A szabad mandátum feljogosítás az önkényre
A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik.
Csak hogy tudjátok ( terjesszétek )
Azt gondolom megtaláltam a magyarországi állapotok egyik rákfenéjét! Szeretném közzé tenni levelezésem egy szeletét:
Tisztelt Ügyfelünk!
Ön az alábbi szövegű üzenetet küldte a Köztársasági Elnöki Hivatalnak ügyfélkapunkon keresztül.
Üzenetének szövege:
T. Köztársasági Elnöki Hivatal!
Egyetlen igen fontos kérdésem volna. Azt az információt kaptam, mely szerint a demokratikus úton megválasztott Országgyűlési és Önkormányzati képviselőket ugyanazon a demokratikus módon nem lehet visszahívni! Amennyiben igaz ez az állítás, szeretném tudni a pontos okát!
Köszönettel: László Ágnes
Üzenetének további adatai:
Az elküldés időpontja: 2009.09.17 23:03:42,
Az Ön telefonszáma:
Az Ön e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Üzenetének hivatkozási száma: 09172303-2443/2009
Levelének feldolgozása megkezdődött. Ha arra érdemi válasz születik, azt az Ön által megadott e-mail címre fogjuk küldeni. Addig szíves türelmét kérjük!
Üdvözlettel,
Köztársasági Elnöki Hivatal
H-1014 Budapest, Szent György tér 1.telefon: (+36-1) 224-5000
----------------
Ez után kissé már váratlanul a következő levelet kaptam:
Ügyfélkapu Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Thu, Oct 22, 2009 11:27 AM
Tisztelt Hölgyem!
Sólyom László köztársasági elnökhöz elektronikus úton intézett levelére válaszolva, türelmét megköszönve, a következőkről tájékoztathatom:
Kérdésével kapcsolatosan engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) sz. határozatára (ABH 1993., 33. és köv. old.), amelyben az Alkotmánybíróság megállapította:
"A képviseletnek - a képviselő és a választó egymáshoz való viszonya, a mandátum jellege szempontjából - történetileg két alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum.
A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet.
A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. (A kiemelés a szerkesztôtöl) A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem
támogatják szavazataikkal. [...]
Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvéből következik, hogy megbízatásának időtartama alatt sem az egyes képviselővel, sem a képviselők testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthető a választók előtti felelősség."
A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők politikai felelősségre vonása 4 évente, az országgyűlési választások során valósul meg.
Kérem tájékoztatásom megértő tudomásulvételét.
Üdvözlettel: Sonnevend Pál Dr. főosztályvezető
------------------
Nos, csak kapkodom a levegőt! Én úgy tanultam, anno, hogy ez a képviselő meghatározása: A település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit! De a Magyar törvények szerint ez nem így van!
Egyáltalán nem kell csodálkoznunk azon, hogy a honatyák, így csupa kisbetűvel, kizárólag az önös érdekeiket képviselik, hiszen ezt törvényes keretek biztosítják!
Nem vagyok biztos abban sem, hogy ennek az állásfoglalásnak a tartalmát valaha is közszemlére tették volna. Esetleg kifüggesztették volna a szavazó irodák falára.
Ezek után nem igazán érthető minek az a drága cirkusz, felhajtás a választásokra költött milliárdok, mind-mind az ablakon kidobott pénz. Hiszen értelme semmi!
Csak a nevükben képviselők, de semmi közük a választóikhoz!
Vagy ez volt az első lépés a Lordok háza megalakítására? Mert ugye oda csak születni kell!
Az is fontos lehet, hogy mikor is készült ez az állásfoglalás: 1993! Azaz az első demokratikusnak nevezett kormány idején. Azóta egyik kormányzatnak sincs ellenvetése ez ellen. Ehhez, azért lehet gratulálni!
-----------
Tisztelt Barátaim, addig nem kell semmilyen változást sem elvárni az ország vezetőségtől, amíg ilyen szabályokkal vannak körül bástyázva!
--
Mindenkinek üdvözlet: László Ágnes
Beküldte: R. Zsuzsanna