20220124
Last updateK, 23 nov. 2021 5pm

rovas logo

2021 november 15, hétfő

Árpád-házi királyaink Jézus "jászola" mellett

Szerző: Tóth Gábor

A magyar középkori emlékek kutatójával, Horváth Zoltán Györggyel beszélgettünk szent királyaink egykori ábrázolásáról. Interjúnkból az is kiderült, hogyan került Szent István, Szent László és Imre herceg Jézus jászola mellé.

ÍGY KERÜLTEK ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYAINK JÉZUS JÁSZOLA MELLÉ

– Mennyire ismerhető meg a magyar középkor a fennmaradt falképek alapján?

– Meglehetősen sok mindenről árulkodnak a műemlékek és egyéb források. Derűlátó vagyok, mivel az elmúlt évtizedekben is jelentős számú új freskóra bukkantak a falkép-kutatások során. Kis túlzással „naponta” kerülnek elő középkori falképek.

A Kárpát-medence jelenleg szét van szabdalva, de amikor a Magyar Királyságot és annak művészettörténeti emlékeit szeretnénk vizsgálni, akkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy itt mindig egy szabad és átjárható keresztény világ volt.

Elterjedt az a téves gondolat, hogy kevés középkori templomunk maradt meg. Ez a vélekedés nem helytálló. Igaz, hogy a középkori műemlékeink jelentős része a mai országhatárokon kívülre esik, de ettől függetlenül felkereshetőek, megismerhetőek. Sok ilyen középkori épületünk őriz falképeket is. Ha számba vesszük az Erdélyben, Felvidéken, az anyaországban és a többi régióban megmaradt freskókat – és ha azokat együttesen kezeljük – akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy a középkori keresztény Magyar Királyságot is jobban megérthessük.

arpadhazikiralyok 1

– A fennmaradt freskók segíthetnek abban, hogy jobban megismerjük a középkori magyarok hitét, mentalitását?

– Mindenképpen! Sokan szeretnék megérteni a középkor művészetét, az egyházi emlékek egykori céljait és jelentéstartalmait. Ez ma már – ennyi évszázad elteltével – nem olyan egyszerű, de nem lehetetlen.

A mai hívek többsége ma praktikussági okokból nem tudja kellőképpen befogadni ezeket a falképeket.

Gondoljunk csak bele, ha elmegyünk egy ilyen műemléktemplomba és ott megnézzük a freskókat, akkor azokat különböző minőségben láthatjuk. Más-más méretekben és állapotban maradtak ránk a falképek. A töredékek sokszor csak a szakemberek számára értelmezhetőek. Ezért van az, hogy sokan nagy szakadékot éreznek a középkor műveltsége és saját életük között.

Ha van egy nagyon szépen megmaradt vagy éppen restaurált freskóegyüttes, akkor az már sokkal többet tud mondani a jelen emberének is.

arpadhazikiralyok 2

A középkori kereszténység egy, a hétköznapi életben valóságosan is megtapasztalható, megélt kereszténység volt. A mesteremberek ábrázolásaikon keresztül közelebb tudták hozni az iskolázatlan emberek számára is Jézus Krisztus tanítását. Ebből adódik, hogy a falképeken is hangsúlyosan szerepel Jézus élete, elsősorban a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör eseményei.

– Jézus élete mellett a szentek is hangsúlyosan megjelentek a falképeken. Idehaza melyik szent volt a legnépszerűbb?

– A magyarországi középkori freskóművészetére jellemző, hogy az Árpád-házi szenteket igen gyakran ábrázolták. Ezek közül is kiemelkedik Szent László és az ő legendáját bemutató freskóciklus.

Szent László királyunk mellett a többi szent királyunk szinte elenyésző számban szerepel.

Messze ő volt a legnépszerűbb, nem véletlen az sem, hogy ábrázolásaival tele van a Kárpát-medence, legendájának legtöbb megmaradt ábrázolása Székelyföldön és Felvidéken található. A falképkutatások bebizonyították, hogy a ciklus az ország belső részein is általánosan elterjedt volt.

arpadhazikiralyok 3

– A Szent László-legenda leányrablása valóságos lehetett?

– Ezt nem tudhatjuk, annyi azonban bizonyos, hogy egy valóságos eseményhez, az 1068-as kerlési csatához kapcsolódik a leányszabadítás és a kun vitézzel való viaskodás története. Ez egy megfelelő ikonográfiával, meghatározott jelenetsorral megfestett falképciklus, mely a Kárpát-medence számos pontjáról előkerült. A legenda a keresztény szent királyunknak állít emléket, de egyes jelek arra engednek következtetni, hogy a Szent László-legendában keletről hozott elemek is megbújhatnak. (rajzfilmben készült videót a csatáról)

– Van még olyan a középkori ikonográfiában, mely további magyar sajátosság?

– Jézus születésének a története a Kárpát-medencében egy kicsit másképpen nézett ki, mint Európa más keresztény országaiban. Jézus születését, ha freskóciklusban mesélték el, akkor alapvetően négy jelenetet szoktak készíteni belőle: Az Angyali üdvözletet, Jézus születését, a Királyok imádását, végül pedig Jézus bemutatását a templomban. Az gondolhatnánk, hogy ezek közül a legfontosabb kép magának Jézus Krisztusnak a születése lenne.

Ám az a megdöbbentő, hogy a Magyar Királyság területén a legfontosabb jelenet a Királyok imádása volt.

– Hogyhogy?

– Úgy néz ki, hogy a magyarok számára ez volt a legfontosabb. Sokszor egyértelmű, hogy a Királyok imádása jelenet előtt nem volt látható Jézus születése, mert egyszerűen nincs hely rá a falakon. Annak is szép bizonyítékai vannak, hogy a bibliai háromkirályoknak vagy napkeleti bölcseknek az alakjában a magyar szent királyokat ábrázolták. Ez látható például a vasi Veleméren, a felvidéki Karaszkón.

Gáspár, Menyhért, Boldizsár a falképeken magyarokká lettek.

arpadhazikiralyok 4

Gáspár az idős Szent István király. Menyhért Szent László királyunk, a fiatal Boldizsár pedig nem más, mint Szent Imre herceg. Ez a hazai ábrázolás példa nélküli Európa más vidékein. Mindezek arra engednek következtetni, hogy nem csak a középkor embere, hanem a falképeket megrendelő egyház számára is fontos volt, hogy Árpád-házi szentjeink ilyen formában is megörökítésre kerülhessenek.

– Van még olyan ábrázolás, amely a Magyar Királyság egyházi művészetének sajátossága lehetett?

– Természetesen vannak ilyenek. Kizárólagosságokról nem beszélhetünk, de az biztosan állítható, hogy a Köpönyeges Mária-ábrázolások – ahol Mária védelme alá veszi a hozzá folyamodókat – Magyarországon is feltűnően nagy számban találhatók.

Ezen nem is lehet mit csodálkozni, hiszen Mária Magyarország királynéja.

arpadhazikiralyok 5

Középkori Köpönyeges Mária ábrázolás Máriapócson (Fotó: Horváth Zoltán György)

Az biztos, hogy a középkori emberek életében idehaza kiemelkedő jelentősége volt a Mária-tiszteletnek. A katolikus világban ez természetesen általános, de úgy vélem, hogy nem tévedünk nagyot, ha úgy gondoljuk, hogy Mária tiszteletének és szeretetének mély, Árpád-kori, sőt azt is megelőző gyökerei vannak. Ne feledjük, hogy Szent István halálakor Máriának ajánlotta föl a Szent Koronát és ezzel Magyarországot. Ebből következik az, hogy mindmáig Magyarország királynéja Mária. Kevésbé ismert, hogy a 19. század közepén a magyarok külön pápai engedélyt kaptak arra, hogy Máriát a magyar Szent Koronával ábrázolhassák. Más népek művészei nem kaptak ilyen lehetőséget.

Tóth Gábor

Forrás: Vasárnap. hu

Megnyitva 355 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások