20220529
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2021 december 25, szombat

Jelentős bosnyák és albán felkelők a Rongyos Gárdában

Szerző: U. Z.

Az utóbbi napokban a magyar kormánypárti politikusok Orbán Viktorral az élen durván kiverték a biztosítékot az etnikai feszültségektől terhes Boszniában egy részeges, korrupt és soviniszta boszniai szerb vezető iránt tanúsított visszataszító talpnyalásaikkal és a boszniai muszlim lakosok ellen tett meggondolatlan megjegyzéseikkel, mindezt annak ellenére, hogy a történelmileg rendkívül megterhelt magyar-szerb viszonyokkal ellentétben a magyar-bosnyák kapcsolatok kifejezetten felhőtlenek voltak az utóbbi 140 évben.

A bosnyák muszlim felkelők érdeme is, hogy Sopron magyar maradhatott 1921-ben

Noha  a magyar-bosnyák kapcsolatok az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-as okkupációját követően mélyültek  el és épültek ki egészen az I. világháborút kirobbantó szarajevói merényletéig – sőt még a 20. század utolsó évtizedeiben is kiválóak voltak, 1992-ben például Magyarország az elsők között ismerte el Bosznia-Hercegovina önállóságát, és lépett vele diplomáciai kapcsolatba -, Bosznia már a középkortól, az Árpád-házi királyaink déli terjeszkedésétől fogva szoros kapcsolatban állt Magyarországgal. A magyar királyok ekkor vették fel címeik közé a Ráma királya, Bosznia ura címet.

Nagy Lajoss felesége, Erzsébet, Kotromanić István bosnyák fejedelem lánya volt. Amikor megözvegyült és a magyar koronát leánya, Mária nyerte el, az erélytelen gyermek helyett ő vitte a kor­mányt, és ebben főképpen Garay Miklós taná­csára hagyatkozott.

1415-ben, Hrvoje Vukčić Hrvatinić bosnyák fővajda és a bosnyák főurak hívá­sára, I. Mohamed szultán hadai betörtek Boszniába és egyes részeit birtokukba vették. Mátyás király sikeres harcokat vívott a törökök ellen, de 1463-ban II. Mohamed el­foglalta Boszniát és az utolsó bosnyák királyt, Tomašević Istvánt lefejeztette. Boszniának csak északi része maradt, mint jajcai bánság, ma­gyar uralom alatt 1528-ig.

Kevesen tudják, hogy a Magyarországot  megszálló oszmán erők főerejét a mohamedán vallásra áttért bosnyákok, valamint nem jelentéktelen számban pravoszláv  szerbek és albánok adták, és nem oszmán törökök. A történelem iróniája, hogy  így kerülhettek többek között Afrika területeire  bosnyák és  magyar katonák is – ma utóbbiak alkotják a magyaráb törzset Núbiában, a mai Egyiptom és Szudán határán..

Amikor a 17. század végén fordult a hadiszerencse, és a megroppant Oszmán Birodalmat kiszorították a Magyarország területéről is a keresztény Szent Liga hadai, olyan mohamedán magyar családok is Boszniába települtek, amelyek nem kívántak vallásukat elhagyva behódolni, többen mind a mai napig tartják magyar eredetük hagyományát.

Amikor 1878-ban Ausztria-Magyarország  csapatai véres összecsapások árán bevonultak Boszniába, őket követően pedig több tízezer magyar bosnyak alban 1hivatalnok települt le családjával, kezdetét vette a török álomba merült bosnyák világ modernizációja.

← Kállay Béni, a honfoglaló Szabolcs vezér egyenesági ivadéka ízig-vérig magyar volt, Thallóczy Lajos történészünk szavaival élve „nem gyűlölt egy nemzetet sem, de a magáét legjobban szerette s meg akarta szerettetni a többivel”

Nagykállói Kállay Béni, a Bosznia-Hercegovinában a bosnyákok által áldott és a szerbek által átkozott magyar államférfi, az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, majd ebbéli minőségében haláláig Bosznia kormányzója  egy évtized alatt 700 kilométer vasutat építtetett a javarészt járhatatlan hegyvidéki terepen, közúti és távíró-összeköttetést teremtett a boszniai városok, illetve Bécs és Budapest között, felszámolta az írástudatlanságot, és modern közigazgatási, közoktatási intézményrendszert alakított ki Szarajevóban. Egyszersmind siettette a bosnyák nemzeti ébredést, amelynek szembesülnie kellett a Délmagyarországot és Boszniát prédaként tekintő nagyszerb imperializmussal.

Azt össze sem lehet számolni, hogy az I. világháborúban a Monarchia védelmében hány ezer hozzánk lojális bosnyák halt hősi halált, egyedül a rákoskeresztúri hősi temetőben mintegy 2129 muszlim hősi halott fekszik.

bosnyak alban 2A méltatlanul elfeledett Rongyos Gárda küzdelmeinek és a 100 évvel ezelőtti nyugat-magyarországi felkelésnek akad egy kevésbé ismert, mondhatni, máig teljes homályban levő története, mely még rengeteg kutatásra szorul.

← Durics Hilmi Husszein budai főmufti

Jelenlegi tényadatok alapján a felkelőkhöz egy máig tisztázatlan létszámú, ám igen jelentős erőt képviselő bosnyák és albán, magukat a magyar hazához tartozónak valló muszlim honvédő csatlakozott Durics Hilmi Husszein (Husein Hilmi Durić) efendi vezetésével.

A december 14-i soproni népszavazás centenáriumán, múlt kedden beszédet mondott Orbán Viktor is, de arra már nem emlékezett meg, hogy egyáltalán a népszavazás lehetőségét nem politikusok csikarták ki az akkori nagyhatalmaktól, hanem egy pár száz fős önkéntes harcos, melynek nem kis hányada  bosnyák és albán muszlim önkéntes volt.

 

Durics Hilmi Husszein főmufti temetése Rákoskeresztúron 1940 februárjában. A temetésen ott volt Prónay Pál is, a Rongyos Gárda legendás vezetője

Forrás: Délhír

Megnyitva 231 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások