A következő pár sort azért bátorkodtam leírni, mert sokan nincsenek tisztában bizonyos dolgokkal kapcsoltban. Néhány dolog annyira beette magát a hétköznapokba, hogy bizony észre sem vesszük már azokat, és lassan mi magyarok ássuk saját sírunkat!
Magyarország nagy veszélyben van! Veszélyben van, nem csak fizikálisan hanem spirituálisan is!
A sötét erők régóta mesterkednek azon, hogyan tudnák Magyarországot, a magyar nemzetet megsemmisíteni. Ez már évszázadok óta jelen van. Rájöttek ugyanis hogy ezt a népet nemzetet nem lehet csak úgy eltörölni mint más népeket. Mert ez a nép a (magyar nép) hatalmas spirituális erővel rendelkezik és ezzel nagyon nehezen tudnak megbirkózni.
Szemtől szembe tehetetlenek. Eddig minden ellenségét felszámolta e bátor, büszke, harcos nemzet. Látható, tapintható, fizikálisan érzékelhető ellenségnek nincs esélye sem. Ezért taktikát váltva, alaposan megtervezve, sunyi módon, szisztematikusan akarják felszámolni a magyarságot. Kezdték történelmünk meghamisításával, eltüntetésével, hogy az utókor úgy ismerje (hogy ne ismerje) népe történetét, hogy ez a nép egy kulturálatlan, portyázó, barbár horda volt. Őseinket folyamatosan gyalázzák, a Szent koronát zálogosítják, mindentől meg akarnak fosztani bennünket. Történelmünk után jött a hit, a vallás és a kultúra.
Táltosainkat, gyógyítóinkat elüldözték, megölték, és bujkálniuk kellett. Ma már addig jutottunk, hogy ha valaki a táltos vagy a sámán szavakat meghallja, akkor nevet rajta, és ugráló, doboló, részeg bohócnak tartja, és fogalmuk sincsen róla, hogy kik ők, és mekkora erővel rendelkeznek. Dalaink, zenéink bánatos, szomorú, mindig is a múltat sirató jajgatóak. Nagyon szépek, szívhez szólnak, megérintik a lelkünket, de ezek nagy részét ellenségeink írták. Nem véletlen ez, tépkedik a sebeinket. Az vele a céljuk, hogy még a múlton siránkozunk, addig a jövőnkről megfeledkezünk. A lelkünket tapossák ilyen módon.
Már oda jutottunk, hogy szinte a legtermészetesebb dolog lett ez, a magyarság nagy részének mindennapossá vált. Beette magát a gonosz a hétköznapjainkba, hogy istenünket szidjuk, mindenféle jelzőkkel illetjük, nem tisztelve káromkodunk. Gondolkozzunk el rajta, hogy miféle nép az, amely istenét szidja, és mivé lesz, hogyha abba nem hagyja.
A nagy jelentőségű spirituális és szakrális helyeinket üdülőtelepekké akarják alakítani, és még ehhez asszisztálunk is. Kunhalmaikat büszkén beszántjuk azért a 2-3 zsák terményért, múltunkat nem kímélve, mert csak a dombot látják benne és a földet, holott mindenkinek tisztában kellene lenni ezek értékével. Mert nem csak szakrális, de természeti értékeket is képviselnek. Ott fennmaradtak ősi gyepek növénytársulásai, mini rezervátumként működnek. Mára a magyarság túlnyomó része nem tiszteli ezeket a helyeket, és e helyek jelentőségét nem tudják, és nem értik. Ismerjük meg ezeket, meg kell ismerni minden magyarnak, és kezdjünk végre hinni Istenben, a magyar nemzetben, a saját érdekünkben.
Roli
http://jovonk.info/2009/11/26/minden-magyarnak-olvasoi-level