A 2011-es alaptörvény előkészítéseként összehívott rendezvényeken két alkotmány-formáról beszéltek: Történeti Alkotmányról (ezeréves Alkotmányról), ami István (voltképpen Géza) óta jelenti a magyarság számára az iránymutatást, és a Történelmi Alkotmányról, amely társadalmi együttélésünk többezer éves hagyományaink által meghatározott normáinak alapja.
Az Országgyűlés által 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény a Történeti Alkotmány szerint jogfolytonosságát helyreállította, hiszen annak szellemét közvetíti (legfonosabbak: megosztottság, felülről vezérlés, idegenek hatalomgyakorlásának lehetővé tétele), még akkor is, ha igaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott „Közigazgatási Szakvizsga” jegyzete[1], amely szerint ez az Alaptörvény „vegyes rendszerű alkotmány”.
Az Alkotmány és az Alaptörvény összemosása természetesen indokolt, mivel a tényleges iránymutatást leplezni kell, hiszen ezt a Lisszaboni Szerződés[2] fogalmazza meg (2005-ben megbukott elődjének nem véletlenül volt a neve „Európai Alkotmány[3]”).
Aki tehát a Történeti Alkotmány jogfolytonosságának helyreállítását határozza meg az alkotmányosság helyreállításaként, az nyitott kaput dönget.
Ezért az alkotmányosság jogfolytonosságának visszaállítása egyértelműen csak a Történelmi Alkotmányra vonatkozhat.
A hatályos Alaptörvény az alkotmányossággal kapcsolatos tevékenységeket – az általános és különös szabályok különböző értelmezhetősége miatt – nem egyértelműen ítéli meg.
A B) cikk (4) bekezdése megengedi a közvetlen hatalomgyakorlást – elsősorban népszavazással -, viszont a 8. cikk (3) bekezdésének a./ albekezdése kizárja a népszavazás köréből az „Alaptörvény módosítására vonatkozó kérdéseket”.
Ide tartozó fordulat az Alaptörvény C) cikkének (2) bekezdése, amely az ellenállási és ellentmondási jog (ius resistendi et contradicendi) érvényesítését teszi lehetővé erőszakos hatalomgyakorlás esetén[4].
Az erőszakos fogalom meghatározása nem szerepel sem az Alaptörvényben, sem az alkotmányosság megváltoztatását büntetni rendelő Btk. cikkekben, ahol ugyancsak szerepel ez a kifejezés[5]. Ebből adódóan az „erőszak” értelmezése az „általánosságban elfogadott” kategóriába tartozik. Ez a nyugati civilizáció jogalkalmazási gyakorlatában a „ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes” értelmezést jelenti, amire az elmúlt huszonöt évben is számos példa mutat.
Ezt azért kellett kiemelnem, mert az alkotmányosság helyreállításának megvan a jogi lehetősége, de azzal úgy kell élni, hogy a jelenlegi jogrendszer szerint támadhatatlan legyen.
Ennek egyetlen lehetőségét látom: az ősi civilizáció Szent Korona Értékrendjével közvetített Történelmi Alkotmány társadalomszervezési módszerével létre kell hozni egy választási (nem politikai!) pártot, amely indul a következő országgyűlési választáson.
Ennek forgatókönyvét tartalmazza a http://nemzetiegyseg.com/Demo150411vegrehajtas.pptx cím alatti anyag, amit az április 11-i, „Alkotmányos Egység!” c. konferenciára készítettem.
(Ennek az anyagnak a teljes - eszmei alapot kifejtő és bizonyító - változata: http://nemzetiegyseg.com/Demo150411.pptx).
Elfogadtam Geri Tibor előzetes felkérését egy előadás tartására a konferencián. Ígérete alapján várom a hivatalos meghívást.
Kelt Szegeden, 2015. Kikelet havának 5. napján.
[1] Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Szakvizsga jegyzet - http://vtki.uni-nke.hu/downloads/szv/Tankonyvek2013/altalanos_kozigazgatasi_ismeretek_I-modul_a%20kozponti_allami_rendszere_(2013).pdf
[2] Lisszaboni szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról - http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/AUTO/?uri=uriserv:OJ.C_.2007.306.01.0001.01.HUN
[3] Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés - http://www.boon.hu/download/popup/popup_ekn.asp?df=PDF&dn=040719eualkotmanyterv.pdf&dl=http://www.boon.hu/download/ekntippek/040719eualkotmanyterv.pdf&dg=1142&de=KB&dd=2004.07.19.
[4] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) hivatkozott cikkei - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV#
B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
Országos népszavazás
8. cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
j) közkegyelem gyakorlásáról.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
[5] Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
254. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Az alkotmányos rend elleni szervezkedés
255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV