A Vajdaságban erre a mélypontra törvényszerűen el kellett jutni, attól a pillanattól kezdve, hogy a nemzeti tanácsoknak nevezett katyvaszokat autonómiáknak kiáltották ki Szabadkától Budapestig, akik pedig másként vélekedtek, azokat a padlóba döngölték – ugyancsak Szabadkától Budapestig. A "miénknek" megadtak pénzt, paripát, fegyvert – a Délvidéknek szánt egész központosított támogatási rendszert, és a hozzávalókat, csak éppen társadalmi és erkölcsi legitimitást nem tudtak mindehhez teremteni.

Évek óta mondjuk, de a vajdasági magyarok többségének csak most kezd lehullani a hályog a szeméről, hogy az MNT nem több, mint a magyarországi támogatások redisztribúciós monopóliuma, fél tucat családi klán kezében. Hatalma is ezen a rendszeren alapszik. Ergo: aki ugrál, nem kap támogatást. Aki aláírja a civilszevezetek tiltakozását, az megnézheti magát. Aki netán mukkanni mer, mehet mosogatni Angliába, s közben még meg is bélyegzik, hogy micsoda rossz magyar, bezzeg Pásztor István lassan már sérvet kap a Vučićtyal folytatott kötött fogású tartománymentő birkózásban.

Mindeközben széltében beszélik, hogy egyik befolyásos politikusunk babája, mint afféle bornírt vidéki Madame de Pompadoure, ha kedve szottyan, beleszól lapjaink szerkesztéspolitikájába. Immár nem csak szavakat, mondatokat és szövegeket tilt ki a sajtóból, de szerzőket is, akár ideológiai okokból, akár merő féltékenységből. Tudat alatt alighanem Lenie Riefenstahl az ideálja, noha egyre inkább Übü mamára hasonlít. Pedig nem lenne tehetségtelen író, csak egy kissé összezavarta a közelítő tél, és hát ilyenkor gyorsan be kell spájzolni minél többet a három kanti Sucht-ból: hatalmat, dicsfényt és tulajdont, hátha tovább élünk majd, mint a többiek.

Eközben Bács-Miskolczon Kotsonya Jenő éppen most kezd feleszmélni a ráfagyott zselatinból. Nagyokat pislant legkellőbb kellős közepében a vojvodinai magyar culturális anomáliának. „Belegebedsz, vagy belefagysz!"
Ugrana, de már nem bír.
Meg aztán nincs is tán hova.
Csorba Béla

 "Sajtótájékoztatón ismertették a VMDK-nak az MNT legutóbbi ülésén elutasított javaslatait

Az MNT költségvetésének mindössze 13,6 százalékát teszik ki szerbiai források. Fölháborítóan kevés pénzt kap a Magyar Nemzeti Tanács a szerb államtól, de a legnagyobb magyar párt a szerb parlamentben emiatt nem adott hangot elégedetlenségének. A nemzeti tanácsok pénzelése miatt az MNT-nek össze kellene fognia a többi nemzeti tanáccsal – jelentette ki hétfői óbecsei sajtótájékoztatóján Tari István, az MNT VMDK-s tagja.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke elmondta: az MNT 3. rendes ülésére a VMDK a kollektív bűnösséggel és a kisebbségi sajtó privatizálásával kapcsolatosan is módosító javaslatot terjesztett be.

– Az első javaslatunkkal azt szerettük volna elérni, hogy Csúrog, Zsablya és Mozsor magyarjainak a kollektív bűnösségét megszüntető végzés miatt az MNT indítványozza azt, hogy új határidővel lehessen kérvényezni a vagyon-visszaszármaztatást, de megdöbbentő módon az MNT többsége nem tartotta vitára érdemesnek ezt a kérdést. A sajtóprivatizáció kapcsán javaslatunk szerint az MNT-nek kezdeményeznie kellett volna egy tanácskozást a többi érdekelt nemzeti tanács képviselőivel, hogy együtt mérhessük fel a jogi lehetőségeit annak, hogy a nemzeti tanácsok is megjelenhessenek a magánosítási folyamatban, megmentve így a kisebbségi nyelven is tájékoztató helyi vagy regionális médiákat, de ezt a javaslatunkat is elutasították. Az előbbi esetben arra hivatkoztak, hogy a kollektív bűnösség nem tartozik a nemzeti tanácsok hatáskörébe, ami szerintünk nem helytálló, a másik esetben pedig azért szavazták le a kezdeményezésünket, mert úgy gondolják, hogy a magánosítási törvény elegendő garanciát biztosít ezeknek a médiumoknak a megmaradására. Ez szerintünk nem igaz, hiszen öt év után a műsorrácsot meg lehet szüntetni – mondta el Csonka Áron.
Az összeférhetetlenségről szólva elhangzott: helyes, hogy az MNT elnöke és a végrehajtó bizottság elnöke felfüggesztették állásukat az MNT-hez szorosan kötődő intézményekben, de elfogadhatatlan, hogy a kulturális és a tájékoztatási bizottságok elnökei ezt nem tették meg. Tari István szerint az efféle összeférhetetlenség a szerb parlamentben nem megengedett, és a VMDK azt szeretné, ha a magyarság parlamentje is összeférhetetlenség nélkül, civilizált módon és átlátható költségvetéssel működne. (MSZ"

Kiemelések MM: szerkesztő)