Számi népirtás: kérdés a bp-i svéd nagykövetségnek
India Reed-Bower, a svédországi számi parlament jogi tanácsadója kijelentette: „Történelmi erőszak, gyilkosság és diszkrimináció áldozata volt a számi nép, amely oly fájdalmas sebeket ejtett, hogy az emberek általában nem voltak hajlandóak beszélni erről, főként a következményektől való félelem miatt." /Szintén a Wikipedia szerint a kényszerű sterilizálást a múlt század elején dolgozta ki az állami Fajbiológiai Intézet, a Statens Institut for Rasbiologi./
Levél a budapesti svéd nagykövetség sajtóreferensének
Tisztelt Asszonyom/Uram!
A POLITICO mai számában olvasható az a cikk, amely a rénszarvas pásztorkodásáról ismert számi törzs iszonyatos sorsáról ír országukban. Arról, hogy még ma is tabu például annak megemlítése, hogy (1975-ig) gyakorlat volt Svédországban a számi nők kényszersterilizálása.
Ezt a gyakorlatot egyébként a múlt század tízes éveiben az Önök állami Fajbiológiai Intézete – Statens Institut for Rasbiologi – dolgozta ki.A számik retorziótól tartva nem mernek erről beszélni, de most már egyes képviselőik mind hangosabban követelik annak elismerését, ami történt velük.
Sorsukról szeretnék az Echo TV-ben a jövő szombaton 20:00 órás kezdettel látható Törésvonalak című műsorban beszélni.
Miután Önökhöz hasonlóan az átláthatóság híve vagyok, e kérdést kitettem blogom "Válaszra várva" rovatában, illetve FB idővonalamra.
Az Önök nagykövetsége tavaly júliusban 3-án 24 más budapesti nagykövetség mellett közleményt adott ki az akkor kezdődő 20. Budapest Pride Fesztivál alkalmával, azt támogatásukról biztosítva és felhíva a figyelmet az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságára.
Kérdésem: mikor lesz idejük támogatni az Önök genocíd lépései miatt nagyon megfogyatkozott számik követeléseit és azt, hogy Svédországban végre e témáról félelem nélkül lehessen beszélni.
Válaszukat természetesen a műsorban és az említett helyeken is ismertetem, illetve kiposztolom.
Üdvözlettel,
Lovas István
Makkay Lilla stockholmi magyar nagykövet válasza (számi etnocídium)
Makkay Lilla, stockholmi magyar nagykövet válasza a január 12-i keltezéssel feltett és neki elküldött kérdésre.
Összefoglaló:
A számi (lapp) nép Svédországban élő képviselői sürgetik a svéd kormányt, hogy a megbékélés érdekében ismerje el azon bűnöket, melyeket ellenük elkövettek, beleértve a számi nők 1975-ig tartó kényszersterilizálását és azt, hogy szűnjön meg a hallgatás sorsukról.
A svéd sajtóban Magyarországról megjelent hazugságokat példás rendszerességgel visszautasító nagykövet asszonynak írt levelemben arra kértem, nem gondolná-e meg, hogy érdemes lenne a budapesti nyugati nagykövetségekhez hasonlóan túllépni a reaktív magatartáson és pro-aktívan fellépni olyan nemes ügyek érdekében, mint a számiké. Akkor, amikor nálunk például éppen a svéd nagykövet is olyan álügyekben buzgólkodik bennünket oktatva, mint tette azt a múlt évi Budapest Pride Fesztivál alkalmával, emlékeztetve, illetve figyelmeztetve bennünket az LMBT emberek jogai betartására.
A nagykövet asszony ma érkezett válasza teljes terjedelmében itt olvasható. Ebben megindokolja, miért nem helyes a javasolt kiállás a magyar kormány hivatalos álláspontja szerint is finnugor számik emberi jogainak svédországi betartása érdekében.
Köszönet a válaszért, amelyet ismertetni fogunk a szombat este 8-kor adásba kerülő Törésvonalak című műsorban.
Ugyanakkor semmilyen reményt nem táplálunk az iránt, hogy a nyugati „szövetségeseink" (bocsánat az idézőjelért) a jövőben megfogadnák Makkay nagykövet asszony tanácsát és megszűnnének beavatkozni a magyar belügyekbe, akár álbajok esetén is.
Lovas István
Stockholm, 2016.01.14.
Tisztelt Lovas István!
Köszönöm nyílt levelét, amelyben Svédország egyik őshonos etnikai kisebbségi közössége, a számi/lapp (hadd használjam a magyar nyelvben bevett megnevezést is) népcsoport ügye melletti határozott kiállásra bátorít. Miként írja, tájékozódott Magyarország stockholmi Nagykövetségének internetes megjelenéseiről, így – ha nem is a rendszerszerű korszerűsítés alatt álló honlapunkon, de a közösségi média egyik legtöbbek által használt felületén (https://www.facebook.com/Embassy.of.Hungary.Stockholm) található – beszámolóink alapján megbizonyosodhatott róla, nagykövetként az elmúlt évben is számos nyílt levélváltásban (pl. Gabriel Bytrömmel, Bo Rothsteinnel a GöteborgsPosten, Swante Weylerrel az Expressen hasábjain), sajtómegjelenésben (interjú az Aftonbladetben, svéd közszolgálati rádióban, Svenska Dagbladetben, cikk a Sydsvenskanban stb.) adtam hangot véleményünknek, helyreigazítva újságírók, politikusok Magyarországgal kapcsolatos tévedéseit, alaposabban megvilágítva egy-egy hazai döntés hátterét. A magyar hírforrásokból bizonyára arról is meggyőződött, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetői és a magyar külképviseletek a Magyarországot érő külföldi vádaskodásokra, alaptalan bírálatokra minden esetben reagáltak. Nagykövetségi rendezvényeink, illetve a különböző svédországi szervezetek meghívásának keretében tartott tájékoztatók, valamint a napi rutinszerű diplomáciai kapcsolattartás pedig arra is lehetőséget teremt, hogy itteni partnereinkkel megvitassuk az általunk ellentmondásosnak tartott jelenségeket, ha nem is harcias, kioktató hangnemben, amint az a nemzetközi porondon néha előfordul.
Úgy gondolom, hogy azt a tiszteletet, amit a szuverén döntéseink szabadsága iránt másoktól elvárunk, magunknak is meg kell adnunk más országoknak, s ahogy mi sem fogadjuk el, ha – a nemzetközi kötelezettségvállalásaink kivételével – külső szereplők szeretnék meghatározni a magyarországi fejlődés és a problémák kezelésének fő irányait, valamint, ha a részletek és a háttér alapos ismerete nélkül, megalapozatlanul állítják nyilvánosan pellengérre az országot, kormányzatot egy-egy döntésért, úgy – megítélésem szerint – diplomataként azt is alaposan meg kell fontolnunk, érdekérvényesítő, kapcsolatépítő munkánkat a fogadó ország belső viszonyainak demonstratív és hangos bírálata segítené-e a legjobban. Az egymás iránti respektus alapvető szabály a nemzetközi kapcsolatokban, még akkor is, ha azt nem minden szereplő érzi magára nézvést irányadónak. Olyan összetett és bonyolult kérdések megítélésében és bírálatában pedig, amilyen a számi/lapp népesség sorsa, múltja, a történelem során elszenvedett sérelmei és jelenlegi küzdelmei, a többségi nemzethez való viszonya, a hagyományos életmód és gazdálkodás, valamint a jelenkor különböző földhasználati, bányászati, halászati, vadászati stb. igényeinek összehangolása, a kisebbségi státusz és a kulturális autonómia tartalma, különösen nagy körültekintésre van szükség a külső szereplő részéről.
Egymás megbecsülése, alaposabb megismerése, az egyes országok eltérő adottságainak és feltételrendszerének figyelembe vétele kiemelten fontos abban az Európai Unióban, amely mostanság történetének talán egyik legnehezebb, kihívásokkal teli időszakát éli át. Meggyőződésem, hogy az Ön televíziós műsorának témaválasztása is hozzájárul az európai örökség gazdagságának, a politikai kultúra sokoldalúságának felfedezéséhez, a történelem tanulságainak felismeréséhez, az ellenérzések lebontásához, végső soron az országaink közötti együttműködés alapjainak erősítéséhez. További munkájához szívesen ajánlom segítségemet és sok sikert kívánva maradok
üdvözlettel,
Makkay Lilla
nagykövet
Stockholm
2016. január 12.
Makkay Lilla
Magyarország stockholmi nagykövete
Tisztelt Nagykövet Asszony!
Ön azon ritka magyar nagykövetek közé tartozik, akit felháborítanak a külföldi sajtó velünk kapcsolatos rágalmai és tesz is ez ellen. Mint ez 2013 októbere végén, miután az SVT svéd közszolgálati tévécsatorna október 23-én Kobra című sorozatában 28 perces egyoldalú, hazugságokkal tele és csúsztatásoktól hemzsegő dokumentumfilmet mutatott be Magyarországról, abban kizárólag ellenzékieket szólaltatva meg. Olyan ellenzékieket, mint Heller Ágnes.
Levelem azért írom, hogy megkérdezzem, nem lenne-e itt az ideje túllépni ezen a rendkívül hasznos és fontos, de reaktív gyakorlaton és olyan aktív szerepet vállalni, mint azt a nyugati országok teszik nálunk, folyamatosan figyelmeztetve bennünket az emberi jogok és transzparencia követelményeire függetlenül attól, hogy a figyelmeztetés vagy emlékeztetés helyénvaló-e vagy sem.
Mi ugyanezt eddig soha nem tettük ezen országokkal.
Az alábbiakban csatolva olvashatja a budapesti svéd nagykövetségnek a számikkal (lappok, ahogyan e finnugor nép nem szereti hívni magát) való brutális bánásmód és ennek elismertetése ügyében tegnap elküldött levelem.
Ha a svéd nagykövetség tavaly júliusban 24 további budapesti nagykövetséggel egyetemben a Budapest Pride Fesztivál alkalmával bennünket sürgetett az LMBT közösségek „jogainak" tiszteletben tartására, nem lehetne egy áttörés keretében most a svéd kormányt és a svéd közvéleményt felhívni arra, hogy nézzenek szembe – ahogy mondani szokták – történelmükkel? Mint ahogyan e szerencsétlen törzs túlélői követelik, mind hangosabban.
Ezt annál is inkább gondolom, mivel honlapjukra nézve látom, témahiánnyal küszködnek: a legfrissebb bejegyzés arról szól, hogy stockholmi konzuli hivataluk 2015. július 1-jén zárva lesz.
Higgye el, e javasolt paradigmatikus áttöréssel történelmet írna és milliók lennének hálásak Önnek.
Mivel a számik sorsával az ECHO TV-n szombaton este 8-kor sugárzott Törésvonalak című műsorunkban szeretnénk foglalkozni, kérem, válaszát csütörtök estig küldje el nekem, és azt természetesen blogomra/FB idővonalamra ugyanúgy kiposztolom, mint e kérdést, illetve kérést.
Válaszát előre köszönöm:
Lovas István
Melléklet:
A budapesti svéd nagykövetség sajtóreferensének (2016. január 11.)
Tisztelt Asszonyom/Uram!
A POLITICO mai számában olvasható az a cikk, amely a rénszarvas pásztorkodásáról ismert számi törzs iszonyatos sorsáról ír országukban. Arról, hogy még ma is tabu például annak megemlítése, hogy (1975-ig) gyakorlat volt Svédországban a számi nők kényszersterilizálása.
Ezt a gyakorlatot egyébként a múlt század tízes éveiben az Önök állami Fajbiológiai Intézete – Statens Institut for Rasbiologi – dolgozta ki.A számik retorziótól tartva nem mernek erről beszélni, de most már egyes képviselőik mind hangosabban követelik annak elismerését, ami történt velük.
Sorsukról szeretnék az Echo TV-ben a jövő szombaton 20:00 órás kezdettel látható Törésvonalak című műsorban beszélni.
Miután Önökhöz hasonlóan az átláthatóság híve vagyok, e kérdést kitettem blogom "Válaszra várva" rovatában, illetve FB idővonalamra.
Az Önök nagykövetsége tavaly júliusban 3-án 24 más budapesti nagykövetség mellett közleményt adott ki az akkor kezdődő 20. Budapest Pride Fesztivál alkalmával, azt támogatásukról biztosítva és felhíva a figyelmet az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságára.
Kérdésem: mikor lesz idejük támogatni az Önök genocíd lépései miatt nagyon megfogyatkozott számik követeléseit és azt, hogy Svédországban végre e témáról félelem nélkül lehessen beszélni.
Válaszukat természetesen a műsorban és az említett helyeken is ismertetem, illetve kiposztolom.
Üdvözlettel,
Lovas István
Forrás: http://lovasistvan.hu/
Beküldte: Kunavar
A témához kapcsolódó másik írás: " Az északi Benes-dekrétumok " →
2016-01-16 Törésvonalak 2. rész → Videó
Témák: Megindult Brüsszelben a Lengyelországot vizsgáló eljárás. Vendégek: Lóránt Károly és Torba Tamás közgazdászok.