Miután hazamentem, a következő kérdést szegeztem a páromnak:
- - Mit csinálnál, ha holnap jönne egy űrhajó, amire felszállhatsz egy szebb világ reményében, ám nem te választod meg, kik mennek veled. Dönthetsz úgy is, hogy maradsz, de aki és ami marad, az mind elpusztul. Hogy döntenél?
- - Nehéz dönteni… - felelte – Nem tudom, mit tennék, főleg úgy, hogy tudom, meghalhatnak a szeretteim.
- - De hisz’ te is tudod, hogy nincs halál, akkor??? – kérdeztem ismét.
- - Akkor is fájna az elvesztésük! – mondta.
- - Miért? Szerinted mi vár ránk a halál után? – jött az újabb kérdés.
- - Mennyország… - vágta rá, nem túl magabiztosan.
- - Akkor hiszel a pokolban is?
- - Igen, de én oda biztosan nem megyek! – felelte gyorsan, majd magamra hagyott a gondolataimmal…
…pedig nagyon szívesen elmondtam volna neki, hogy akik testben meghalnak, az ősállapotba, a fény állapotába kerülnek vissza és azokat segítik további útjukon, akik még a testhez kötött Földi életet élik. Elmondtam volna neki, hogy ez az űrhajó már itt van, és nem is egy, hanem számtalan, és valóban pusztulásra ítéltetett ez a Föld. Hogy nincs más dolgunk, mint hinni magunkban, megtisztítani testünket (böjt) és emelkedni lélekben, szellemben. Hogy egy csodálatos új világ vár ránk, olyan, amilyenről mindig is álmodott (én biztosan)…tiszta, békés, harmonikus…
…hirtelen megébredt a kislányom. Berohantam hozzá, így révedezésem abba maradt. Halkan és boldogan közöltem vele a hírt, majd a szokásos imával altattam vissza:
Isten, Te, aki bennem élsz, Szent vagy Te lényedben, legyen meg a Te akaratod és jöjjön el a Te országod, amint a Mennyben, úgy itt a Földön is! Mindennapi megélhetésemben segíts nekem mindig, és segíts, hogy megbocsájthassak magamnak a megtett és meg nem tett dolgaimért! Irányítsd gondolataimat a fénylő szeretetbe és mutasd meg, mire fókuszáljam akaratomat! Minden segítségedért hálás vagyok! Mindörökkön örökké, Amen!
Várom kérdéseiteket!
Jó éjszakát!
Hozzászólás
Kénytelen voltam ismét törölni hozzászólásodat, itt is, a magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/kozlonyeink/item/3748 cikk alatt is.
Nem magyar szokás a házigazda, portája, annak irányzata illetve irányítása pocskondiázása, pláne saját portáján. Az ilyen vendégeket ki szokták tessékeli. Bár hozzászólásaid értékes anyagot is tartalmaznak - melyek közlése szolgálná e honlap céljait -, bomlasztó jellegük, figyelmeztetésem ellenére, továbbá is gáncsolni próbálják törekvéseinket céljaink felé. Lehet, hogy sokmindenben egyetértünk - nem tudom -, de az nem jelenti azt, hogy bárkinek is átengedjük honlapunk irányítását, még részben sem.
Kérlek tekintsd magadat ezentúl nemkívánatos vendégnek ezen a honlapon, mindaddig, amíg nem szándékod használati szabályait tiszteletben tartani.
Távozz békében, kedves honfitársam.
Honlapunk használati szabályait súlyosan sértő hozzászólásaidat kénytelen voltam törölni. magyarmegmaradasert.hu/nyitolap/honlap-tajekoztato/1678, magyarmegmaradasert.hu/nyitolap/honlap-tajekoztato/1677. További szabálysértéseid fölhasználói előjogod visszavonását vonhatják maguk után.
Nem elidegenítő se nem elidegenülő szándékkal címezem hozzászólásomat az általános olvasóközönségnek, csak tiszteletben akarom tartani Remete honfitársunk döntését, miszerint nem kíván továbbá részt venni e vitában. Ami, viszont, ezen a fonalon megjelent, fölforgató jellegű anyagot is tartalmaz, még akkor is, ha azt szerzője nem annak szánta. Ilyesmit pedig nem hagyhatok szó nélkül. Amint azt már említettem, nem szívesen cenzúrázom a hozzászólásokat. Ehelyett megpróbálom kedves olvasóink figyelmébe hozni az elfogadhatatlan nyilatkozatokat, s képességeim szerint ajánlok vagylagos, kölcsönösen előnyös eszmecsere módszereket - melyeket, természetesen, a kedves hozzászóló tetszése szerint alkalmazhat. Jelen esetben abból a szemszögből próbálom megvilágítani egyes honfitársaink némely nyilatkozatait, amelyből ők azokat látszólag még nem nézték.
Mivelhogy a Római Egyház bonyolult, számtalan apróbb-nagyobb csalásokkal, hamisításokkal és más, alattomos módszerekkel terelte a magyarságot (is) jelen hitbeli tébolygásába, az elveszett lényeg keresése is szükségszerűen bonyolult, és megköveteli a csalások és a hamisítások leleplezését(1), úgymint a lényeg még fönnmaradt részei megtalálását és egymáshoz illesztését. Ez a munka nem mindenkinek való. Sőt, föltételezhető, hogy sokaknak még a gondolatmenetek követésére sincs türelmük. Tehát csak az a kedves olvasó kövesse azokat, aki erre lelkileg és szellemileg föl van készülve.
A végtelen idézetekbe beágyazott idézetek követhetetlensége miatt dőlt betűvel írom a kivonatokat Remete honfitársunk hozzászólásaiból. Habár hozzászólásai idézeteket is tartalmaznak, itt azok külön-külön kezelése megzavaró lenne. Föltételezhető, hogy ott, ahol azokat saját álláspontja alátámasztására alkalmazza, egyetért az idézett szerző nézetével. Elismerő szavait itt megköszönöm; a többire pedig pontokban szeretnék válaszolni.
1. „Amit időnként látni tapasztalni lehet az oldalatokon, az a túlbonyolításnak a túlbonyolítása. Néhol belemagyarázással, máshol okoskodással. Nem kell feltétlenül megmutatnunk hogy okosabbak vagyunk másoknál.”
Ezt nem tanácsként írtam neked, hanem ez, a véleményem. Az hogy hallgatsz rá vagy sem, a te dolgod.
Én ezt tanácsnak értettem, hisz értelmezhető így is, úgy is (a "vélemény" szó tanácsot, javaslatot is jelent(2)). Mindenesetre, most tudomásul veszem, hogy itt csak nézetközlésről volt szó. A nézetekre pedig nem szokásom hallgatni. Azokat legföljebb csak tudomásul veszem, esetleg megjegyzem. Tanácsokat és ésszerű vitákat szoktam megfontolni és, ha érdemes, érvényesíteni, esetleg, megszívlelni, vagy ha érvénytelen, elvetni illetve megcáfolni.
2. Utóbb megint feleslegesen írtál, és feleslegeseket írtál. De nem akarom a szót szaporítani, ezért csak a legvégét emelem ki, ezt is csak azért, hogy rámutassak:
„Szerintem az, hogy valaki valamilyen témában másoknál esetleg járatosabb, nem jelenti azt, hogy okosabb.”
Ez így nem vetődött fel. Akkor milyen oknál fogva kellett ezt írnod?
Egyetértek a kedves hozzászóló azon később kifejtett véleményével, hogy egyszerre kell tekinteni a szöveg egészét. Szövege egésze pedig azt sejteti, hogy számára a gondolatok részletes kifejtésének - amit ő ragozásnak, túlbonyolításnak, belemagyarázásnak vagy okoskodásnak vél - szándéka egy másoknál okosabb kilét megmutatása. Ez vetődött föl, és így. Erre válaszoltam avval, hogy szerintem az, hogy valaki valamilyen témában másoknál esetleg járatosabb, nem jelenti azt, hogy okosabb. Ezen oknál fogva írtam meg válaszomat. Szerintem ez a válasz csak annak számára fölösleges, akit váratlanul ért sejtetett föltételezése kétségbevonása.
3. „A tudást pedig csak az titkolja el másoktól, aki azt félti, és avval viszonylagos előnyt akar elérni vagy megtartani. Az efféle hajlam pedig tapasztalatom szerint egyáltalán nem jellemzi a magyarul gondolkodást.”
Mire való gondolatok ezek?!
Arra, hogy rávilágítsanak a gondolatközlések és a gondolatmenet levezetésék kifogásolóira, kifogásaik következtetett szándékaikra, és idegen gondolkodásukra.
4. A másokról való ilyen vélekedés, jellemzi a magyarul gondolkodást?
Ez a kérdés azt sejteti, hogy a másokról való nemleges vélemény-nyilvánítás nem jellemzi a magyarul gondolkodást. Ez egy külön téma, amire itt most nem tudok kitérni. Az idézett mondat, viszont, nem másokról, hanem cselekedetekről - "titkolja", "félti", "akar" - való vélekedés. A kettő nem ugyanaz: Az egyik emberre magára utal, míg a másik cselekedeteire. A magyarul gondolkodás pedig szerintem magába foglalja a környezet megismerésének ésszerűséget, beleértve a társadalmi elemek cselekedetei megfigyelését, az azokból következtetett gondolkodást, és annak összehasonlítását a magyar emberével illetve megkülönböztetését attól.
5. ...nem akarok vitát sem. Ugyanezért, ha kérhetem, te se szolgálj "magyarázat magyarázatával"
Nehéz megérteni, miért tesz föl valaki egy kérdést, mellyel egyben annak megválaszolása mellőzését kéri.
6. Ez félremagyarázás... a hit és a hinni (valamiben v. valakinek,) nem ugyanazt jelenti.
Félremagyarázás az, amikor egy többértelmű szó különböző értelemben szerepel ugyanabban a gondolatmenetben, vagy valaminek az értelme helytelenül van magyarázva(2).
A "hit" szónak hat jelentése van. Az idevágó egy egyéni "meggyőződés valamely isteni hatalom létezéséről és rá vonatkozó vallási tételek igaz voltáról"(2). A "hinni" szó a "hisz" ige főnévi igenév változata. Ennek is hat jelentése van. Az idevágó, a "hinni valakiben vagy valamiben", egy egyéni vélemény létezését jelenti(2). A "vél" ige pedig itt egyéni "meggyőződés"-t jelent(2). Tehát úgy a hit főnév, mint a hinni valakiben vagy valamiben főnévi igenév egyéni maggyőződést jelent. Értelmi különbség köztük nincs. Pl. az a mondat, hogy 'ésszerűtlen a megrögzött hazug szavaiba vetett hit' ugyanazt jelenti, mint az, hogy 'ésszerűtlen hinni annak, aki rendszeresen hazudik'. Tehát itt nem jöhet szóba egy többértelmű szó különböző értelmezése ugyanabban a gondolatmenetben. A félremagyarázás másik meghatározása, valami értelmének helytelen magyarázása, pedig azért jogtalan, mert avval, hogy egy nyilatkozatot dogmatikusnak és ellenszenv és civakodás keltőnek tekintettem semmit sem magyaráztam, se helyesen, se helytelenül.
7. a hit Istentől ered, s nem "dogmatikus", nem kell hozzá semmilyen tudás!
Egyetértek avval, hogy a hit Istentől ered, de csak akkor, ha az "Isten" szó a magyar kozmikus világnézetben meghatározott, ésszerűen következtethető erőnyösszességet címkézi. De nem, ha valami mást, pl. a zsidófelkent egyházak által hirdetett kitalált zsidóistent. Ésszerűtlen lenne bármit is származtatni egy nemlétező jelenségtől.
Az, hogy a hit nem "dogmatikus" egy külön, megvitatásra kívánkozó téma. Arra itt most nem tudok részletesen kitérni. Egyelőre csak megemlítem, hogy a dogma szó értelme egy ideológia kétségbevonhatatlannak kikiáltott alapelve vagy alapelv-készlete. Ha a hit nem dogmatikus, akkor nem egy ilyen alapelvére vagy alapelv-készletére alapozott szellemi termék. Azaz, kétségbevonható. Azt pedig az ábrahámista vallások, így a zsidófelkent szekták is, tiltják. Tehát kétségtelen, hogy ezen vallások és szekták hívői számára, legalábbis, a hit - nem csak a hittételek, hanem a hivéskötelesség is - igenis kétségbevonhatatlan, azaz dogmatikus.
Ám itt az idézőjelbe zárt dogmatikus szó föltételezhetően egy félreértett állításra utal. Nem azt állítom, hogy a hit dogmatikus - arról nem fejtettem ki álláspontomat - hanem azt, hogy az idézett nyilatkozat, A hit önmagában hit, nem kell hozzá semmilyen tudás, dogmatikus. Állításomat arra alapozom, hogy ez a nyilatkozat egy tényként szereplő de, megalapozása nélkül, valójában csak egy önkényesnek tekinthető vélemény közlése. A véleményközléssel semmi baj sincs mindaddig, amíg akként, s nem tényként szerepel. Ha, viszont, tényként szerepel, akkor ténylegessége igenis kétségbevonható. Aki pedig kifogásolja kétségbevonását, az megerősíti nyilatkozata dogmatikus milétét. Egy honlap szellemiségével szöges ellentétben álló dogma terjesztését pedig a honlapgazda - vagy megbízottja - jogosan tekintheti fölforgató jellegűnek. Itt nem az a gond, hogy egy megadott álláspont esetleg e honlap szellemiségével szöges ellentétben áll, hanem az, hogy egy dogmatikusan, azaz megalapozatlanul, s amiatt megvitathatatlanul, az ésszerűség fékei nélkül terjesztett elleneszme fölforgató jellegű, még akkor is ha azt terjesztője nem abból a célból terjeszti. Ha a kedves hozzászóló egy elleneszmét kíván közölni, az csak akkor elfogadható ezen a honlapon, ha azt ésszerűen megalapozva veti be vitára.
Avval nem értek egyet, hogy a hithez nem kell semmilyen tudás. Hit tudás nélkül nem létezhet, mert hitet csak tudat képes létrehozni. Ezt, természetesen, nem tudom bizonyítani - egyetlen szellemi termék létét vagy működését sem lehet bizonyítani -, de gondolkodással mindenki tudja igazolni. Ezen valóság elismerését, akár befelé, akár kifelé, természetesen, az őszinteség szabályozza. Ezt a valóságot az is alátámasztja, hogy a tudat kimondottan hitet is jelent(2) - és ésszerűen, viszont. A tudat pedig a tudás (ismeret) megnyilvánulása. Ezt a kedves hozzászóló is így véli: Hitelt valóban csak a megalapozott tudás érdemel. A "hitel" szó pedig - többek közt - bizalmat, hitet jelent valakiben vagy valamiben(2)).
Kimondottan a valódi keresztény (nem a Római Egyház álkeresztény) istenhitre vonatkozóan, a hit egy meggyőződés az értelem valóságában. Nagyjából ugyanezt mondja Badiny Jós Ferenc is más szavakba foglalva. Az "értelmet", azaz az értelmi világosságot, a logikus gondolkodás eredményét, de magát az ésszerű gondolatfejlesztést is már Platón is, Arisztotelész is a görög "logos" szóval fejezik ki. A valódi keresztények ugyanezt a szót, ugyanebben az értelemben használják Isten elnevezésére és meghatározására, Jézus megszületésétől kezdve, a megtestesült Jézusra is görögül írt följegyzéseikben. Ezért szerepeltetik Istent "logos" néven, munkáját, a Teremtést, pedig ezen szóval címkézett isteni gondolatfejlesztésként: "Kezdetben vala a Logos, és a Logos vala az Istennél, és Isten vala a Logos... Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett" (János 1:1,3). Magyarul, "kezdetben vala az értelem, és az értelem vala az Istennél, és Isten vala az értelem... Minden az értelem általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett".
A "logos" szó, viszont, bizonyos görög szövegösszefüggésekben "értelmes beszéd"-et is jelenthet. A Római Egyház zsidó írnokai a IV. században a görögről latinra fordításaik során eltüntették az "értelmes" melléknevet a "logos" szó meghatározásából (a latinnak nincs a görög "logos"-szal egyenértékű szava), és a latin szövegekben már csak "beszéd", verbum, "szó", "kimondott szó", illetve, "ige" jelenik meg. Így lett Isten "értelem" neve és meghatározása áthamisítva "szó"-ra, "kimondott szó"-ra, "igé"-re, vagy annak valamilyen fordítására az álkeresztény egyházak hatalma alá keveredett népek nyelvében. Evvel egyben, a Római Egyház, a júdaizmus tudásszerzés-tilalmát(3) tükrözve, tagadja és tiltja a "logos" szó eredeti, "értelem" értelmezését Isten elnevezésére vagy meghatározására.
Isten "értelem" meghatározását az is alátámasztja, hogy a valódi kereszténység Istent "Igazságnak" és egyik megnyilvánulását az "igazság szellemé"-nek" nevezi(4). Mivelhogy a "szellem" fogalom azonos az "értelem" fogalmával(5), Isten egyik megnyilvánulása az igazság értelme. Az igazság pedig az értelemtől elválaszthatatlan, mert csak az igazság ismerete vezet értelemhez. Pl. a hazudás egy bizonyos fokú részletezésben értelmetlen, mert a hazudott részek nem alkotják a hazudott egészet, illetve a hazudott egész bontása nem azonos a hazudott részekkel. Ugyanígy az ártatlan tévedés is.
Összefoglalva, a "Logos", az "Értelem", az "Igazság", az "Igazság Szelleme" meg az "Igazság Értelme" mind Isten vagy Isten egyik megnyilvánulásának neve és meghatározója. Tehát, ha a hit Istentől ered, akkor az a "Logos"-tól, az Igazságtól, a Szellemtől, azaz az Értelemtől ered. Mivelhogy értelem tudat nélkül egy logikai képtelenség - egy ismeretlen eszmét lehetetlen érteni -, magától értendő, hogy annak származéka, a hit, is az (egy logikai képtelenség) tudat nélkül. Az, viszont lehetséges, hogy valaki valamit rosszul tud. Az efféle tudat, viszont, képtelen értelemmé fejlődni, mert a rosszul tudott részek összeilleszthetetlenek. Azokból soha sem lesz ésszerű egész vagy egység. Az ilyesmi csak belső zűrzavart keltő szellemi selejt marad, ami ésszerűtlensége miatt sokszor lelki feszültséget is okoz.
8. ... hadd jegyezzem meg még azt is, hogy a hiteles kutatók is emberek, s az ő eredményeiket is, mindet, számos kérdőjel kíséri. Ebből következik, hogy ha valaki a „hiteles kutatóink megállapításai ellenkezőjét terjeszti”, azzal nem feltétlenül rosszat akar! Könnyen lehet hogy ő tudja jól!
Érthetetlen számomra ennek a megjegyzésnek az indítéka. Hisz kimondottan kifejtettem, hogy semmi bajt sem látok hiteles kutatóink megállapításaival ellenkező állításokkal, föltéve ha azok magalapozott tényekre, valószínűségekre és logikus következtetésekre vannak alapozva, melyeket egy ésszerű eszmecsere keretében meg lehet vitatni. A gond ott van, ahol az efféle magán vélemények, akár jóakaratból akár nem, akár "jól" tudott, akár nem, tényként kerülnek közlésre, mert azok fölforgató ellenszenvet és civakodást keltenek.
9. ...az is előtűnik hogy szeretnéd ha a te "igazságodat" mások is osztanák.
Lehetséges, hogy egyesek számára ilyesmi tűnik elő. Erről, sajnos nem tehetek. Mindenki a saját szemével látja a Világot. Nem arra törekszünk, hogy bárki is megossza valaki igazságát, se az enyémet, se másét, hanem arra, hogy azon idetalálók, akik keresik az igazságot, olvassák el az itt megjelentett vagy meghirdetett szerzők munkáit. Különbenis, az igazságot mindenki csak sajátmaga képes fölfedezni. Kutatóink megállapításai, akár megkérdőjelezhetők, akár nem, csak ezen egyéni munkához kellő anyagot, esetleg módszereket szolgáltatnak.
10. ...a gyeplőt te fogod, és tartod is jó erősen.
Ez a megbízásom; ezt vállaltam; ezt a munkát próbálom becsületesen teljesíteni.
11. ...a honlaptulajdonosok legtöbbje...
Nem sokat törődünk avval, hogy a honlaptulajdonosok legtöbbje mit, hogyan csinál, akár jól vagy jobban, akár nem. E honlap tulajdonosa, Zoli, kitűzött meghatározott célokat és mi valamennyien azok felé törekszünk képességeink szerint. Egy kölcsönös eszmecserére alkalmas találkozóhely fönntartásával szolgáljuk azokat, akik céljainkat magukévá tették; tudásközléssel azokat, akik csak érdeklődnek.
Záróban, érthetetlen miért vet föl egy vitatárs új érveket ha nem kívánja azokat megvédeni, részt venni megvitatásukban.
________________
(1) Pl. magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/hitunk/item/3200
(2) A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (1965)
(3) 1 Mózes 2:14
(4) "...Én vagyok az út, az igazság és az élet..." (János 14:6). Az "igazság szelleme", mint Isten egyik megnyilvánulása is olvasható János evangéliumában, ahol azt a szerző Istentől, megszemélyesítve az "Atyától", azaz Jézustól származtatja ("az igazságnak Lelke, a ki az Atyától származik", János 15:26 - más nyelvű fordításokban, az "igazság szelleme"). Szintén, János 14:17, 16:13). Az "Atyaisten" és a "Fiúisten", megtestesülve, Jézus, egy és ugyanazon Egyisten nevei ("Én és az Atya egy vagyunk", János 10:30, "a ki engem lát, azt látja, a ki küldött engem", 12:45). Az utóbbi, az előbbi megnyilvánulása, úgymint, ahogy a napsugár, a Nap megnyilvánulása. Ezért jelképezi a Nappal a magyar hitvilág Istent.
(5) Tóth Alfréd, Etymological Dictionary of Hungarian (EDH), 9, Etruscan and Hungarian ((magyarmegmaradasert.hu/files/k_aktatar/ta_edh.pdf), szintén, Etruscans, Huns and Hungarians (magyarmegmaradasert.hu/files/k_aktatar/ta_ehh.pdf).
A békés eszmecsere érdekében csak kérdéseidre próbálok most itt válaszolni.
"Akkor milyen oknál fogva kellett ezt írnod?" Annál fogva, hogy kifogásoltad gondolatkifejtéseimet.
"Mire való gondolatok ezek?!" Gondolatkifejtéseim kifogásolására válaszul.
"El kellene magyaráznom mi a hit?" Nincs rá szükségem. Köszönöm.
Csak, hogy félreértés ne legyen, Zoli a honlapgazda. Az én megbízásom a segítség nyújtás e honlap szellemiségének fönntartásában.
„Amit időnként látni tapasztalni lehet az oldalatokon, az a túlbonyolításnak a túlbonyolítása. Néhol belemagyarázással, máshol okoskodással. Nem kell feltétlenül megmutatnunk hogy okosabbak vagyunk másoknál.”
Ezt nem tanácsként írtam neked, hanem ez, a véleményem. Az hogy hallgatsz rá vagy sem, a te dolgod.
Utóbb megint feleslegesen írtál, és feleslegeseket írtál. De nem akarom a szót szaporítani, ezért csak a legvégét emelem ki, ezt is csak azért, hogy rámutassak:
„Szerintem az, hogy valaki valamilyen témában másoknál esetleg járatosabb, nem jelenti azt, hogy okosabb.”
Ez így nem vetődött fel. Akkor milyen oknál fogva kellett ezt írnod?
„A tudást pedig csak az titkolja el másoktól, aki azt félti, és avval viszonylagos előnyt akar elérni vagy megtartani. Az efféle hajlam pedig tapasztalatom szerint egyáltalán nem jellemzi a magyarul gondolkodást.”
Mire való gondolatok ezek?! A másokról való ilyen vélekedés, jellemzi a magyarul gondolkodást? (Nem fejtem ki a gondolatomat, elsősorban azért nem, mert nem akarok hosszan írni, és mert nem akarok vitát sem. Ugyanezért, ha kérhetem, te se szolgálj "magyarázat magyarázatával".)
„Azon állítás, hogy "A hit önmagában hit, nem kell hozzá semmilyen tudás" egy dogmatikus nyilatkozat, melynek fölvilágosító értéke megalapozás nélkül nulla, és csak az ellenszenv meg a civakodás keltésre hasznos.”
Ez félremagyarázás. (Lehet akár szándékos vagy nem.) Hinni sokmindenben lehet, a hit és a hinni (valamiben v. valakinek,) nem ugyanazt jelenti. Hitelt valóban csak a megalapozott tudás érdemel. El kellene magyaráznom mi a hit? Szólni kell-e róla, hogy a hit Istentől ered, s nem "dogmatikus", nem kell hozzá semmilyen tudás!
De ha már a hitelnél tartunk, akkor hadd jegyezzem meg még azt is, hogy a hiteles kutatók is emberek, s az ő eredményeiket is, mindet, számos kérdőjel kíséri. Ebből következik, hogy ha valaki a „hiteles kutatóink megállapításai ellenkezőjét terjeszti”, azzal nem feltétlenül rosszat akar! Könnyen lehet hogy ő tudja jól! Erre ti,: „Az eszmecsere érdekében, az efféle hozzászólásokra, amikor csak lehet, kimoderálásuk helyett a célzott megállapításokat közöljük, hol kivonatként, hol kapcsolva, hol összefoglalva legjobb tudásunk szerint.”
Ha érteni szeretnénk egy szöveget, akkor nemcsak azt kell figyelembe venni ami konkrétan írva vagy mondva van, hanem egyszerre kell tekinteni a szöveg egészét, mert íly módon a tartalomnak a legtöbb vonatkozása felfedhető.
Így tekintve a hozzászólásaidat e lapon, nemcsak a (vélt) igazságod látszik, hanem az is előtűnik hogy szeretnéd ha a te "igazságodat" mások is osztanák. Nem vagy erőszakos mint a honlaptulajok többsége, de azért a gyeplőt te fogod, és tartod is jó erősen.
Kedves Leszerelt. Távol áll tőlem hogy olyat állítsak hogy nem vagy okos. De azt igen hogy a honlaptulajdonosok legtöbbje úgy hiszi, hogy a honlappal együtt jár a szellemi képesség nagyságrendbeli gyarapodása, megspékelve ismeretekkel és (vélt) tudással, és még azt is hiszi, hogy az igazság az ő sajátja.
Vannak jó gondolataid, és van igazságod is. Maradjunk ennyiben. De ugyanakkor fenntartom amit előbb írtam: A túlmagyarázással beleveszünk a részletekbe, a lényeg meg elsikkad.
Erről szóltam előbb. További vitának pedig nem látom értelmét.
Köszönöm tanácsodat. Minden ésszerű tanácsot örömmel olvasok és megfontolok.
E honlap céljai közé tartozik nem csak a tanulás, de a megtanult anyag továbbítása is. E cél felé törekvés senkit sem kötelez tudása továbbítására, de elvárt azoktól, akik e honlap céljait magukévá teszik.
Különös figyelmet és sok esetben jelentős munkát igényelnek azon hozzászólások kezelése, melyek nyíltan vagy lopakodva, akarva vagy akaratlanul, a számunkra hiteles kutatóink megállapításai ellenkezőjét terjesztik. Az eszmecsere érdekében, az efféle hozzászólásokra, amikor csak lehet, kimoderálásuk helyett a célzott megállapításokat közöljük, hol kivonatként, hol kapcsolva, hol összefoglalva legjobb tudásunk szerint.
A jelen esetben, a tudatalapú hit fogalom egy ilyen megállapítás, melynek egyes kedves hozzászólóink az ellenkezőjét terjesztik. Evvel semmi baj sem lenne, ha állításaik magalapozott tényekre, valószínűségekre és logikus következtetésekre lennének alapozva, melyeket egy ésszerű eszmecsere keretében meg lehetne vitatni. Ennek jeleit viszont mindeddig nem látom ezen a fonalon. Azon állítás, hogy "A hit önmagában hit, nem kell hozzá semmilyen tudás" egy dogmatikus nyilatkozat, melynek fölvilágosító értéke megalapozás nélkül nulla, és csak az ellenszenv meg a civakodás keltésre hasznos.
Szerintem az, hogy valaki valamilyen témában másoknál esetleg járatosabb, nem jelenti azt, hogy okosabb. A tudást pedig csak az titkolja el másoktól, aki azt félti, és avval viszonylagos előnyt akar elérni vagy megtartani. Az efféle hajlam pedig tapasztalatom szerint egyáltalán nem jellemzi a magyarul gondolkodást.