Van-e Ukrajnának erkölcsi és jogi alapja bármely áldozatot követelni Kárpátalja magyarjaitól?
Az MVSZ Elnökségének második nyilatkozata az ukrán válságról
De honnét ez az elvakult hév,
amely elevenbe vágva hasítaná le Ukrajnát,
azt a részt is, ahol soha híre sem volt a régi Ukrajnának,
mint amilyen például a nomád pásztorok „Vad Mezeje”,
Novorosszija vagy a Krím, vagy a Donyec-medence,
csaknem egészen a Kaszpi-tengerig?
Alekszandr Szolzsenyicin
Hogyan mentsük meg Oroszországot? – 1990. július
„A Magyarok Világszövetsége mélységes aggodalommal követi a drámai ukrajnai fejleményeket. A fiatal ország sérülékeny demokráciája hónapok óta elhúzódó válsággal küzd, amely szinte megfékezhetetlen erőszakba torkollott” – írtuk Felelősségünk az ukrán válság idejéncímű nyilatkozatunkban egy évvel ezelőtt.
Mára a helyzet Ukrajnában tovább romlott és a térség a világpolitika legsúlyosabb konfliktusgócává vált, ami a magyar nemzet és az emberiség egésze iránt érzett felelősségünk jegyében újbóli megszólalásra késztet minket.
Míg egy évvel korábban még csak figyelmeztettünk, mára már tiltakoznunk kell. Tiltakoznunk kell, hiszen Kárpátalja magyar és ruszin népei akaratuk ellenére egy belháború részeseivé váltak, amelyben őket áldozatok, sőt véráldozat meghozatalára kényszeríti a saját országában háborút indító kijevi vezetés.
A Magyarok Világszövetsége tisztában van azzal az állam-rezonnal, amely minden időkben elvárja polgáraitól, hogy az állam védelmében – külső támadás esetén – áldozatot hozzanak; ha kell, akár véráldozatot is! Csakhogy, ehhez az is kell, hogy az adott államnak legyen erkölcsi és jogi alapja ezt az áldozathozatalt megkövetelni. Márpedig ez az a feltétel, amelynek Ukrajna semmilyen tekintetben nem felel meg.
Vegyük számba, hogy mit is kapott Kárpátalja népe – ruszinok és magyarok – Ukrajnától.
Kapott Szovjet-Ukrajna idején népirtást (genocídium), tömeges deportálást, gyarmatosítók beözönlését (kolonizáció) és katonai megszállást. Jutott Magyarországnak is Szovjet-Ukrajna „jótéteményeiből”, hiszen az „ukrán” Hruscsov innen indította az 1956-os Magyar Forradalmat és Szabadságharcot vérbe fojtó katonai intervenciót…
A szuverén Ukrajnától kapott rögtön az elején – 1991. december 1. után – egy elsikkasztott népszavazást, amely 80%-os többséggel autonóm státust követelt Kárpátaljának.
Kapott végtelen korrupciót, lepusztított környezetet, kiirtott erdőket, és az egész Közép-Európában legmélyebb szegénységet.
És kapta a Vereckei-hágón a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére és pénzéből megépült honfoglalási emlékmű folyamatos rongálását, és végül felrobbantását…
Ennyit Ukrajna erkölcsi alapjáról. Eközben pedig egy pillanatig sem feledhetjük, hogy Kárpátalja a Szovjetunió felbomlásakor anélkül csöppent az ölébe, hogy ezért Ukrajna bármi módon megszolgált volna. Tisztában volt ezzel Leonyid Kucsma, Ukrajna államelnöke is, aki informálisan felajánlotta Magyarországnak ezt az ezer éven át a Magyar Királysághoz tartozó területet.
Ám jogi alapja sincs Ukrajnának áldozatot követelni Kárpátalja népétől! Hiszen nem érte külső támadás, sőt ellenkezőleg: maga Kijev indított háborút saját államának területén, saját állampolgárai ellen, akik mertek élni a minden népet elidegeníthetetlenül megillető önrendelkezési joggal, és merték e szándékukat kinyilatkoztatni.
Ha Kijev háborúzni akar saját országa polgárai ellen, akkor találjon magának ehhez önkénteseket, vagy fizessen meg erre kapható zsoldosokat.
Sem erkölcsi, sem jogi alapja sincs tehát Ukrajnának áldozatokat követelni a kárpátaljai magyaroktól!
Mindezek alapján felhívjuk a magyar kormányt, hogy védje meg Kárpátalja magyar állampolgárait a katonai behívóktól, a kényszersorozástól. Mondja ki a magyar kormány is, hogy Ukrajnának nincs sem erkölcsi, sem jogi alapja áldozatot követelni Kárpátalja magyarjaitól, és hasson oda, hogy ezt a kijevi vezetés is belássa.
A magyarság megtapasztalta, milyen sorsra számíthat azoktól a pénzhatalmi és világpolitikai erőktől, amelyek két világháborúba is belehajszolták térségünk európai hatalmait.
Az MVSZ ezen az alapon kapcsolódott be aktívan a Magyar Békekör munkájába, miután úgy ítélte meg, hogy az ukrán válság messze túlnőtt magán Ukrajnán, és a teljes világégés veszélyével fenyeget. A Magyar Békekör szervezeteivel együtt támogatjuk a magyar kormánynak a vészhelyzet diplomáciai eszközökkel történő rendezésére tett erőfeszítéseit, az Angela Merkel kancellárral, továbbá Porosenko és Putyin elnökökkel létrehozott személyes találkozót.
Ugyanakkor épp 20. századi tapasztalataink alapján óva intünk attól, hogy pénz- és világhatalmi nyomásra mai kormányunk is a második világháború utáni elődei, így Antall József és Jeszenszky Géza példáját követve visszatérjen a nemzeti önfeladás politikájához, mert ez népünkre immár végzetes lenne, és senki se menthetné fel a nemzetvesztés vádja alól.
Budapest, 2015. február 14-én
A Magyarok Világszövetségének Elnöksége
A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke
MVSZ Sajtószolgálat