Harkins korai halála előtt órákon át beszélgettünk erről a „Nyolc-fátyol elméletről" – és a végén Don megkért, hogy írjak róla egy cikket az újságjába, az „Idaho Observerbe".
Azért kért meg, mert én is megosztottam a kutatásaim nagy részét vele, és közösen arra a következtetésre jutottunk, hogy valójában KILENC fátyol fedi az emberi lelket (vagyis az értelmet), és hogy a szellemi fejlődéshez és az IGAZSÁG teljes megismeréséhez ezt a kilenc fátylat kellene átszakítani.
Viccelődtem is Donnal, hogy a téma kifejtéséhez az Idaho Observer egy teljes számára lenne szükség, és még akkor csak a felszínt kapargatnánk. Don viszont igazán tehetséges szerkesztő volt, mert képes volt ezt a bonyolult történetet olvasható formába sűríteni.
Don Harkins emlékére, íme a szóban forgó írás, a lehető legtömörebb formában.
MIÉRT VAN KILENC FÁTYOL NYOLC HELYETT?
Bárki is komolyan keresi az igazságot, végül rábukkan a matematika hihetetlen szimmetriájára és szerkezetére, ami különösen igaz az 1-9 egész számokkal kapcsolatos fraktálgeometriában.
A legalapvetőbb példaként vessünk egy pillantást erre a kilenc egyenletre:
(1 x 8) + 1= 9
(12 x 8) + 2 = 98
(123 x 8) + 3 = 987
(1234 x 8) + 4 = 9876
(12345 x 8) + 5 = 98765
(123456 x 8) + 6 = 987654
(1234567 x 8) + 7 = 9876543
(12345678 x 8) + 8 = 98765432
(123456789 x 8) + 9 = 987654321
Hát nem csodálatos?
Azt is nagyon érdekesnek találom, hogy a történelem összes nagy filozófusa, mint például Arkhimédész, Kopernikusz, Szókratész és Da Vinci is elsősorban matematikusok voltak.
Úgy vélem, hogy a bibliai próféciáktól a DNS-szálakig minden nagyon egyszerű matematikai képletekre és mintákra épül – de nem akarok előreszaladni, mert már maga az, hogy megértjük a matematika szerepét, egyike a kilenc rejtett fátyolnak.
Vegyük például az ókorban működő úgynevezett „misztikus iskolákat"...
Sumér és Babilon árnyékos templomaiban a Kabala mutatta meg az utat a végső „szentek szentjéhez" – az élet, a teremtés és Isten felfedéséhez – és ha becsülettel és igaz módon tették magukévá, akkor az ember végső eredetéhez is.
Ennek során szisztematikusan át kellett törniük és magunkévá tenniük a megértés 9 szintjét, vagyis fel kellett mászniuk az „Igazság fennsíkjaira" mielőtt végleg beléptek volna a „Nirvánába" (vagyis az Istennel való végső egységbe), ahogyan azt a szabadkőművesek modern tablóin ábrázolják.
Hasonlóan egy óriási Sudoku rejtvényhez, az életnek nevezett emberi tapasztalás számos figyelemre méltó módon tényleg az 1-9 számok körül forog. Mindennek megvan a maga helye a rendszerben, és minden szépen és pontosan illeszkedik az idő és a tér örök rácsozatába.
Ez tehát nem más, mint az Igazság egyik definíciója – rejtett, misztikus tudás, amely teljes mértékben illeszkedik a logikának nevezett matematikai rácsba.
MIÉRT NEM LÁTJÁK AZ EMBEREK AZ IGAZSÁGOT?
Erre a kérdésre a legjobb választ Don Harkins bölcs szavai adták meg 2001-ben:
„Az elmúlt néhány évben kidolgoztam és elvetettem már több elméletet is, azzal kapcsolatban, hogy miért nem látja a legtöbb ember az igazságot – még akkor sem, ha az pofán vágja őket.
Számtalan beszélgetést folytattam azokkal, akik képesek meglátni az „összeesküvést”, és közösen próbáltuk feldolgozni a csalódottságunkat, hogy a legtöbb ember nem képes felfogni még a rendkívül jól dokumentált érveket sem, amelyek segítségével bemutatjuk nekik a kollektív rabszolgaság és kizsákmányolás folyamatát.
Általában végül arra jutottunk, hogy a legtöbb ember egyszerűen „nem akarja látni”, mi is folyik valójában.
A világ hatalmi elitjét alkotó rendkívül gonosz férfiak és nők ügyesen létrehoztak egy virtuális legelőt, ahol a fű olyan zöld, hogy csak kevés ember veszi nagyon ritkán (ha egyáltalán) a fáradságot, hogy elég sokáig felnézzen a legelésből ahhoz, hogy észrevegye a fülébe tűzött, élénk színű bilétát.
Ugyanazok az emberek, akik a legelő füve miatt nem látják a saját rabszolgaságukat, hajlamosak elmebeteg „összeesküvés-elmélet”- hívőknek tekinteni azokat, akik képesek túllátni az állatfarmon, és bekukucskálnak a földesúri kastély szalonjába.
Most viszont megértettem, hogy miért is van ez.
Nem kell azt gondolnunk, hogy akik nem veszik észre, hogy a hatalmi elit vezetése alatt lassacskán elfogy a szabadságuk, „nem akarnak látni” – ők tényleg nem látják, hogy mi történik velük, mert nem hatoltak át azon a fátylon, amely elhomályosítja a látásukat.
Minden emberi törekvés igazából egyfajta szűrési folyamat. A sport erre az egyik legjobb példa. Addig játszunk mindenféle sportokat, amíg ki nem rúgnak minket a játszótérről. Persze a profi sportolóknak meg súlyos pénzeket fizetünk, hogy láthassuk, ahogyan őket soha nem rúgják a játszótérről. Minden tavasszal több millió gyerek játszik az ifi bajnokságban, és addig szűrik őket, amíg végül marad kb. 50 srác, aki októberben indulhat a világbajnokságon.
· • Az első fátyol:
Az emberek tíz százaléka átszakítja az első fátyolt, és megtalálja a politika világát.
Szavazunk, aktivizáljuk magunkat, és véleményt alakítunk ki. A véleményünket a körülöttünk lévő fizikai világ formálja; a közoktatásban eltöltött évek „kondicionálnak” minket arra, hogy hiteles forrásként fogadjuk el a kormányzati tisztviselőket, a médiaszemélyiségeket és más „szakértőket”.
Ezen embercsoport kilencven százaléka úgy éli le az életét és hal meg, hogy nem szakítja át a második fátylat.
·• A második fátyol:
Az eddig eljutott emberek tíz százaléka átszakítja a második fátylat, és felfedezi a történelem világát, az ember és az államhatalom közötti viszonyt, valamint az alkotmányos és szokásjog alapján való önrendelkezés jelentését.
Ezen embercsoport kilencven százaléka úgy éli le az életét és hal meg, hogy nem szakítja át a harmadik fátylat.
· • A harmadik fátyol:
Tíz százaléka azoknak, akik átszakították a második fátylat, végül átszakítják a harmadik fátylat, hogy végül rájöjjenek, hogy a világ erőforrásait, beleértve az embereket is, rendkívül gazdag és nagyhatalmú családok tartják az ellenőrzésük alatt, akiknek a régi világban összeharácsolt vagyona a korszerű zsarolási stratégiák segítségével a jelenleg eladósodott világgazdaság alapjává vált.
Ezen embercsoport kilencven százaléka úgy éli le az életét és hal meg, hogy nem szakítja át a negyedik fátylat.
· • A negyedik fátyol:
A fenti emberek közül tíz százalék átszakítja a negyedik fátylat, hogy felfedezze az Illuminátusokat, a szabadkőművességet és más titkos társaságokat.
Ezek a társaságok szimbólumok és szertartások segítségével adják át nemzedékről nemzedékre a misztikus tudásukat, amelyet viszont arra használnak, hogy a hétköznapi embereket a földön élő legrégebbi vérvonalak politikai, gazdasági és lelki rabigájában tartsák.
Ezen embercsoport kilencven százaléka úgy éli le az életét és hal meg, hogy nem szakítja át az ötödik fátylat.
· • Az ötödik fátyol:
Újabb tíz százalék továbblép, átszakítja az ötödik fátylat és megtudja, hogy a titkos társaságok annyira fejlett technológiával rendelkeznek, hogy korlátlanul képesek az időutazásra és a csillagközi kommunikációra, és képesek az emberek gondolatait, sőt még a cselekedeteit is irányítani, s ezt a tagjaik olyan könnyedén teszik, mint amikor mi azt mondjuk a gyermekeinknek, hogy most már ideje lefeküdniük.
Hasonlóan Noé korához, ez a technológia még szintetikus életformák létrehozására is képes, mivel az ember arra törekszik, hogy kiszorítsa az Istent.
Ezen embercsoport kilencven százaléka úgy éli le az életét és hal meg, hogy nem szakítja át a hatodik fátylat.
· • A hatodik fátyol:
Újabb tíz százalék továbblép, átszakítja a hatodik fátylat és megtudja, hogy a sárkányok, gyíkok és a földönkívüliek, akikről azt hittük, hogy csak a gyermekirodalom kitalált szörnyei, tényleg léteznek, és valójában ők állnak irányító erőként a negyedik fátyol után feltárt titkos társaságok mögött.
Ezen embercsoport kilencven százaléka úgy éli le az életét és hal meg, hogy nem szakítja át a hetedik fátylat.
· • A hetedik fátyol:
Tíz százalék továbblép, és átszakítja a hetedik fátylat, ahol teljes mértékben megérti és magáévá teszi a fraktálgeometria és a számok egyetemes törvényének hihetetlen világát.
Meglátjuk, hogy az egész világegyetem teremtő ereje számkódképletekhez és számsorozatokhoz kapcsolódik, és feltárul minden „titok”, beleértve az idő és a tér szövetét, a párhuzamos univerzumokat, és az elérésük lehetőségét is.
Akik elég értelmesek ahhoz, hogy átszakítsák a hetedik fátylat, gyakran nem tudnak ellenállni az uralkodó elit által kínált hatalmas vagyon csábításának és ígéretének, és így az ebbe a csoportba bekerülő emberek több mint kilencven százaléka úgy fog élni és meghalni, hogy nem szakítja át a nyolcadik fátylat.
· A • nyolcadik fátyol:
A nyolcadik fátyol átszakításakor feltárul Isten és a SZERETET néven ismert tiszta energia, vagyis a minden élőlényben jelenlévő tiszta életerő – ami egy és ugyanaz.
Mélyen gyökerező alázatra van szükség ahhoz, hogy valaha is átszakítsuk ezt a fátylat.
· A • kilencedik fátyol:
A kilencedik fátyol átszakítása azt jelenti, hogy tökéletesítjük a szeretetnek nevezett tiszta energiát, s ezáltal valóban eggyé válunk Istennel és az ő kifejeződéseivel.
A tiszta energia tökéletesítésével teljes mértékben átéljük a könyörületességet és teljesen megértjük az egyetemes tervet; maga az élet is teljessé válik, a kör bezárul, s ártatlan gyermeki szemmel, de egyúttal a nyolcadik fátyol után nyert tiszta SZERETETBŐL fakadó legmélyebb bölcsességgel tekintünk a világra.
· • Fontoljuk meg a következőket:
Ha ez az elmélet helytálló, akkor csak mintegy 60.000 ember él a bolygón, aki sikeresen átszakította a hatodik fátylat.
Érezzük át a hihetetlen iróniát a helyzetünkben: akik beragadtak az 1–5. fátyol mögé, nem tehetnek mást, mint hogy veszélyes őrülteknek tekintsék azokat az embereket, akik átszakították a későbbi fátylakat.
Minden egyes átszakított fátyollal exponenciálisan csökken a megvilágosodott emberek száma, akiket a kevésbé felvilágosult emberek exponenciálisan növekvő tömege tekint elmebetegnek.
Hogy fokozzuk az iróniát: minél jobban próbálja egy „hatodik vagy későbbi fátylas” ember elmagyarázni, hogy mit lát, azoknak, akik nem képesek azt meglátni, annál őrültebbnek tűnik a számukra. A fentiek fényében ez sajnos evidens.
Ráadásul az olyan intézményeket, mint például a rasszizmus ellen küzdő „Southern Poverty Law Center”, pontosan az uralkodó elit hozza létre és finanszírozza, hogy hatékonyan tudja ráaggatni az ilyen felébredt személyekre a „gyűlöletkeltő” és a „terrorista” címkét.
ELLENSÉGÜNK, AZ ÁLLAM
A bolygón elő emberek nagy többsége az első két fátyol mögött található.
Ők az államhatalom eszközei:
A második fátylas emberek a hiszékeny szavazók, akik tudatlanságukban támogatják a politikusok intézkedéseit, hogy több millió első fátylas embert küldjenek el idegen földre, ágyútöltelékként meghalni – ezeknek a szerencsétleneknek egyetlen társadalmi feladat jutott: hinniük kell abban, hogy a hatalmi elit öncélú machinációi nemzetbiztonsági ügyek, és érdemes értük meghalni.
A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik fátylas emberek egyre fokozódó gondot jelentenek az államhatalom számára, hiszen egyre kevésbé lehet őket eszközként felhasználni arra, hogy megszilárdítsák
a kis létszámú hatalmi elit kezében összpontosuló hatalmat és gazdagságot.
Eléggé gyakori az is, hogy ezek az emberek minden egyes átszakított fátyollal egyre többet kénytelenek feláldozni a baráti és családi kapcsolataikból, a szakmai karrierjükből és a személyes szabadságukból.
Albert Jay Nock (1870-1945), az „Ellenségünk, az állam” (1935) c. könyv szerzője elmondta, mi történik azokkal, akik megtalálják, és magukévá teszik az utolsó két fátylat:
„Mit volt képes kitalálni legjobb megoldásként az államhatalom az igazi Szókratésszel és az igazi Jézussal szemben, amikor szembekerült velük? Az egyiket megmérgezte, a másikat pedig keresztre feszítette, csupáncsak azért, mert annyira elviselhetetlenül kínosak voltak a számára, hogy egyszerűen nem hagyhatta őket életben.”
KÖVETKEZTETÉSEK
Ahogy Don Harkins írta:
„És így most már tudjuk, hogy nem az a baj, hogy embertársainkat annyira leköti a saját életük, hogy „nem akarják meglátni” a szolgaságuk és kizsákmányolásuk működési elveit.
Egyszerűen „nem látják meg”, mint ahogyan én sem látom, hogy mi van egy összehúzott függöny másik oldalán.”
Jelen dolgozattal három dolgot kívántam elérni:
1. Megértetni az utolsó néhány fátyolnál tartó maroknyi emberrel, miért nincs más választásuk a tömegeknek, mint hogy őrületnek értelmezzék az ő tisztánlátásukat;
2. Megértetni az első két fátyol mögött lévő emberekkel, hogy az élés, a lélegzés és a gondolkodás csak a kezdet; és
3. Megmutatni az embereknek, hogy az életünk legnagyobb kalandja mindig a következő fátyol mögött található, mert az átszakítás után máris eggyel kevesebb fátyol lesz köztünk és Isten (én úgy mondanám, „a legmagasabb szintű rezgés”) között.