Miután lapunk beszámolt arról, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát egy, a Beneš-dekrétumokat érintő ügyben, felszínre került egy újabb eset. Szerkesztőségünkhöz fordult egy ügyvéd, akinek védenceitől a dekrétumokra hivatkozva több millió euró értékű ingatlant akar elkobozni az állam. Tomáš Plank ügyvéd azokat a tulajdonosokat képviseli, akiknek a földjén a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya épül, de az állami tulajdonban lévő Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) leállította a telkeik felvásárlását, mert a Szlovák Földalap (SPF) azt állítja, az érintett ingatlanokat már a második világháború után el kellett volna kobozni az akkor kollektíve háborús bűnösöknek kikiáltott magyar és német állampolgároktól.

A tulajdonosok ügyvédje szerint a legértékesebb telek hozzávetőlegesen 800 ezer eurót ér, de a többi ingatlan ára is százezres nagyságrendű. „Összesen több millió euróról van szó" – mondta Plank az általa képviselt öt tulajdonos ingatlanjaival kapcsolatban. Azonban sokkal több érintett is lehet, a földalap ugyanis 60 ingatlant akar a dekrétumok alapján elkobozni.

A kétségbeesett földtulajdonosok 2019-ben az ügyben többek közt az előző közlekedési minisztert, Érsek Árpádot (Híd) is megkeresték, aki szerint az autópálya-társaság a földalap kifogásai ellenére hajlik arra, hogy felvásárolja a telkeket, ezzel együtt az alapnak kell bizonyítania, ha ezek az ingatlanok egykor elkobzott vagyon részét képezték. A témában a napokban megszólalt Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök is, aki a valaszonline.hu-nak arról beszélt, elutasítja, hogy a kollektív bűnösség egy európai ország jogrendjének része legyen, bár magukról a Beneš-dekrétumokról nem volt hajlandó nyilatkozni.

A történet 1945-ben kezdődik

A ma már Pozsonyhoz tartozó egykori magyar falu, Pozsonypüspöki határában épül a szlovák fővárost elkerülő körgyűrű, a D4-es autópálya. A beruházás alatti telkek tulajdonviszonyai azonban már a második világháború vége óta tisztázatlanok voltak. Ezért a mezőgazdasági minisztérium 2008 és 2015 között, az ún. ROEP-eljárás keretében, elkezdte megkeresni a jogos tulajdonosokat. Eközben 2013-ban kiállították az új autópálya építési engedélyét. Mivel ekkor még nem minden tulajdonost sikerült megtalálni, ezért helyettük az ismeretlen tulajdonossal rendelkező ingatlanok kezelésére hivatott állami szerv, vagyis maga a földalap a beleegyezését adta az építkezésbe.

A földalap előhúzta Benešt

Az építkezés előkészületeivel párhuzamosan folyamatosan kerültek elő az egykori tulajdonosok, pontosabban azok leszármazottai, akik hagyatéki tárgyalások során megörökölték az ingatlanokat. Ezeket aztán fel is ajánlották az állami tulajdonban lévő Nemzeti Autópálya-társaságnak (NDS), hogy az a D4-es megépítése céljából vásárolja meg a telkeket. Az NDS, az ilyenkor szokásos nagyon is jutányos vételár mellett, elkezdte a felvásárlást. 2018-ban azonban a földalap közbeszólt. "A földalap arról tájékoztatta az autópálya-társaságot, hogy szerintük az összes pozsonypüspöki telek valójában elkobzott vagyon" - mondta Tomáš Plank ügyvéd, aki néhány érintett földtulajdonost képvisel. A földalap szerint a kérdéses ingatlanok valódi tulajdonosa a szlovák állam. Plank szerint az SPF az álláspontjáról a hagyatéki tárgyalásokat lefolytató jegyzőket is értesítette, akik leállították az eljárásokat. "A földalap ugyanakkor semmilyen bizonyítékot nem mutatott be sem a jegyzőknek, sem a tulajdonosoknak arról, hogy valóban elkobzott ingatlanokról van szó" - mondta az ügyvéd, és hozzátette, hogy a földalap felszólítása nyomán az autópálya-társaság is leállította a további ingatlanok megvásárlását.

Az ügyben megkerestük a földalapot is. Többek közt az iránt érdeklődtünk, milyen bizonyítékokkal támasztják alá, hogy a kérdéses földterületeket már a múltban elkobozták, illetve, hogy pontosan milyen jogszabály és indok alapján történt mindez. Martin Kormoš az alap szóvivője arról tájékoztatott, hogy a kérdéses esetekben a magyarok és németek vagyonelkobzásáról szóló 104/1945-es dekrétum és a kitelepítési egyezmény alapján akarják konfiskálni a magánszemélyek vagyonát. Hozzáteszi, hogy ezek a rendelkezések alapján pontosan megállapítható, hogy mennyi tulajdont kell elkobozni, egyben hangsúlyozzák, hogy nem az összes pozsonypüspöki telekről van szó.

Még él a kollektív bűnösség

A földalap által hivatkozott egykori elkobzás jogalapját „A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozata" adja. Ez a Beneši dekrétum a magyarokat és németeket kollektív módon, pusztán nemzetiségük alapján megfosztja magántulajdonuktól. 1921-ben Pozsonypüspöki 3054 lakosából 2822 magyar és 75 német volt (együtt 94 százalék), feltételezhetően a község földterületeinek hasonlóan nagy része is az ő tulajdonukban volt. A földalap lényegében az ő leszármazottaira újra alkalmazná a kérdéses Beneši dekrétumot.

Megakadhat a D4-es?

Plank az üggyel kapcsolatban elmondta, a földtulajdonosoknak részt kell venniük a telkükön álló építménynek, vagyis a D4-es autópálya érintett szakaszának engedélyeztetési eljárásában. Több tulajdonos arra vár, hogy az autópálya-társaság felvásárolja az ingatlanját. "Amíg az állam nem vásárolja fel azokat, addig nem fogunk beleegyezni az engedélyeztetésbe" - mondta az ügyvéd. Ezzel együtt az állam néhány földtulajdonossal szemben kisajátítási eljárást indított, amelyet július 3-án tárgyal majd a Pozsonyi Járási Hivatal.

A tulajdonosok vesszőfutása

Plank elmondta, két éve harcol az állammal az ügyfelei tulajdonáért. "Írásban vettem fel a kapcsolatot egykori és a hivatalban lévő közlekedési és mezőgazdasági miniszterekkel, a földalappal, az autópálya-társasággal, a magyar és az osztrák nagykövetséggel, az ombudsmannal, az Állami Számvevőszékkel, az ügyészséggel. Így a problémát az állami hivatalok biztosan ismerik" - mondta az ügyvéd, de hozzátette, a megoldás egyelőre nem körvonalazódik. Arról is beszélt, egyes telkekre valóban igaz, hogy még közvetlenül a háború után elkobozták azokat. Ezekért egyébként a jelenlegi szlovák jogszabályok szerint az egykori tulajdonosok leszármazottai nem kérhetnek kárpótlást. Plank azonban kiemeli, hogy az ügyfelei esetében nem ez a helyzet, mivel a 75 évvel ezelőtti elkobzás valamilyen ok miatt nem ment végbe. "Például egy akkor már halott ember vagyonára vonatkozóan indult az elkobzás" - melített egy korabeli eljárási hibát Plank.

Az ügy a parlamentben is volt

Plank arról is beszámolt, hogy 2019-ben az ügyben Miroslav Ivan (SaS) parlamenti képviselő interpellálta az akkor hivatalban lévő Érsek Árpád (Híd) közlekedési minisztert, akihez az autópálya-kezelő cég tartozott. A tárcavezetői válaszban az áll, a vállalat inkább arra hajlik, hogy a földalap kifogásai ellenére felvásárolja a magánszemélyektől a telkeket. Ezen túl az adásvételről szóló előszerződés, vagy bérleti szerződés megkötésének lehetőségét is felvetette, illetve vizsgálatot kezdeményez, mely telkek esetében ment végbe az egykori elkobzás.

Strasbourg szerint az egyik ilyen ügyben igazságtalanul jártak el

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Szlovákiát egy a Beneš-dekrétumokat érintő ügyben. A törvényszék szerint nem volt redben, hogy egy magánszemélytől, Bosits Miklóstól a fent említett Beneš-dekrétumra hivatkozva a főügyészség közreműködésével el akarták kobozni a Bártfa melletti földterületeit. Ezek a telkek 1945-ben Bosits szlovákiai magyar felmenőinek tulajdonában voltak, de egy eljárási hiba miatt nem ment végbe az elkobzásuk. A szlovák főügyészség beadványa nyomán a Legfelső Bíróság 2015-ben annak ellenére az elkobzás mellett döntött, hogy az alsóbb szintű szlovák törvényszékek korában rendre elutasították azt. A strasbourgi bíróság döntése nyomán, melyben nem magukat a dekrétumokat, hanem a főügyészi beavatkozást kifogásolták, most újraindult a tárgyalási folyamat, az ügy megint az alsóbb szintű bíróságokon van.

Nem szabadna elkobozni

Megkerestük az igazságügyi minisztériumot, amely Szlovákiát a Bositssal szembeni Strasbourgi perben képviselte. A törvényszéken Szlovákiát Marica Pirošíková képviseli, aki lapunknak úgy nyilatkozott, a nemzetközi döntés értelmében a szlovákiai bíróságoknak el kell utasítaniuk az államnak Bosits telkei elkobzására vonatkozó keresetét. "Az általános bíróságokat köti a strasbourgi törvényszék ítélete" - közölte Pirošíková, és hozzátette, volt már arra hazai példa, hogy a nemzetközi döntés nyomán az alsóbb szintű hazai bíróságok ítélete emelkedett jogerőre. Mindez annak ellenére történt, hogy ezeket az alsóbb szintű döntéseket a szlovákiai Legfelső Bíróság megpróbálta érvényteleníteni, mint ahogy az a Bosits-ügyben is történt.

Gál nem tudott róla

Szlovákia a Híd igazságügyi miniszterének, Gál Gábornak a hivatali ideje alatt pereskedett Bositssal Strasbourgban. Az egykori tárcavezető kérdésünkre elmondta, egyáltalán nem volt tudomása a perről, hiszen nagyon sok szlovákiai ügy van a nemzetközi törvényszéken. "A munkatársaim csak azokról az ügyekről számoltak be nekem, amelyeket fontosnak tartottak, ezek szerint erről nem érezték úgy, hogy be kellene számolniuk. Ami viszont nagyon meglep" - nyilatkozta Gál. Arra a kérdésre, hogy a szlovák minisztérium a mozgásterén belül miért nem törekedett arra, hogy inkább megegyezzen Bositssal az egykori tárcavezető nem tudott válaszolni. Hozzátette, az a határozott véleménye, hogy a Beneš-dekrétumoknak nincs mit keresnie egy demokratikus állam jogrendjében. "Főleg nem úgy, hogy mostanáig tartó joghatásuk legyen" - mondta Gál.

Forrás: Újszó
Beküldte Antal Miklós