Már régen megértek a feltételek arra, hogy Kárpátalja kiváljon Ukrajnából. És ahogy az ukrán államgépezet esik szét, megeshet, hogy a Nyugat áldását adja egy népszavazásra.

Az ungvári magyar főkonzulátus épületénél fölavatták a magyar államiság egyik kulcsfontosságú jelképének, Szent István koronájának az emlékművét. Ez kiváltotta az ukrán sajtó és a helyi nacionál-soviniszták dühét. Akik ebben politikai provokációt láttak, mivel ezt a jelképet a főkonzulátus területét körbevevő kerítésen kívül – vagyis nem Magyarország diplomáciai szempontból területén, hanem ukrán területen – állították fel."

Jelenti-e ez azt, hogy a kárpátaljai magyarok jogot formálnak Kárpátaljára? Erről Szvetlana Volnova történész, szakértő nyilatkozott a „Novorosszija" tájékoztató ügynökség tudósítójának.

„Azzal, hogy felállították a magyar államiság jelképének emlékművét, a kárpátaljai magyarok tudatni akarták, hogy ők egy nép. Olyan nép, amelynek jogai sérülnek a mostani kijevi rezsim által. Ez válasz a magyarok asszimilálásának Kijev által folytatott politikájára. Válasz az ukrán nacionál-soviniszták által a magyar aktivistákra gyakorolt nyomásra. Válasz a magyar iskolák betiltására" – fejtegette a szakértő.

A szakértő hozzátette: Kijevnek a kárpátaljai magyarság asszimilálására irányuló politikája megengedhetetlen egy olyan régióban, ahol a magyarok a lakosság több mint 12 százalékát adják.

„Kárpátalján vannak olyan körzetek, ahol a helyi lakosság régóta egy tömbben él. Voltam például Beregszászon. Ott mindenütt Magyarország és az Európai Unió zászlai vannak kitéve. A helyi lakosság órái a budapesti idő szerint járnak, a helyi tömegtájékoztatás magyar nyelven folyik. Kárpátalján amellett, a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvényi tiltás dacára, az embereknél legkevesebb 200 ezer magyar útlevél található. A magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai magyar nyugdíjasok 1497 hrivnya helyett 1497 eurót kapnak. Mint láthatjuk, Magyarország érdekelt abban, hogy megőriződjön a kárpátaljai magyarok magyar identitástudata" – fejtegette Volnova.

A szakértő szerint a kárpátaljai magyarok számon tartják dicső történelmüket. Így azt is, hogy a mostani Kárpátalja területe már a XI. században a Magyar Királyság része lett és maradt is, egészen 1918-ig. „Az első világháború után a régió Csehszlovákia része lett, de 1939-ben Magyarország újra elfoglalta. A második világháború befejezésekor Kárpátalja Szovjet-Ukrajna része lett. A magyarok azonban nem hagyták el ezt a vidéket" – tette hozzá a szakértő.

Ukrajna?

Volnova megjegyezte, hogy 1991-ben a magyarok (miként a szláv népesség többsége is) népszavazáson mondtak igent arra, hogy Kárpátalja kaphasson autonómiát. Kijevben azonban mindmáig figyelmen kívül hagyják a vélemény-nyilvánítás eredményeit.

„Porosenkó terveiben nem szerepel magyar autonómia létrehozása. A kijevi rezsim az „egy és oszthatatlan Ukrajna" eszméjének bűvkörében él, és hajthatatlanul erőlteti mindenütt az ukrán nyelvet. Lvovból mind gyakrabban kezdenek érkezni ukrán nacionál-soviniszták, hogy olyasfajta akciókat kezdeményezzenek, mint „bőrönd-pályaudvar-Budapest". Mindez a kárpátaljai magyarok éles ellenakcióiba ütközik. Budapestről állandóak az olyan panaszok, mint hogy „aránytalanul nagy számban" mozgósítanak magyarokat a Donbasszban folyó hadműveletekbe. Bízvást állíthatjuk: immár megértek a belső feltételek ahhoz, hogy Kárpátalja délnyugati része kiváljon Ukrajnából.

A probléma itt az, hogy egy ilyen forgatókönyv magával vonná a határok átszabását. Erre azonban az Európai Unió nem kész – és nem teszi majd lehetővé, hogy Magyarország egy ilyen lépést megtegyen. Ám ez nem mehet így a végtelenségig. És ahogy az ukrán államgépezet mindinkább esik szét, megeshet, hogy a Nyugat áldását adja egy olyasfajta népszavazás megtartására Beregszászon, mint amilyenre a Krímben is sor került" – foglalta össze a szakértő.

Forrás: oroszhirek News Front