Délmagyarország, 1941. december 11 / 282. szám

/részlet/

Törvény a Délvidék visszatéréséről

1941 december 12. A képviselőház pénteki ülésén Bárdossy László miniszterelnök beterjesztette a visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a Ház mindenoldalán nagy ünnepléssel fogadtak.

A törvényjavaslat első szakasza hangsúlyozza, hogy a magyar nemzet testvéri szeretettel öleli magához és veszi újból oltalmába a közel huszonhárom évi megpróbáltatás alatt a haza iránti hűségben megerősödött délvidéki fiait és hálás elismerését fejezi ki a magyar királyi honvédségnek önfeláldozó, lelkes kötelességteljesítéséért.

A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a m. kir. kormány a visszafoglalt délvidéki területek birtokbavétele végett tett. A birtokbavett területeket a törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja.

A második szakasz úgy intézkedik, hogy ennek a törvénynek az erejénél fogva a visszacsatolt délvidéki területek lakosai közül – mindaddig, amíg az említett területek választópolgárai rendes úton országgyűlési képviselőket választhatnak – mint országgyűlési képviselők, az 1939. évi június havának 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a miniszterelnök indítványára az országgyűlés – mindkét házának határozatával – az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb huszonhat lehet.

Magyarország Kormányzója az 1926:XXII. törvénycikk 23. §-a, valamint az 1938:XXXIV. törvénycikk 3. §-a, az 1939:VI. törvénycikk 3. §-a és az 1940:XXVI. törvénycikk 2. §-a alapján kinevezhető felsőházi tagokon felül a minisztérium felterjesztésére további négy felsőházi tagot nevezhet ki.

A harmadik szakasz kimondja, hogy a minisztérium a délvidéki terület visszacsatolásával kapcsolatosan megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt területek közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egyes jogrendszerének az ország jogrendszerébe való beillesztése végett szükségesek. A minisztérium ezeket a rendelkezéseket megteheti abban az esetben is, ha azok egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának.

A negyedik szakasz arról intézkedik, hogy a visszacsatolt délvidéki területek lakosai közül azok, akik az 1921. évi július hó 26. napján az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés következtében váltak a Szerb-Horvát-Szlovén királyság állampolgáraivá, az 1941. évi április hó 11. napján kezdődő jogi hatállyal magyar állampolgárságukat hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik, ha az 1931. évi június hó 1. napja, és az 1941. évi június hó 1. napja közötti idő alatt állandóan a visszacsatolt délvidéki területen laktak.

Az előbbi bekezdés értelmében visszaszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának állampolgárságát követi.

Az 1921. évi július hó 26. napja után jugoszláv állampolgárként született, teljesen árva vagy atyátlan árva az 1941. évi április hó 11. napján kezdődő jogi hatállyal a magyar állampolgárságot hatósági intézkedés nélkül megszerzi, ha az 1921. évi július hó 26. napján atyja – s ha atyja később született, nagyatyja – az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében magyar állampolgár volt és az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés következtében vált a Szerb-Horvát-Szlovén királyság állampolgárává. A házasságon kívül született gyermek anyjának, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi.

Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá vált férfi feleségére és gyermekére, illetőleg a magyar állampolgárrá vált nőnek házasságon kívül született gyermekére.

Az előző bekezdések rendelkezései nem terjednek ki arra, aki, illetőleg akinek felmenője külföldi állampolgárságot az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés 64. Cikke értelmében gyakorolt opció alapján szerezte meg.

A jelen § alapján visszaszerzett, illetőleg megszerzett magyar állampolgárságtól a belügyminiszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt az 1941. évi április hó 11. napjáig visszanyúló hatállyal megfoszthatja azt, aki az elszakítottság ideje alatt ellenséges magatartásával a magyar nemzet érdekei ellen súlyosan vétett.

A törvényjavaslat ötödik szakasza felhatalmazza a minisztérium a délvidéki területek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású jogi, pénzügyi és gazdasági kérdések szabályozása tárgyában az érdekelt államokkal megállapodásokat köthet és az ilyen megállapodásokat rendelettel hatályba léptetheti.

A hatodik szakasz szerint a minisztérium a délvidéki területek visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos kiadások fedezéséről – amennyiben szükséges, rendkívüli hitelműveletek útján is – gondoskodhatik.

A hetedik szakasz arról intézkedik, hogy a trianoni békeszerződés hatálybalépését megelőzően a visszacsatolt délvidéki területen fekvő önkormányzati testületek tulajdonában volt és az 1929:IV. törvénycikk 1. §-a értelmében az „Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona” elnevezésű önálló jogi személy tulajdonává lett és ma is ennek a jogi személynek tulajdonában álló ingatlanok és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogának kérdését – bírói út kizárásával – a minisztérium rendelettel szabályozhatja.

A nyolcadik szakasz szerint a jelen törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, a kibocsátásuktól számított hat hónap alatt az országgyűlésnek be kell mutatni.

A kilencedik szakasz kimondja, hogy jóváhagyatnak a minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendeletei és intézkedései, amelyeket a jelen törvénnyel visszacsatolt délvidéki területekre vonatkozóan a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátottak, illetőleg tettek.

A tizedik szakasz megállapítja, hogy mindaddig, amíg a törvényhozás vagy a jelen törvényben kapott felhatalmazás alapján a minisztérium másként nem rendelkezik, a jelen törvénnyel visszacsatolt területen a jelen törvény életbelépésének napján érvényben volt jogszabályok maradnak hatályban, kivéve azokat, amelyek az állami főhatalom változása következtében a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók, úgyszintén azokat, amelyek a minisztériumnak vagy az egyes minisztereknek az előbbi § értelmében jóváhagyott valamely rendelete következtében hatályukat vesztették.

A törvényjavaslat utolsó szakasza kimondja, hogy ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik.

Forrás: Délhír