A legújabb húzás a moldvai csángók oktatási programját zúzza szét. A Moldvai Magyar Oktatási Programot a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége alapította és működtette, több mint 10 éven keresztül. 25 településen 2200 diák, Csíkszeredai Csángó Bentlakás működtetése, Magyar Ház építése hét településen. A román hatóságokkal is sikerült olyan viszonyt kiépíteni, ami a működést legalább nem akadályozza. Megteszi ezt helyette a magyar állam!

Ellehetetlenül ugyanis a szövetség jól működő, sok áldozattal kiépített programjának működése, köszönhetően annak, hogy a magyarországi kormány által favorizált, pártközeli érdekeltségek „kézbe veszik" az ottaniak dolgait – Budapestről! Ugyanis két magyarországi alapítvány egy újabb romániai alapítványt akar létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt támogatást pedig a MCSMSZ helyett a jövőben ezek kapják majd. Az egyik egy Fidesz közeli budapesti alapítvány, a másik pedig egy az MCSMSZ által kezdeményezett, szintén budapesti alapítvány, melyet elviekben azért hoztak létre, hogy a moldvaiak felé továbbítsa a támogatásokat, ám azokat az MCSMSZ szerint visszatartották, így fel is bontották az együttműködést. Ennek ellenére a budapesti alapítvány máig az MCSMSZ-re hivatkozva gyűjti a pénzeket.

Az MCSMSZ a helyzet kezelését célzó kezdeményezésére a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága nemhogy lehetetlen, de arcpirító feltételeket szabott a csángó szervezet felé. Ezek szerint az MCSMSZ-nek szövetkezni kell a két pesti alapítvánnyal az új romániai alapítvány létrehozásában. Az ötfős kuratóriumba a csángók csupán egy főt delegálhatnak (szimbolikus jelenlét), és most kapaszkodjunk meg: a két pesti alapítvány 75 ezer forintos alapító tőkéje mellé a csángóknak be kell dobni a Szövetség teljes, százmilliós nagyságrendű vagyonát!

Az MCSMSZ vezetése ennek folyományaként úgy döntött, hogy lemondanak tisztségeikből és munkaviszonyukból. Szégyen és gyalázat, amit a magyarországi kormányzat művel az állampolgárság megadásával átvert külhoni magyarsággal!

Úgy tűnik, a csángók dolgába való belekontárkodás és a sógor-koma cégek (alapítvány helyett ez helytállóbb) betolásának műveletét már alaposan kidolgozták, jó előre. A szóban forgó Fidesz közeli alapítvány ugyanis április közepére már konferenciát szervez Budapestre a csángókérdésről – ahol várhatóan nem sok szavuk lesz az érintett, évek óta helytálló csángóknak. Majd Pestről eldöntik, ki, miképp „képviseli" az ő érdekeiket.

Nem egyedi eljárás, hogy a magát a határon túli magyarokért felelősnek feltüntető kormány a saját érdekeltségeit helyezi a már működő, tősgyökeres magyarok által működtetett intézmények helyébe. Kárpátalján, Beregszászon a lelkes fiatalok által szívvel-lélekkel működtetett Sion Rádió nyakába tolták a saját helyi rádiójukat, melynek agyontámogatásával nem lesz könnyű az évek óta jól üzemelő, fiatalos, keresztény kis rádió fennmaradása.

Akiket az MCSMSZ-ből megismertünk, talpig becsületes, jó magyar emberek. A változások után a hungarista munkásállam csak a helyi törekvéseket támogathatja, az ottaniaknak meghagyva a döntés jogát saját sorsuk felől, különösen megbecsülve az áldozataik révén létrehozott intézményeiket. Addig számottevően csak erkölcsi támogatást tudunk számukra biztosítani. Ezúton felajánljuk az általunk biztosítható nyilvánosságot az ügyhöz – és minden, külhoniakat hátrányosan érintő eset feltárásához és ismertetéséhez, amit a kettős játékot játszó kormány művel az elszakított területek magyarságával – is.

Forrás:  jovonk.info (Bánfalvi Béla)

Szerk: Nehéz ilyenkor állást foglalni, hiszen a pénzek szétosztásakor mindig vita van, a tisztánlátást azonban segíti a magyar nyelv oktatásában részt vevő pedagógusok levele. Az ő véleményük azért nyom sokat a latban, mert a munka frontján állnak és nem Budapesten lopják a napot, meg ami még mozdítható.

Kiállás a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetése mellett

Az elmúlt 12 esztendőben Moldvában egy olyan értékmentő magyar oktatási program jött létre és működött, amely több ezer gyerek, szülő és csángó magyar ember életében töltött be jelentős szerepet: minőségi oktatást, pozitív alternatívát kínált az állami iskolákban működő, sok helyt még a régi rendszert idéző oktatással szemben, erősítette magyarságtudatukat, továbbtanulási lehetőséget, sok esetben szociális problémáik javítását biztosította.

Az oktatási programot Hegyeli Attila találta ki és hozta létre, majd az MCSMSZ égisze és irányítása alatt működött egészen mostanáig. Az évek során több moldvai, erdélyi, székelyföldi, magyarországi tanár megfordult az oktatási programban, akik erejükhöz és legjobb tudásukhoz mérten közreműködtek ebben a sikeres kezdeményezésben.

Éppen ezért megalázónak és szégyenteljesnek, közvetve saját személyünk elleni támadásnak érezzük mi Csángóföldön tanító tanárok is az MCSMSZ elleni lejárató kampányt. Az elmúlt években a vezetőség részéről erejükhöz és tehetségükhöz mérten minden szakmai és emberi támogatást megkaptunk. Természetesen, mint minden család életében, az oktatási program közösségében is voltak nézeteltérések, de ezeket normális és jóakaratú emberi hozzáállással orvosolni lehetett.

A mostani áldatlan állapotban kötelességünknek érezzük, hogy kiálljunk az oktatási programot évek óta működtető MCSMSZ vezetősége mellett. A moldvai oktatást Magyarországról távirányítani lehetetlen. Egy új szervezetnek úgy érezzük nincs meg a kellő tapasztalata, rálátása a Moldvában zajló oktatás megszervezésére, irányítására, nem beszélve arról, hogy egy ilyen mértékű oktatási struktúrát tanítási év közben átszervezni felelőtlenség.

Hozzá nem értő, csak az anyagi hasznot kereső személyekre bízni az oktatás sorsát egyenlő a lassú, de biztos halállal, a Moldvában elindult és mostanáig eredményesen működő oktatási program megszűnésével, felszámolásával.

Az építő jellegű megoldást nem egy új szervezeti forma (amely anyagilag is rengetegbe kerülne), hanem a meglévő oktatási program megreformálása, átláthatóbbá tétele, hatékonyabb menedzselési stratégia kidolgozása jelentené.

Ha ez a közös cél, meggyőződésünk, hogy a minisztérium és az AMMOA, az MCSMSZ vezetőségében, akárcsak a moldvai oktatási programban dolgozó teljes tanári karban partnerre találna, hisz mindannyiunk közös célja és érdeke a Csángóföldön eredményesen működő oktatás további fenntartása.

Ehhez adjon józan és indulatok nélküli döntőképességet a Jó Isten!

A moldvai oktatási program tanárainak egy csoportja:

Ferencz András - kosteleki magyartanár

Niczuly Enikő – bogdánfalvi magyartanár

Imre Éva – kosteleki magyartanár

Bartal Gábor – bogdánfalvi magyartanár

Vígh-Tarsonyi László – ferdinándújfalusi magyartanár

Máthé Krisztina – GyES-en levő frumószai magyartanár

Neagu Adrián – frumószai magyartanár

Kicsi Eszter – lábniki magyartanár

Juhász Péter – lábniki magyartanár

Boros Rezső – pokolpataki magyartanár

A levél megírásának dátuma: 2012.02.01.

Forrás: jovonk.info