionalistáknak Romániában. Egyszerűbb, s politikai elégtételt jelent a szavazatokat hozó fóbiák felkorbácsolása, mint tenni valamit azért, hogy a románok megszabaduljanak e fóbiás tehertől. Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol az ostoba nacionalizmus számottevő választási kártya.

Kit pártol Ponta, miközben én a „ma­gyarokat pártolom"? A románokat? Jobban mondva azokat a hülye románokat, akiket az ujjai köré csavar? Ahogy Băsescu is tette. És mennyire hülyék azok a románok, akiket a Ponta értelmi szintjén levő ember az ujjai köré csavarhat? Hogy Băsescu úr értelmi szintjéről ne is beszéljek, megtettem ezt éveken keresztül. Esetleg e hülyék között akadnak emberek, akiknek úgy tűnik, hogy „pártolom a magyarokat"? Amikor választ tudnak adni ezekre a kérdésekre, várom Önöket újból a blogomon.

Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/63009/valentin_stan:_en_a_magyarokat_partolom_ti_kit_pontat?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Beküldte Kunavar