Fővárosi Ítélőtábla

dr. Lukács Zsuzsanna elnök részére
1055 Budapest, Markó utca 16.

Hivatkozva a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény ELSŐ RÉSZ I. Fe-jezet 9.§-ban meghatározott ügyelosztási rendre, a Fővárosi Ítélőtábla elnökének az alábbi kereseti kérelmet nyújtom be:
a xxx, I. rendű felperes (képviseli xxx, idézhető címe: yyy.),
Magyarország területén élő minden magyar állampolgár, II. rendű felperesek (képviseli: xxx, idézhető címe: yyy, a Polgári Törvénykönyv XL fejezet 2. / 484.§ alapján, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint);
keresetet nyújtok be a 3. Magyar Köztársaság Kormánya, alperessel (képviseli: Orbán Viktor, idézhető címe: 1357 Budapest, Pf. 6, Telefonszám: 06-1-795-5000.) szemben.

I. Kereseti kérelem

A Polgári perrendtartás 123.§ alapján felperesek

kereseti kérelme

a következő:
1. A Fővárosi Ítélőtábla állapítsa meg, hogy a 3. Magyar Köztársaság Kormánya az 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározata a felperesek és az alperes között fennálló jogviszonytartalmat egyoldalúan módosító, kötelezettség-keletkeztető nyilatkozat.
2. A Fővárosi Ítélőtábla állapítsa meg, hogy a 3. Magyar Köztársaság Kormánya az 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározatát jogsértő és törvénybe ütköző módon alkotta meg.
3. A Fővárosi Ítélőtábla a Polgári Törvénykönyv. 84.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján az alperest tiltsa el a további jogsértéstől.
4. A Fővárosi Ítélőtábla a Ptk. 339.§-ának (1) bekezdése alapján kötelezze alperest, hogy az I., és II. rendű felperesnek jogellenesen okozott kárt térítse meg.

II. Indítvány

5. Hivatkozva a fentebb leírt 1-től 4-ig pontokban foglalt állításokra, megismétlem, mintha azok teljes egészében le volnának írva.
6. Indítványozom, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Polgári perrendtartás (a továbbiakban Pp.) 124.§ (4) d.) alapján vizsgálja meg jelen keresetlevelet, majd a Pp. 156.§ (1) szerinti kereseti kérelemben foglaltak ideiglenes intézkedéssel történő teljesítését foganatosítsa, illetve a Pp. 156§ (8) alapján előzetesen végrehajtható módon rendelje azokat el, mert alperes részéről további, visszafordíthatatlan károk okozása valószínűsíthető.
7. A felek között közvetítői eljárás nem folyt, tekintettel arra, hogy felperesek a 3. Magyar Köztársaság Kormányának intézkedéseit csak a Magyar Közlönyből ismerhetik meg, melynek okán a 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat a kihirdetése napján hatályba lépett.

III. Indoklás

8. Hivatkozva a fentebb leírt 1-től 7-ig pontokban foglalt állításokra, megismételem, mintha azok teljes egészében le volnának írva.
9. A bíróság illetékessége
A 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. § (1), valamit a Pp-ról szóló 1952/III. 31.§ és 37.§, valamint 40.§ (1) szerint az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla (címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.) illetékes, az alperesi képviselő és a 3. Magyar Köztársaság Kormánya, mint mellékkötelezett székhelye szerint.
10. A felperes illetékessége
Az I. rendű felperes a Pp-ról szóló 1952/III. 49.§ (1) előírásának megfelelően cselekvőképes, illetve perbeli cselekvőképessége.
11. A per tárgyát képező 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat 1. pontjában foglalt fizetési kötelem-keletkeztetés jogsértő, mert a Ptk. 75.§ (2) (3) és 76.§ kimondja, hogy polgári jogviszonyban egyoldalú nyilatkozattal senki nem róhat kötelezettséget más személyre.
„Ptk. 75.§ (2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illetheti meg."

„Ptk. 75.§ (3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis."
Ptk. 76.§ A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

12. Alperes jogsértése több pontban nyilvánul meg:
12.1 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat 1. pontjában megjelölt várományosok a fajuk szerint megkülönböztetett személyek („Holokauszt túlélők"). A Magyarországon élő és adózó polgárok, továbbá a jogi személyek, akik fajuk szerint nem tartoznak a megjelölt csoporthoz, az adó formájában befizetett államháztartási hozzájárulásuk meghatározott hányadát, a 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat, adót nem fizető várományosok számára vonja el (tekintve, hogy 2013-ban valamennyi holokauszt túlélő átlépte a törvényben szabályozott nyugdíjkorhatárt). Az elvonás faji megkülönböztetésen alapul, az államháztartást terheli, amit adó formájában az adózásra kötelezettek befizetéseiből töltenek fel, ezzel társadalmi érdekeket sért. Következésképpen, a 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat a hátrányos megkülönböztetéssel, a személyhez fűződő jogok megsértését valósítja meg, ezzel a jogsértés állapota áll fenn.
12.2 A 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat 1. pontjában megjelölt várományosok a fajuk szerint megkülönböztetett személyek („Holokauszt túlélők"). A faji megkülönböztetésen alapuló, kötelezettség-keletkeztető, 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat sérti az 1969. évi 8. törvényerejű rendeletet, amely az első rész első cikk 3. pontjában hatályát a nemzetiségekre is kiterjeszti.

I. RÉSZ 1. Cikk 3. Ez az egyezmény semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen módon érintse a részes államok nemzetiségre, állampolgárságra vagy honosításra vonatkozó törvényes rendelkezéseit, feltéve, hogy ezek a rendelkezések nem jelentenek megkülönböztetést valamely nemzetiség hátrányára.

Mivel a 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat faji megkülönböztetése a magyar nemzetiség adózó tagjait hátrányosan érinti, még akkor is, ha a várományosok magyar állampolgárnak vallják magukat, a 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat joghatása az 1969. évi 8. törvényerejű rendeletbe, mint törvénybe ütközik, ezzel a törvénysértés minősített esete áll fenn.
12.3 Az 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat jogforrásként az 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997.évi X. törvény alapján folyósított életjáradék tárgykörében hozott jogszabályt jelöli meg. A rendelet megalkotója figyelmen kívül hagyja a jogforrásként megjelölt törvény 2003. évi CVIII. törvényben foglalt módosítását (a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosításáról), amely szerint a kárpótlási jegy helyébe lépő életjáradék-keret fedezeti értéke az eredeti 250 millió forintról 200 millió forintra csökken:

„2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében írt kárpótlási jegy, illetve a helyébe lépő keret, amelynek fedezeti értéke 200 millió forint, annak az állandó jelleggel (életvitelszerűen) Magyarországon élő, magyar állampolgárnak javára váltható át életjáradékra, aki a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthető."

továbbá, a hatályos 1997. évi X. törvény 2.§ (4) bekezdésben foglaltakat, idézve:

„2.§ (4) E törvény szerinti életjáradék emeléséről az éves költségvetési törvény keretében kell dönteni."

Miután az 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat nem része a 2012. évi CCIV. törvénynek (Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről), valamint a kógens jogforrás hivatkozott paragrafusának joghatása, annak törvényi módosítása miatt semmis, az 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározat törvénysértő.

IIII. Követelés

13. Hivatkozva a fentebb leírt 1-től 12-ig pontokban foglalt állításokra, megismételem, mintha azok teljes egészében le volnának írva.
14. Tekintettel a fentebb felsorolt tényekre, beterjesztők a személyhez fűződő jogok megsértésének jogorvoslását követelik az alábbiak szerint:

1. Követeljük, hogy a Fővárosi Ítélőtábla állapítsa meg, hogy a 3. Magyar Köztársaság Kormányának az 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározata a felperesek és az alperes között fennálló jogviszonytartalmat egyoldalúan módosító, kötelezettség-keletkeztető nyilatkozat.
2. Követeljük, hogy a Fővárosi Ítélőtábla állapítsa meg, hogy a 3. Magyar Köztársaság Kormánya az 1699/2012.(XII.29) jelzetű Kormányhatározatát jogsértő és törvénybe ütköző módon alkotta meg.
3. Követeljük, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Polgári Törvénykönyv 84.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján az alperest tiltsa el a további jogsértéstől.
4. Követeljük, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Ptk. 339.§-ának (1) bekezdése alapján kötelezze alperest, hogy az I. és II. rendű felperesnek jogellenesen okozott kárt térítse meg.

Kelt, itt. ekkor, aláírás