Egy román konzervatív gondolkodó szerint az EU megszűnt létezni

Ungureanu szerint a válságkezelés tekintetében az Európai Unió tulajdonképpen megszűnt létezni, hiszen Németország és a szatellit-államai megtagadták a szolidaritást, pontosabban, ők csak saját magukkal szemben szolidárisak.

A román konzervatív gondolkodó véleménye alapján Brüsszel már csak egyetlenegy esetben mutat életjelet, nevezetesen, ha Orbán Viktor magyar miniszterelnököt kell támadni, ezúttal a koronavírus-törvény kapcsán.

Traian Ungureanu véleménycikkének címe „EU E nélkül", utalva arra, hogy az új típusú koronavírus okozta világjárvány európai szakaszának a kezelésében tulajdonképpen megszűnt létezni a liberális világrend egyik markáns képviselője, az Európai Unió.

A koronavírus okozta betegségben meghalt emberek koporsóit áldja meg egy védőmaszkos katolikus pap, mielőtt a koporsókat a különböző olaszországi térségekben működő krematóriumokba szállítják a lombardiai Bergamo közelében fekvő Ponte San Pietróból, 2020. április 3-ánFORRÁS: MTI/EPA/ANSA/FILIPPO VENEZIA

A román konzervatív gondolkodó szerint az EU-ra nézve nem lehet igaz, hogy majd megerősödve kerül ki a járvány keltette gazdasági és más jellegű válságból, ez csupán illúzió.

Véleménye alapján a liberális világrenddel együtt elbukott annak az egyik tartóoszlopa, a globalizmus is.

Ungureanu nézőpontja szerint a nyugati világban az már nem lehet opció, hogy a globális szabadkereskedelemre hivatkozva kiszervezzük a termelést Ázsiába, hiszen ezáltal túlságosan kiszolgáltatottak leszünk az ottani országokban. Az európai negatív tapasztalatok mellett megemlíti, hogy az Egyesült Államokban épp 15 éve zárt be az utolsó amerikai penicillin gyár.

A konzervatív gondolkodó kijelentette, hogy a „globális falunak" már csak egy gyógyszertára maradt, ami Kínában van. A „kínai gyógyszertár" nyitvatartási órarendje pedig politikai alapon bármikor megváltoztatható, mégpedig nyomásgyakorlás céljából, ahogy erre finoman már a kínai állami hírügynökség, a Xinhua is utalt.

Traian Ungureanu Brüsszel magatartását a járványhelyzet kapcsán abszurdumok sorozatának minősíti. Pedig szerinte az Európai Unió épp a járvány által okozott válságban tudta volna megmutatni létezésének az értelmét, és a saját hatalmát. De nem ez történt! Ehelyett inkább ismét klímaügyekkel foglalkozott, a 2019. november 28-án ünnepélyesen és hivatalosan kihirdetett klímavészhelyzettel összhangban.

A koronavírus-világjárványra azonban Brüsszel teljesen másképp reagált, mint a klímával kapcsolatos problémákra, párhuzamosan lett egyre impotensebb és arrogánsabb.

Németország és a szatellit-államai megtagadták a konkrét segítségnyújtást Olaszországtól és Spanyolországtól, plusz források bevonása helyett csupán kisebb átcsoportosítást hajlandóak végrehajtani, de a Róma által javasolt közös euróövezeti koronavírus-kötvényről például hallani sem akarnak.

Ehelyett Berlinben és Brüsszelben azt akarják, hogy a szegényebb tagállamok a felzárkóztatásukra szánt kohéziós alapokhoz nyúljanak hozzá.

Traian Ungureanu véleménye alapján az EU jelenleg elsősorban arra jó, hogy biztosítsa a német gazdaság sikerét és hegemóniáját, de amikor másoknak segítségre lenne szükségük Berlintől, akkor Berlin köddé válik.

A román gondolkodó szerint ezért az EU legfőbb belső ellenségei valójában Németország és a szatellit-államai. Az ő „több Európát" szlogenjüket pedig úgy kell értelmezni, hogy „több Európát, de csak és kizárólag nekünk".

Ungureanu ismét külön kihangsúlyozza, hogy a koronavírus okozta járványhelyzet kezelésében az Európai Unió tulajdonképpen megszűnt létezni, és csupán egyetlenegy területen mutat életjelet, már csak egy dologgal foglalkozik, nevezetesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök megtámadásával.

Elmondása alapján arról van szó, hogy Brüsszel a saját tehetetlenségét úgy próbálja meg elkendőzni, hogy a koronavírus helyett talál másik ellenfelet, és az ellen akar harcolni, a régi-új ellenfél pedig ezúttal is Orbán Viktor.
Ungureanu kifejti, Brüsszel elsősorban a koronavírus-törvény ürügyén támadja a magyar kormányfőt, azzal vádolva, hogy diktátori hajlamai vannak.

A román gondolkodó leszögezi, hogy az EU-s szólamokkal ellentétben Orbánnak nincs rá szüksége, hogy diktatúrát építsen, hiszen a magyar választók jóvoltából kétharmados többsége van, amivel elég sok mindent megtehet.

A koronavírus-törvény által biztosított különleges hatáskörre pedig azért volt szüksége, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudjon fellépni a járvány, illetve annak a gazdasági hatásai ellen, például a bürokratikus lánc és a döntési idő lerövidítése révén.

Véleménye alapján felelős vezetőknek veszélyhelyzet esetében ilyen jellegű gyorsított döntési mechanizmusokra szükségük van, Orbán Viktor pedig nem élt vissza a hatalmával, hanem arányos lépéseket tett.

Ungureanu szerint Orbán pontosan azt teszi, amit Brüsszel nem, noha ezekre nagyon is szükség lenne az EU részéről (is).

Amíg az EU Orbánnal foglalkozik, addig sem kell olyan égetően fontos kérdésekre válaszolnia, hogy más hatalmakhoz hasonlóan mégis miért nem szerez be védőfelszereléseket Kínától?

Mert tetszik, nem tetszik, ezeket Pekingtől lehet megvásárolni.

Az ilyen jellegű kritikákra az „orbánozás" mellett Brüsszel hamisan úgy reagál, hogy „mindannyian olaszok és spanyolok vagyunk", mintha ezt még bárki is elhinné. A háttérből pedig ez hallatszik: „semmik és senkik vagyunk".

Traian Ungureanu okfejtése alapján az Európai Unióból éppen az „európai" kifejezés hiányzik, Brüsszel pedig nem képes sem biztonságot, sem gyökeret garantálni. Ezeket valójában a nemzetállam, a szűkebb környezet és a család adja meg.
Szerinte Brüsszel le akarja bontani az emberek identitását, és meg akarja fosztani őket a hagyományos kultúrájuktól. Ilyen alapon pedig az EU propagandistái szerint nem az válik Európa-ellenessé, aki megtagadja az európai kultúrát, hanem épp ellenkezőleg, az, aki nem hajlandó annak a lebontásában részt venni.

A román gondolkodó kiemeli, hogy ha Brüsszel továbbra is szembemegy az emberi természettel, akkor abban a helyzetben találja magát, mint a Római Birodalom az V. században.

A végén Ungureanu kihangsúlyozza, hogy az EU-t ma az olaszországi Bergamo kórházában lévő fekete színű hullazsákok szimbolizálják, és ha ez nem lenne kegyeletsértő, akkor a holttesteket el lehetne szállítani az Európai Bizottság brüsszeli épületének az előcsarnokába. Ebben az esetben a bürokratáknak már csak arra kellene ügyelni, hogy óvatosan lépkedjenek...

Beküldte: Antal Miklós.
Fordító ismeretlen
Kiemelések a Magyar Megmaradásért szerkesztőtől