Mali Péter az MTI-nek elmondta: a három hektáros területen zajló feltárás jövő héten ér véget. A két méter kilencven centiméter mély kút alján egy jó állapotban fennmaradt ácsolt faszerkezetre bukkantak, a deszkák valamint azok összeillesztése is megmaradt – közölte.
(Kép: Damjanich János Múzeum)
A kút belsejében tizenhárom láda leletanyagot találtak, amelynek kilencven százaléka kerámia, tört fülű, vízhúzáshoz használt edény – számolt be. Kiemelte: az ilyen leletek nagyon ritkák ezen a területen, de a kutat igazán fontossá a kora teszi. A Kr.e. 5600-5400-ból származó kutat időben a Sajószentpéteren feltárt bödönkút, azt pedig egy németországi lelet követi. A régész kitért arra is, hogy a kút faanyagát a lehetőségeik szerint kiemelték, jelenleg a Damjanich János Múzeum restaurátor műhelyében található, ahol konzerválás és a korát biztossá tevő természettudományos vizsgálatok következnek.
Mali Péter beszélt arról is, hogy egy hét és félezer éves neolit, azaz újkőkori település feltárásán dolgoznak az M44-es út nyomvonalán, Tiszakürt határában a szolnoki Damjanich János Múzeum szakemberei.
Szenzációs kőkori kút Tiszkürtről
AZ M44 gyorsforgalmi út építése miatt Tiszakürt mellett folytatunk ásatást. Az ásatás vége egy elképesztő leletet tartogatott számunkra. Egyik kutunk alján egy jó állapotban fennmaradt ácsolt faszerkezet került elő. A deszkák és a deszkák összeillesztése is megmaradt. A kút belsejében nagy mennyiségű fazekat találtunk, feltehetően a vízhúzáshoz használt edényeket. Az ilyen leletek igen ritkák a területünkön. Ami viszont nagyon fontossá teszi ... részletek innen →
Kora egyik nagyvárosa lehetett Tiszakürt helyén
Az eddig kiásott tizennégy, egyenként több mint százhatvan négyzetméter alapterületű házával az Alföld egyik legnagyobb középső újkőkori településére bukkantak a területen – mondta, hozzátéve: az ott élő 
népesség az úgynevezett alföldi vonaldíszes kerámiával jelzett kultúrához tartozott. A kor lakhelyei általában két-három házból álltak, az Alföldön ritkák voltak a nagyobb falvak – jegyezte meg. A település eredetileg egy magas parton állt, az erózió húsz-harminc centiméter vastagságban elpusztította az eredeti felszínt. Egyedül a házak között talált műhelyben sikerült egy kemence maradványaira bukkanni – jegyezte meg.
Érdekességként említette, hogy az ott élők nem temetőben, hanem a házak között helyezték el a halottaikat, akik a talajpusztulás miatt ma húsz-harminc centiméterrel a felszín alatt nyugszanak. A régész elmondta, hogy a kilenc feltárt, érintetlen sírban az újkőkori szokásnak köszönhetően ritkán találnak sírmellékleteket. Ezzel szemben az egyik sír lakójának ruházatára utalnak a rajta talált, kőből készült gombok és néhány halott arcát eredetileg okkerrel vörösre festették, ami szintén kőkori szokás – tájékoztatott. Mali Péter arról is beszámolt, hogy a települést erős védelmi rendszer övezte, amit négyszáz méter hosszan sikerült is feltárni. A falut körülvevő árok belső oldalán ásott cölöpökből álló palánk védte a település lakóit, ami szintén ritkának számít az Alföldön – jegyezte meg. (MTI)
Forrás: kuruc.info
Beküldte: Leslie Torok
Hozzászólás