ÍGY KERÜLTEK ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYAINK JÉZUS JÁSZOLA MELLÉ

– Mennyire ismerhető meg a magyar középkor a fennmaradt falképek alapján?

– Meglehetősen sok mindenről árulkodnak a műemlékek és egyéb források. Derűlátó vagyok, mivel az elmúlt évtizedekben is jelentős számú új freskóra bukkantak a falkép-kutatások során. Kis túlzással „naponta” kerülnek elő középkori falképek.

A Kárpát-medence jelenleg szét van szabdalva, de amikor a Magyar Királyságot és annak művészettörténeti emlékeit szeretnénk vizsgálni, akkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy itt mindig egy szabad és átjárható keresztény világ volt.

Elterjedt az a téves gondolat, hogy kevés középkori templomunk maradt meg. Ez a vélekedés nem helytálló. Igaz, hogy a középkori műemlékeink jelentős része a mai országhatárokon kívülre esik, de ettől függetlenül felkereshetőek, megismerhetőek. Sok ilyen középkori épületünk őriz falképeket is. Ha számba vesszük az Erdélyben, Felvidéken, az anyaországban és a többi régióban megmaradt freskókat – és ha azokat együttesen kezeljük – akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy a középkori keresztény Magyar Királyságot is jobban megérthessük.

– A fennmaradt freskók segíthetnek abban, hogy jobban megismerjük a középkori magyarok hitét, mentalitását?

– Mindenképpen! Sokan szeretnék megérteni a középkor művészetét, az egyházi emlékek egykori céljait és jelentéstartalmait. Ez ma már – ennyi évszázad elteltével – nem olyan egyszerű, de nem lehetetlen.

A mai hívek többsége ma praktikussági okokból nem tudja kellőképpen befogadni ezeket a falképeket.

Gondoljunk csak bele, ha elmegyünk egy ilyen műemléktemplomba és ott megnézzük a freskókat, akkor azokat különböző minőségben láthatjuk. Más-más méretekben és állapotban maradtak ránk a falképek. A töredékek sokszor csak a szakemberek számára értelmezhetőek. Ezért van az, hogy sokan nagy szakadékot éreznek a középkor műveltsége és saját életük között.

Ha van egy nagyon szépen megmaradt vagy éppen restaurált freskóegyüttes, akkor az már sokkal többet tud mondani a jelen emberének is.

A középkori kereszténység egy, a hétköznapi életben valóságosan is megtapasztalható, megélt kereszténység volt. A mesteremberek ábrázolásaikon keresztül közelebb tudták hozni az iskolázatlan emberek számára is Jézus Krisztus tanítását. Ebből adódik, hogy a falképeken is hangsúlyosan szerepel Jézus élete, elsősorban a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör eseményei.

– Jézus élete mellett a szentek is hangsúlyosan megjelentek a falképeken. Idehaza melyik szent volt a legnépszerűbb?

– A magyarországi középkori freskóművészetére jellemző, hogy az Árpád-házi szenteket igen gyakran ábrázolták. Ezek közül is kiemelkedik Szent László és az ő legendáját bemutató freskóciklus.

Szent László királyunk mellett a többi szent királyunk szinte elenyésző számban szerepel.

Messze ő volt a legnépszerűbb, nem véletlen az sem, hogy ábrázolásaival tele van a Kárpát-medence, legendájának legtöbb megmaradt ábrázolása Székelyföldön és Felvidéken található. A falképkutatások bebizonyították, hogy a ciklus az ország belső részein is általánosan elterjedt volt.

– A Szent László-legenda leányrablása valóságos lehetett?

– Ezt nem tudhatjuk, annyi azonban bizonyos, hogy egy valóságos eseményhez, az 1068-as kerlési csatához kapcsolódik a leányszabadítás és a kun vitézzel való viaskodás története. Ez egy megfelelő ikonográfiával, meghatározott jelenetsorral megfestett falképciklus, mely a Kárpát-medence számos pontjáról előkerült. A legenda a keresztény szent királyunknak állít emléket, de egyes jelek arra engednek következtetni, hogy a Szent László-legendában keletről hozott elemek is megbújhatnak. (rajzfilmben készült videót a csatáról)

– Van még olyan a középkori ikonográfiában, mely további magyar sajátosság?

– Jézus születésének a története a Kárpát-medencében egy kicsit másképpen nézett ki, mint Európa más keresztény országaiban. Jézus születését, ha freskóciklusban mesélték el, akkor alapvetően négy jelenetet szoktak készíteni belőle: Az Angyali üdvözletet, Jézus születését, a Királyok imádását, végül pedig Jézus bemutatását a templomban. Az gondolhatnánk, hogy ezek közül a legfontosabb kép magának Jézus Krisztusnak a születése lenne.

Ám az a megdöbbentő, hogy a Magyar Királyság területén a legfontosabb jelenet a Királyok imádása volt.

– Hogyhogy?

– Úgy néz ki, hogy a magyarok számára ez volt a legfontosabb. Sokszor egyértelmű, hogy a Királyok imádása jelenet előtt nem volt látható Jézus születése, mert egyszerűen nincs hely rá a falakon. Annak is szép bizonyítékai vannak, hogy a bibliai háromkirályoknak vagy napkeleti bölcseknek az alakjában a magyar szent királyokat ábrázolták. Ez látható például a vasi Veleméren, a felvidéki Karaszkón.

Gáspár, Menyhért, Boldizsár a falképeken magyarokká lettek.

Gáspár az idős Szent István király. Menyhért Szent László királyunk, a fiatal Boldizsár pedig nem más, mint Szent Imre herceg. Ez a hazai ábrázolás példa nélküli Európa más vidékein. Mindezek arra engednek következtetni, hogy nem csak a középkor embere, hanem a falképeket megrendelő egyház számára is fontos volt, hogy Árpád-házi szentjeink ilyen formában is megörökítésre kerülhessenek.

– Van még olyan ábrázolás, amely a Magyar Királyság egyházi művészetének sajátossága lehetett?

– Természetesen vannak ilyenek. Kizárólagosságokról nem beszélhetünk, de az biztosan állítható, hogy a Köpönyeges Mária-ábrázolások – ahol Mária védelme alá veszi a hozzá folyamodókat – Magyarországon is feltűnően nagy számban találhatók.

Ezen nem is lehet mit csodálkozni, hiszen Mária Magyarország királynéja.

Középkori Köpönyeges Mária ábrázolás Máriapócson (Fotó: Horváth Zoltán György)

Az biztos, hogy a középkori emberek életében idehaza kiemelkedő jelentősége volt a Mária-tiszteletnek. A katolikus világban ez természetesen általános, de úgy vélem, hogy nem tévedünk nagyot, ha úgy gondoljuk, hogy Mária tiszteletének és szeretetének mély, Árpád-kori, sőt azt is megelőző gyökerei vannak. Ne feledjük, hogy Szent István halálakor Máriának ajánlotta föl a Szent Koronát és ezzel Magyarországot. Ebből következik az, hogy mindmáig Magyarország királynéja Mária. Kevésbé ismert, hogy a 19. század közepén a magyarok külön pápai engedélyt kaptak arra, hogy Máriát a magyar Szent Koronával ábrázolhassák. Más népek művészei nem kaptak ilyen lehetőséget.

Tóth Gábor

Forrás: Vasárnap. hu