Martin Schulz Elnök Úr részére
az Európai Parlament Elnöke
Rue Wiertz 60
B-1047 Brüssel
Az Európai Parlament képviselői részére
email útján
Bécs, 2015. 06. 15.
Tárgy Veszélyben az alapvető jogok és alapértékek az Európai Unióban - Véleménymonopólium és államokkal szembeni egyenlőtlen bánásmód
Mélyen tisztelt Elnök Úr!
Mélyen tisztelt európai parlamenti Képviselők!
Az Európai Unió egyre inkább félelmet kelt. Eltávolodik azon értékektől, amelyekre az Európai Unióról szóló Szerződés a 2. cikkében hivatkozik, különösen a demokrácia alapértékeitől és az emberi jogok biztosításához szükséges értékektől. Megsérti az államok szuverén egyenlőségének elvét is, melyet nem csupán az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya 2. cikke 1. pont rögzít, hanem az EUSz 4. Cikke is.
Ez a tendencia világosan megmutatkozik Magyarország példáján és az Európai Parlament Magyarország helyzetéről szóló jelentéseiben.
1. Már a Tavares-jelentésen alapuló 2013. 07. 03-i jelentés is beavatkozást jelent Magyarország szuverenitásába, nem tartalmazta tényeken alapuló az alapjogok sérelmeit és nyilvánvalóan politikailag volt motivált.
2. A 2015. 03. 03-i jelentés "a magyarországi helyzetről" a halálbüntetés és bevándorlás szenzibilis témája alkalmat ad arra, hogy ezekkel a problémákkal kapcsolatos témákban korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.
3. Bár az Európai Unió a Lisszaboni Szerződésben lehetővé teszi a halálbüntetést háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején, valamint az élettől való megfosztást bírósági ítélet nélkül zavargás vagy felkelés elfojtása céljából, a jelentés már a halálbüntetésről szóló vita kezdeményezését is kritizálja..
4. Hasonló módon megtiltják a bevándorlás és terrorizmus körüli vitát. Bírálják a magyar kormányt, mert egy megkérdezést kezdeményezett "a nyilvánossághoz" és ennek azonnali befejezését követelték.
5. Hozzá jön még, hogy a jelentés azt a feltételezést tartalmazza, hogy a megkérdezés menekültekre vonatkozik. Nemcsak a címéből, hanem a tartalomból is világosan kitűnik, hogy a konzultáció kizárólag a bevándorlásra és a terrorizmusra vonatkozik, és nem pedig a menekültekre, a Genfi Menekültügyi Egyezmény alapján vagy a háborús területekről érkező nemzetközi védelmet kérőkre.
6. Ebben az összefüggésben utalni kell a 2005. 05. 27-én kelt Prümi Szerződésre a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében, amelyhez az Európai Unió 13 tagállama - köztük Magyarország is - csatlakozott. Már önmagában az a tény, hogy a kérdőív kizárólag az ebben a szerződésben szereplő témakörre vonatkozik, megmutatja a jelentés tényszerűtlenségét és a Magyarországgal szemben tendenciózusan alkalmazott egyenlőtlen bánásmódot. Észrevételezendő, hogy a kérdőív egyáltalán nem tartalmaz olyan jogellenes intézkedéseket, mint amilyeneket - hajók elsüllyesztése - tízpontos cselekvési tervében az Európai Bizottság javasolt.
7. Az egyenlőtlen bánásmód abban mutatkozik meg, hogy más tagállamok elutasító viszonyulása és a menekültek és nemzetközi védelmet kérők befogadásának megtagadása nem vált ki olyan negatív reakciókat, mint az állampolgárokkal kezdeményezett konzultáció Magyarországon a terrorizmussal és az illegális bevándorlással szembeni védekezés céljából. Éspedig: Franciaország által határlezárás Ausztria a menedékkérelmek feldolgozásának leállítása, Észak-Olaszország önkormányzatai megtagadják a további menekültek befogadását, Nagy-Britannia megtagadja a kereső- és mentőakciókat a Földközi-tengeren, Málta megtagadja a menekültek befogadását, Csehország és Lengyelország nem fogad menekülteket Szíriából, Lengyelország csak 100 szír befogadására hajlandó, Ukrajna teljes egészében felmondta a Genfi Menekültügyi Egyezményt.
8. Magyarország ezzel szemben a legnagyobb számú menekültet fogadja be a közép- és kelet-európai térségben, sőt, a lakosságszámhoz mérten Magyarország európai viszonylatban - Svédország után - a második helyen áll. Magyarország tehát bírálat helyett az Európai Uniótól támogatást érdemelne.
9. Lelepleződik azonban az Ukrajnához való viszonyulás. Jóllehet Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, ennek ellenére az Európai Parlament foglalkozott Ukrajnával, különösen a 2015. 01. 14-i jelentésében. Tehát felfoghatatlan, hogy a hadiállapot megkísérelt és csak a második szavazásnál meghiúsult bevezetése ugyanúgy figyelmen kívül marad, mint a parlament által immáron kinyilvánított "visszalépés a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 9, 12, 14, 17 cikkeiben és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5., 6., 8.és 13. cikkeiben foglalt kötelezettségektől éppen úgy, mint a Genfi Menekültügyi Egyezmény felmondása is. Már a 2015. 01. 14-i jelentés nem ítélte el az ukrán kormányt a súlyos alapjogsértések miatt: nehéztüzérség bevetése és bombatámadások a saját lakosság ellen, a nyugdíjfizetések és szociális juttatások beszüntetése, humanitárius katasztrófa ellenére a segítségnyújtás megtagadása, a sajtószabadság megsértése, a nemzeti kise bbségek és az autochton népek jogainak figyelmen kívül hagyása.
10. Különösen aggasztó azonban, hogy a European Council on Tolerance and Reconsiliation (ECTR) által készített Model National Statute for the Promotion of Tolerance tervezetet nem régen újból elővették. A tolerancia leple alatt a tervezet a véleménynyilvánítás szabadságát olyan mértékben korlátozza, mely messze túllépi az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikk (2) bekezdése szerinti határokat, ideológiákat, valamint véleményeket kriminalizál, azokat súlyos bűncselekményként (!) üldözni rendeli. A létrehozandó felügyeleti hatóság, a tolerancia biztosítása érdekében tervezett iskolai oktatási előírások, de különösen a speciális ifjúsági átnevelőprogramok mintájául nyilvánvalóan az a totalitárius kommunista rendszer szolgál, melytől Európa csak 25 évvel ezelőtt szabadult meg.
11. Az Európai Unió szerveinek is vannak kötelezettségeik, különösen a saját alapvető jogok betartása érdekében. Egy olyan közösség, mely úgy véli, hogy bizonyos vélemények elfojtásával kell védenie magát, a totalitarizmus útján halad. A tolerancia hiánya azokkal szemben, akik meg nem engedett véleményt képviselnek, minden diktatúra lényege. A pluralizmusnak és a demokráciának lételeme a véleménynyilvánítás szabadsága. Elfogadhatatlan és aggasztó a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása politikai fegyverként.
Azzal az elvárással, hogy az Európai Parlament is tartsa tiszteletben az alapvető jogokat, és ne hozzon olyan jelentéseket melyek az alapértékeket megingatják, továbbá azzal az elvárással, hogy tiszteltben tartsa az EUSz 4. cikkében fogalmazott alapelveket, éspedig az államok szuverenitásának és azok nemzeti identitásának figyelembevételét, ahogy ez a szuverenitás az alapvető politikai és alkotmányos struktúráiban kifejezésre jut, a tagállamok szerződések előtti egyenlőségét, valamint a lojális együttműködést és támogatást az Unió részéről.
maradok megkülönböztetett tisztelettel
Dr. Eva Maria Barki
Forrás: http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=30479:nemzeti-hirhalo-hirlevel-2015-junius-18&catid=1182:koerkep-korkep-kiallitas-&Itemid=816
Beküldte Teleki István