Olybá tűnik, mintha valamely hadsereg őrnagya habozna, hogy egyáltalán van-e joga a világ legbüszkébb hadának hadseregfő-parancsnokát vállon veregetni s tiszti lapot tűzni a vállára. Mintha a Vatikán „félne Hunyadi Mátyás szentté avatásától, mint ördög a szentelt víztől”.

1. számú kép Hunyadi Mátyás, a Wikipédia jóvoltából

(Az oldalnézet még nem kiteljesedett szellemiségre utal: Mátyás most lép újra a történelembe.)

„Kinyílt a mennybolt, zeng a hadak útja, Csaba királyfi gyűjti táborát.
Szűnik az átok, kiapadt az útja, szívünkön égi öröm szárnyal át…”

Mindennapi Mátyás Királyunkat add meg nekünk ma!
avagy
A HUNYADIAK FELTÁMADÁSA A LEGÚJABB KUTATÁSOK FÉNYÉBEN
(Tanulmányunk a szöveg végén mellékletekkel együtt: letölthető, de elolvasandó is, megtanulandó is.)

Emlékeztetőül: a sorozatunk előző részében (itt) röviden ismertettük a rejtett (titkos) magyar évkör (Csaba királyfi csillagösvénye) lényegét, felsoroltunk néhány, létezését igazoló bizonyítékot, majd röviden felvázoltunk néhány fontos összefüggést Hunyadi Mátyásról. Nos, ma Fehér Virág Vasárnap hajnalban [1] megtudhatjuk, hogy miben is rejlik a várva várt fordulat a csillagok állásában [2]. Tanul­mányunk jelen részében további bizonyítékokat ismertetünk, majd a precessziós Nagyévben megrajzoljuk Hunyadi Mátyás pályaívét. Húsvét vasárnap pedig levonjuk a következtetéseket az ún. „közel jelen” megértéséhez.

Tanulmányunk előző, 2-ik részében felsoroltuk a „rejtett magyar évkör” létezését alátámasztó bizo­nyítékokat. Részletesen megadtuk a „rejtett magyar évkör” és a Pap Gábor művészettörténész által a 26 ezer éves precessziós év (ún. „Nagyév-kör”) alsó, sötétebb félévének egyes dekanátusai és az „Ember tragédiája” egyes színei között feltárt összefüggéseket, amelyeket egyrészt táblázatban so­roltunk fel, másrészt pedig a „rejtett magyar évkörbe”is berajzoltunk.

A „rejtett magyar évkör” létjogosultságának másik fontos bizonyítási vonalát (az ún. „körkörös ma­gyar történelem” és a „rejtett magyar évkör” közötti kapcsolat ismertetése) a „Rejtett fény ragyog a dolgok legmélyén” című könyvünkben fejtjük ki részletesebben. (Az új, majd csak nyomtatott alak­ban kapható könyvünket a „Szent Korona és a Miatyánk” című tanulmányunkban harangoztuk be, amely megtekinthető és letölthető: itt.)

Nos, Hunyadi Mátyás egyetemes megváltói szerepe kapcsán térjünk vissza a harmadik bizonyíték­hoz, amelyet kitűnő tanulmányában [3] Németh Zsolt kutató kínált fel nekünk tálcán. Íme, idézzük Németh Zsolt 3. számú táblázatát, amelyben az MSZK-val megkoronázott magyarok szűkebb körének 12-ességét helyezi az évkörbe. Előrebocsátjuk, hogy Németh Zsolt felfedezése nemcsak a bizonyítási folyamatunk szempontjából fontos, hanem váratlan „járulékos” haszna is van. Ez úgy fogalmazható meg, hogy a teljes évkört nemcsak a teljes (36) dekanátus-szám képes megidézni, hanem az évkör egyharmadnyi szelete is, azaz már 12 dekanátus is, ha abban mind a 12 lehetséges dekanátus szere­pel. Ez különösen fontos lesz Mátyásnál is, hiszen mint azt majd láthatjuk, csalhatatlanul eldönthető a magyarság szeme fényének, azaz angyali koronánk, szent csillagunk keletkezésének kérdése is [4].

I. Németh Zsolt könyvében szereplő III. táblázat

Kiindulási pontként átvehetjük Németh Zsolt megfigyelését, miszerint az időben egymást követő ma­gyar szent királyok precesszióban követik egymást. De a sorozatukban rejlő rendben furcsaság mu­tatkozik:

2. számú táblázat Németh Zsolt megfejtése (a magyar királyok tizenkettessége precesszióban)

Nos, a táblázatból a Kedves Olvasó – minden különösebb csillagászati szaktudás nélkül is - a követke­ző kettős sorozatot maga is fel tudja ismerni. A páratlan számú királyok (bal oldali oszlop, kivastagít­va, illetve piros színnel, kivastagítva) sorrendben két egymást követő világhónap három-három deka­nátusát járják végig, míg a párosak (jobb oldali oszlop zöld színnel kivastagítva) az előző két világ­hónappal - évkörben éppen - szemközt lévő másik két jegy összesen hat dekanátusát járják végig.

Az egyértelműség kedvéért a baloldali oszlop elhelyezése az évkörben:

• * 1.) I. András az Ikrek világhónap (precesszióban) hátulsó bemeneti Vízöntő jegyét, utána
• ‚* 2.) I. László az Ikrek világhónap középső Mérleg jegyét, majd
• ƒ* 3.) II. István az Ikrek világhónap (precesszióban) elülső kimeneti (tiszta jegyérvény-tartamú) Ikrek jegyét járja végig.

Ők hárman tehát a precessziós Ikrek világesztendőt járták végig.

Őket követi a magyar királyok második hármassága:

• „* 4.) III. István a Bika világhónap (precesszióban) hátulsó bemeneti Bak jegyét,
• …* 5.) III. László a Bika világhónap középső Szűz jegyét, valamint
• †* 6.) IV. Béla a Bika világhónap (precesszióban) elülső kimeneti (tiszta jegyérvény-tartamú) Bika jegyét járja végig.

Ők hárman pedig tehát a precessziós Bika világesztendőt járták végig.

E fenti hat – Németh Zsolt megfeleltetési táblázatában páratlan sorszámú - magyar királlyal az évkör­ben szemközt és velük időben párhuzamosan a fennmaradó hat - Németh Zsolt megfeleltetési táblá­zatában páros sorszámú - magyar király is végig jár egy-egy világesztendőt (a Nyilast és a Skorpiót).

Az egyértelműség kedvéért a jobboldali oszlop elhelyezése az évkörben:

• * 7.) ‡I. Béla a Nyilas világhónap (precesszióban) hátulsó bemeneti Oroszlán jegyét, utána
• ˆ* 8.) Kálmán a Nyilas világhónap középső Kos jegyét, majd
• * 9.) ‰II. Géza a Nyilas világhónap (precesszióban) elülső kimeneti (tiszta jegyérvény-tartamú) Nyilas jegyét járja végig.
  

Itt közbevetjük, hogy kutatásunkkal keresetlenül is választ kaptunk arra a kérdésre, amelyet Németh Zsolt kutató – bár ténymegállapításával burkoltan sejtetett – de meg nem válaszolt: a Képes Krónika miért éppen II. Gézát, illetve nála a magyar Szent Koronát (MSZK) ábrázolja a legfényesebben? [5] Szerintünk egyértelműen azért, mert II Géza az évkörben a Nyilas világ­hónap Nyilas jegyét képviseli. Nos, úgy is fogalmazhatnánk, hogy II. Géza képviseli a legtisz­tábban az Úr teremtő erejét.

• • • 1. Egyrészt ugyanis a magyar szerves műveltséggel csak most először ismerkedő Ked­ves Olvasók kedvéért: a Nyilas jegy a Tejút teremtő erejét képviseli, mint azt Pap visszatérően el szokta mondani. Ha az égbolton szeretnénk megkeresni a Tejút kö­zéppontját, akkor a Saggitarius (Nyilas, vagy a régi magyarban Lövő nevű) csillagkép irányába kell néznünk. Vagy - a bennünket elsődlegesen érdeklő gyakorlat nyelveze­tére lefordítva -: a világban a Tejút középpontjából érkező élet (fénymag) 99 %-a a Saggitarius (Nyilas) csillagképen, illetve az azt képviselő népeken (pusztai lovas népe­ken, elsődlegesen is a magyar népen) keresztül érkezik.
    • 2. Másrészt a magyar szent korona a fényfelszabadítás eszközlője, tehát ha a korona képileg az összes koronázott magyar király közül külön hangsúlyozva egyet (II. Gézát) kiemel, akkor ő az összes közül jelképesen a legfontosabb. (Bár persze valamennyien fontosak voltak. De II. Géza első volt az egyenlők között.) A Képes Krónika az ő nevé­nél említi Szent István ország-felajánlást is. Németh Zsolt magyarázata – miszerint II. Géza ábrázolása a feltámadott Krisztust idézi, is csak erre utal.
    • 3. Harmadrészt figyeljünk fel arra, hogy nemcsak II. Gézát hangsúlyozza a korona, hanem I. Gézát is [6]. [Erről a „Szent Korona és a Miatyánk” című tanulmányunkban Buda nagykirály tárgyalásánál esett szó. (Megtekinthető és letölthető itt)] S tegyük hozzá, hogy a Teremtő Úr rendjéből logikusan adódik, hogy ez a különlegesség igaz kell, legyen „0-ik Gézára [7]”, István édesapjára is. A Korona keletkezésében az ő személye is kiemelt. (Bár a Vatikán nem avatta szentté, ő is áldott volt a szentség erejével. 1753-ban a nemzet még szentként tartotta számon.)
      

Ők hárman tehát a precessziós Nyilas világesztendőt járták végig.

Őket követi a magyar királyok utolsó hármassága:

• Š* 10.) Imre a Skorpió világhónap (precesszióban) hátulsó bemeneti Rák jegyét,
• * 12.) II. András a Skorpió világhónap középső Halak jegyét, valamint
• * 13.) V. István a Skorpió világhónap (precesszióban) elülső kimeneti (tiszta jegyérvény-tartamú) Skorpió jegyét járja végig.
  

Ők hárman végül a precessziós Skorpió világhónapra következő Skorpió világesztendőt járták végig.

Már csak annyi dolgunk van, hogy a 12 magyar királyt (s persze az általuk képviselt 12 csillagjegyet feltüntessük a „rejtett (titkos) magyar évkörben”. (Körbe szerkesztett sorszámozással.)

Az ábra jól mutatja, hogy bár a Németh Zsolt kutató által felszínre hozott megfeleltetések [8] jól ráille­nek a rejtett magyar évköre, két szembetűnő megkötésre válaszolnunk kell.

 Folytatás: Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) IV →