Tisztelt Takács Katalin felelős szerkesztő asszony!

 2013. december 5-i „Válságba kerül az európai demokrácia?” c. műsorukban elhangzottakból egyértelmű, hogy a világválság a föderativizmus (nemzetek feletti érdekérvényesítés) paradigmáját rendítette meg. Elhangzott a Margaret Thatcher által, a Maastrichti Szerződést előkészítő „Európai Politikai Unióval foglalkozó kormányközi konferencián” tilalom alá helyezett „föderáció” kifejezés, ami egy nagyon fontos jelzés, annak ellenére, hogy ennek természetes alternatívája, a „konföderalizmus” (nemzeti érdekérvényesítés-összehangolás) kimondása egyelőre – úgy látszik – még nem kívánatos.

Lovas István és Bámer Bence műsorvezető között az interjú végén az alábbi párbeszéd hangzott el:

„BB: Magyarországnak – Ön szerint – ki kéne lépni az Európai Unióból?

LI: Megmondom, hogy mért nem tudom. Mert én még nem láttam egy tanulmányt, egy olyan, nagyon komoly, minden szempontot mérlegelő tanulmányt, ami az előnyöket és a hátrányokat bemutatta volna, és mérlegelt volna. Abban az esetben, ha ezt hajlandó megcsinálni – és nagyon jó lenne, ha előttünk lenne, hogy a tudásunkat bővítse.

BB: Ugye, előnyök között gyazdasági előnyoket szoktak felhozni, például, hogy többet kapunk pénzt, mint amit befizettünk, illetve több mint 90 %-a a fejlesztéseknek ahhoz uniós forrásból érkezik pénz.

LI: Ha politikailag kérdezi, akkor én holnap ott hagynám az Európai Uniót. Most én a gazdasági tényezőkre gondoltam.”

Szíves tájékoztatásukra közlöm, hogy dr. Morvai Krisztina EU parlamenti képviselőasszony felkérésére elkészítettem „Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” és a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá” c. tanulmányokat, amelyekben a Lisszaboni Szerződést elemzem, valamint az Eurostat és az Eurobarométer adatait felhasználva bizonyítom azt, hogy az EU Parlamentje nem az európai polgárok többségének érdekeit szolgálja.

Tanulmányaimmal azt is bizonyítom, hogy a tagországok – különösen a 2004 után csatlakozott államok – olyan szintű gazdasági kiszolgáltatottságba süllyedtek, ami miatt az EU megszűnése, vagy az EU-ból kilépés törvényszerűen a föderális rendszer visszarendeződését jelentené, ezért egyetlen járható út a föderatív EU Konföderatív Európává alakulása, annak  feltételét jelentő, tagországokon belüli rendszerváltással együtt.

Persze, nem tudom, ezek a tanulmányok megütik-e Lovas úr mércéjét, és azok - szerinte - „nagyon komoly, minden szempontot mérlegelő tanulmány”-nak minősülnek-e.

Tisztelt Takács Katalin felelős szerkesztő asszony!

Tisztelettel felajánlom részvételemet egy olyan nyilvános beszélgetésen, amelyben a föderáció és a konföderáció kérdéséről lenne szó a válság megoldásával összefüggésben.

Kelt Szegeden, 2013. december 8-án.

Tisztelettel, dr. Halász József